Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-10 / 6. szám
6 <« 20131 február io. KUIiTÓRKÖRÖK •Evangélikus Családi album Evangélikus középiskolában a vándorkiállítás ► Történetek egy családi albumból - Magyar zsidók XX. századi emlékei címmel iskolánkba, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolába érkezett a Centropa Magyarország Non Profit Kft. által létrehozott vándorkiállítás, hogy két héten át, február 4-től 15-ig gazdagítsa iskolánk életét. A tárlat egy életinterjúkon és a hozzájuk tartozó fényképeken alapuló adatbázis segítségével jött létre: az alapítvány munkatársai zsidó embereket kérdeztek azzal a céllal, hogy életmódjuk, történeteik, tapasztalataik ne tűnjenek el nyomtalanul. Gabnai Sándor esperes-lelkész beszél morító, szívmelengető vagy torokszorító történetek tárulnak a kiállítás látogatója elé. A múlt héten zajlott a diák tárlatvezetők képzése. A kiállítás pedagógiai célja ugyanis, hogy gyerekek meséljenek a zsidóságról gyerekeknek, hiszen így oldottabb és közvetlenebb lehet az ismeretszerzés, könnyebben megnyílnak, és kérdeznek egymástól a diákok. Nagy örömünkre nemcsak közép-, hanem általános iskolások is jelentkeztek erre a feladatra, figyelemre méltó komolysággal készültek, és tanulták meg az anyagot, amelyről aztán szabadon kell beszélniük. Február 4-én tartottuk iskolánk dísztermében az ünnepélyes megnyitót, amelyen Gottschling Gábor igazgató, Czingel Szilvia és Fabian Rühle, a pesti, illetve a bécsi Centropairoda képviselői, Sándor Péter, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében pedig Gabnai Sándor esperes mondott beszédet. Meghívást kaptak a város képviselői és a soproni iskolák igazgatósági tagjai, középiskolai tanárok. A megnyitóról beszámolót készített a helyi média - a televízió és az írott sajtó - is. ■ Csehi Bernadett HIRDETÉS___________________________________________________________________________________ „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek..” (Jak 4,7) Konzultáció az alkoholbeteg-mentő misszióról Értekezletet, konzultációt tartunk egyházunk alkoholbeteg-mentő missziójáról, helyzetéről, lehetőségeiről. Az alkalom február 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik az országos iroda földszinti termében (Budapest VIII. kér., Üllői út 24.; bejárat az utca felől, a nagykapu és a könyvesbolt között). Program 10.00: Áhítat (Jak 4,1-10) - Szemerei János püspök 10.15: Bevezető gondolatok - Szeverényi János 10.30: Előadás: Jézus Krisztussal a misszióban - Márkus Gábor református lelkész 11.30: Fórum 12.00: Ebédszünet (szerény vendéglátás) 13.00: Fórum (5-10 perces beszámolók, hozzászólások) - Selmeczi Lajos, Erdélyi Zoltán, Mikó László, Lázár Zsolt, Túri Krisztina, Hidasi György és mások... 14.30: Tervek, döntések, záró gondolatok, áldás - Szeverényi János Az alkalomra szeretettel hívjuk és várjuk minden testvérünket. Munkatársak is hívhatók, de kérjük, hogy február 10-ig mindenki jelentkezzen. Erős vár a mi Istenünk! Szeverényi János A tárlat nyolc téma köré rendezve, archív képek és személyes interjúk felhasználásával mutat be a múlt század zsidóságára jellemző életképeket. Hétköznapi emberekről szól, akik akár a szomszédaink is lehetnének: pékekről, gyári munkásokról, tanárokról, ápolónőkről. Magával ragadó történeteket láthatunk gyermekkorról, iskolás évekről, szerelemről, házasságról, gyermekvállalásról és arról, kinek hogyan sikerült túlélnie a holokauszt borzalmait, miként tudta újrakezdeni az életét. A hatalmas családi fotóalbumot lapozgatva mosolyogtató vagy elszo-Idegenellenesség a magyar társadalomban Toleranciatükör - történelemtanároknak ► A toleranciára nevelés jegyében indított műhelybeszélgetés-sorozatot történelmet oktatók számára a Történelemtanárok Egylete. A rendezvényeket az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége támogatja. A február 2-ai, első alkalmon a hazánkban letelepedett arabok, muszlimok és távol-keletiek társadalmi megítéléséről hangzottak el - beszélgetésként folytatódó - vitaindító előadások. A rendezvény első előadója a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, dr. Rostoványi Zsolt volt. Őt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központjának vezetője, dr. Nguyen Luu LanAnh, majd Kopcsik István középiskolai tanár követte. Az előadók feltárták az idegenekkel szembeni előítéletek kialakulásának és erősödésér nek okait, de hoztak példát a negatív értékítéletek mérséklődésére is. A hazánkba érkező, más kultúrájú és vallású emberektől való félelem, az irántuk érzett ellenszenv kialakulásában - elsősorban az arab és muszlim bevándorlókra vonatkoztatva - az elsődleges szerepet Rostoványi professzor a kellő tájékozottság hiányának tulajdonította, ezért pedig az oktatási rendszert és a médiát látta felelősnek. A felmérések szerint élő hiedelem a magyarság körében, hogy az országban már kisebbségben van az őshonos, magyar lakosság. Ez a tévhit szintén táptalaja az állandósult idegenellenességnek. Nguyen Luu Lan Anh az előítéletesség további gyökereiként a rossz tapasztalatokat, illetve a bizalom hiányát nevezte meg. Az európai társadalmak összehasonlító vizsgálata (European Social Survey) 2010-es kutatásából tudható: akik a bevándorlókkal szemben elutasítók, azok általában sem bíznak embertársaikban és az intézményekben. A közvélemény-kutatásokból az is kiderül, mit féltenek a magyarok a legjobban az idegen betelepülőktől: a középiskolások a felsőoktatási helyeket, a munkavállalók a munkahelyeket. Az új hazát Magyarországon találó bevándorlók száma nem csekély: nyolc-tízezer kínai és három-ötezer vietnami él nálunk. Bár az arabok „csak” mintegy hatezren vannak, a muszlim hitűeket a szakértők tíz-tizenötezer főre becsülik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 3518 fő vallotta magát muszlimnak. Történelme során Magyarországot négy hullámban érte el az iszlám: a honfoglalás idején, az oszmán hódításkor, Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjakor, majd az 1980-as évek bevándorlói révén. (Hazánkban való megtelepedésük azóta is folyamatos.) Már három egyházuk van jelen: a Magyar Iszlám Közösség, a Magyarországi Muszlimok Egyháza és az Iszlám Egyház. (Az első kettő tagja a Magyarországi Iszlám Tanácsnak, amely az új egyházi törvény értelmében hivatalosan is egyházként elfogadott közösség.) Rostoványi Zsolt a Társadalomkutatási Intézet (Tárki) felmérésének eredményeit is megosztotta a hallgatósággal. Eszerint hazánkban az elutasítottság az arabok irányában a legnagyobb, vélhetően a bőrszínük miatt. Társadalmunkban iszlamofóbiáról azonban nem beszélhetünk - állapította meg -, annak ellenére, hogy a magyar médiában is előfordul, hogy az iszlámot egyoldalúan és szélsőségesen mutatják be, azonosítják a terrorizmussal, illetve bizonyos belpolitikai célok is megterhelik az e témakörrel kapcsolatos megnyilatkozásokat. Az arabok kétharmada egyébként Budapesten él, többségük egyiptomi vagy szír származású. Közösségükre jellemző a társadalmi rétegzettség, több foglalkozási csoport képviselői is megtalálhatók közöttük (orvos, mérnök, kereskedő, eladó stb.). Az idegenekkel szembeni ellenszenv leküzdésében az iskolána letve a pedagógusoknak meghat zó szerepük van. A Nguyen Luu Anh által ismertetett vizsgálato mutatják, hogy a kínaiak és a vie miak elégedettebbek gyermeke kólába illeszkedésével, mint a t: dalomba való általános integráci Az előadásokat követő konz ció is megerősítette: igen haté a szülők bevonása a beilleszkí elősegítő programokba. A közi kalmak közelebb hozzák egymé a szülőket és diákokat, akik e: jobban megismerhetik egymá másság természetes jelenség; a: az jelentené, ha olyasvalamiké kintenénk rá, mint aminek p< hozadéka van - vélekedett Ng Luu Lan Anh. A speciális tanrendű egykor lumbusz-iskola igazgatójának, Kt Istvánnak az előadása is alátáma ta az ismeretek és a különböző 1 rák, emberek egymással való im ciójának fontosságát. A Kolur különlegessége abban állt, hogy tási rendszere eltért a Nemzeti tantervtől, az idegen kultúráka óraszámban tanították, és hel gyakorlatokat is szerveztek összesített adatok tanúsága sz< magyar közoktatásban a 12. é\ mon összesen 6-8 óra jut az iszl vilizációra, 4-6 óra az indiaira óra a többi ázsiai kultúrán meglehetősen kevés.) A hozzászólások között elhai hogy az iszlám kultúrával kap tos ismeretek közvetítésébe: lősségük van a pedagógusok ám erre valóban kevés idő áll 1 kezésre, és - egy kis leiemén több történelmi eseményhez csolódva lehet átadni a tudniv A jelen lévő több mint huszo: dagógus együtt gondolkodott többük által tapasztalt jelen hogy egyre több magyar lány \ az iszlám hitet, és köt házassá lám férfival, akár a második szerepét is vállalva. ■ Bállá Kalandozás Burekföldön A határontúliság zamatát leginkább elméleti alapon, de amúgy nagy hangon hirdető politikusok valamilyen rejtélyes oknál fogva leginkább Erdélyhez vonzódnak. Na, nem mintha tudnák, hogy Zilah még a Partiumhoz tartozik, vagy hogy a fekete-piros színek a széki népviseletre utalnak... Valamiért az „édes” jelző az egyébként méltán szeretett keleti fertálynak jutott. A regényes északi végek, Felvidék és Kárpátalja, valamint a drámai Délvidék csodái nem élnek oly élénken a köztudatban. Pedig arrafelé is működnek tiszteletre méltó Böjté Csabák, magyarságukért nap mint nap megkarcolok, és mi tagadás, a feketicsipálinka az erdélyi fenyővíz ízét adott esetben el is feledtetheti az emberrel... A Fölszállott a páva című műsorban tavaly sokat hallatott magáról Vajdaság. Tamburás legények árasztották el a színpadot, kategóriájában az első díjat pedig a bácskertesi születésű Csizmadia Anna nyerte el. Ifjú leány, akinek minden megnyilvánulása természetes, és épp ez a természetesség az „önmagaság" adja magával ragadó erejét - úgy látszik, zsigereibe ivódott a vidék... Délen különösen is sűrített a levegő. Talán a kilencvenes évekbeli déli háború szele érződik errefelé, de nem vijjogó vészmadárként, inkább a békességértékét jelezve. Nem meglepő, ha az az első benyomásunk, hogy nem túl kedélyes népek élnek erre. Mi sem áll távolabb tőlük, minta méz-máz. Az igenük igen, a nemük nem. Ebben nemigen ismernek tréfát. De miután a jövevény leveti maszkjait - néhány kupica feketicsi után -, megnyílik neki a vidék, és döbbenetes erővel melengeti. Talán szerbes pohártörésig is viheti a dolgot ha nem vigyáz. De lődözni azért talán mégse fog. Ez is jellegzetes ugyanis errefelé. Gyermek születik, házasság köttetik (vagy oldatik): lőni kell! Bele a vakvilágba. Persze volt már szigorú parancsolat, hogy mindenki szolgáltassa be az otthon „illegálisan” tartott fegyvereit nagy komolyan el is vitte mindenki öt lövöldöző alkalmatossága közül az egyiket... Nemhiába egzotikus vidék ez egy született táposnak (magyarországi magyarok karikírozó elnevezése)! Délen a fiatalok Jelent (a szó szerbül szarvast jelent ez az itteni legnépszerűbb sör) isznak, hozzá meg kikirikit (földimogyorót) rágcsálnak. A golyóstollat örökírónak, a vezetést hajtásnak mondják. A gyönge gesnyájúak (gyomrúa kevéssé bírják a zsírban és káló gazdag (eredetileg török) népi a burekot, melyet puszta kézz bokra cincálni és jogurttal a meglocsolni oly gyönyörűséges, értetlenkedve néznek, ha valc, csasztizza (meghívja) őket 1 egy Pelinkovaccal (Unicum-si vagy valami gyümölcsös szók tő), esetleg egy kugli (gombóc) Vendéglátóink egykori ban rákról anekdotáznak, így p~ kishegy esi-feketicsi ellentét1 elsősorban felekezeti hovata vezethető vissza. Tudniillik I (ahonnan az ederleziző Rúz di származik!) többségében k Feketics meg (eredetileg kun nagyrészt nyakas kálvinit ahol most épp „püspökjelölt is folyik. Evangélikus testvéreink ben nem jellemző a csatár történhetett, hogy a verbász mot (a nagybányai művé. gyakorta megfordult) Pech Luther a wormsi bíróság e. falképével egyetemben most teljesen belepte a guanó... KA
