Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-10-13 / 41. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2013. október 13. » 9 A hajléktalanság kriminalizációja ellen ► Szeptember 30-án A Város Mindenkié (AVM) csoport által szervezett tüntetésen több százan tiltakoztak a szabálysértési törvény módosítása ellen, amely az Alkotmánybíróság 2012. novemberi döntésével szembemenve újra büntetné az életvitelszerű lakhatást közterületen, lehetővé tenné az önkormányzatok számára hajléktalanmentes övezetek kijelölését, és új elemként a kunyhóépítést is szabálysértéssé nyilvánítaná. „Mi, hajléktalan emberek száműzöttek lettünk hazánkban. Száműzöttek, mert megbüntethetnek azért, hogy nincs otthonunk” - mondta beszédében Fekete- Nagy Miklós, aki egyike a ma Magyarországon élő harmincezer hajléktalan embernek. Az AVM aktivistáján kívül felszólalt még Csizi Zsolt, aki megfelelő lakhatási lehetőség híján kénytelen volt kunyhót építeni, hogy megteremtse magának az önálló életvitel lehetőségét. Mint mondta, a felkapaszkodásért tett erőfeszítései „jutalma” most hajlékának elpusztítása és a büntetés lehet. BendeAnna, az AVM szövetséges aktivistája és utcai szociális munkás emlékeztetett, hogy „ha egy nap az összes utcán élő ember úgy döntene, hogy bemegy egy szállóra, bizony nem jutna nekik hely” Arra is figyelmeztetett, hogy a törvénymódosítás nemcsak embertelen és jogsértő, de nagyon veszélyes is, mert a hatóságok elől bujkáló embereket a szociális munkások sem fogják könnyen elérni, ami különösen a tél közeledtével veszélyes. Az utcán élés és a kunyhóépítés tiltásával és büntetésével az állam bűnözőkké nyilvánítja a már amúgy is gyakran zaklatásnak kitett hajléktalan embereket, folyamatos bujkálásra ítéli őket, és a velük való együttérzés helyett lenézésükre biztatja Magyarország állampolgárait. Bolha Márta józsefvárosi evangélikus lelkész bibliai példabeszédet idézett, amelyben Jézus nem engedte dehumanizálni a betegen utcára került hajléktalan embert. (Bolha Márta beszédét lásd az oldal alján.) A tüntetésen Lakatosné, Jutka hajléktalan aktivista olvasta fel Nagy Bandó András író, humorista támogató levelét, aki egészségügyi okok miatt nem tudott a rendezvényen részt venni. (...) A törvénymódosítás ellen tiltakozva az AVM tagjai elmondták, hogy a csoport nem azért küzd, hogy minél többen éljenek az utcán vagy kunyhóban, hanem hogy a magyarországi lakhatási válságra valódi megoldások szülessenek. A csoport régóta szorgalmazza az önkormányzati bérlakásrendszer fejlesztését, az üresen álló lakások hasznosítását és a rossz állapotban lévő ingatlanok felújítását és lakhatóvá tételét. A törvényt a parlament a tüntetés után nagy többséggel megszavazta. M Forrás: avarosmindenkie.blog.hu Bolha Márta és az érintettek a szeptember 30-i tüntetésen A hazai közbeszédben rendszeresen félrevezető állítások jelennek meg nemcsak a fagyhalál áldozatainak számáról, de a hajléktalanellátó rendszer befogadó kapacitásával és leterheltségével kapcsolatban is. (...) Az AVM hajléktalan aktivistái nap mint nap a saját bőrükön tapasztalják, hogy mindez nem igaz. Messze nincs elég férőhely minden rászoruló számára, és a rendelkezésre álló helyek többsége sem jelent megfelelő, emberhez méltó elhelyezést (nemhogy lakhatást). Tapasztalataikat a hivatalos adatok is megerősítik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) 2013. szeptember 18-ai tájékoztatása alapján összesen 6377 egyéni (de nem egyágyas!) férőhely van az országban. Ehhez adódik hozzá a családok számára fenntartott 3978 ágy. Ez összesen 10 355 férőhely. Az NRSZH adatai alapján 2012. július és 2013. június között - a családos szállókat nem számítva - közel 24 ezer ember kényszerült arra, hogy legalább egyszer hajléktalanszállón aludjon. Az adatokból az is kiderül, hogy a hajléktalanszállók országszerte körülbelül száznegyven százalékos éves kihasználtsággal működnek. Ehhez a téli krízisidőszakban kialakított átmeneti férőhelyeket is hozzáadva átlagosan száztizenhét százalékos az éves kihasználtság. Ebből adódik, hogy bizonyos helyeken télen a folyosókon, az ágyak alatt és a lépcsőfordulóban is emberek alszanak. Ezeket az adatokat a hajléktalanellátó rendszerben dolgozó szakemberek és a hajléktalanságot megtapasztalt állampolgárok is megerősítik. Ami a nem intézményes keretek között élőket illeti, 2012 során az utcai szociális munkások csak Budapesten több mint négyezer utcán élő embert regisztráltak, a 2011-es népszámlálás előzetes adatai alapján pedig az országban minimum tizenhétezer ember él fedél nélkül és a lakás fogalmába nem sorolható lakóegységben. Vagyis legalább ennyi ember kényszerül arra, hogy ma is közterületen vagy nem lakáscélú helyen éljen. Nekik esélyük sincs, hogy bejussanak a már amúgy is leterhelt ellátórendszerbe. (...) N Forrás: avarosmindenkie.blog.hu Mi nem így képzeljük el a rendet! Radnóti Zoltán rabbival, a Szent Egyed Közösség tagjaival és minden keresztény emberrel együtt vallom, hogy a szegények ügye Isten ügye. A hajléktalanság a lakásszegénység szélsőséges formája. A hajléktalanok nem bűnözők, hanem szegények, akiket egy javaslat szerint börtönbe lehet majd zárni csak azért, mert rossz helyen szegények. Amikor egy éve először beszélgettem az AVM aktivistáival mint lelkész, azt mondták nekem, hogy a keresztényeknek el kellene mondani, hogy mi az a kereszténység. Hadd próbálkozzak most ezzel. Elmondok egy történetet, amelyet Jézustól ismerek: ,Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint napfényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. Történt pedig hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. (...) Ő pedig így szólt: Arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkűkre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra!” (.Lukács evangéliuma, 16. rész) A koldusnak neve van, ezzel jelzi a történet az emberi méltóságot. Jézus nem engedi dehumanizálni a betegen utcára került hajléktalant. Ő Lázár. Neve azt jelenti: „Isten megsegít” Lázárnak ma nemhogy nem adnának enni, ha gazdag ember háza mellett aludna, hanem még meg is bírságolnák, akár börtönbe is vetnék. Ez nem igazság. A történet a prófétai útmutatásra irányítja a figyelmünket. A próféta Isten embere, aki arra hivatott, hogy társadalmi kérdésekben is segítsen eligazodni, megtalálni Isten útját. Az első találkozás alkalmával az AVM aktivistáinak azt találtam mondani: ti vagytok korunk prófétái, akik képviselitek a társadalom leggyengébb, legkiszolgáltatottabb rétegét. Hárítottak persze, de ma is úgy gondolom, hogy a próféta nem attól próféta, hogy magát annak nevezi, hanem attól, hogy az Élet szolgálatába áll akár az aktuális hatalommal szemben is, mert belső kényszer indítja arra, hogy kimondja az igazságot, kimondja Isten szavát. (...) Érzem a határaimat, és nagyon rosszulesik, hogy amit én tudok tenni, az csepp a tengerben. Emiatt is nagyon megerősödött bennem, hogy nem egyénekre kell áttolni a felelősség teljes súlyát, mert az elhordozhatatlan. Végtelenül gonosz mondat mind a kettő: „Segítsen magán, a maga hibájából jutott oda, ahova.” De az is: „Majd a jó emberek segítenek! Majd az elvakult önkéntesek csinálnak valamit!" Hiszem, hogy az állam nem tolhatja át a felelősséget az egyénekre, a rendszerszintű lakhatási gondokat és a munkanélküliség következményeit csak a rendszerszintű változtatások, a felelős társadalompolitika tudja orvosolni. Most azért állok itt, hogy kimondjam az egyszerű tényeket: ha börtönbe zárjuk az otthontalanokat, akkor ez a lehető legdrágább és legembertelenebb megoldás a szegény emberek lakhatási problémáinak megoldására. Ma Magyarországon nincs elegendő férőhely a hajléktalanellátásban, pénzt vontak ki az ellátórendszerből. Kunyhót építeni azt jelenti, hogy az ember lehetőségéhez mérten megpróbál mindent megtenni a lakhatás megteremtéséért. Kunyhót figyelmeztetés nélkül - hulladékkezelés címszó alatt - elszállíttatni kegyetlenség. Ha ma elfogadják a képviselők ezt a törvényjavaslatot, akkor tesznek egy újabb lépést a rossz irányba. Mi most azért vagyunk itt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a másik irányban van az Isten útja, az emberség útja. ■ Románné Bolba Márta józsefvárosi evangélikus lelkész Az idézett szöveg elhangzott szeptember 30-án a Város Mindenkié csoport által szervezett tüntetésen. »HA KENYERET ADSZ AZ ÉHEZŐKNEK...« Várpalotai válasz Munkanélküliség és közösségteremtés ► Társadalmunk egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. Evangélikus közösségünk tagjai közül is sokak mindennapos félelme a munkából való elbocsátás, gondja a munkaerőpiacra való visszakerülés. Akiknek évek óta nem sikerül visszatalálniuk a munka világába, azok óhatatlanul frusztrálttá, lelki beteggé, elkeseredetté válnak. Várpalotai gyülekezetünk pályakezdő fiataljai, illetve a harminc-ötvenöt év közöttiek körében is nagyarányú a munkanélküliség, és ez családi gondok, nehézségek forrása. Tudnánk-e gyülekezeti szinten - helyi közösségek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások összefogásával - segíteni ezen a helyzeten? Elképzelhető-e, hogy az egyház segítő kezet nyújtson a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülő embereknek, akik bajba jutottak, reménytelen helyzetbe kerültek, elvesztették hitüket? Mi lenne, ha közösséget és aktivitást kínálnánk fel a gyakran hátrányos helyzetben élő munkanélkülieknek?... A Várpalotai Evangélikus Egyházközség tagjai és alapítványa, az Örömhír Alapítvány kuratóriuma a kérdésekre választ adva egy új missziós stratégiát dolgozott ki az elesett, munkanélküli-segélyből élő emberek számára. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával létrejött a TIM-projekt: Társadalmi integráció és a munkaerőpiacra való visszakerülés közérdekű önkéntesekkel. Gyülekezetünk és az Örömhír Alapítvány célja a segítségre szoruló, hátrányos helyzetben lévő felnőttek és fiatalok testilelki rehabilitációja szakemberek bevonásával. Szakmai programok segítségével e megjelölt célcsoportok felzárkóztatása és alkalmassá tételük arra, hogy visszakerülhessenek vagy bekerülhessenek a munkaerőpiacra. A rehabilitációs program elméleti és gyakorlati oktatással jár együtt. A TIM-program célja, hogy az érintett célcsoportok közérdekű önkéntesként az oktatások elvégzése és a rehabilitációs foglalkoztatások befejezése után alkalmassá váljanak arra, hogy akár saját kezük munkájával biztosíthassák maguk és családjuk megélhetését, olyan tapasztalatokra, versenyképes szaktudásra tegyenek szert, hogy visszakerülhessenek a munkaerőpiacra, esetleg saját vállalkozásba kezdjenek. Az egyházközség küldetését a programban az alábbi ige határozza meg: „Ha kenyeret adsz az éhezőknek, és jól tartod a nyomorultat, akkorfölragyog a sötétben a világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény’.’ (Ézs 58,10) Az egyház szociális küldetése az elesetteken való segítés. Ebből kiindulva segít az egyházközség a rehabilitációban részt vevő, bajba jutott embereknek abban, hogy megéljenek két kezük munkájából. A gyülekezet az alapítvánnyal együtt szociális foglalkoztatót működtet, melyben értékteremtő tevékenységet - szabás, varrás, kézműves munkák - végeznek a rehabilitációs programban részt vevők. Várpalotai, pétfürdői lakosoktól öt évre földhasználati kölcsönszerződéssel kapott földeket oszt ki az Örömhír Alapítvány, hogy a gyakorlatban alkalmazhassák a képzésben tanultakat a rászorulók. A gyülekezeti missziós projektben részt vevők lehetőséget kapnak arra, hogy közösségbe tartozzanak, önmagukat megismerjék, és segítsenek magukon. Segítjük a résztvevőket, hogy aktívan töltsék az életüket családjuk javára a földművelés, állattenyésztés, szabás-varrás révén. Ajánlólevelet kapnak, mellyel elhelyezkedhetnek az alapítvánnyal szerződést kötött vállalkozásoknál. A TIM-projekt speciális missziós program, az egyház válasza a társadalom legégetőbb problémájára, a munkanélküliségre. A résztvevőknek - gyülekezeti tagoknak és a város lakóinak - közösséget, reményt és hitet ad. Hiszem, hogy az évenként megismétlődő TIM-projekt minta lesz egyházak, közösségek számára, amelyek gyülekezetépítésben gondolkodva mernek foglalkozni a mai emberek problémáival. Az Örömhír Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap által kiírt Társadalmi integráció és munkaerőpiacra való visszakerülés segítése közérdekű önkéntesekkel projekt keretében 2,8 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Szociálisan hátrányos helyzetben élőkért önkéntes tevékenységgel elnevezésű programjával. (A pályázatban részt vevő célcsoport a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő várpalotai lakosok.) Az Evangélikus Élet egyéni előfizetőinek többsége azon a napon kapja kézhez e mostani lapszámot, amikor (október 10-én, csütörtökön) városunkban országos sajtótájékoztatót tartunk a TIM-projekt küldetéséről. Kérjük olvasóinkat, imádkozzanak a sikeréért! (További információk: timnea.blogspot.hu.) ■ Tóth Attila evangélikus lelkész (Várpalota) Qoyaizsmn XNQd
