Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-03 / 5. szám
'6 ■m 20iá. fébrüár'3. .................................................... ' ’ KÜLfÚrtltÖRÖK! ’ ' Evangélikus Étet Ünnepélyes keretek között átadta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Himnusz új zenei és képi megjelenítését tartalmazó CD-t és DVD-t a magyarországi és a külhoni magyar általános iskolák képviselőinek január 22-én az Országházban. A közmédia a magyar kultúra napján, a Himnusz születésének 190. évfordulója alkalmából nyújtotta át a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz új változatait, amelyeket a közmédia szerves részét képező MR Zenei Együttesek - MR Szimfonikusok, MR Énekkar és MR Gyermekkórus - részvételével készített az MTVA. A hanghordozón a Himnusz négy változata szerepel: Kölcsey Ferenc versének Erkel Ferenc által megzenésített dallamát az MR Gyermekkórusa, valamint Rúzsa Magdi is előadja, míg két verzió az Erkel Ferenc által megzenésített és Dohnányi Ernő által átdolgozott változatban hallható. Egy az MR Énekkar és az MR Szimfonikusok előadásában Vajda Gergely vezényletével, egy pedig ének nélkül, Somos Csaba vezényletével. Vörösmarty Mihály Szózatának Egressy Béni és Dohnányi Ernő által megzenésített változatát az MR Énekkar, gyermekkórus és szimfonikus zenekar együtt adja elő, a Mihalik Kálmán és Csanády György által szerzett székely himnuszt pedig az MR Énekkar énekli és az MR Szimfonikusok játssza. Átadták a Holokauszt Emlékközpont esszépályázatának díjait Énekeltek, szavaltak, fotóztak Kölcsey-verseny Orosházán ► Himnuszunk születésének napját legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává. Különböző rendezvények emlékeztetnek évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyek az évszázadok alatt megmaradtak, azokra a tárgyi és szellemi kincsekre, amelyeket a magyar ember magáénak érezhet. Persze jobb lenne az év minden napján érezni és tudni, hogy van magyar kultúra. Mert olykor végzetesen elárvult lélekkel úgy érezzük: talán már nincs is, vagy ha mégis, épphogy pislákol a lángja. Mert más időket élünk. Mert vannak fontosabb dolgok is. Mert csak fontosabb dolgok vannak. Pénzhajsza, megélhetés, túlélés... A Holokauszt Emlékközpont a magyar kultúra napjának programjaihoz csatlakozva január 23-án rendezte meg A magyar kultúra veszteségei címmel kiírt pályázat díjátadó ünnepségét az Osztrák Kulturális Fórum szalonjában. A középiskolai diákok számára meghirdetett pályázatra hatvanöt pályamű érkezett szerte az országból, felölelve a magyar kultúra, a tudomány szinte minden területét. A verseny kiírásával a Holokauszt Emlékközpont azt kívánta elérni, hogy a fiatal korosztály a magyar holokauszt történetét egy-egy kiemelkedő személyiség életén, sorsán keresztül mélyebben és személyesebben ismerje meg. Szembesüljön azzal, milyen veszteségek érték a magyar szellemi életet a kiemelkedően tehetséges, magas szakmai és esztétikai értékeket létrehozó, zsidó származású alkotók elvesztésével. Az elkészült pályázatok eredményeként ismerje meg mind több fiatal az üldöztetésnek áldozatul esett alkotók munkásságát, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy csonkán maradt életművük ne merüljön feledésbe, a magyar emlékezetkultúra részévé váljon. A magas színvonalú munkáknak köszönhetőn a bírálóbizottság az első három helyezés mellett tizenhat különdíjat ítélt oda. Az első helyezett a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója, Gál Fanni lett Sárközi Györgyről írt esszéjével. A második helyezést Lanku Máté, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója érte el Szerb Antalról készült dolgozatával. Harmadik - Richter Gedeonról írt esszéjével - a budapesti Vigh Márta lett, aki a Klebelsberg Kunó Gimnázium tanulója. A különdíjasok többek között Ámos Imre, Bálint György, Bródy Imre, Gelléri Andor Endre, Komor Marcell, Rejtő Jenő, Weiner Leó életét és alkotásait választották pályázatuk témájaként. (Bár egyházunk középiskoláiból díjat senki sem szerzett, a legtöbb pályázót mentoráló tanárok sorában örömmelfedeztük fel a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnáziumban oktató Baglyos Natália nevét. - A szerk.) A díjátadón az értékelést követően a nyertes tanulók és felkészítő tanáraik néhány részlet felolvasásával ismerkedtek meg egymás munkáival, majd személyesen is találkoztak és beszélgettek túlélőkkel, az általuk bemutatott korszak szemtanúival. (A pályázatra érkezett legjobb esszéket bárki elérheti a Holokauszt Emlékközpont honlapjáról.) Szervezők: Holokauszt Emlékközpont Osztrák Kulturális Fórum Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete Budapesti Holokauszt Intézet Kiemelt médiapartner a Múlt-kor A magyar kultúra napja és Kölcsey Ferenc Himnuszának megszületése alkalmából iskolánk, az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium a 2012- 13-as tanévben tizenegyedik alkalommal hirdette meg a Kölcsey Ferenc versmondó versenyt, rajzpályázatot és népdaléneklési versenyt az ország evangélikus oktatási intézményeiben tanulók, az orosházi diákok és a határon túli, nagykárolyi testvériskola diákjai számára. A képzőművészeti pályázathoz fotópályázat is kapcsolódott. A szavalóversenyre és a rajzpályázatra 7-12. osztályosok, az énekversenyre pedig 5-12. osztályosok jelentkezhettek. A versenyre húsz iskolából érkeztek nevezések és pályaművek. Az időjárási előrejelzések sajnos nem tévedtek, a Nyugat-Dunántúlt valóban havazás és hófúvás sújtotta a verseny körüli napokban, ezért a sop► 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a’Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként tartjuk nyilván. A Habsburg Birodalomnak - amelynek Magyarország is része volt - 1797-ben, a napóleoni háborúk idején született meg a himnusza. Joseph Haydn angliai koncertkörútján tapasztalta, hogy milyen lelkesítő hatással van az angolokra a brit himnusz, a God Save the King és hazatérve hasonló, a hazafias érzelmek felkeltésére alkalmas darabot komponált. így született meg Leopold Haschka versére a Gott erhalte Franz den Kaiser. A dal először 1797. február 12-én, I. Ferenc császár születésnapján csendült fel. A darab - amelynek magyar szövege is ellészült - a kezdetektől a soknemzetiségű Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia himnuszának számított, hivatalos eseményeken ez csendült fel. Magyarországon azonban soha nem lett igazán népszerű. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza Kölcsey műve előtt a katolikus magyarok nemzeti imaként a Boldogasszony anyánk kezdetű, valószínűleg a 18. század elején keletkezett egyházi népéneket és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű Szent István-éneket, a reformátusok a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) énekelték. Felekezeti hovatartozástól függetlenül népszerű volt a hatóságok által tiltott Rákócziinduló is, amelyet később a francia róni líceum, illetve a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ diákjai nem tudtak eljönni. Két budapesti iskola is kénytelen volt lemondani a részvételt. A „legfiatalabb” evangélikus oktatási intézmények közül a soltvadkertiből, a szarvasiból és a mezőberényiből érkezett versenyző. A szavalóversenyen a kötelező vers Kölcsey Ferenc Himnusza volt, a szabadon választott pedig egy határon túli magyar szerző tollából született lírai alkotás lehetett. Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített. Kölcsey 1815-ben Szatmárcsekére költözött öccséhez, akinek rossz gazdálkodása miatt a családi birtok rendbetétele a költő vállára nehezedett. Vidéki elszigeteltségében, magányában formálta költészetét, új műfajokkal próbálkozott; 1821-től kezdődő lírai korszakának fő műfaja a hazafias szabadságóda és a népköltészet eredményeit felhasználó lírai dal lett. A bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában keletkezett hazafias költészetének legnagyobb remeke, a Hymnus. Műfaját tekintve óda, azon belül himnusz. Keretes szerkezetű költemény, a keretet adó első és utolsó versszak fohászt tartalmaz. A keret által közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2-3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a mongolok, törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6-7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. A képek erejét az ellentétek fokozzák. A vers végén a bűnök felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög. A Hymnus először 1829-ben jelent meg A Hymnus először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „ a’ Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A Himnusz megzenésítésére 1844-következő műveket kellett előadniuk: az I. kategóriában (5-6. o.): Fáj a fának; a II. kategóriában (7-8. o.):A citrusfa; a III. kategóriában (9-12. o.): Kis kertembe’ szedik a virágot. A fotópályázat témája Az ember és a természet, az ember szerepe a teremtett világban, a képzőművészet témája Mit jelent számodra magyarnak lenni volt. A megjelenítés technikája: montázs és kollázs. A beküldött munkákból készült kiállítást az iskola dísztermében tekinthették meg az érdeklődők. A verseny a hagyományokhoz híven igazgatói köszöntéssel indult. A zsűri és a hallgatóság előtt zajlott megmérettetés felemelő pillanatokat tartogatott a közönségnek. A szép szavalatok és éneklések után az eredményhirdetés izgalmas percei következtek. A hazaindulás előtt a vendéglátó intézmény iskolalelkészének, Ribárszki Ákosnak az áldását fogadhatták a vendégek. 1823. január 22-én Kölcsey pontot tett a Himnusz végére. Bevégezte a fohászt a nemzetért. Január 18-án, az Orosházán megrendezett versenyen a diákok mondtak fohászt a nemzetért, amikor elhangoztak a kötelező és a szabadon választott versek és népdalok. ■ Fehér Borbála igazgató A versenyeredmények és fotók elérhetők az iskola honlapján: szekacsJutheran.hu ben, a költő halála után hat évvel hirdetett pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A húsz arany pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri. A mű bemutatására 1844. július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, hivatalos állami ünnepségen pedig 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A százkilencven éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar nemzeti himnusz tehát csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába. Az 1989. október 18-án elfogadott és a Magyar Közlönyben október 23-án, az 1956- os forradalom és szabadságharc kitörésének harmincharmadik évfordulóján kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény 75. §-a rendelkezett róla: «75- § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Egy anekdota szerint a szocializmus idején az akkori kormányzat megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: „Minek? Jó a régi.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről. 2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, középen pedig egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét. ■ MTI HIRDETÉS Régen volt? Hol is volt? A Raoul Wallenberg Egyesület vetélkedőt rendez középiskolásoknak 2013 tavaszán a Raoul Wallenberg Egyesület, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ismét megrendezi a korábbi években már nagy sikerrel lebonyolított vetélkedőjét Régen volt?Hol is volt? címmel a holokauszt történéseiről, az embermentők tevékenységéről, a zsidó-magyar kultúra együttéléséről, embermentő emlékhelyekről Budapesten, illetve a résztvevők lakóhelyén. A jelentkező középiskolás diákok három fordulóban mérik össze tudásukat az említett témakörökben, a verseny során feldolgozzák holokauszttúlélők történeteit is. Szegeden, Pécsett, Tatabányán, Debrecenben, Miskolcon, Vácott, Győrben és a fővárosban a versenyzők megismerkednek lakóhelyük történeteivel, emlékhelyeivel. Célunk, hogy a holokauszt a magyar történelem, a kollektív emlékezet részévé váljon, hogy az ártatlanul üldözött és megölt emberek és megmentőik emléke fennmaradjon. A vetélkedő fővédnökei Fónagy János parlamenti államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) és Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete, fő támogatója a Külügyminisztérium. A vetélkedőre február 4-ig lehet jelentkezni a www.wallenbergegyesulet.hu honlapon. Az énekeseknek kötelező dalként a 190 éves a „nemzeti imádságunk”
