Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-02-10 / 6. szám

6 <« 20131 február io. KUIiTÓRKÖRÖK •Evangélikus Családi album Evangélikus középiskolában a vándorkiállítás ► Történetek egy családi albumból - Magyar zsidók XX. századi emlékei címmel iskolánkba, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolába érkezett a Centropa Magyarország Non Profit Kft. által létrehozott vándorkiállítás, hogy két héten át, február 4-től 15-ig gazdagítsa iskolánk életét. A tárlat egy életinterjúkon és a hoz­zájuk tartozó fényképeken alapuló adatbázis segítségével jött létre: az alapítvány munkatársai zsidó embereket kérdeztek azzal a céllal, hogy életmódjuk, történeteik, tapasztalataik ne tűnjenek el nyomtalanul. Gabnai Sándor esperes-lelkész beszél morító, szívmelengető vagy torok­szorító történetek tárulnak a kiállí­tás látogatója elé. A múlt héten zajlott a diák tárlat­vezetők képzése. A kiállítás pedagó­giai célja ugyanis, hogy gyerekek meséljenek a zsidóságról gyerekek­nek, hiszen így oldottabb és közvet­lenebb lehet az ismeretszerzés, könnyebben megnyílnak, és kérdez­nek egymástól a diákok. Nagy örö­münkre nemcsak közép-, hanem ál­talános iskolások is jelentkeztek er­re a feladatra, figyelemre méltó ko­molysággal készültek, és tanulták meg az anyagot, amelyről aztán sza­badon kell beszélniük. Február 4-én tartottuk iskolánk dísztermében az ünnepélyes megnyi­tót, amelyen Gottschling Gábor igaz­gató, Czingel Szilvia és Fabian Rüh­le, a pesti, illetve a bécsi Centropa­­iroda képviselői, Sándor Péter, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében pedig Gabnai Sándor esperes mondott beszédet. Meghí­vást kaptak a város képviselői és a soproni iskolák igazgatósági tagjai, középiskolai tanárok. A megnyitóról beszámolót készített a helyi média - a televízió és az írott sajtó - is. ■ Csehi Bernadett HIRDETÉS___________________________________________________________________________________ „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek..” (Jak 4,7) Konzultáció az alkoholbeteg-mentő misszióról Értekezletet, konzultációt tartunk egyházunk alkoholbeteg-mentő missziójáról, helyzetéről, lehetőségeiről. Az alkalom február 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik az országos iroda földszinti ter­mében (Budapest VIII. kér., Üllői út 24.; bejárat az utca felől, a nagyka­pu és a könyvesbolt között). Program 10.00: Áhítat (Jak 4,1-10) - Szemerei János püspök 10.15: Bevezető gondolatok - Szeverényi János 10.30: Előadás: Jézus Krisztussal a misszióban - Márkus Gábor refor­mátus lelkész 11.30: Fórum 12.00: Ebédszünet (szerény vendéglátás) 13.00: Fórum (5-10 perces beszámolók, hozzászólások) - Selmeczi La­jos, Erdélyi Zoltán, Mikó László, Lázár Zsolt, Túri Krisztina, Hidasi György és mások... 14.30: Tervek, döntések, záró gondolatok, áldás - Szeverényi János Az alkalomra szeretettel hívjuk és várjuk minden testvérünket. Munka­társak is hívhatók, de kérjük, hogy február 10-ig mindenki jelentkezzen. Erős vár a mi Istenünk! Szeverényi János A tárlat nyolc téma köré rendezve, archív képek és személyes interjúk felhasználásával mutat be a múlt század zsidóságára jellemző életké­peket. Hétköznapi emberekről szól, akik akár a szomszédaink is lehetné­nek: pékekről, gyári munkásokról, tanárokról, ápolónőkről. Magával ra­gadó történeteket láthatunk gyer­mekkorról, iskolás évekről, szere­lemről, házasságról, gyermekválla­lásról és arról, kinek hogyan sikerült túlélnie a holokauszt borzalmait, mi­ként tudta újrakezdeni az életét. A hatalmas családi fotóalbumot la­pozgatva mosolyogtató vagy elszo-Idegenellenesség a magyar társadalomban Toleranciatükör - történelemtanároknak ► A toleranciára nevelés jegyében indított műhelybeszélgetés-soro­zatot történelmet oktatók számá­ra a Történelemtanárok Egylete. A rendezvényeket az Amerikai Egyesült Államok magyarorszá­gi nagykövetsége támogatja. A február 2-ai, első alkalmon a ha­zánkban letelepedett arabok, muszlimok és távol-keletiek tár­sadalmi megítéléséről hangzot­tak el - beszélgetésként folytató­dó - vitaindító előadások. A rendezvény első előadója a Buda­pesti Corvinus Egyetem rektora, dr. Rostoványi Zsolt volt. Őt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagó­giai és Pszichológiai Kar Interkultu­­rális Pszichológiai és Pedagógiai Köz­pontjának vezetője, dr. Nguyen Luu LanAnh, majd Kopcsik István közép­iskolai tanár követte. Az előadók fel­tárták az idegenekkel szembeni előíté­letek kialakulásának és erősödésér nek okait, de hoztak példát a negatív értékítéletek mérséklődésére is. A hazánkba érkező, más kultúrá­jú és vallású emberektől való félelem, az irántuk érzett ellenszenv kialaku­lásában - elsősorban az arab és muszlim bevándorlókra vonatkoz­tatva - az elsődleges szerepet Rosto­ványi professzor a kellő tájékozottság hiányának tulajdonította, ezért pedig az oktatási rendszert és a médiát látta felelősnek. A felmérések szerint élő hiedelem a magyarság körében, hogy az országban már kisebbségben van az őshonos, magyar lakosság. Ez a tévhit szintén táptalaja az állandó­sult idegenellenességnek. Nguyen Luu Lan Anh az előítéle­tesség további gyökereiként a rossz tapasztalatokat, illetve a bizalom hi­ányát nevezte meg. Az európai tár­sadalmak összehasonlító vizsgálata (European Social Survey) 2010-es kutatásából tudható: akik a beván­dorlókkal szemben elutasítók, azok általában sem bíznak embertársaik­ban és az intézményekben. A közvé­lemény-kutatásokból az is kiderül, mit féltenek a magyarok a legjobban az idegen betelepülőktől: a középis­kolások a felsőoktatási helyeket, a munkavállalók a munkahelyeket. Az új hazát Magyarországon talá­ló bevándorlók száma nem csekély: nyolc-tízezer kínai és három-ötezer vietnami él nálunk. Bár az arabok „csak” mintegy hatezren vannak, a muszlim hitűeket a szakértők tíz-ti­­zenötezer főre becsülik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 3518 fő vallotta magát muszlimnak. Történelme során Magyarországot négy hullámban érte el az iszlám: a honfoglalás idején, az oszmán hódí­táskor, Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjakor, majd az 1980-as évek bevándorlói révén. (Hazánkban való megtelepedésük azóta is folya­matos.) Már három egyházuk van je­len: a Magyar Iszlám Közösség, a Ma­gyarországi Muszlimok Egyháza és az Iszlám Egyház. (Az első kettő tagja a Magyarországi Iszlám Tanácsnak, amely az új egyházi törvény értelmé­ben hivatalosan is egyházként elfo­gadott közösség.) Rostoványi Zsolt a Társadalom­­kutatási Intézet (Tárki) felmérésének eredményeit is megosztotta a hallga­tósággal. Eszerint hazánkban az eluta­sítottság az arabok irányában a legna­gyobb, vélhetően a bőrszínük miatt. Társadalmunkban iszlamofóbiáról azonban nem beszélhetünk - állapí­totta meg -, annak ellenére, hogy a magyar médiában is előfordul, hogy az iszlámot egyoldalúan és szélsőségesen mutatják be, azonosítják a terroriz­mussal, illetve bizonyos belpolitikai cé­lok is megterhelik az e témakörrel kap­csolatos megnyilatkozásokat. Az arabok kétharmada egyébként Budapesten él, többségük egyiptomi vagy szír származású. Közösségükre jellemző a társadalmi rétegzettség, több foglalkozási csoport képviselői is megtalálhatók közöttük (orvos, mérnök, kereskedő, eladó stb.). Az idegenekkel szembeni ellen­szenv leküzdésében az iskolána letve a pedagógusoknak meghat zó szerepük van. A Nguyen Luu Anh által ismertetett vizsgálato mutatják, hogy a kínaiak és a vie miak elégedettebbek gyermeke kólába illeszkedésével, mint a t: dalomba való általános integráci Az előadásokat követő konz ció is megerősítette: igen haté a szülők bevonása a beilleszkí elősegítő programokba. A közi kalmak közelebb hozzák egymé a szülőket és diákokat, akik e: jobban megismerhetik egymá másság természetes jelenség; a: az jelentené, ha olyasvalamiké kintenénk rá, mint aminek p< hozadéka van - vélekedett Ng Luu Lan Anh. A speciális tanrendű egykor lumbusz-iskola igazgatójának, Kt Istvánnak az előadása is alátáma ta az ismeretek és a különböző 1 rák, emberek egymással való im ciójának fontosságát. A Kolur különlegessége abban állt, hogy tási rendszere eltért a Nemzeti tantervtől, az idegen kultúráka óraszámban tanították, és hel gyakorlatokat is szerveztek összesített adatok tanúsága sz< magyar közoktatásban a 12. é\ mon összesen 6-8 óra jut az iszl vilizációra, 4-6 óra az indiaira óra a többi ázsiai kultúrán meglehetősen kevés.) A hozzászólások között elhai hogy az iszlám kultúrával kap tos ismeretek közvetítésébe: lősségük van a pedagógusok ám erre valóban kevés idő áll 1 kezésre, és - egy kis leiemén több történelmi eseményhez csolódva lehet átadni a tudniv A jelen lévő több mint huszo: dagógus együtt gondolkodott többük által tapasztalt jelen hogy egyre több magyar lány \ az iszlám hitet, és köt házassá lám férfival, akár a második szerepét is vállalva. ■ Bállá Kalandozás Burekföldön A határontúliság zamatát leginkább elméleti alapon, de amúgy nagy han­gon hirdető politikusok valamilyen rejtélyes oknál fogva leginkább Erdély­hez vonzódnak. Na, nem mintha tudnák, hogy Zilah még a Partium­­hoz tartozik, vagy hogy a fekete-piros színek a széki népviseletre utalnak... Valamiért az „édes” jelző az egyéb­ként méltán szeretett keleti fertálynak jutott. A regényes északi végek, Felvi­dék és Kárpátalja, valamint a drámai Délvidék csodái nem élnek oly élénken a köztudatban. Pedig arrafelé is mű­ködnek tiszteletre méltó Böjté Csabák, magyarságukért nap mint nap meg­karcolok, és mi tagadás, a feketicsipá­linka az erdélyi fenyővíz ízét adott eset­ben el is feledtetheti az emberrel... A Fölszállott a páva című műsor­ban tavaly sokat hallatott magáról Vajdaság. Tamburás legények árasz­tották el a színpadot, kategóriájában az első díjat pedig a bácskertesi szü­letésű Csizmadia Anna nyerte el. If­jú leány, akinek minden megnyilvá­nulása természetes, és épp ez a termé­szetesség az „önmagaság" adja ma­gával ragadó erejét - úgy látszik, zsi­­gereibe ivódott a vidék... Délen különösen is sűrített a leve­gő. Talán a kilencvenes évekbeli déli háború szele érződik errefelé, de nem vijjogó vészmadárként, inkább a békes­ségértékét jelezve. Nem meglepő, ha az az első benyomásunk, hogy nem túl ke­délyes népek élnek erre. Mi sem áll tá­volabb tőlük, minta méz-máz. Az ige­nük igen, a nemük nem. Ebben nem­igen ismernek tréfát. De miután a jövevény leveti maszk­jait - néhány kupica feketicsi után -, megnyílik neki a vidék, és döbbenetes erővel melengeti. Talán szerbes pohár­törésig is viheti a dolgot ha nem vigyáz. De lődözni azért talán mégse fog. Ez is jellegzetes ugyanis errefelé. Gyermek születik, házasság köttetik (vagy olda­­tik): lőni kell! Bele a vakvilágba. Per­sze volt már szigorú parancsolat, hogy mindenki szolgáltassa be az otthon „il­legálisan” tartott fegyvereit nagy komo­lyan el is vitte mindenki öt lövöldöző alkalmatossága közül az egyiket... Nemhiába egzotikus vidék ez egy született táposnak (magyarországi ma­gyarok karikírozó elnevezése)! Délen a fiatalok Jelent (a szó szerbül szarvast je­lent ez az itteni legnépszerűbb sör) isz­nak, hozzá meg kikirikit (földimogyo­rót) rágcsálnak. A golyóstollat örökíró­nak, a vezetést hajtásnak mondják. A gyönge gesnyájúak (gyomrúa kevéssé bírják a zsírban és káló gazdag (eredetileg török) népi a burekot, melyet puszta kézz bokra cincálni és jogurttal a meglocsolni oly gyönyörűséges, értetlenkedve néznek, ha valc, csasztizza (meghívja) őket 1 egy Pelinkovaccal (Unicum-si vagy valami gyümölcsös szók tő), esetleg egy kugli (gombóc) Vendéglátóink egykori ban rákról anekdotáznak, így p~ kishegy esi-feketicsi ellentét1 elsősorban felekezeti hovata vezethető vissza. Tudniillik I (ahonnan az ederleziző Rúz di származik!) többségében k Feketics meg (eredetileg kun nagyrészt nyakas kálvinit ahol most épp „püspökjelölt is folyik. Evangélikus testvéreink ben nem jellemző a csatár történhetett, hogy a verbász mot (a nagybányai művé. gyakorta megfordult) Pech Luther a wormsi bíróság e. falképével egyetemben most teljesen belepte a guanó... KA

Next

/
Oldalképek
Tartalom