Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-07-07 / 27. szám

4 m 2013. július ,7. KERESZT.UTAK Evangélikus Élet 2ÖI3L JÚNIUS 13-18. LVSZ-tanácsülés Genfben Interjú Fabiny Tamás püspökkel ► Amint két héttel ezelőtt már hírül adtuk, június 13-18. között Genfben tartotta soros ülését a Lutheránus Világszövetség (LVSZ). A tanácsko­záson a szervezet egyik alelnökeként vett részt dr. Fabiny Tamás püs­pök (a nyitó istentiszteleten elhangzott prédikációját június 23-i számunk 11. oldalán közöltük). Ezúttal a részletekről kérdezzük az Északi Evan­gélikus Egyházkerület lelkészi vezetőjét. Ezerhétszáz éves a milánói ediktum Európai Parlament: konferencia a vallásszabadságról ► A milánói ediktum kihirdetésének ezerhétszázadik évfordulója alkal­mából a vallásszabadság témájában tartottak konferenciát június 25- én az Európai Parlamentben (EP) Surján Lászlónak, az EP KDNP-s alelnökének és a lengyel Jan Olbrychtnak, az Európai Néppárt EP-frak­­ciója alelnökének szervezésében. A résztvevők a Nagy Konstantin és Licinius által 313-ban kiadott ediktum szellemiségéről s annak máig tartó hatásairól beszélgettek, összevetve azt a vallásszabadság mai eu­rópai értelmezésével és gyakorlati megvalósulásával.- Mi a szerepük az LVSZ gyakor­latában a tanácsüléseknek?- A hétévente megrendezett nagy­gyűléseken választják meg az ötventa­­gú tanácsot, amely kiegészül további ötven - szavazati joggal nem rendel­kező - tanácsadóval, szakértővel. A nagygyűlések között ez az évente egy­szer összeülő tanács hozza meg a fon­tosabb döntéseket. Az idei egyhetes időszak igei vezérfonalát, illetve biblia­tanulmányainak, kis létszámú biblia­köreinek témáját a 107. zsoltár adta. Ez volt az alapigéje a nyitó istentisztelet­nek is, amelyen én szolgálhattam.- Milyen fontos döntések születtek ezen ülésszak alatt?- Többek között a reformáció kez­detének 2017-es jubileumát előkészí­tő tízfős bizottság nyújtotta be a je­lentését a folyamatosan - többször vi­­deokonferencián - konzultáló testü­let elnökének, Walter Altmann-nak az előterjesztésében. Az Egyházak Vi­lágtanácsa központi bizottságának elnöki tisztét is betöltő brazíliai pro­fesszor jelentése elsősorban az LVSZ, illetve a tagegyházak 2015-2017 kö­zötti időszakra vonatkozó program­jaira fókuszált. Ennek jegyében hatá­rozta meg a testület a 2017-es LVSZ- nagygyűlés helyszínét, amely a namí­­biai Windhoek lesz. Ez a helyszín azért fontos, mert hosszú idő után - és éppen a reformá­ció kezdetének ötszázadik évforduló­ján - tér vissza a nagygyűlés Afriká­ba. Méghozzá éppen abba az ország­ba, ahol jelenleg a legdinamikusabban növekszik a keresztyének száma. Az evangélikus többségű ország három - hamarosan egyesülő - evangélikus egyháza hívta meg a közösséget. Szá­momra ez azért is lényeges, mert épp az 1984-es budapesti nagygyűlés idején - amikor az ifjúsági szervezés­ben lehettem aktív - történt a namí­­biai egyházszervezet tagságának fel­függesztése az akkori, feketéket hát­térbe szorító apartheid rendszer mi­att. Mostanra, hogy a faji elkülönítés rendszere megbukott, hála Istennek, rendeződhettek a viszonyok. Elmondható az is, hogy megkez­dődött a gyűlés szervezőbizottságá­nak felállítása. A mi régiónk képvi­seletében Pángyánszky Ágnes pilisi lelkésznőt delegáltuk, akit - örö­münkre - meg is választottak bizott­sági tagnak. Neki háromszorosan is van nagygyűlésekkel kapcsolatos,ta­pasztalata, hiszen 1990-ben Curitibá­­ban (Brazília), 1997-ben Hongkong­ban (Kínai Népköztársaság) és 2010- ben Stuttgartban is részt vett világ­­szövetségünk nagygyűlésén.- Tudvalevő, hogy az elmúlt hóna­pokban az Etióp Evangélikus Egyház megszakította az együttműködést az Amerikai és a Svéd Evangélikus Egy­házzal. Milyen visszhangot keltett ez a tanácsban?- Homoszexuális párok esketése, il­letve homoszexuális lelkészek szen­telése körüli komoly nézetkülönb­ség miatt történet ez a szakítás. Az esetet nem hagyta szó nélkül a testület, és megadatott a lehetőség a kérdés őszinte körüljárására. Bár a véleménykülönbségek fennma­radtak, egy közös nyilatkozatot azonban elfogadtunk, amelyben további tárgyalások szükségességé­re hívtuk fel a felek figyelmét. Úgy gondoljuk, hogy az úrvacsorái és ol­tárközösség mindenképp meg kell, hogy maradjon, míg etikai és taní­tásbeli kérdésekben lehetnek kü­lönbségek a tagegyházak között. Az LVSZ-nek nincsen központi - a katolikus egyházhoz hasonló - ta­nítóhivatala, de elvárható, hogy közö­sen törekedjünk a belső egyházszaka­dás elkerülésére. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) továbbra is a konzervatív álláspontot képviseli ebben a kérdésben, tehát határozot­tan nemet mond a homoszexuális pá­rok esketésére, illetve a homoszexu­ális lelkészek szentelésére.- Kik voltak a genfi ülés vendégelő­adói?- A legfontosabb előadást Kurd Koch kardinális, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának vezetője tartotta, aki maga is hitet tett az ökumenikus mozgalom folytatása mellett. Kifejtet­te, hogy a katolikus félnek is fontos a 2017-es lutheránus-katolikus közös megemlékezés, hiszen az egyház egy­sége elsőrendű kérdés. A szakadást nem ünnepeljük, de megnézzük, mi az, amit az elmúlt ötvenéves együtt­működésben elértünk. Ezentúl őszin­tén kell beszélni a még nyitott kérdé­sekről, nézetkülönbségekről. Ilyen például a közös úrvacsorának és a pa­pi hivatásnak a kérdése. Tény, hogy va­lamilyen formában a katolikus egyház is készül a reformáció évére...- Volt-e esetleg magyar vonatko­zású döntés?- Komoly és hosszú megbeszélések után az egyházunk által indított Lu­­ther-rajzfilm ügyét az LVSZ felvette a 2017-es projektjei közé. Mindennek kö­vetkezményeként a forráskeresés (fund raising) nehéz feladata nem csupán ránk hárul, hanem LVSZ-szinten is ko­moly figyelmet fog kapni. A plenáris ülésen bemutattam egy hétperces összefoglalót a film készítéséről, ame­lyet a jelenlévők nagy érdeklődéssel kö­vettek. Öröm volt megtapasztalni, hogy az egész testület az ügyünk mel­lé állt. Reméljük, a szélesebb körű összefogás gyümölcsöző lesz, és sok ál­dást hoz a közösség életében. ...........................................■ HHÁ, „A milánói ediktum valódi mérföld­kő volt Európa történelmében, mely elhozta a vallásszabadságot s a népek közötti megbékélést a Római Biroda­lomban” - szögezi le közleményében Surján László. „Ugyan a tolerancia és a diszkrimináció elleni harc korunk leggyakrabban ismételt fogalmai kö­zé tartoznak, a müánói ediktum szel­lemiségét mégis nap mint nap meg­sértjük” - hangsúlyozta a keresz­ténydemokrata politikus. A zsidók ki­rekesztése és üldözése a múltban és ► Mint lapunk múlt heti számában röviden már hírül adtuk, június 22-én - Cirill és Metód misszi­ós munkássága kezdetének 1150. évfordulója alkalmából - jelen­tős egyháztörténeti eseményről emlékeztek meg a dél-magyaror­szági Zalaváron. A szlávok apostolaiként is emlegetett névadókra több építmény is emlékez­tet a Kis-Balaton melletti Cirill és Metód emlékparkban: avattak fel itt már emlékművet, illetve emlékosz­lopot bolgárok, szlovének, de még osztrákok is. A szlovák nemzetiségű hívek is már évekkel ezelőtt elhatá­rozták, hogy mementót állítanak itt, ahol a szlovák történelem szerint Pri­­bina fejedelem székhelye volt. A hittérítő testvérpár nyitrai szob­rának kicsinyített bronzmásolata most arra az alapkőre került, amelyet még 2007-ben helyezett el a Főváro­si Szlovák Önkormányzat Juraj Mi­­gassal, a Szlovák Köztársaság akko­ri nagykövetével. Ludmila Cvengro­­sová neves szlovák szobrászművész alkotása tehát összefügg a szlovák történelmi eseményekkel. Az emlékmű talapzatán ez a felirat olvasható szlovákul: „A nyitraifejede­lem emlékére (t 861), akinek köszönhet­jük őseink kereszténnyé válását Zala­­vár területén, és az őfia, Kocel’pannó­­niai fejedelem (t 876), Cirill (t 869) és ma, a növekvő bevándorlásellenesség, különös tekintettel az európaiaktól el­térő vallásúakra, valamint a terjedő ke­­resztényellenesség mind ugyanan­nak az ellenséges légkörnek a megnyi­latkozásai, melyek teljességgel szem­ben állnak Nagy Konstantin eszmei­ségével - tette hozzá Surján László. Nebojsa Stefanovic, a szerb parla­ment elnöke arról beszélt, hogy az ediktum szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy abban higgyen, amit a szí­ve diktál. Stefanovic arra az álláspont-Metód (1885) szent szláv apostolok, Eu­rópa patrónusai evangélizációs és kul­turális tevékenységének támogatója emlékére. Az emlékművet állíttatta a Fővárosi Szlovák Önkormányzat a Szlovák Köztársaság támogatásával.” Az emlékező rendezvényt ezúttal is a Fővárosi Szlovák Önkormányzat és a Szlovák Köztársaság nagykövet­sége szervezte a Külhoni Szlovákok Hivatala, a Matica slovenská szlovák kulturális intézmény és a zalavári ön­­kormányzat, valamint a szlovák és a magyar honvédség, tábori püspökség bevonásával. A szobormásolat leleplezése előtt ünnepi beszédek hangzottak el. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsá­nak alelnöke, jana Lassáková rámuta­tott: „Cirill és Metód missziója konti­nensünkön egyedülálló jelentőséggel bír, főleg a szláv nemzetek számára. Ép­pen ezért az első szláv pápa, II. János Pál 1980-ban méltán jelentette ki, hogy Szent Cirill és Metód - Szent Be­nedekkel egyetemben - Európa patró­nusai.” Az alelnök asszony utalt arra a történelmi tényre is, hogy amikor 880-ban Vili. János pápa jóváhagyta a szláv liturgiát, indoklásában így fogal­mazott: „Aki a fő nyelveket (tudniillik a hébert, a görögöt és a latint) terem­tette, ugyanaz teremtette a többi nyel­vet is saját dicséretére és dicsőségére.” Szlovákia budapesti nagykövete, Peter Weiss a szellemi erő határokon átívelő példamutatásáról szólt. Igor Fürdik, a Külhoni Szlovákok ra helyezkedett, hogy ez a gondolat az alapja a mai napig minden vallási és civil szabadságnak. „Ez a liberális üzenet, mely civilizációkat békített meg egymással, európai kultúránk és emberségességünk alapkövét képe­zi. Ez az egyetlen járható út mind­annyiunk számára” - hangsúlyozta a szerb politikus. Surján László közleménye szerint Köves Slomó kisebbségi szemszögből közelítette meg a vallásszabadság témá­ját. „Magyar zsidóként ma ki tudom mondani, hogy kétezer éve nem volt ilyen jó zsidóként élni Európában, mint ma” - jelentette ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija. Európa nagy kérdése ma nem a vallások közötti különbözőségek ke­zelése, hanem az, hogyan látjuk Euró­pa jövőjét, s hogy tudunk-e a vallási és szekuláris értékek között közös neve­zőt találni - tette hozzá Köves Slomó. N Forrás: KDNP Hivatalának elnöke beszédében ki­emelte: „2013. június 22. emlékezetes marad mindkét nemzet számára, hi­szen ez az emlékműállítás a két nem­zet együttműködését, közös erőfeszí­tését, összefogását is szimbolizálja.” Marián Tkác, a Matica slovenská elnöke hangsúlyozta: „Ez az emlékmű mindenkor emlékeztet minket arra, hogy Közép-Európában a keresztény gyökerek ide-oda ágaznak ugyan, de mélyek és erősek.” Kiemelte még, hogy az emlékműállítással Zalavár „a magyar Pozsonnyá” is vált, hiszen megelőzte a szlovák fővárost. Milos Klátik szlovákiai evangélikus elnök-püspök ünnepi köszöntőjében szintén közös keresztyén múltunk, gyökereink fontosságáról beszélt, ame­lyek összekötnek bennünket. Mint a Szlovákiai Ökumenikus Tanács el­nöke hangsúlyozta, hogy a közös ke­resztyén múlt tisztelete a mában is meghatározó jelleggel bír: összeköt né­peket, nemzeteket. „Engem például - tette hozzá - összeköt a magyarorszá­gi Szemerei János püspökkel, az itte­ni egyházzal és hívekkel.” Az ünnepi beszédek után a szobor­másolat leleplezésével, megáldásával és koszorúk elhelyezésével folytatódott az évfordulós rendezvény. (Katonai tiszteletadás mellett szlovák és magyar, illetőleg állami és egyházi részről egy­aránt elhelyezték a hála csokrait.) A megemlékezés hivatalos része ünnepi szentmisével fejeződött be. ■ Gulácsiné Fabulya Hilda Az emlékműnél a szerző és Szemerei János koszorúz. Cirill és Metód-emlékünnepség

Next

/
Oldalképek
Tartalom