Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-11-10 / 45. szám
evangélikus hetilap ♦ www.evangelikuselet.hu 78. évfolyam, 45. szám ■ 2013. november 10. ■ Szentháromság ünnepe után utolsó előttit megelőző (ítélet-) vasárnap Ára: 275 Ft „Óriási örömöt jelentett számomra, hogy egyházunk Luther Kiadója - olykor más kiadókkal közösen - az elmúlt hetekben sorra jelentetett meg színvonalas kiadványokat. Gutenberg nem adja fel.” Gutenberg fricskái Zuckerbergnek ► 3. oldal „Kérdéséről evangélikus eleink többször visszatérő gondolata jut eszembe, mely a néhai Sartoris János nemescsói lelkész megfogalmazásában így hangzik: »Jobb lenni, mint látszani.« Remélem, a magyarul olvasható Luther-levelek inkább lesznek részei létünknek, mint látszatunknak.” Interjú Csepregi Zoltán professzorral W- 7. oldal „Ha kint te azt mondod, hogy Jézus-hívő vagy, akkor nagyon nehéz beilleszkedned.” „Nem minden zsidó vallásos, az arabok pedig nem terroristák” !►12. oldal Kinyílt Luther levelesládája 7. oldal Fókuszban a szolidaritási törvény ► 8-9. oldal Interjú Csorba István karnaggyal 10. oldal Időszerű szeretet W-11. oldal Negyedik presbiterképző tanfolyam W-13. oldal Egyházi konferencia a klímaváltozásról W is■ oldal Fasori főhajtás a protestáns hónapzárón ^ A reformáció emléknapján, október 31-én alkonyattájt újra összegyűltek a protestáns emlékezők - a reformáció havában utoljára. Gazdag ünnepi sorozat zárult le a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében Budapesten, a VII. kerületi Reformációi emlékparkban. Az alkalmon a Magyarországi Metodista Egyház országos laikus elöljárója, Pásztor Zoltán mondott ünnepi beszédet, áhítatot Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke tartott. Egyházunk képviselőjeként Aradi György fasori lelkész mondott áldást. A mindig eleven Bajza utca sarkán az áhítatra Szabó Zoltán tárogatóművészjátéka hangolta rá a gyülekezetét. Steinbach József püspök 2l<or 1,10 alapr ján a testet öltött, az írott és a hirdetett ige hármasságáról beszélt, hozzátéve ezekhez negyedikként az életre váltott igét, vagyis amikor minden megnyilvá-. nulásunkban „kiábrázolódik bennünk a testet öltött Ige, a feltámadt Jézus” Remény ik Sándor Az óriás című versét Gál Karolina fasori diák mondta el. Folytatás a 3. oldalon Október 31. - a reformáció emléknapja Megállapodásba foglalt kormányzati szándék evangélikus szigetek megújítására A győri és a budapesti evangélikus szigetek (Insula Lutherana) épületegyütteseinek infrastrukturális fejlesztése érdekében történő együttműködésről, illetőleg az ennek jegyében nyújtandó kormányzati támogatásról írt alá megállapodást október 31-én Orbán Viktor miniszterelnök és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke (képünkön). A reformáció emléknapjára időzített fővárosi esemény színhelye a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme volt, ahol kora délelőtt gyűltek egybe a meghívott világi és egyházi elöljárók. A Prőhle Gergely országos felügyelő, külügyi helyettes államtitkár által moderált ünnepségen a vendéglátó intézmény nevében Kézdy Edit igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd a nagy jelentőségű megállapodás aláírásának - nem kevésbé ünnepélyes - aktusa előtt az elnök-püspök és a kormányfő mondott beszédet. (Gáncs Péter és Orbán Viktor beszédének szövegét lapunk 5. oldalán közöljük.) A „születésnapi ajándéknak” aposztrofált együttműködési megállapodás célja, hogy „a kormány az evangélikus egyház részére a budapesti és a győri Insula Lutherana épületegyüttesek fejlesztése érdekében anyagi támogatást nyújtson, hogy azok a reformáció 500. évfordulójára megújulhassanak” A felek között részletekbe menően kimunkálandó szerződéssel összesen 5 milliárd forint kerülhet felhasználásra oly módon, hogy ebből 4,7 milliárd a győri épületegyüttes, míg 300 millió forint a Deák téri épület átalakítását segíti. ^ Folytatás a 3. oldalon Átadták a Kár öli-díjakat Megalakult Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével a reformációi emlékbizottság, az állam és a protestáns egyházak közös szervezete - jelentette be az emberi erőforrások minisztere a reformáció emléknapján, múlt csütörtökön a Károli Gáspár-díjak átadásakor Budapesten. Balog Zoltán elmondta: a bizottság készíti elő a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepi rendezvényeket. Mint mondta, a reformáció része az egyetemes magyarságnak és az egyetemes európai művelődéstörténetnek. Utalt arra is, hogy Orbán Viktor október 31-én Budapesten szerződést kötött a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az „Insula Lutheranaként” emlegetett győri, illetve budapest-belvárosi épületegyüttes megújításáról. Az idén hárman kapták meg a Károli Gáspár-díjat. Az elismerést Balog Zoltán és Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi, civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át Berkesi Sándornak, a Debreceni Kollégium Kántusa karnagyának, Csepregi Zoltán egyháztörténésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának és A. Molnár Ferenc nyelvtörténésznek, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézeti Tanszék professor emeritusának. Köszöntésében a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kitüntetettek a zene újítását, az egyház történetét és a nyelvészetet hozták a nemzeti kultúrába. Hangsúlyozta: a kultúra és a keresztény, illetve a protestáns hit összetartozik, mert nincs protestáns hit kultúra nélkül, és a kultúra is szegényebb lenne, ha nem foglalná magában a protestáns hitet. Megjegyezte: igazi tudomány és tudományosság sincs Istenbe vetett hit nélkül. Balog Zoltán kitért arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi, evangélikus elnökének, Szentágothai Jánosnak a munkássága is bizonyságát adja, hogy a természettudományok hittel művelve sokkal több inspirációt adnak az embernek. Károli Gáspárt idézve rámutatott: „Nemcsak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a Szentírást, hanem azt is akarja, hogy az Ó- és az Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek, és azokat olvassák (...) mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek és nagyok, férfiak és asszonyok.” Csepregi Zoltán jobbján A. Molnár Ferenc, balján Berkesi Sándor Bogárdi Szabó István református püspök laudációjában Berkesi Sándorról, a Debreceni Kollégium Kántusának karnagyáról azt mondta: abban, hogy a magyar protestáns éneklés tényleg a kultúra részévé vált, elévülheteden érdemei vannak. Majdnem öt évtizedes munkája során „az együtt éneklés felülmúlhatadan nagyszerűségét” tanította meg nemzedékek ezreinek szerte a világon. ^ Folytatás a 3. oldalon
