Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-08 / 49. szám
Evangelikus'Élet »PRESBITERI« 2013. december 8. » 13 Gyülekezetépítés Gyülekezetimunkatárs-képzőt végzettek konzultációja ^ A piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthonban ez évben az egyházi esztendő fordulóján rendezték meg a szokásos őszi továbbképző konzultációt a gyülekezetimunkatárs-képző tanfolyamot végzett egyháztagok számára. A harmincfős, aktív gyülekezeti szolgálatot végző lelkes csapat látókörébe most - D. Szebik Imre nyugalmazott püspök vezetésével - a gyülekezetépítés kulcsszava került mint Jézus tanítványainak egyik legfontosabb eszköze a tanítvánnyá tétel missziós munkájában. Hiszen a „Robinson-keresztyénség” nem életképes formája Isten gyermekei földi szolgálatának. Az alábbiakban egy résztvevő személyes gondolatai olvashatók az általa megfogalmazott egy tucat kérdésben s a három nap alatt megkapott válaszokban. 1. Hogyan kezdjük a gyülekezetépítésben való részvételünket? Nyitóáhítatában D. Szebik Imre megadta a választ Mária és Márta történetével. Jézus most hozzánk érkezik adventi látogatásra. Nincs keresztyén élet az Isten szeretete s a Jézussal való személyes kapcsolat nélkül! Ő határozottan kijelenti: „Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle” Az Úr Jézus mellől elindulva kezdhetünk neki a gyülekezet látogatásának. 2. Érvényesül az egyenjogúság a gyülekezeti szolgálatokban?Dr. Joób Máté evangélikus lelkész, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense a megváltozott férfi- és női szerepekre hívta fel a figyelmet, éppen a gyülekezeti látogatásra való tekintettel. Utalt a teremtéstörténetre, mely szerint Isten férfivá és nővé teremtette az embert, hogy egymást kiegészítsék. Speciális nemi tulajdonságaink nem gátjai, hanem eszközei lehetnek annak, hogy elérjünk embereket. Interaktív előadásában választ kaptak a hallgatók sok úgynevezett kényes kérdésre is, de végső soron a gyülekezeti munkatárs felelőssége annak eldöntése, hogy az adott helyzetben ő alkalmas-e a látogatásra. 3. Kiknek szabad szolgálniuk a gyülekezet építésében? Jézus nem botránkoztatta meg a zsidó közösség tagjait; noha ő, a Fiú szabad volt minden földi kötöttségtől, mégis megfizette a templomadót. Kézdy Péter helyi lelkész esti áhítatában feltette a kérdést: mi szabadnak tekintjük-e magunkat? S ezt lehet elmondanunk a leendő gyülekezeti tagoknak is: Jézus által szabadok lehetnek a félelemtől is. 4. Miért jó keresztyénnek lenni? A személyes példamutatás elengedhetetlen azoknál, akik másokat akarnak a gyülekezetbe hívni; de Isten nem hagy magunkra, s ő cselekszik bennünk és általunk. A püspök reggeli áhítatában kettős választ adott erre a kérdésre: Isten ajándékoz elrejtettséget, valamint erkölcsi rendet és erőt gyermekeinek; így a közösség képes lesz a rászorulók gondjainak a hordozására s a megoldásban való közreműködésre is. A zsidók számára a törvény volt az Úr legnagyobb ajándéka, s nekünk is ajándékozza Lelkét, hogy az egyetemes papság elve alapján a gyülekezeti munkatársak is betölthessék tőle nyert küldetésükét. 5. Mitől lehet vonzó, ütőképes a gyülekezet? Az ősgyülekezetben a kereszt jegyében volt közösség, s Isten növelte a közösséget. Ma sincs ez másképp. Előadásában a püspök konkrét, mai problémákat is megemlített, például a cigányság arányának növekedését oktatási intézményeinkben, gyülekezeteinkben. Ne idegenkedjünk tőlük, fogadjuk be őket mint testvéreket! De legyünk realisták: ha olyan közösségekkel találkozunk, amelyek másról, nem Krisztusról „tanúskodnak”, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni! 6. De hogyan történjék a gyülekezetbe való beilleszkedés segítése, a személyes kapcsolatok keresése? Dr. Frenkl Sylvia pszichológus hasznos tanácsokat adott előadásában. Az teszi vonzóvá a gyülekezetét - mondta -, ha elhivatott egyháztagok vannak benne, s nyitott a közösség, ahová a kívülállóknak szabad belépniük. Hitbeli éhség vihet a gyülekezetbe, amely átlátható. Feladatot kell adni az új tagnak, s bizalmat kell neki szavazni, hogy sikerélménye legyen. Legyen, aki segíti a beilleszkedésben. Ám a visszatérőket is tapintatosan kell fogadni, személyes, nekik szóló érdeklődést kell tanúsítanunk. Fogadjuk el egymást a különbözőségek ellenére. Az a közösség erős, amelyik a leggyengébb tagját is bent tudja tartani akkor is, ha nincs különleges lelki ajándéka. 7. Tudunk-e eredményes gyülekezetépítési korszakokról egyházunk történetében, melyek bennünket is bátoríthatnak és taníthatnak? D. Szebik Imre előadása a magyar keresztyén egyház csillagóráiról lelkesítő választ adott a fél évezredes evangélikusság történetéből kiemelt három példával. A reformáció hajnalán elkezdődött az új hit terjedése; úgy mondták, Luther beleénekelte az evangéliumot a nép szívébe, és a könyvnyomtatás elterjedése is ezt segítette. A gályarab prédikátoroknak az ellenreformáció idején tanúsított helytállása ma is példaértékű. 1930 körül ébredés kezdődött, az evangélizáció időszaka, melynek áldásai máig hatóak egyházunkban. 8. Miként vélekedünk az egyház jövőjéről szóló 96 új tételről? Gyakorlati foglalkozás keretében, hat csoportban vitatták meg a lapunkban is - november 24-i és december í-jei számunkban - megjelent, Klaus Douglass német evangélikus lelkész tollából származó tételek első hat állítását a jelenlévők, s minősítették is azokat: melyekkel értenek egyet és miért, mi az igazán fontos, s mi nem, ezekből. Itt csak a számára is legfontosabbat említi a tudósító: „Jézus Krisztus a válasz korunk spirituális éhségére.” (11. tétel) 9. Mi a közös a zsidóság és a keresztyénség tanításában, és mik a különbségek? Miután a jövő nem létezik múlt nélkül, ismernünk kell közös gyökereinket. Éppen ezért a tanfolyamvezető előadásában felsorolta a legfontosabb azonosságokat, illetve különbségeket. A zsidók várják a Messiást - mi visszavárjuk. A zsidók is hiszik a feltámadást és az örök életet, de az övék a törvény vallása, a miénk a kegyelemé. A zsidók vallják kiválasztottságukat, mi nem zárunk ki senkit belőle. S a zsidóság nem missziónál, számunkra viszont máig érvényes Urunk missziói parancsa. Megismerhették a gyülekezeti munkatársak a zsidóság hét ünnepének lényegét, bibliai alapját is. 10. Mitől növekszik egy gyülekezet? Jövő és múlt után a jelenbe érkezve Horváth-Hegyi Olivér szentendrei parókus lelkésztől arról kaptak a résztvevők részletes tájékoztatást, mi a csoda látható titka, hogyan él ez a ma is állandóan növekvő gyülekezet. Vetített képes előadásában a lelkész a kezdetekig tért vissza. A gyülekezetben - melybe az új templom új embereket hívott - ma már az evangélikus keresztségű tagok vannak a legkevesebben, s már bővíteni is kell a karzatot, hogy beférjenek. Fontos a nyitottság, de a legfontosabb az evangélium hirdetése. Horváth-Hegyi Olivér elkötelezettségét a nyíregyházi gyülekezetből hozta, s amit ott tapasztalt fiatalkorában, azt szeretné - mint Szentendre első helyben lakó evangélikus pásztora - a városban megvalósítani. Közösségükben tizenhárom csoport működik. Házaknál tartják az alkalmakat, melyekre „egyháztalanok” és „templomtalanok” is jönnek. Horváth-Hegyi Olivér fontosnak tarja a lelkigondozást, a családlátogatást, de a presbitériummal is elvonulnak hétvégi lelkigyakorlatra. Üzenetértékű, hogy a gyülekezetnek nincs kerítése. A lelkész esti áhítatában is hirdette: Isten országa közöttetek, bennetek van! Az emberek éheznek arra, hogy odafigyeljenek rájuk. Jaj annak a gyülekezetnek, amely nem tudja Isten ölelésével átölelni tagjait - mondta a szentendrei lelkipásztor. u. Mitől sikeres egy lelkigondozói beszélgetés? Kézdy Péter egy családlátogatási esetet ismertetett írásban, és a munkatársak közösen beszélték meg a tanulságot: a látogatással megelőzhetjük a nagyobb bajt: ha a gyülekezeti tagok kibeszélik a problémáikat, s a lelkész közösségi elfoglaltságot tud ajánlani az elmagányosodott keresztyéneknek, akiknek nincs emberük... 12. Ki a bölcs gyülekezeti munkatárs? Advent első vasárnapi igehirdetésében a püspök hármas választ adott erre a kérdésre: az, aki számol Isten létével és jelenlétével; az, aki számol a saját cselekedete következményeivel; s az, aki számol Isten ígéreteivel. A bölcsesség kezdete az istenfélelem. Idézte Bonhoeffert: Isten nem minden kívánságunkat teljesíti, de minden ígéretét betartja! Érkezik a Messiás! Csak vele építhetjük a gyülekezetei! E konzultáción nyert lelki áldások birtokában gyülekezeti munkatársainak is ezt kívánja a tudósító: „Ezért ti is arra igyekezzetek, hogy gazdagodásotok a gyülekezet építését szolgálja” (íKor 14,12) ■ Garai András A Jelenések könyve mai aktualitásáról Budavárban Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) és a Budavári Evangélikus Egyházközség által közösen rendezett őszi előadás-sorozat témája: A Jelenések könyve mai aktualitása. Előadó: dr. Dér Katalin egyetemi docens, klasszika-filológus, teológus, az irodalomtudományok doktora (ELTE). A következő alkalom december 12-én, csütörtökön 17 órakor kezdődik az egyházközség gyülekezeti termében (Budapest I. kér., Táncsics M. u. 28.) A kétfenevad: az antikrisztus és a hamis próféta - Mit jelent az, hogy a fenevad száma 666? címmel. Áhítatot tart Bencéné Szabó Márta budavári lelkész. Megjelent Fabiny Tamás új könyve ^ Kereszt fogantyú nélkül címmel jelent meg Fabiny Tamás evangélikus püspök új könyve. A kötet a Magyar Rádióban elhangzott rövid lelki útmutatásokat foglalja össze tematikus csoportosításban. A Luther Kiadó gondozásában napvilágot látott kiadvány CD-melléklettel kerül az olvasók kezébe, Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas dzsesszzenész hangszeres kíséretével. Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója ajánlásában azt írja: a kötet „a világ legkönnyebben használható lelki útvonaltervező programja” A rádió vezetője megemlíti: Fabiny Tamás képes az adóbevallás közelgő határidejét, az Európai Unió soros elnökségét, a fagyhalálról készült statisztikát, a Duna vízszintjének évszázados rekordját és az európai focibajnokság friss eredményeit kiindulópontként kezelni a hit kérdéseire adott válaszaiban. Úgy fogalmaz: „Időnként zavarba hoz az a természetesség, az a bölcsesség, amellyel egy-egy életsorsot egy bibliai idézet mellé helyez, legyen az a Luther Otthon egykori lakója, később az 1956-os Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, Maiéter Pál, a gyilkosság áldozataként elveszített Andorka Eszter evangélikus lelkész, illetve a kétszáz méteres mellúszásban világcsúccsal olimpiai aranyat nyert Gyúrta Dániel" Fabiny Tamás 2008 januárjától a Vasárnapi újság című rádióműsorban Kiss-Rigó László római katolikus és Szabó István református püspökkel, valamint Róna Tamás rabbival azóta is rendszeresen ad vallási, a mindennapokban alkalmazható tanácsokat. A Lélektől lélekig rovatban három-négy percben osztják meg gondolataikat a hallgatókkal. A könyvben összegyűjtött áhítatok mind itt hangzottak el. „Munkám során mindig közvetíteni igyekszem különféle emberek, irányzatok és szakterületek között. Ez a szándékom ezzel a kötettel is” - jellemezte Fabiny Tamás evangélikus püspök a műsort és az ebből készült könyvet. „A buzgó hívőkben - az egyházban talán még újszerű nyelvezettel - munkálni szeretném a világ és a mindennapok problémái iránti érzékenységet. Az egyháztól távolabb állókkal pedig szeretném megismertetni Isten csodálatos üzenetét, a mai nyelven megszólaltatható Bibliát” - vallott hivatásáról. A szerző meggyőződése: „Teljesen mindegy, hogy falusi templomban, középiskolás fiatalok körében, kórházi ágy mellett vagy éppen a legszélesebb nyilvánosság előtt szólalunk meg” hiszen a cél az, hogy a lelkész közvetítsen különböző emberek és irányzatok között, és „a maga tökéletlen eszközeivel szólaltassa meg a Biblia üzenetét” abban az adott korban és közegben, amelyben élünk. ■ MTI A december 2-2 könyvbemutatón Jónás István méltatja a szerzőt és kötetét Biokémikus Budavárban A tavaly szeptemberben indult Budavári Evangélikus Szabadegyetem idei utolsó alkalmát december 2-án tartották. A vendég dr. Csermely Péter volt. A biokémikus akadémikus kutatási területe a stresszfehérjék működése, az öregedés és a hálózatok. Isten hálózatai - a saját épülésünk hálózatos útjai című előadása nemcsak érdekfeszítő volt, hanem a laikusok számára is közérthető. így az előadást követő fórum keretében sorra érkeztek a kérdések és hozzászólások a téma mindennapi vonatkozásaival kapcsolatban. Csermely Péter mindenekelőtt megállapította: „Idehaza a rendszerszintű gondolkodás csekély: ez válság idején életveszélyes...” Majd hozzátette: „Tehetségesebbek vagyunk, mint ahogy mutatjuk.” A professzor biológiai példák segítségével fejtette ki, miben vagyunk mi, magyarok jók, és mi az, amivel ezt az erősségünket sajnos gyengítjük. Bár a négy legindividualistább nemzet közé tartozunk - ráadásul még kreatívak is vagyunk -, rejtett képességeink mégis kárba vesznek. Hogy hol a hiba? Egyrészt mindez nem párosul egészséges önértékeléssel, másrészt a versengés helyett sokkal több együttműködésre lenne szükségünk. Eközben célszerű lenne több kockázatot is vállalnunk, illetve meg kellene tanulnunk a másiktól tanulni. A rugalmas gondolkodásban és tanulási készségben rengeteg potenciál rejlik - mondotta Csermely Péter. ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele
