Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-09-29 / 39. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. szeptember 29. *• 13 Kritikus és kritikátlan szolidaritás Protestáns médiaműhely Mátraházán ► Idilli helyszínen, a mátraházi református üdülőben tartotta a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) ez évi médiaműhelyét. Az egyházi és világi orgánumoknál dolgozó médiamunkások a média és a hatalom kapcsolatáról gondolkodtak együtt szeptember utolsó előtti hétvégéjén, Kritikus és kritikátlan szolidaritás a magyar médiában munkacímmel értekezve az újságírói hivatást (is) érintő kérdéskörről. A kétnapos konferencián az előadások és konzultációk mellett jutott azért idő műelemzésre, kirándulásra, borkóstolásra és kötetlen beszélgetésekre is. Kedves fogadtatásban volt részük a rendezvényen megjelenteknek, a szervezők még igés kártyákról is gondoskodtak. Novotny Zoltán Prúsz-elnök elfoglaltsága miatt a műhely közel negyven résztvevőjét Faggyas Sándor alelnök köszöntötte. Szuhánszky T. Gábor metodista lelkész a konferencia nyitóáhítatában prófétai bátorságra biztatta a médiában dolgozókat. Az elcsendesedés után dr. habil. Petrőczi Éva, a Károli Gáspár Református Egyetem Puritanizmuskutató Intézetének nyugalmazott vezetője a magyar protestáns hitvitakultúra elemzésével adott bepillantást a 17. századi közállapotokba, az egyházi közéletbe. Csorna Áron Prúsz-elnökségi tag etikai-teológiai támpontokkal szolgált a konferencia témájához. A Confessio című folyóiratot is szerkesztő református lelkipásztor a kritika és a szolidaritás szó eredeti jelentéséből indult ki. A kritika bíráló értékelést, ítélkezést jelent. A szolidaritás közösségépítő céllal bír. Az újságíró - ahogy mindenki más - csak kritikátlanul lehet szolidáris embertársaival - hangsúlyozta az újságíró-lelkész. Viszont az ember által kialakított intézményekkel, ideológiákkal csak kritikusan lehetünk szolidárisak. Csorna Áron A kritikus hozzáállásról is tájékozódhatunk a Bibliából. Az újjászületett embert Isten arra hívja, hogy megváltozzon értelmének megújulásával, hogy megítélhesse, mi az Isten akarata, mi a jó. A szolidaritás határairól pedig az a jézusi mondat igazíthat el, hogy „amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek” - osztotta meg ars poeticáját a hallgatósággal Csorna Áron. Az első esti előadásokat interaktív ismerkedés követte. A T. Pintér Károly Prúsz-titkár - lapunk főszerkesztője - által kitalált ismerkedő játék szabálya az volt, hogy a résztvevőknek egy számukra ismeretlen társukat kellett felkérniük bemutatkozásra. Több ízben nagy derültséget keltett, mikor kiderült: a megszólított korántsem ismeretlen a felhívó számára, éppen ellenkezőleg. így talált egymásra két egykori évfolyamtárs, akik harminc-egynéhány évvel ezelőtt együtt koptatták az egyetem padjait; e sorok íróját pedig volt vizsgáztató tanára kérte meg kilétének felfedésére... Szombaton folytatódott a kritikus és kritikátlan szolidaritás a magyar médiában téma sokoldalú kibontása. Előadást tartott kormánytisztviselő, médiaszociológus, református püspök, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői pedig lap- és honlapszerkesztők voltak. Országunk nemzetközi megítélésének a hazai közvéleményben való lecsapódásáról szólt Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár (egyházunk országos felügyelője). Kormányzati példákon keresztül mutatott rá arra, hogy az értékválasztáson alapuló politikát mennyire nehéz kommunikálni, és azzal „vigasztalta” Füle Tamásra figyelve... a jelenlevőket, hogy az újságíró sincs könnyebb helyzetben... A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója, Zsolt Péter előadásában a média, illetve az újságíró kritikai attitűdjét befolyásoló tényezőket boncolgatta. A külső alakító körülmények közé tartozik a társadalmi, gazdasági és politikai helyzet, a médiumok tulajdonosi háttere. Belső formáló erőként jelölte meg az újságíró személyiségjegyeiből, az értékminta-választásból és -követésből adódó sajátosságokat, továbbá az egzisztenciális függelemből eredő nyomást. Hangot adott annak a megfigyelésének, hogy a magyar politikai élet specialitása a konzervativizmus hiánya: kormányváltás után mindig mindent újra kíván építeni az újonnan megválasztott kormányzat. Ezek a folyamatok azt eredményezhetik, hogy a média és a médiamunkás elszakad a közszolgálattól - a médiafogyasztó pedig csak több forrás összevetésével nyerhet valós képet. A lobbiérdekek gyakorta radikalizálják a sajtóorgánumokat. így olykor messze kerül az újságírótól igazi küldetése, az igazság kiderítésének eszménye - hangsúlyozta a médiaszociológus. Bogárdi Szabó Istvánnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének előadása az egyházi médiamunkára fókuszált. Kiemelte az együttműködés fontosságát. Az együttműködésnek három formáját nevesítette: az alkut, a kompromisszumot és a szövetséget, ez utóbbit ajájjJva az azonos értékrendet vallóknak. Utalt továbbá arra, hogy súlyos hibát követ el az az egyházvezetés, amelyik rá akar telepedni a médiára. A kritikus és kritikátlan szolidaritásról Horváth-Bolla Zsuzsanna, az Evangélikus.hu főszerkesztője, Dobszay János, a Heti Világgazdaság vezető szerkesztője, Faggyas Sándor, a Magyar Hírlap lapszerkesztője, Füle Tamás, a Parókia.hu református portál szerkesztőségvezetője és T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet főszerkesztője osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. A kerekasztal-beszélgetést Háló Gyula lelkipásztor, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs szaktitkára moderálta. A szerkesztők számos személyes példával szemléltették újságírói értékválasztásukat, a szolidaritással kapcsolatos álláspontjukat. Lapunk főszerkesztője úgy fogalmazott: a lojalitás természetes elvárás, a médiumok fenntartói azonban mind kevésbé érik be ezzel. Márpedig a szervilizmus az újságírás halálát jelenti... A beszélgetés este borospoharak mellett folytatódott: a résztvevők a mátrai borvidék egyik borászának kalauzolásával ismerkedhettek meg a hegy levével. Vasárnap reggel Balázs Gézát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetőjét köszönthette Dobsonyi Sándor, hetilapunk olvasószerkesztője. A nyelvészprofesszor Sajtónyelv - médianyelv - Hagyjuk vagy fejlesszük? című előadásában a mai magyar sajtó nyelvének típushibáit tárta a hallgatók elé. A sok - hol megmosolyogtató, hol elszomorító - példa között éppúgy szerepelt a rádiókban gyakran hallható rossz hangsúlyozás, helytelen hanglejtés, mint az írott sajtóban is előforduló hibás szórend, félreérthető fogalmazás. Az előadások sorát Alexa Károly irodalomtörténész zárta. Sajtószabadság sajtórabság? címmel mintegy összefoglalta a kétnapos konferencia Alexa Károly tárnáját. Történeti visszatekintése és példái a gyakorlat oldaláról erősítették a korábban elhangzottakat. A médiaműhely Takács Ferenc áhítatával végződött. A református önkéntes misszionárius, műsorvezetőszerkesztő az Isten szerinti szolgálat egyedül üdvözítő voltát helyezte a protestáns médiamunkások szívére. A jó hangulatú szakmai konferencián sok barátság köttetett, így immár bővült szövetségben erősíthetik egymást az újságírók a kritikus és kritikátlan szolidaritásban. ■ Bállá Mária EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE Messze látó kiadvány Vasi visszapillantás négy évszázadra ► Veletek vagyok címmel jelent meg a Vasi Evangélikus Egyházmegye ünnepi kiadványa. Ez év május 26-án Sárváron, a Nádasdy-várban ünnepelte fennállásának négyszáztizedik évfordulóját az egyházmegye. A hálaadó nap programsorozatának részét képezte e kötet bemutatója, valamint a már ismertetett egyháztörténeti kiállítás megnyitója. Ezúttal a kiadványról olvashatunk, amely talán meghozza a kedvet más egyházmegyék számára a hasonló jellegű munkák elkészítéséhez. Külön öröm az is, hogy ezen írás szerzője nem a szűkén vett gyűjteményi munkakörben tevékenykedő munkatársak egyike, hanem lelkész, aki nem csupán a könyv tartalmáról, de elkészítésének néhány lépéséről is beszámol. (K. E.) Jó szívvel ajánlom az egyházunk más megyéiben élő testvéreknek is ezt a kiadványt. Szemet gyönyörködtetően szép anyaggal gazdagodhat az olvasó, ha kézbe veszi, átlapozza. A tartalom pedig igazán megéri a ráfordított időt. A szerkesztők elképzelése és kérése az volt, hogy minden gyülekezet a múltjából és jelenéből a legfigyelemreméltóbb részleteket tegye közkinccsé. Jó volt ez a cél, mert az egyháztörténeti ismeretek mellett a történelem Urának közöttünk végzett munkájára is rácsodálkozhatunk. Hitmélyítő és belmissziói ereje is van ennek a műnek, sokak számára adja azt az élményt, hogy tényleg ezt éltük át az Úrral. A Vasi Evangélikus Egyházmegye kiadványának szerkesztője Bárányay Csaba lelkész, espereshelyettes és Söptei Imre levéltáros, egyházmegyei gyűjteményi előadó volt, felelős kiadója RostánéPiri Magda esperes. A nyomdai előkészítést Németh József tördelőszerkesztő végezte. A kiadvány a kőszegi Projekt Nyomdában készült Varga Norbert vezetésével hatvannyolc oldalon, kétezer példányban. Tartalomjegyzék és névmutató teszi teljessé a kötetet. A minőségi papírválasztás a tartósságot, a tűzött kivitel a szerényebb költséget, a szép, színes nyomás a reprezentatív megjelenést szolgálja. Minden gyülekezet A/4-es terjedelemben két oldalon kapott megjelenési lehetőséget a kiadványban. A huszonhárom anyagyülekezet, valamint filiáik és a kilenc intézmény egységes megjelenése a szakértők gondos munkáját dicséri. A tükörbe helyezett képi és szöveges részek mögül kitetsző háttérnyomat, valamint a szerkesztői keretezések és osztások látványossá teszik az oldalakat. Az adott helyszín térképen való megjelenítése pedig az eligazodást segíti. A jó minőségű fényképek begyűjtése és válogatása lehetett talán az egyik legnagyobb gond, de a bekerült százhatvanhárom fotóval elégedett lehet az olvasó. Az egyházmegye történetéről szóló részben bemutatott úrvacsorái eszközök, oltárterítők, Bibliák és dokumentumok a május 26-án tartott vasi hálaadó nap keretében megTHESAURUS Rovatgazda: Kovács Eleonóra nyitott kiállítás műtárgyai. A Luther magyarul - Evangélikusok Vas megyében című kiállítás az Evangélikus Országos Múzeum és a Sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum közös rendezésében valósult meg, sok gyülekezeti anyag beemelésével. (Az időszaki kiállítás szeptember végéig látogatható.) Gyülekezeteink felemelkedése, fénykora, hanyatlása, megújulása valóságos regény. Sartoris Szabó Jánosnak, a nemescsói artikuláris gyülekezet tudós lelkipásztorának híres mondását idézi előszavában Rostáné Piri Magda esperes: „Mi valamennyien elődeink vállán állunk, ezért látunk náluk sokkal messzebb.” Ez a jubileumi kiadvány olyan messzelátó kíván lenni, amelyet a négy évszázad sok-sok generációjának vállára helyeztünk fel, hogy egy kicsit előre tekinthessünk. A négyszáztíz éves jubileum dátumánál természetesen vannak sokkal korábbi jelentős dátumaink és eseményeink, ezekre is fény derül a kiadványból. Ezek nemcsak a vasiak kincsei, hanem a hazai hitújítás kezdetének is ragyogó csillagai. Az evangélikus egyház szerveződésének egyik érdekes és figyelemre méltó vonása, hogy a legtöbb helyen először az oktatás érdekében iskolát építettek, és amikor erről már gondoskodtak, azután építettek templomot. Ahol a templom volt az első, ott is a meglévő középkori vagy Árpádkori templom békés átvételéről van szó. Nádasdy Tamás udvarába egyenesen Wittenbergből érkezett Sylvester János, akinek szolgálati helyül iskolát és nyomdát építtetett a főúr. Az Újszövetség magyar nyelvre fordítása, 1541-es megjelentetése pedig, mint a példázatbeli magvetés, százszoros termést hozott. Az ünnepelt dátumról szeretnék szólni végezetül, mert a mai értelemben használt egyházmegye fogalma és intézménye sajátos fejlődés után jött létre. 1576-tól a Nádasdyak városa egyházunk első püspöki székhelye. Püspökök és esperesek sora szolgált itt, idővel pedig más gyülekezetekben is. „Az 1603. évi zsinat jegyzőkönyvében említést nyertek az »ecclesiae kemenesallyensis« (kemenesalji gyülekezetek) is, először ilyen néven. A zsinat Magyari István főesperest és Cziczak János egyházkerületi jegyzőt küldte ki a kemenesaljai gyülekezetek meglátogatására” - írja D. Keveházi László a kiadvány bevezető tanulmányában. Örömteli olvasást kívánok mindenkinek! ■ Gyarmati István sárvári lelkész
