Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-27 / 4. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2013. január 27. *■ 15 Teremtésvédelem kezdetben------------------------------------------------------------------------------------------------- ÜZENET AZ ARARÁTRÓL ► „Anya, hányat kell még aludni ahhoz, hogy újra elültethessük a ku­koricaszemeket a kertünkben?” Négyéves gyermekem számára, úgy látszik, emlékezetes élményt jelentett a tavaly tavasszal elvetett nö­vény, amely kis konyhakertünkben a legalapvetőbb zöldségek mellett kapott egy kevés helyet. Nem volt egyszerű elmagyaráznom, hogy a hátralévő mintegy száz nap már nem is olyan sok idő. Addig pedig egy kicsit még várnunk kell. Mindannyiunknak nehezére esik türelemmel Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla fordulni a teremtett világhoz, növényekhez, állatokhoz, embertársa- ararat@lutheran.hu inkhoz és saját magunkhoz. Amikor a teremtéstörténeteket a te­remtésvédelem kérdései kapcsán idézik fel, akkor leggyakrabban két igehelyre hivatkoznak, melyekkel két, alapvetően különböző álláspon­tot igyekeznek alátámasztani. Egyrészt a 19. század második fe­lére egyes körökben népszerűvé vált az a vélekedés, melyet a keresztény­ség kritikájaként is fogalmaztak meg. Az első teremtéstörténet végén ka­pott isteni parancs („...hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a ...föl­dön mozgó minden élőlényen” - íMóz 1,28) ugyanis szerintük ép­pen azt sugallja, hogy az emberiség az egész világot a saját céljai és ér­dekei kiszolgálására kapta, s ezért a kereszténység tanítása- mely a középkorban meg- : kezdődött nyugati technoló- v giai fejlődés alapját is adta- felelős a jelenlegi okoló- >■ giai krízisért. A teológusok leggyak­rabban azzal válaszolják meg ezeket a kritikákat, V hogy a hódítást és uralko­dást nem önkényes, önző és pusztító módon kell értelmez nünk, hanem úgy, ahogyan az Újszövetség lapjain is olvashatunk a sáfárokról, akik gondoskodnak a rá­juk bízott földről, vagyonról. A sáfár­­ság ilyen értelemben nem az ókori keleti uralkodókra jellemző szigorú kormányzást, erőszakos leigázást je­lenti, hanem sokkal inkább egy terü­let feletti oltalmazó gondoskodásra, egy nyájat vezető pásztor figyelmes munkájára utal. Mindemellett a két szó teljesebb megértéséhez érdemes megnéznünk az egész teremtéstörténetet. Az elbe­szélésen végigvonul Isten helyeslő szava: mindaz, amit alkotott, jó. Igen jó. Az égbolton elrendezett égi­testek, majd a vizeket, a levegőt és a földet benépesítő élőlények, közöt­tük az ember egy jó világban, harmó­niában és békében élhet egymással. Ez a világ harmonikus és erőszak­mentes! így az elbeszélés végén olva­sott szavakat is egy ilyen világban kel­lene értenünk és értelmeznünk. Vajon milyen hódításról és uralko­dásról szólhat az a bibliai szöveg, amely egy erőszakmentes világot, a bűneset előtti állapotot tartja szem előtt? Vajon hogyan nézhet ki az a hó­dítás és uralkodás, amelyben az Isten, ember és természet közötti kapcsola­tok még édeni állapotban vannak? Ak­kor, amikor a bűneset lényege, a Te­remtővel szembeni bizalmatlanság még nem hatja át saját személyünket, vágyainkat, hétköznapjainkat, má­sokhoz való viszonyulásunkat? Mai tapasztalatunk más a világról. Nem mondhatjuk, hogy erőszak­­mentes és minden értelemben harmo­nikus világban élünk. Ha jelenlegi tudásunk fényében olvassuk a te­remtéstörténet végén kapott felada­tunkat, akkor nehéz helyesen érte­nünk ezeket a szavakat. S ha az ural­kodás és hódítás helyes értelmezését nem tudjuk is meghatározni, azt mégis érezzük, hogy jelen korunk emberi viselkedésének kritikáját na­gyon erősen megfogalmazza ez a bibliai parancs. A teremtésvédelem témaköréhez gyakran idézett másik igehelyet a má­sodik teremtéstörténetben olvas­hatjuk: „És fogta az Úristen az em­bert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” (íMóz 2,15) A művelés és őrzés feladata jól kapcsolódik a sáfár szerepéhez, ezért gyakran idézik együtt a két teremtés­­történet mondatát a sáfárság képé­nek kialakításához. De milyen is lehet az erőszak­­mentes művelés és őrzés? Erre a kérdésre minden ősi kultúrának van saját válasza. Az észak-amerikai in­diánok például úgy tartják, hogy a földet csak legfeljebb hat küvelyk mélyen szabad felásni, hogy ne tegyenek kárt benne. Más né­peknél - így az Ószövetség lapjain az elengedés évének bevezetésével is - a vetés­forgót alkalmazták a föld pihentetésére, a termőföld «üaÄi kizsákmányolásának elke­rülése érdekében. Vajon ma, amikor egyre több erdőt irtunk ki azért, hogy még több termőföldet „készítsünk” magunknak, s amikor a világ termőtalaja elké­pesztő mértékben erodálódik, gon­­dolunk-e arra, hogy nemcsak művel­nünk, de őriznünk is kell a földet? Hogy nemcsak termelnünk és fo­gyasztanunk kell róla, de hagynunk is kell pihenni, és kell tudnunk vára­kozni? Hogy nemcsak az előállítás és a fogyasztás a feladatunk, hanem éppannyira a várakozás és a megőr­zés is? Nehéz megtanulnunk várni. A földdel való szoros kapcsolattól kicsit eltávolodott társadalmunkban nem annyira a téli időszak elmúltára s a földdel való aktívabb kapcsolat bekö­szöntőre kell megtanulnunk várni, hanem a mindennapi folyamatos fo­gyasztásunk során kell elgondolkoz­nunk a hódítás, az uralkodás, a mű­velés és az őrzés eredeti feladatáról. ■ Kodácsy-Simon Eszter Bibliai helyszínek a Street View-n ► Az armageddon helyszínét, a Genezáret-tavat - ahol Jézus a vízen járt - és további bibliai helyszíneket, a világörökség részének nyilvánított izraeli városokat és népszerű üdülőhelyeket járhat be mostantól bár­ki a Google Street View-n. A nappaliból látogatható a Genezáret­­tó (mai nevén Galileai-tenger), ahol a Biblia szerint Jézus a vízen járt, és le­csendesítette a vihart. Kapernaum is - melyet a Biblia Szent Péter ottho­nának tart - várja a látogatókat, s az armageddon helyszíneként ismertté vált Megiddo hegyénél is virtuális sétát lehet tenni a Google Street View segítségével az interneten. A természetrajongók a szárazföld legmélyebb pontjának számító Holt­tenger partján sétálhatnak, a történe­lem iránt érdeklődők pedig körül­nézhetnek az UNESCO által a világ­­örökség részének nyilvánított Mamshit és Shivta területén, de tehetnek egy sé­tát a világ egyik legnagyobb régészeti területeként számon tartott Bet She’an Nemzeti Parkban is. A nyaralni vágyók megnézhetik Eilat korallzátonyokkal tarkított tengerpartját, vagy járkál­hatnak a festői Safed városában. A Street View a világ negyvennégy országának összesen több mint há­romezer városát mutatja be és teszi bárki számára bejárhatóvá az interne­ten. Amellett, hogy jövőbeni turisták és helyi lakosok életét teszi kényelme­sebbé, különleges galériáival a Street View a világ nehezen elérhető tájaira is elrepíti az internetezőket. Virtuális utazásra hív bárkit, aki ta­lálkozna az Antarktisz pingvinjeivel, vagy kíváncsi az Északi-sarkra, a svájci Alpokra, az óceánok mélyére, Kalifornia nemzeti parkjaira, a NA­SA létesítményeire vagy éppen az Amazonas esőerdeire. Bejárhatóvá teszi a világörökség részeit, a Google Art Project révén mindenkinek az ott­honába hozza a világ művészeti kin­cseit, a bolttulajdonosok pedig ven­dégcsalogatásra használhatják az üz­letükben kérésükre készített 360 fo­kos panorámafotókat. A Google mérnökei folyamatosan dolgoznak a Google-térkép fejleszté­sén. A munka eredményeként Ma­gyarország kórházai, egyetemi cam­­pusai, idegenforgalmi célpontjai s az ország legnagyobb temetői is ko­rábban nem látott részletességgel és pontossággal kerültek fel a Google­­térképre (december óta már ezzel ta­lálkoznak a használók). 2007. május 29-étől érhető el a Street View - magyarul „Utcakép” né­zet - ma már közel ötven (múzeumi nézettel együtt ötvenhárom) helyen. Körpanoráma-fotókat felhasználva az utca szintjén kijelölt pontok között lehet mozogni, nagyítani, forgatni a képet. A képeken a személyiségi jogok védelme miatt az arcok és a rendszá­mok nem ismerhetők fel. A Google új szolgáltatása, hogy az önként jelentkező cégek épületének belsejéről és múzeumokról 360 fokos panorámaképeket készít, így a látoga­tó ezekben is körbetekinthet. N Forrás: MTI HIRDETÉS__________________________________________________________________________________ Kirchentag 2013 - Hamburg A 34. német protestáns egyházi napokat (Kirchentag) 2013. május 1-5. között rendezik meg Hamburgban. A korábbi évektől eltérően a helyek korlátlan számban állnak rendelkezés­re. A részvételi díj kelet-közép-európai részt­vevőknek 24 euró. Az utat mindenki maga szer­vezi, de egyházunk részleges útiköltség-támo­gatást tud adni a kérelmezőknek. Idén mindenkinek önállóan kell jelentkeznie interneten keresztül, ahonnan letölthető a jelent­kezési formanyomtatvány nemzetközi vendégek­nek (für internationale Gäste). Fontos, hogy ezen a nyomtatványon jelentkezzenek a magyar résztvevők is. Elérhető: www.kirchentag.de/be­­involved/registration/registration-select.html. Kérjük, hogy a Tickets feliratnál a Förder­karte címszót jelöljék be. A szállásnál (Un­terbringung) vagy privát, vagy közösségi (tor­naterem) szállást érdemes bejelölni, ezért nekünk nem kell fizetni, de a közleménybe ír­ják be német vagy angol nyelven: kérjük a szál­lásdíjat elengedni. A nyomtatvány kitöltésére vonatkozó to­vábbi tanácsokat az Evangélikus.hu honlapon megtalálják. Aki nem boldogul az on-line jelent­kezéssel, annak egyházunk ökumenikus és kül­ügyi osztályának munkatársai előzetes időpont­egyeztetés után szívesen segítenek. Elérhetők a kulugy@lutheran.hu e-mail címen vagy a 20/620- 3751 és a 20/824-9703 flottás számokon. Jelentkezési határidő szállás igénylése ese­tén: 2013. február 15. További információ a www.kirchentag.de/dabei-sein.html honlapon található. Köszöntés Szepesi Istvánnét, Gizi nénit a sikátori és a veszprémvarsányi gyülekezet köszönti századik szü­letésnapja alkalmából. Köszönik a sok szeretetet, amelyet kaptak tőle. Gizi néni 1913. január 25-én született. A férje negyven évig volt a gyülekezet hűséges lelké­sze, ő pedig magyar-történelem szakos tanárként tanította az iskolásokat. AJÁNDÉKOZZON EVANGÉLIKUS ÉLETET! Megrendelőlap egy évre: 14 300 forintért Kézbesítési név és cím: (ajándék előfizetés esetén) A fenti előfizetési díjak belföldre (illetve Románia és Szlovákia területén) érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse szerkesztőségünket az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét az elofizetes@evelet.hu címre küldheti el. Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet j negyed évre: 3575 forintért | j fél évre: 7150 forintért Megrendelő neve és címe:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom