Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-10-13 / 41. szám

8 -m 2013. október 13. PANORAMA Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Meghívó templomszentelési évfordulóra „Küldjön neked segítséget szentélyéből, erősítsen a Sionról!” (Zsolt 20,3) Isten iránti hálával hívjuk edvei evangélikus templomunk szentelésének hu­szadik évfordulójára. A hálaadó istentisztelet időpontja: október 19., szombat, 14 óra. Igét hirdet Szemerei János püspök. Erős vár a mi Istenünk! Edvei Evangélikus Leány egyházközség vezetősége Szívesen segítene? A Magyar Rákellenes Liga önkéntes segítőtársakat keres daganatos bete­gek lelki támogatásához. Az érdeklődők számára Budapesten október vé­gétől körülbelül négy hónapon keresztül, szerda délutánonként ingyenes képzést indítunk. Jelentkezését október 25-ig várjuk! Elérhetőségeink: Ma­gyar Rákellenes Liga, 1507 Budapest, Pf. 7.; e-mail: lelkisegely@rakliga.hu; telefon: 1/225-1621,20/565-5589. Meghívó külmissziói estre Evangélikusok Brazíliában címmel a következő evangélikus külmisszi­ói est keretében Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a Magyarországi Evangé­likus Egyház Ökumenikus és Külügyi Osztályának vezetője tart vetített képes előadást a közelmúltban, brazíliai tartózkodása során az ottani egy­házban szerzett tapasztalatairól, valamint missziós élményeiről. Időpont: október 21., hétfő, 18 óra. Helyszín: 1085 Budapest, Üllői út 24. (az ut­ca felőli előadóterem). Szeretettel hívunk minden érdeklődőt gyülekezeteinkből, valamint a missziói munka iránt elkötelezett testvéreket, támogatóinkat is várjuk. Az Evangélikus Külmissziói Egyesület vezetősége A Luther Kiadó októberi könyvvásárai LUTHER Könyvvásár a teológián Idén is megrendezzük az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a ked­vezményes könyvvásárt, amelyen 20-50%-os kedvezménnyel tudják meg­vásárolni a Luther Kiadó és a Kálvin Kiadó könyveit október 17-én 9.30 és 17 óra között. Kérjük, ha van konkrét könyvigényük, megrendelésük, azt legkésőbb október 15-ig legyenek kedvesek elküldeni. A megrendelések Luther ki­adós könyvek esetén a kiado@lutheran.hu, Kálvin kiadós, illetve a Ma­gyar Bibliatársulat által megjelentetett könyvek esetén a fodor.csaba@kal­­vinkiado.hu címre küldendők. Kaposvári könyvvásár A Luther Kiadó minden érdeklődőt szeretettel vár könyves asztalainál a somogy-zalai egyházmegyei napon, október 19-én 9 és 16 óra között. Saját kiadványainkra 15% kedvezményt adunk. Szeretnénk felajánlani gyülekezeteinknek, intézményeinknek és egyé­ni vásárlóinknak az előrendelés lehetőségét, hogy könyvrendelésüket a hely­színen, postaköltség nélkül átvehessék. Kérjük, ehhez megrendeléseiket legkésőbb október 15-ig küldjék el a kiado@lutheran.hu címre. Kérjük, szí­veskedjenek jelezni, hogy a kaposvári könyvvásárba kérik a csomagot, és hogy készpénzzel vagy átutalással kívánnak-e fizetni. Átutalásos számla esetén 10%, készpénzes fizetés esetén 15% kedvezményt adunk. A könyvvásárban csak készpénzes számlát áll módunkban kiállítani! Tamás-mise az egyetemi gyülekezetben Október 13-án, 18 órakor Tamás-mise lesz a budapesti egyetemi gyüle­kezetben (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Téma: Isten gyer­mekei. Igehirdető: Mézes Zsolt László, liturgus: Szántó Enikő. „Lássátok meg milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Is­ten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ mert nem ismerte meg őt. Szeretteim, most Isten gyerme­kei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, ha­sonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. Ezért akiben megvan ez a remény­ség megtisztítja magát, mint aho­gyan ő is tiszta’.’(íjn 3,1-2) Tudatlan istengyermekségben élünk. Nem tudjuk magunkról, hogy az ő teremtményei vagyunk, így nem ismerjük őt teljesen, nem látjuk olyannak, amilyen valójában. De e tudatlanság ellenére az övéi vagyunk. Amikor viszont nyilván­valóvá válik a tudás, az ismeret, hogy Isten teremtett engem, téged és minden embert és minden mást ezen a világon - akkor megszűnik tudatlanságunk, beteljesedik ez a tu­dás, ez a látás: felismerjük, kik vagyunk valójában. Mint atyjukat kere­ső elveszett gyermekek, megtalálják azt, akitől származnak, felismerik helyüket a világban, az életben, Isten rendjében. A kérdés: hogyan válhat nyilvánvalóvá ez a tudás? Hogyan ismerhe­tem fel a helyemet a világban, amiért ide születtem? Mi a módszer, mi az út, amely ezt felfedi? Mit lehet, mit kell tennem magamnak, magam­mal, hogy a helyemet, sorsomat elfogadjam, megtaláljam? A prédikáció e kérdést járja körbe, néhány lehetőséget próbál felmutat­ni a ma kereső emberének önmagával, sorsával, helyzetével kapcsolatban. A Tom Lantos át tartottak okió Evangélikus Eg) h 1 ítézet szervezésében Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában címmel kétnapos konferenci­­íber első két napján az Országház felsőházi termében, melyen - többek között - a Magyarországi áz elnök-püspöke is előadást tartott. Az alábbiakban Gáncs Péter referátumát olvashatják. A gyökerektől a gyümölcsökig A vallásközi egyik lehetség nék szólni az szembeni küzdál d alógusról mint az eszközről szeret­­mtiszemitizmussal emben. Közös gyökért k Amikor együtt § ondolkodunk a pár­beszéd szükség isségéről, érdemes néhány evident iát újra tudatosíta­nunk. A keres: tény egyház tulaj­donképpen egy: sidó szektaként ala­kult ki. Jézus m< ga is zsidó volt, kö­vetői és az első ipostolok is zsidók voltak. Pál, a ogányok apostola szintén zsidó vált, és ezt a tényt gyakran hangsú yozta is. Az őske­resztények nem :gy új vallás követő­inek, hanem a zs dóságon belüli cso­portnak tekinteti ék magukat. A hely­zet csak akkor vá tozott meg, amikor a közösséghez n :m zsidók is csatla­koztak. Az Újs tövetség zsidókról szól, és a könyv í ói is - Lukács kivé­telével - mind z idő származásúak. Vannak kérész ények, akiket gyöke­reik felfedezése in pirál, és egyfajta nyi­tottságot ébreszt bennük, de vannak olyanok is, akike ugyanez a felisme­rés gátol a kapcsc atteremtésben. Saj­nos akadnak of ran közösségek is, amelyek a judaizi nusban csupán tör­ténelmi előzmén d látnak, és odáig is elmennek, hog y az Ószövetséget a legszívesebben 1 ivennék a Szent­írásból. Paul Clai del szenvedélyes figyelmezetése mi játok vissza az népnek!” is aktuális: „Ad­­í)szövetséget a lasztott népet maga a Teremtő külö­níti el, de nem azért, hogy a többi nép fölé helyezze, hanem hogy szereteté­­nek jeleként küldje a világba. „Most azért, ha engedelmesen hallgattok a szavamra, és megtartjátok szövetsége­met, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. Papok királysága és szent nép lesztek’.’ (2MÓZ 19,5-6) Ez a kiválasztottság- és küldetéstu­dat szerves része a keresztény hitnek is, ahogy ez Jézus főpapi imájából is kitűnik: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem a világból va­lók, mint ahogy én sem vagyok a világ­ból való. Szenteld meg őket az igazság­gal: a te igéd igazság. Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba..!’ (Jn 17,15-18) Szomorú tény, hogy a közös gyöke­rek és küldetés ellenére már a közép­korban megindult a zsidóság fájdalmas kirekesztése. Eltiltották őket a földvá­sárlás jogától, a másokkal való házas­ságkötéstől. .. így alakultak ki fokoza­A vallásközi pá rbeszéd nehézségei és g yógyító esélyei Közös tapasztala unk, hogy a vallási párbeszédre égető szükség van, hiszen a vallási intoleran :ia, az antiszemitiz­mus sok emberi iletet, kapcsolatot, közösséget tönkri tett már, és tönkre­tesz ma is. Be ke vallanunk, hogy a vallásközi párbes :éd kapcsán olykor kényelmetlenül él ízhetjük magunkat, hiszen a dialógus ohasem feszültség­­mentes. Bár a kék ti vallások képvise­lőivel folytatott íszmecsere nehe­zebb, mégis sok in inkább ezt vá­lasztják, mert kev sbé tűnik kockáza­tosnak. Ugyanak cor biztos vagyok benne, hogy az egymásra figyelő, nyílt és őszinte párbeszéd ezen a konferencián is f ozitívan hat ránk. Mindkét vallás, a judaizmus és a kereszténység is 1 legosztott. Mind­két közösségben /annak, akiknek a vallásos gondolkc dás és életszemlé­let csupán a hág) omány és a kultú­ra tiszteletét jelei ti. S vannak, akik­nek hitük, vallási k gyakorlása szer­ves része a mind innapi életüknek. Van olyan tap. sztalat, hogy akik élő kapcsolatban állnak az Örökké­valóval, akik „be ;zélő viszonyban” vannak vele, azc kkal könnyebben lehet párbeszédet folytatni. A dialó­gus alapvető szab; lya, hogy a párbe­széd célja nem « másik legyőzése vagy meggyőzése hanem szellemi, lelki értékeink j< bb megismerése, megosztása, egyn ás gazdagítása! Számos teolog iái kapcsolópont segítheti a párbes séd közös nyelvé­nek megtalálását. Alapvetően közös a hitvallásunk a Teremtőben, aki művelésre és me 'őrzésre adta ne­künk a világot, í melyen jó gazda módján uralkodh. tunk (ökoteológi­ai, teremtésvédeli li kapcsolópont). De soha nem uráli odhatunk egymá­son, hiszen térén tménytársak, egy közös mennyei A ya gyermekei, te­hát egymásnak te tvérei vagyunk! Izgalmas és egy 5en szenzitív kér­dés, hogyan értein ezzük ezt a kivált­ságunkat, kiválaszt Jttságunkat. A vá­tosan a gettók. Ebben a tragédiába tor­kolló folyamatban olykor sajnos a magukat kereszténynek vallók is meg­feledkeztek János apostol intéséről: „Aki gyűlöli a testvérét, embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyil­kosnak nincs örök élete’.’ (íjn 3,15) De hála Istennek, mindig akadtak olyanok is, akik szembefordultak a gyűlölettel, felismerve, hogy az anti­szemitizmus egyaránt bűn a Terem­tő és a teremtménytárs ellen. Néhány pozitív példa a konstruktív együttélésről Megkapó történet a 19. századi Pest­ről: 1838 tavaszán pusztító jeges ár­víz tombolt a városban. A fedél nél­kül maradt pesti zsidóságból sokan találtak menedéket az Insula Luthe­­ranának nevezett Deák téri evangé­likus templom falai között, amely szi­getet jelentett a hajléktalanná vált embereknek. Ennek a testvéri segít­ségnyújtásnak az emlékét őrzi az Evangélikus Országos Múzeum egyik legféltettebb kincse, az úgynevezett „árvízi kehely” Ezt Löwy Herman zsi­nagógái elöljáró hálájuk jeleként adományozta Michael Lang Deák téren szolgáló evangélikus lelkésznek. A gyönyörű ötvösmunkán héberül olvasható az ézsaiási ige Istenről, „aki oltalom a zivatarban”. (Ézs 25,4) Jó száz évvel később, a második vi­lágháború poklában, a zsidóüldö­zés zivatarában újra oltalmazó hellyé vált ennek a templomnak a szószék alatti ürege, ahol egy zsidó család ta­lált átmeneti menedékre... De békésebb időkben is akadt olyan evangélikus hely, ahol a zsidók otthon érezhették magukat. Ilyen volt a világhírű tudósokat, művésze­ket nevelő fasori evangélikus gimná­zium, amelynek tanulói között ma­gas arányban voltak igen tehetséges zsidó diákok is. Többek között Herzl Tivadar, Izrael állam megálmodója. Híres muzsikusok: Kálmán Imre, Doráti Antal, jeles tudósok, köztük későbbi Nobel-díjasok is: Neumann János, Wigner Jenő, Harsányi János... Az iskola élő példája volt a vallási to­leranciának: a zsidó tanulók fel vol­tak mentve a szombati órák alól, és külön vallásoktatásban részesültek. Talán nem véletlen, hogy ebben az iskolában tanult az a Sztehlo Gábor is, aki később, már mint evangélikus lelkész, a református Jó Pásztor Szol­gálat munkásaként mintegy ezeröt­száz zsidó gyermeket és ötszáz felnőt­tet rejtett el és mentett meg a nyilas terror idején. A háború után pedig csodálatos szervezőkészséggel és le­leményes szeretettel tovább nevelte őket az úgynevezett Gaudiopolis gyermekvárosban, amelyet aztán a kommunista diktatúra zárt be 1950- ben. 1972 óta Sztehlo Gábor nevét fa őrzi a Jad Vasem kertben. 2009-től pedig a már említett Deák téri temp­lom előtt az ő szobrát láthatjuk, amint Luther-kabátja alá rejt el egy ül­dözött gyermeket. Ez a nagyszerű kompozíció egy általa megmentett gyermeknek, a szobrásszá lett Vígh Tamásnak az alkotása. Ha már zsidó származású mű­vészekről esik szó, hadd említsem meg Ámos Imre festő nevét is, aki 1944-ben munkatáborban veszí­tette életét. Evangélikus egyhá­zunk közreműködésével mutattuk be alkotásait 2012 decemberében Szentendrén. Az idén Berlinben is kiállították a képeit, jelenleg pedig, Marc Chagall műveivel együtt, a budapesti Magyar Nemzeti Galériá­ban láthatók. Az egyház felelőssége és küldetése Meg kell vallanunk, amikor gyengék, gyávák és némák voltunk, és határozot­tabban kell szót emelnünk napjainkban is a gyűlölettel, így az antiszemitizmus mindenféle megnyilvánulásával szem­ben. Ahogy ezt az Egyházak Világta­nácsának nyilatkozata tömören sum­mázza: „Az antiszemitizmus bűn Isten és az emberiség ellen.” Követendő példa számunkra a már­tírhalált is vállaló német evangélikus lel­kész, Dietrich Bonhoeffer, aki már 1940-ben tisztán megfogalmazta: „Az egyház megvallja, hogy igehirdetése (...) nem volt kellően nyűt és meggyő­ző, (...) megvallja félénkségét, a nehéz­ségek előli kibúvásokat, veszedelmes engedményeit. Gyakran megtagadta őrállói és vigasztalói feladatát, (...) néma maradt, amikor kiáltania kellett volna, mert az ártatlanok vére az ég­re kiáltott. Nem találta meg az igaz szót megfelelő módon, a kellő időben.” Ugyanakkor fontos, hogy ne csak visszanézni tudjunk együtt, hanem re­ménységgel előre tekinteni is. Erre biz­tat a Leviticus igéje is: „Ne légy bosszú­álló, sem haragtartó... Szeresdfeleba­rátodat, mint magadat’.’ (3MÓZ 19,18) Az egymást kölcsönösen megbecsü­lő párbeszéd segíthet drága közös gyökereink újrafelfedezésében, ápolá­sában. Mindezt tehetjük egy közös gyü­mölcsöket termő szebb jövő reményé­ben, hiszen együtt olvashatjuk az Ótes­tamentum nagy szenvedő alakjának, Jóbnak a bizonyságtételét: „A fának is van reménysége: ha kivágják, újból ki­hajt, és nem fogynak el hajtásai’.’ (Jób 14,7) Ez az ige lehet közös hitünk és re­ménységünk forrása, mely szerint a megnyesett fa kizöldül, mert: „Erős vár a mi Istenünk!”, a mi közös Istenünk! ■ Gáncs Péter püspök

Next

/
Oldalképek
Tartalom