Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-07 / 27. szám
6 41 2013. július 7. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Visszapillantó a protestáns újságírók közgyűlésére ► A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában tartotta évi rendes közgyűlését a Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz). A május 29-i alkalom dr. Kádár Zsolt nyugalmazott református esperes áhítatával kezdődött, majd az elnöki köszöntő után a tagok beszámolót hallgathattak meg a 2012. évi gazdálkodásról, valamint elfogadták a 2013. évre tervezett költségvetést. „A Bibliát én mérceként használom” Beszélgetés Kövesdi Miklós Gábor műfordító-humoristával A közgyűlés meghallgatta az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság jelentését, illetve Lakatos Judit beszámolóját; utóbbi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala által működtetett korhatárbizottságban képviseli a Prúszt. T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet főszerkesztője, a Prúsz titkára ezután javaslatokat tett a szervezet honlapjával, a Rát Mátyás-díjjal, valamint a szövetség tizedik, jubileumi évével kapcsolatban. Dr. Csizmadia László, a Civil A Protestáns Újságírók Szövetségének működését, egyben küldetését leíró alapszabály értelmében az etikai bizottság „véleményezésre hivatott... készenléti bizottság” (s/D), melynek - egyebek mellett - feladata figyelemmel kísérni a szakma erkölcsi állapotát, nyomon követve az etikai jellegű elvárások érvényesülését. így az etikai bizottságnak egyfelől csak abban az esetben van cselekednivalója, ha körein belül bármilyen, az újságírással, médiaetikával kapcsolatos disszonanciát észlel. Másfelől szinte a lehetőségeit meghaladó feladatot is vállalnia kellene, amennyiben az egész szakma erkölcsi állapotával kapcsolatos véleményét igyekezne megfogalmazni. Jelentem, hogy az etikai bizottságnak az elmúlt közgyűlés óta eltelt időben saját belső köreinket érintő etikai ügyben nem kellett intézkednie. Jóllehet a hazai és a magyar nyelven megjelenő protestáns egyházi periodikák száma jelentősen bővült, s az írott és elektronikus egyházi hírközlésben szolgálatot teljesítők száma is megemelkedett, ám ez a számbeli növekedés nem jelentett minőségromlást, és nem produkált olyan esetet vagy eseményt, melyre az etikai bizottságnak reagálnia kellett volna. Ugyanakkor érezhetően jelen van a protestáns újságírás minden szolgálattevője - a világi médiában munkálkodó protestáns kötődésű kollégákkal együtt - abban a tehertételektől sem mentes folyamatban, melynek belső igénye egészen leegyszerűsítetten a tisztesség. Ragaszkodás azokhoz a klasszikus újságírói etikai normákhoz, melyeknek érvényesítése sohasem jelentett könnyed feladatot. Megkísérthető, befolyásolható ember természetesen az újságíró is, sőt lehet rászedett vagy egzisztenciális érdekeit védő ember. Tevékenysége, hozzáállása, véleménye, magatartása, stilisztikai eszköztára az adott kor, netán hatalmi erőtér kontextusától alig választható el. De munkájának szépsége, eredményessége, időtállósága mindenképpen attól függ, hogy jó szélben vagy ellenszélben haladva megmarad-e az elemi etikai elvárások mellett. Tudvalevő, hogy egy felekezeti meg• határozottságéi újs^ró^SzöVetsegh^ Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) elnöke A Magyarország elleni támadások civil és egyházi szemmel címmel tartott referátumot, erre válaszul pedig Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke szólt. A közgyűlést az előadókkal folytatott beszélgetés, majd Kövesdi Miklós Gábor stand up előadása zárta. ■ Forrás: Evangélikus, hu Horváth-Bolla Zsuzsanna tartozó kollégától - kimondva vagy kimondatlanul - többet várnak el. Az evangéliumi fogantatásból fakadó többletet várják és kérik számon tőle. Készíthetünk okos és jogi szempontból helytálló, újabb és újabb bekezdésekkel bővíthető etikai kódexeket. Képviseltetjük is szervezetünket a különböző hazai újságírószervezetek ez irányú munkabizottságában. Ám érezhető, hogy erre a világ, az olvasó, a hír címzettje nem kíváncsi. Az érdekli inkább, hogy megbízható-e a hírt feléje továbbító szerkesztőség, szerkesztő, tudósító, kommentátor, hogy hiteles-e számára a lap vagy a „csatorna" Ezért van etikai szempontból is jelentősége és üzenete annak, ha valóban látható, tapintható és tapasztalható, hogy a mai magyar média világában ott vannak a protestáns, vagyis hitüket is nyíltan és bátran vállaló újságírók. Minden erkölcsi cselekvés alapkérdése, hogy mi a jó, és mit tartunk rossznak. Közösségi és individuális vonatkozásban ez egyaránt érvényes. Érezhető azonban napjainkban, hogy nem a „jó” és a „rossz” fogalmai, hanem a hasznosság, gazdaságosság, érvényesülés jelentik az etikai döntések fő szempontjait, motivációját. Nem egymásért élünk, hanem egymásból akarunk élni. Sérül tehát a jó etikai fogalma és gyakorlata, miszerint jó az, ami Isten dicsőségére van, és ezzel együtt emberséges is, az ember javát munkálja. Az etika tehát nem lehet egyoldalúan vagy leszűkítetten gazdasági, illetőleg politikai, netán racionális, avagy emocionális meghatározottságú. A mi etikánk kiindulópontja az, hogy Isten szereti az embert, lehajolt hozzá Krisztusban, hogy magához emelje. Ennek elfogadása, befogadása, direkt és indirekt továbbadása teheti értelmessé az életünket, szolgálatunkat, munkánkat. Ezért kérjük, hogy Isten kegyelme vezessen tovább mindannyiunkat az újságírás tisztesség szabta ethoszának keskeny, de biztosan járható és biztos cél felé vivő útján. így nyerünk jutalmat majd odafent - és több előfizetőt idelent... Budapest, 2013. május 29. ■ • ,'V •'/ - Dít! Ka0áö 2sc>1.í >’ »•*»•# * *»•* » »»»«»• !#•» #• ► Kövesdi Miklós Gábor műfordító, Humorista a Protestáns Újságírók Szövetségének tagja. A szervezet legutóbbi összejövetelére dupla kötelezettséget vállalt: ezúttal nemcsak részt vett a közgyűlés munkájában, hanem a program végén műsort is adott.- Ha meghalljuk, hogy valaki szórakoztatásra adta a fejét, akkor általában profán módon arra gondolunk, bizonyára már kisgyermekkorától szeretett hülyéskedni, Ömlőitek belőle a viccek...- Valóban benne voltam nagyon sok hülyeségben, ráadásul nagyon szerettem különféle kitalált történeteket írni, és ez a kettő valahogy találkozott. Több ismerősöm azt mondta, érdemes ezt komolyabban csinálni, mert más számára is érdekes.- Aki egy kicsit is szereti a humort, és figyelemmel kíséri a műfaj hazai képviselőit, az tudja, hogy tizenöt évvel ezelőtt Ön megnyerte a Humorfesztivált, azóta szerzőként, sőt az utóbbi pár évben előadóként is szórja a poénokat. Melyiket gyakorolja szívesebben: az írást vagy a színpadi szereplést?- Nehéz szétválasztani, mind a kettőben más a jó. Pódiumon való szereplést valóban csak néhány éve vállalok, de számomra ez olyan adrenalinfröccs, amely nagyon különleges élmény. Aki egyszer megkóstolja, az nem szívesen mond le róla. Igazi hivatásomnak viszont - ha szabad ilyen nagy szavakat használni - az írást tartom. Minden, amit csinálok - akár a műfordítás, akár az előadás -, az írásomból táplálkozik. Remélem, hogy tudok olyan jó poénokat írni, hogy az még az én előadásomban is érdekes a közönség számára.- Egy írásában azt mondta magáról: „foglalkozásom magzat”, és utalt benne a Szegény magzat panaszaira is. Mi vagy ki motiválta, hogy erről írjon?- Kilenc hónappal ezelőtt ismét áldás érte családunkat. Megszületett második gyermekünk, Jonatán. Nyilván fölerősödtek bennem a vele kapcsolatos gondolatok, ezért fogalmaztam meg ezeket egy abszolút groteszk írásban a Havi Matyi humorlapban.- Egy humoristának foglalkoznia kell a mindenkori politikával is? Jó néhány évvel ezelőtt ugyanis olvastam arról, hogy amikor még egy pártrendszer volt, vette a bátorságot, és Grósz elvtársat karikírozta. Milyen utóélete lett a bátorságának? •' V ‘V Húh/ miket «tud rólam, vagy) • « * I • » .1 j 1 1 1 j, 1 • * • 1 % * 1 * Y j . születésem óta a rajongóm? Ezt valóban kevesen tudják. Valóban így történt. A János vitézi vettük magyarórán, és azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk dolgozatot Zsiványok közt jártam címmel. Ismerjük ugye a költemény részletét, hogy János vitéz azért nem viszi el a zsiványok pénzét, mert vér tapad hozzá. Dolgozatomat megírtam, de ezt a címet adtam neki: „Zsiványok közt jártam, avagy hagyjanak békén Grószék.” Arról szólt a kis írás, hogy kormányunk - mivel az emberek nem akarnak adót fizetni - útonállókat bérel, így behajtva az emberektől a pénzt, ezzel hozva helyre a büdzsét. Nem akarok nagyra lenni ezzel az írással, lényegében Hofitól kezdve Markos-Nádason keresztül Nagy Bandáig mindenkitől összeszedtem benne a poénokat. Mentségemre szóljon: ez gyermekkoromban történt. Van, aki még most is ezt csinálja. Én erről leszoktam... Tény az, hogy nagy botrány keveredett belőle, helyi szinten emiatt pártértekezletet tartottak, és nekem rövidesen iskolát kellett váltanom.- Kedves felesége, Dorottya is eljött Jonatánnal a műsorára. Igényli, hogy jelen legyenek, amikorföllép?- Jó, ha itt vannak, így érzem jól magam. Akadt kolléga, aki ezt nehezményezte, de számomra fontos a családom, ráadásul ilyenkor nem nekem kell vezetnem. Nagyobbik fiunk, Vilmos már kívülről tudja a poénjaimat, tapsol, amikor kell... Más síelni viszi a fiait vagy búvárkodni, én ezt tudom nekik adni pluszként. Találkozhatnak híres humoristákkal, színészekkel, megismerhetik ezt a különleges forgatagot. Egyébként itt, a Prúsz-közgyűlésen Dorottya saját jogán van jelen, hiszen ő is a szervezet tagja.- A közönség pedig így nemcsak Önnel, hanem a családtagjaival is találkozhat. Gyakran jegyzik meg, hogy milyen jó nektek, mert biztos reggeltől estig nevetgél a család minden tagja?- Valóban sokan rákérdeznek, hogy nekünk az egész napunk röhögéssel telik-e. Az a helyzet, hogy belőlem nem folyik egész nap a hülyeség. Én a színpadon és az írásban élem ki ezt a hajlamom.-A Protestáns Újságírók Szövetségének tagja. Melyik egyházban gyakorolja a hitét?- Hívő evangélikus vagyok. Gimnáziumi éveim végén tértem meg. Nem kaptam keresztyén nevelést, bár nagymamám nagyobb ünnepeken elment a katolikus templomba, de a családban nem volt igazán gyökere a keresztyén hitnek. Kerestem az utamat, megtértem, majd megismerve a feleségemet megtaláltam lelki otthonomat az evangélikus egyházban. Úgy gondolom, ez való nekem. Keresztyén, de kellően liberális, ahol nem akarnak különféle dogmákat lenyomni a torkomon. Jelenleg hittantanárként dolgozó feleségem egyébként elvégezte az Evangélikus Hittudományi Egyetemet, Szegeden pedig vallástudomány-vallásszociológia szakon végzett, és büszke vagyok' páf hogy.’kitűnő szakember-, ) > .< ) > : ........................... ként ismerik el. Remélem, az új hitoktatási törvény kapcsán rá is új és szép feladatok várnak.- A mostani előadásában - igencsak mértéktartóan, de - foglalkozott a vallással, a keresztyén hittel is. Ha valaki ehhez a témához nyúl, könynyen megkaphatja a blaszfémia vádját. A humor eszközei pedig ebben a témában is nagyon jók lehetnek arra, hogy tükröt tartsanak elénk. Ezt tapasztaltuk az Ön esetében is. Mi dönti el, hogy egy humorista úgynevezett kényes témákkal is foglalkozik-e?- Elsősorban az kell, hogy a téma őszintén érdekelje. Eleinte én is féltem; hogyan közelítsem meg az egyházakban előforduló jelenségeket. Miután sok helyen megfordultam, beszéltem mormonokkal, ellátogattam a Hit Gyülekezetébe, katolikus templomokba, és lám, most éppen egy baptista újságírónak adok interjút. Sok élményt szereztem, sok érdekes téma került elém. Sohasem Istent, Jézus Krisztust, az egyes emberek hitét karikírozom. A Bibliát, a keresztyénséget én mérceként használom, e mellé állítva mondok véleményt egy-egy helyzetről, az álságos vagy az álszent emberi magatartásról. Idézek Fabiny Tamás püspök ma délutáni előadásából: azt mondta, hogy kritikusan szolidárisak legyünk. Azt figyeltem meg, hogy önmagunkon nem tudunk már annyira nevetni, mint régen. Ez szerintem elég nagy baj, mert így sem magunkat, sem másokat nem tudjuk őszinte kritikával szemlélni. Egyébként úgy kezdődtek az egyházi fellépéseim, hogy Gáncs Péter püspök úr megnézte egyik előadásomat, és meghívott Kondorosra missziói napra. Azóta kézről kézre járok...- Ha egzisztenciális okok miatt döntenie kellene, a műfordítás és a humorista hivatás közül melyiket választaná?- Ha mindenképp választani kellene, akkor a fordítás mellett maradnék, de remélem, nem kényszerülök erre. Hál’ Isten, több lábon állok, sok kiadónak dolgozom, fordítok filmet is. Ugyanakkor humoristaként sok műsorban dolgozom - többek között a Fábry-show-ban -, és újságokban is megjelennek írásaim.-A meseírás a közeljövő kihívása?- Az túlzás, hogy meseíró is lennék. Az elmúlt évben a kaposvári Csiky Gergely Színház által kiírt Schwajda György drámaíró pályázaton, amelyen mesejátékokkal lehetett indulni, megosztott első helyet nyertem Ignác című művemmel. Azóta foglalkoztat egy másik mese megírása is, de ez még az út eleje...- Milyen alkotásával találkozhatunk legközelebb?- A színházi előadások, showműsorok nyáron szünetelnek. Egy kabaré témájú könyvet szeretnék írni, pontosabban a kabaré történetét. Az a címe, hogy A magyar stand up száz éve. Sokan azt hiszik, hogy az elmúlt néhány évben született itt valami új, pedig amit Nagy Endre alkotott és művelt, az száz százalékig stand up, és ezt a nemsokára megjelenő könyvemben ki is fejtem majd. De azért láthat is a közönség. Július 29. és augusztus 4. között Taliándörögdön rendezi meg Stand Up Brigád társulatunk - a Művészetek Völgyével párhuzamosan, az Egység Völgye fesztivál keretein belül - a Humor a Völgyben rendezvénysorozatot. ■ Nagy Imre A Protestáns Újságírók Szövetsége etikai bizottságának jelentése
