Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-10-13 / 41. szám
8 -m 2013. október 13. PANORAMA Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Meghívó templomszentelési évfordulóra „Küldjön neked segítséget szentélyéből, erősítsen a Sionról!” (Zsolt 20,3) Isten iránti hálával hívjuk edvei evangélikus templomunk szentelésének huszadik évfordulójára. A hálaadó istentisztelet időpontja: október 19., szombat, 14 óra. Igét hirdet Szemerei János püspök. Erős vár a mi Istenünk! Edvei Evangélikus Leány egyházközség vezetősége Szívesen segítene? A Magyar Rákellenes Liga önkéntes segítőtársakat keres daganatos betegek lelki támogatásához. Az érdeklődők számára Budapesten október végétől körülbelül négy hónapon keresztül, szerda délutánonként ingyenes képzést indítunk. Jelentkezését október 25-ig várjuk! Elérhetőségeink: Magyar Rákellenes Liga, 1507 Budapest, Pf. 7.; e-mail: lelkisegely@rakliga.hu; telefon: 1/225-1621,20/565-5589. Meghívó külmissziói estre Evangélikusok Brazíliában címmel a következő evangélikus külmissziói est keretében Cselovszkyné dr. Tarr Klára, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ökumenikus és Külügyi Osztályának vezetője tart vetített képes előadást a közelmúltban, brazíliai tartózkodása során az ottani egyházban szerzett tapasztalatairól, valamint missziós élményeiről. Időpont: október 21., hétfő, 18 óra. Helyszín: 1085 Budapest, Üllői út 24. (az utca felőli előadóterem). Szeretettel hívunk minden érdeklődőt gyülekezeteinkből, valamint a missziói munka iránt elkötelezett testvéreket, támogatóinkat is várjuk. Az Evangélikus Külmissziói Egyesület vezetősége A Luther Kiadó októberi könyvvásárai LUTHER Könyvvásár a teológián Idén is megrendezzük az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a kedvezményes könyvvásárt, amelyen 20-50%-os kedvezménnyel tudják megvásárolni a Luther Kiadó és a Kálvin Kiadó könyveit október 17-én 9.30 és 17 óra között. Kérjük, ha van konkrét könyvigényük, megrendelésük, azt legkésőbb október 15-ig legyenek kedvesek elküldeni. A megrendelések Luther kiadós könyvek esetén a kiado@lutheran.hu, Kálvin kiadós, illetve a Magyar Bibliatársulat által megjelentetett könyvek esetén a fodor.csaba@kalvinkiado.hu címre küldendők. Kaposvári könyvvásár A Luther Kiadó minden érdeklődőt szeretettel vár könyves asztalainál a somogy-zalai egyházmegyei napon, október 19-én 9 és 16 óra között. Saját kiadványainkra 15% kedvezményt adunk. Szeretnénk felajánlani gyülekezeteinknek, intézményeinknek és egyéni vásárlóinknak az előrendelés lehetőségét, hogy könyvrendelésüket a helyszínen, postaköltség nélkül átvehessék. Kérjük, ehhez megrendeléseiket legkésőbb október 15-ig küldjék el a kiado@lutheran.hu címre. Kérjük, szíveskedjenek jelezni, hogy a kaposvári könyvvásárba kérik a csomagot, és hogy készpénzzel vagy átutalással kívánnak-e fizetni. Átutalásos számla esetén 10%, készpénzes fizetés esetén 15% kedvezményt adunk. A könyvvásárban csak készpénzes számlát áll módunkban kiállítani! Tamás-mise az egyetemi gyülekezetben Október 13-án, 18 órakor Tamás-mise lesz a budapesti egyetemi gyülekezetben (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Téma: Isten gyermekei. Igehirdető: Mézes Zsolt László, liturgus: Szántó Enikő. „Lássátok meg milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ mert nem ismerte meg őt. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. Ezért akiben megvan ez a reménység megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta’.’(íjn 3,1-2) Tudatlan istengyermekségben élünk. Nem tudjuk magunkról, hogy az ő teremtményei vagyunk, így nem ismerjük őt teljesen, nem látjuk olyannak, amilyen valójában. De e tudatlanság ellenére az övéi vagyunk. Amikor viszont nyilvánvalóvá válik a tudás, az ismeret, hogy Isten teremtett engem, téged és minden embert és minden mást ezen a világon - akkor megszűnik tudatlanságunk, beteljesedik ez a tudás, ez a látás: felismerjük, kik vagyunk valójában. Mint atyjukat kereső elveszett gyermekek, megtalálják azt, akitől származnak, felismerik helyüket a világban, az életben, Isten rendjében. A kérdés: hogyan válhat nyilvánvalóvá ez a tudás? Hogyan ismerhetem fel a helyemet a világban, amiért ide születtem? Mi a módszer, mi az út, amely ezt felfedi? Mit lehet, mit kell tennem magamnak, magammal, hogy a helyemet, sorsomat elfogadjam, megtaláljam? A prédikáció e kérdést járja körbe, néhány lehetőséget próbál felmutatni a ma kereső emberének önmagával, sorsával, helyzetével kapcsolatban. A Tom Lantos át tartottak okió Evangélikus Eg) h 1 ítézet szervezésében Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában címmel kétnapos konferenciíber első két napján az Országház felsőházi termében, melyen - többek között - a Magyarországi áz elnök-püspöke is előadást tartott. Az alábbiakban Gáncs Péter referátumát olvashatják. A gyökerektől a gyümölcsökig A vallásközi egyik lehetség nék szólni az szembeni küzdál d alógusról mint az eszközről szeretmtiszemitizmussal emben. Közös gyökért k Amikor együtt § ondolkodunk a párbeszéd szükség isségéről, érdemes néhány evident iát újra tudatosítanunk. A keres: tény egyház tulajdonképpen egy: sidó szektaként alakult ki. Jézus m< ga is zsidó volt, követői és az első ipostolok is zsidók voltak. Pál, a ogányok apostola szintén zsidó vált, és ezt a tényt gyakran hangsú yozta is. Az őskeresztények nem :gy új vallás követőinek, hanem a zs dóságon belüli csoportnak tekinteti ék magukat. A helyzet csak akkor vá tozott meg, amikor a közösséghez n :m zsidók is csatlakoztak. Az Újs tövetség zsidókról szól, és a könyv í ói is - Lukács kivételével - mind z idő származásúak. Vannak kérész ények, akiket gyökereik felfedezése in pirál, és egyfajta nyitottságot ébreszt bennük, de vannak olyanok is, akike ugyanez a felismerés gátol a kapcsc atteremtésben. Sajnos akadnak of ran közösségek is, amelyek a judaizi nusban csupán történelmi előzmén d látnak, és odáig is elmennek, hog y az Ószövetséget a legszívesebben 1 ivennék a Szentírásból. Paul Clai del szenvedélyes figyelmezetése mi játok vissza az népnek!” is aktuális: „Adí)szövetséget a lasztott népet maga a Teremtő különíti el, de nem azért, hogy a többi nép fölé helyezze, hanem hogy szeretetének jeleként küldje a világba. „Most azért, ha engedelmesen hallgattok a szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. Papok királysága és szent nép lesztek’.’ (2MÓZ 19,5-6) Ez a kiválasztottság- és küldetéstudat szerves része a keresztény hitnek is, ahogy ez Jézus főpapi imájából is kitűnik: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság. Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba..!’ (Jn 17,15-18) Szomorú tény, hogy a közös gyökerek és küldetés ellenére már a középkorban megindult a zsidóság fájdalmas kirekesztése. Eltiltották őket a földvásárlás jogától, a másokkal való házasságkötéstől. .. így alakultak ki fokozaA vallásközi pá rbeszéd nehézségei és g yógyító esélyei Közös tapasztala unk, hogy a vallási párbeszédre égető szükség van, hiszen a vallási intoleran :ia, az antiszemitizmus sok emberi iletet, kapcsolatot, közösséget tönkri tett már, és tönkretesz ma is. Be ke vallanunk, hogy a vallásközi párbes :éd kapcsán olykor kényelmetlenül él ízhetjük magunkat, hiszen a dialógus ohasem feszültségmentes. Bár a kék ti vallások képviselőivel folytatott íszmecsere nehezebb, mégis sok in inkább ezt választják, mert kev sbé tűnik kockázatosnak. Ugyanak cor biztos vagyok benne, hogy az egymásra figyelő, nyílt és őszinte párbeszéd ezen a konferencián is f ozitívan hat ránk. Mindkét vallás, a judaizmus és a kereszténység is 1 legosztott. Mindkét közösségben /annak, akiknek a vallásos gondolkc dás és életszemlélet csupán a hág) omány és a kultúra tiszteletét jelei ti. S vannak, akiknek hitük, vallási k gyakorlása szerves része a mind innapi életüknek. Van olyan tap. sztalat, hogy akik élő kapcsolatban állnak az Örökkévalóval, akik „be ;zélő viszonyban” vannak vele, azc kkal könnyebben lehet párbeszédet folytatni. A dialógus alapvető szab; lya, hogy a párbeszéd célja nem « másik legyőzése vagy meggyőzése hanem szellemi, lelki értékeink j< bb megismerése, megosztása, egyn ás gazdagítása! Számos teolog iái kapcsolópont segítheti a párbes séd közös nyelvének megtalálását. Alapvetően közös a hitvallásunk a Teremtőben, aki művelésre és me 'őrzésre adta nekünk a világot, í melyen jó gazda módján uralkodh. tunk (ökoteológiai, teremtésvédeli li kapcsolópont). De soha nem uráli odhatunk egymáson, hiszen térén tménytársak, egy közös mennyei A ya gyermekei, tehát egymásnak te tvérei vagyunk! Izgalmas és egy 5en szenzitív kérdés, hogyan értein ezzük ezt a kiváltságunkat, kiválaszt Jttságunkat. A vátosan a gettók. Ebben a tragédiába torkolló folyamatban olykor sajnos a magukat kereszténynek vallók is megfeledkeztek János apostol intéséről: „Aki gyűlöli a testvérét, embergyilkos; azt pedig tudjátok, hogy az embergyilkosnak nincs örök élete’.’ (íjn 3,15) De hála Istennek, mindig akadtak olyanok is, akik szembefordultak a gyűlölettel, felismerve, hogy az antiszemitizmus egyaránt bűn a Teremtő és a teremtménytárs ellen. Néhány pozitív példa a konstruktív együttélésről Megkapó történet a 19. századi Pestről: 1838 tavaszán pusztító jeges árvíz tombolt a városban. A fedél nélkül maradt pesti zsidóságból sokan találtak menedéket az Insula Lutheranának nevezett Deák téri evangélikus templom falai között, amely szigetet jelentett a hajléktalanná vált embereknek. Ennek a testvéri segítségnyújtásnak az emlékét őrzi az Evangélikus Országos Múzeum egyik legféltettebb kincse, az úgynevezett „árvízi kehely” Ezt Löwy Herman zsinagógái elöljáró hálájuk jeleként adományozta Michael Lang Deák téren szolgáló evangélikus lelkésznek. A gyönyörű ötvösmunkán héberül olvasható az ézsaiási ige Istenről, „aki oltalom a zivatarban”. (Ézs 25,4) Jó száz évvel később, a második világháború poklában, a zsidóüldözés zivatarában újra oltalmazó hellyé vált ennek a templomnak a szószék alatti ürege, ahol egy zsidó család talált átmeneti menedékre... De békésebb időkben is akadt olyan evangélikus hely, ahol a zsidók otthon érezhették magukat. Ilyen volt a világhírű tudósokat, művészeket nevelő fasori evangélikus gimnázium, amelynek tanulói között magas arányban voltak igen tehetséges zsidó diákok is. Többek között Herzl Tivadar, Izrael állam megálmodója. Híres muzsikusok: Kálmán Imre, Doráti Antal, jeles tudósok, köztük későbbi Nobel-díjasok is: Neumann János, Wigner Jenő, Harsányi János... Az iskola élő példája volt a vallási toleranciának: a zsidó tanulók fel voltak mentve a szombati órák alól, és külön vallásoktatásban részesültek. Talán nem véletlen, hogy ebben az iskolában tanult az a Sztehlo Gábor is, aki később, már mint evangélikus lelkész, a református Jó Pásztor Szolgálat munkásaként mintegy ezerötszáz zsidó gyermeket és ötszáz felnőttet rejtett el és mentett meg a nyilas terror idején. A háború után pedig csodálatos szervezőkészséggel és leleményes szeretettel tovább nevelte őket az úgynevezett Gaudiopolis gyermekvárosban, amelyet aztán a kommunista diktatúra zárt be 1950- ben. 1972 óta Sztehlo Gábor nevét fa őrzi a Jad Vasem kertben. 2009-től pedig a már említett Deák téri templom előtt az ő szobrát láthatjuk, amint Luther-kabátja alá rejt el egy üldözött gyermeket. Ez a nagyszerű kompozíció egy általa megmentett gyermeknek, a szobrásszá lett Vígh Tamásnak az alkotása. Ha már zsidó származású művészekről esik szó, hadd említsem meg Ámos Imre festő nevét is, aki 1944-ben munkatáborban veszítette életét. Evangélikus egyházunk közreműködésével mutattuk be alkotásait 2012 decemberében Szentendrén. Az idén Berlinben is kiállították a képeit, jelenleg pedig, Marc Chagall műveivel együtt, a budapesti Magyar Nemzeti Galériában láthatók. Az egyház felelőssége és küldetése Meg kell vallanunk, amikor gyengék, gyávák és némák voltunk, és határozottabban kell szót emelnünk napjainkban is a gyűlölettel, így az antiszemitizmus mindenféle megnyilvánulásával szemben. Ahogy ezt az Egyházak Világtanácsának nyilatkozata tömören summázza: „Az antiszemitizmus bűn Isten és az emberiség ellen.” Követendő példa számunkra a mártírhalált is vállaló német evangélikus lelkész, Dietrich Bonhoeffer, aki már 1940-ben tisztán megfogalmazta: „Az egyház megvallja, hogy igehirdetése (...) nem volt kellően nyűt és meggyőző, (...) megvallja félénkségét, a nehézségek előli kibúvásokat, veszedelmes engedményeit. Gyakran megtagadta őrállói és vigasztalói feladatát, (...) néma maradt, amikor kiáltania kellett volna, mert az ártatlanok vére az égre kiáltott. Nem találta meg az igaz szót megfelelő módon, a kellő időben.” Ugyanakkor fontos, hogy ne csak visszanézni tudjunk együtt, hanem reménységgel előre tekinteni is. Erre biztat a Leviticus igéje is: „Ne légy bosszúálló, sem haragtartó... Szeresdfelebarátodat, mint magadat’.’ (3MÓZ 19,18) Az egymást kölcsönösen megbecsülő párbeszéd segíthet drága közös gyökereink újrafelfedezésében, ápolásában. Mindezt tehetjük egy közös gyümölcsöket termő szebb jövő reményében, hiszen együtt olvashatjuk az Ótestamentum nagy szenvedő alakjának, Jóbnak a bizonyságtételét: „A fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai’.’ (Jób 14,7) Ez az ige lehet közös hitünk és reménységünk forrása, mely szerint a megnyesett fa kizöldül, mert: „Erős vár a mi Istenünk!”, a mi közös Istenünk! ■ Gáncs Péter püspök
