Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-03-24 / 12. szám
T ' r ”V j * r > i *■ * Evangélikus Élet »PRESBiTÉkM...................1 ’'r' '' ’ ’ ........* • íöiá. március 24.^ 13 — Az Ygeneráció szóba áll az egyházzal Szegénységkutató. Örökletes betegségek nyomát kutató genetikus. Fiatal pártvezér. Újságíró. Katonatiszt... Hogy mi a közös bennük? Mindannyian meghívást kaptak a finnországi evangélikus érsek által kezdeményezett Értékek arénája találkozóra. A különböző hivatásokat képviselő, húszas-harmincas éveikben járó fiatalok zártkörű csoportja lehetőséget kapott az egyháztól arra, hogy néhány óráig, majd néhány napig a munkától elszakadva gondolkozzon az életünket, jövőnket személyes és társadalmi szinten meghatározó értékekről, választásokról. Az első találkozásra a turkui érseki házban került sor: a bő két éve szolgálatban álló érsek, Kari Mákinen és felesége lefegyverző egyszerűséggel, ugyanakkor magvas gondolatokkal, lelki és testi táplálékkal látta vendégül a fiatalokat. A találkozók végcélja nem holmi közös nyilatkozat vagy jelentés megfogalmazása, „csupán” a résztvevők személyes megszólítása és a rajtuk keresztül a világban végbemehető változás - „a szél arra fúj, amerre akar”... A különböző szakterületek egyházhoz kötődő képviselőinek találkozóira Magyarországi Evangélikus Egyházunkban is sokféle példát találunk. A kissé távolabb állók, elsősorban világi keretek közt tájékozódók meghívása talán nem olyan kézenfekvő, mint a szekularitásában is evangélikussággal átitatott finn társadalomban, de az ödet mindenképpen vonzó lehet. A saját szakmájukban csúcsokat ostromló, „sikeres” fiatalok ugyanis első szóra vállalták a részvételt: értékes ajándékként fogadták, hogy karrier, család, kontinenseken átívelő utak vonzásából egy pillanatra kilépve szembenézhetnek életük mozgatórugóival. A találkozások sora tavasszal Magyarországon, a szárszói missziói otthonban folytatódik - immár harmadszorra. ■ Pap Kinga Marjatta Mesenap Soltvadkerten Neves írók, költők gondolataival köszöntötte a Soltvadkerti Evangélikus Egyházi Óvoda vezetője, LakatosnéHachboldÉva az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt egy nappal a Találkozás Házában a kis mesemondókat, a mesekedvelő családokat. Hagyományteremtő módon már sokadik ízben szervezték meg az intézményben a mese napját a régió óvodái számára. „A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg, mivel írja tele a könyv, amelyet kezébe adsz” - hangzott el Móricz Zsigmondi figyelmeztetése. Gogol pedig így hívta fel a figyelmet a mese fontosságára: „Mese!... Lám, elteltek hosszú századok, városok pusztultak, népek tűntek el a föld színéről, szertefoszlott minden, ami volt, akár a füst - de a mesék élnek, ma is el-elmondják őket, és figyelmeznek rájuk bölcs királyok, mély gondolkozásé kormányférfiak is, nagyszerű aggastyánok és nemes törekvésekkel eltelt ifjak is.” Benedek Elekről minden mesenap alkalmával szó esik; a nagy mesemondó fontosnak tartotta, hogy a felnőttek magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a kicsik elé. Az idei mesenapra harminckét érdeklődő óvodás - nyolc középsős és huszonnégy nagycsoportos - jelentkezett a régióból: Kecelről, Kiskőrösről, Kiskunhalasról, Szánkról, Tázlárról és természetesen SoltvadkertrőL Ez évben többségében egyházi fenntartású intézményként vettek részt az óvodák a mesenapon. A kiskőrösi, a szanki és a tázlári az elmúlt évben lépett az egyházi nevelés útjára, a kiskunhalasi és a helyi óvoda pedig már kezdetektől fogva a református, illetve az evangélikus egyház fenntartásában működik. A zsűri összetételét tekintve fontos, hogy az országos egyház képviseletében is részt vegyen valaki az ünnepi alkalmon - ugyanakkor az idén többnyire egyházi intézmények pedagógusai értékelték a kis mesemondók bátor kiállását és színészi tevékenységét. A zsűri elnöki székében Radosné Lengyel Anna, a Déli Egyházkerület felügyelője foglalt helyet, tagjaiként pedig Honfi Erika, a kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium magyar-angol szakos tanára, Mészárosné Bélteki Mónika, a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola fejlesztőpedagógusa, Vasné Horváth Olga, a Kiskunhalasi Református Kollégium Ökumenikus Óvodájának vezetője és Péczka Lászlóné, Ibolya néni, Soltvadkert város díszpolgára segítette szakértelmével az értékelést. Ami az eredményeket illeti, a mesenapon dobogós helyen végzett Gszelmann Edvárd nagycsoportos, illetve Lajkó Márk, Böbék Vivien és Nagy Zétény középső csoportos versenyző. Különdíjat kapott Bartek Dóra és Trunk Zsófi. A szünetben az óvoda pedagógusai egy keresztyén dal tanításával foglalták le az érdeklődő gyermekek és felnőttek figyelmét. A dekoráció is a mennyei űrhajó köré épült, erről szólt az ének is, az ezt ábrázoló jelvényt pedig minden kisgyermek büszkén viselte kitűzőként - rajta a részvételi sorszámával - a szíve felett. A mesélés, a különböző történetek hallgatása mindig is közösségi esemény volt. A Kalevalát is úgy mesélték (még a 19. század végén is), hogy amikor megérkeztek a dalnokok, az egész falu apraja-nagyja összegyűlt a tűznél, és hallgatták a mesét. A kicsik persze előbb-utóbb elaludtak. De van-e annál szebb elalvás, mint mese közben valamelyik felnőtt ölében álomba szenderedni? Gyermekkoromra visszaemlékezve felelevenednek bennem az élményeken keresztül az érzések, amikor édesanyám mesélt nekem, szavaival simogatott, bátorított, és könnyeket törölt le az arcomról... hogy így legyen örökség mindaz, amit értékként továbbadhatok majd én is a jövő generációjának. ■ Lakatos Réka óvodapedagógus Agapé a Sufniban A teológián öt éve szerveződött, dinamikusan tagcserélő, formabontó és -építő Agapé zenekar tavaly karácsony óta népzenében is utazik. Az elsősorban istentiszteleteken szolgáló korálfeldolgozó, zarándokéneklő csapat március 8-án továbbjutott a Sufni nevezetű helyen tartott Vol. 1. folkversenyen, ahol zsűritag volt például Csoóri Sanyi, a széki népzene városba(n) vonója. Ezúton is gratulálunk a tagoknak: Bősze Veronika énekesnek, Kovács Áron zenekarvezetőnek és egyetemi lelkésznek, Barcsik Zoltán basszusgitáros-bábosnak, Arató Lóránd - épp szakdolgozó - billentyűsnek és Bence Áron hegedűsnek. ■ - KANYIKA -Zarándoklat a forráshoz Kolozsváron tanuló, illetve ott élő evangélikus egyetemista fiatalok szervezete a Collegium Lutheranicum, melyet alapítói azzal a céllal hoztak létre, hogy a közös keresztyén értékeket lutheránus formában éljék meg. A tavaszi félévet a közösség idén március 7-én este nyitotta meg ifjúsági istentisztelettel, melynek a kolozsvári Reményik Sándor Galéria adott adott; a természet csendjét, a virágok varázsát, a kaland izgalmát, a tenger békéjét, a gyerekek nevetését mind egy-egy erőforrásként kaptuk tőle. A teljesítménykényszer, a megfelelési vágy, a félelmeink, a becsvágyunk és haragunk azonban mind zavaros források, amelyek megfojtanak. A jövőnk, az életünk záloga hosszú távon viszont az, hogy a zavaros felszínnél otthont. Az egyben böjti istentisztelet témája a forráshoz vezető zarándoklat volt. Az Isten közelsége iránti vágy indította el a fiatalokat azon a „zarándokúton” melynek végső célja az örök élet vizét adó jézus Krisztus. A Jézus felé vezető utat igazi zarándokhoz méltóan zsoltározó énekszóval tették meg, hiszen - hála Imecs-Magdó Levente és Imecs Tamás lélekemelő gitárjátékának - minden léptüket dal és gitárzengés kísérte. A tiszta forráshoz vezető utat Kálit Eszter evangélikus gyakorló lelkész saját történetei példázták, és ő vezette az Ige iránytűjével is a vándorokat. „A források sokfélék lehetnek” - mondta Eszter Anselm Grün bencés szerzetest idézve. Isten sok erőforrást adott, hogy általuk éljünk. Közösségbe helyezett bennünket, társakat mélyebbre tekintsünk, mélyebben keressünk. A mélységben találjuk meg az életet adó vizet. A nyitó istentiszteleten lélekben megtett út elvezetett az élő vízhez, Jézushoz, ahol az egybegyűltek megízlelhették a forrás felüdítő erejét. Az Illyés Sándor gyakorló lelkész által vezetett ima és áldás is a forrás frissességét csepegtette a szívekbe. Ez a léleknedű ismét erőt adott a zarándokút folytatásához, hogy majd a böjti időszak elteltével megállhassanak az üres kereszt tövében, diadalt zengő énekekkel dicsérvén a feltámadt Jézus Krisztust. A feltámadott Úr ünnepéhez vezető zarándoklat két további stációja egy izraeli útról szóló élménybeszámoló (március 21.), illetve a nagyheti Taizé-ima (március 26.) lesz. ■ IS-KE Püspökvizitáló elsőévesek Az elmúlt évekhez hasonlóan dr. Fabiny Tamás püspök idén is beszélgetésre, ismerkedésre hívta az Evangélikus Hittudományi Egyetem elsőéves nappali tagozatos hallgatóit. A tizenhat fiatalból tizennégyen tudtak megjelenni március 13-án az Északi Egyházkerület Püspöki Hivatalában. Elsőként a püspök mutatta be röviden az egyházkerületet, majd a diákokat kérte bemutatkozásra. Ezt kötetlen beszélgetés követte, amelynek keretében számos téma szóba került - köztük a pápaválasztás is. A bő kétórás beszélgetés végén a püspök igei üzenettel indította útjukra a jelenlévőket, a Fülöp és a kincstárnok történetéből vett idézettel: „...örvendezve haladt tovább az útján.” (Ap- Csel 8,39c) A képen balról jobbra: Paulik Enikő (Kondoros), Horváth-Hegyi Ádám (Nyíregyháza), Vincze Délia (Orosháza), Rosta Izabella (Boba), Babka Anna (Iklad), Szidoly Roland (Bük), Szabó Adrienn Anita (Gyón), Mrkva Renáta (Hévízgyörk), Baranyay Bence (Kőszeg), Szemerei Gábor Benjamin (Lajoskomárom), Hoffmann Edina (Diósjenő), Wölfel Mihály (Lukácsháza), Németh Kitti (Boba), Boros Viktória (Alsóság). (Bánszki Bernadett [Békéscsaba] és Manhardt Mátyás János [Vasas] nem volt jelen a találkozón.) ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele
