Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-20 / 3. szám
6 « 2013- január 20. T T . . , . kultúrkörök , . . . Evangélikus Élet Százak ajkán zengő zsoltárok Újabb Református énekek CD Tavaly novemberben került az üzletekbe a Református énekek XI. hangverseny CD-felvétele a Periferic Records kiadó gondozásában. A koncertnek június 30-án a budapesti Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme adott helyet. A Református énekek hangversenyek és az ugyancsak többéves múltra visszatekintő református zenei fesztivál főszervezője, Böszörményi Gergely ismét szépszámú meghívottat kért fel a koncerten való közreműködésre. A háromszázhetven fős Kárpát-medencei egyesített református kórus összeforrott, zengő hanggal adta elő a zsoltárokat, -feldolgozásokat. Még felsorolni sem egyszerű a közreműködőket. Fellépett többek között a Debreceni Református Kollégium kántusa, a lévai református gyülekezet kórusa (Felvidék), a Mille Domi kórus (Prága), az ungvári református énekkar (Kárpátalja), a kézdivásárhelyi Corul Reformat Hálaadás református dalárda, a Torontálvásárhelyi Református Egyházközség kórusa (Vajdaság), a kassai magyar református gyülekezet Laudate Dominus kórusa (Felvidék). A kórusok karnagyai - többek között - Arany János, Berkesi Sándor, Cseri Zsófia, Hartyányi Judit, Ecsedi Péter és Balázs István. A lemezen felhangzik J. S. Bach Von Himmel hoch, da komm ich her (BWV 700) korálelőjátéka is. If). Szotyori Nagy Gábor orgonaművész színes játékkal, gazdag hangszínekkel adta meg a kórus hangszeres kíséretét, zengette a zsoltárokat. Koloss István, Hidas Frigyes, Maros Rudolf zsoltárfeldolgozásainak megszólalása a mennyei dicséretet zengi, összefogva az ünnepéllyé forrott istentiszteletre zarándokló reformátusokat. Szólnunk kell a lemezen is tökéletesen hallható, európai hírű, kiváló akusztikáról, amely a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem sajátja. Ebben a teremben zenehallgatás közben különleges, komplex akusztikai élményt élhet át a közönség. Instrumentális és vokális művek egyaránt pompásan töltik ki a teret. Mégis kihívás egy ekkora, több száz fős kórus előadása, de bizonytalanságnak nyoma sincs. Sem zenei, sem lelki téren: érződik az előadók és a közönség, a gyülekezet által sugárzott erős hit. Élő, átélhető módon közvetíti azt a kórus, amire napjainkban olyannyira szüksége van mindenkinek: összetartozásra, tanításra, a zsoltárok üzenetére. S az Úr dicséretét hirdetni határok nélkül, anyanyelvűnkön. Ezért is küzdött több száz éve Luther Márton, Szenczi Molnár Albert, a zsoltárszövegek magyarra fordítója, s a zene eszközeivel ezt tette hivatásaként Johann Sebastian Bach egész életében. A Református énekek XI. CD nemcsak a zene, hanem a hívő lélek lenyomatának lemeze is egyben, immár a tizenegyedik alkalommal hangzó formában-is. ■ - Hetessy -A református kampányfilm lett a legjobb reklám 2012-ben Noha egyház kampányfilmje, és nem reklámügynökség készítette, mégis első lett a magyarországi reklámok versenyében A fiú című film. A Kreatív című hazai PR- és reklámszaklap meglepő módon a Magyarországi Református Egyház karácsonyi kampányfilmjét beválogatta az elmúlt év tizenhárom legjobb reklámfilmje közé. A Kreatív gárdája köztudottan igen kritikus, az idei válogatást így jellemezték: „Nem voltunk elkényeztetve bombajó reklámokkal idén sem, persze volt részünk vállalható, sőt szemnek kellemes szpotokban is. Nem volt szempont ugyanakkor az, hogy mennyibe került, mennyire csilivili vagy éppen összeborulós - a tavalyi listához hasonlóan itt is azokat próbáltuk meg kiválogatni, amelyek legalább egy picit kitűntek a dömpingből.” Az első helyezést közönségszavazással döntötték el, és a magyar reklámnézők - lekörözve az Ikea vagy a Magyar Telekom reklámjait - a Magyarországi Református Egyház karácsonyi társadalmi üzenetét tartották a legjobbnak. M Forrás: reformatus.hu Aki énekel, kétszeresen imádkozik Interjú Böszörményi Gergellyel, a Periferic Records igazgatójával ► „Kihoztuk az énekeket a templomból” - mondja Böszörményi Gergely, a Református énekek hangversenysorozat és a református zenei fesztivál életre hívója és szervezője, aki értékőrző munkásságáért tavaly december 22-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Magyar Örökség Díjat vehetett át. A húsz éve működő Periferic Records lemezkiadó igazgatójának a hangversenysorozat 2002 óta, a fesztivál pedig 2004 óta szívügye.- „Amit egy közgazdász-zenész papgyerek megtehet, azt Böszörményi Gergely valóban Magyar Örökségre méltó módon tette és teszi. S hogy most őt e megtisztelő címmel jutalmazzuk, azzal többet fejezünk ki, mint nagyszerű fáradozása méltánylását. Azt mondjuk el, hogy Böszörményi Gergely megtanított minket újra szeretni a zsoltárainkat, s megtanított arra is, hogy a legszebb dolog a dicsőség énekeit együtt zengeni ” - e szavak dr. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök laudációjából származnak, amelyet a díjátadó ünnepségen mondott el. Hogyan indultak a mára már hagyománnyá vált rendezvények?- 2000-ben Budapesten volt a magyar reformátusok világtalálkozója. Ez adta az ötletet, hogy egy olyan zenei CD-t adjak ki, amely professzionális módon örökíti meg a református énekeskönyv énekeit. Jenő bátyám azzal a - máig áldott - ötlettel állt elő, hogy egy ünnepi koncert keretében vegyük föl a zenei anyagot. így került sor először 2002-ben a Református énekek hangversenyre, akkor még a Zeneakadémia nagytermében. Azóta is minden évben megrendezzük az alkalmat, amely mára a Kárpát-medencei reformátusok legnagyobb zenei ünnepévé vált.- Ezt a lemezeladási adatok is bizonyítják.- Öröm és büszkeség tölt el, ha arra gondolok, hogy a Református énekekI. és II. című album platinalemez, a III., IV. és V. album pedig aranylemez lett! A református énekek a magyar zenei örökség részét képezik, ezért is érezzük missziónak a koncerten történő előadásukat és CD-n, illetve DVD-n való megörökítésüket.- Mit lehet tudni az előadókról?- Az első koncerteknél öt-hat kórus - mintegy kétszáz énekes - fellépésében és egy orgonista játékában gondolkoztunk; persze mindez ezerfős közönség előtt, illetve néha velük együtt. Az első ilyen hangverseny igen lélekemelő volt, az előadók, illetve a közönség egy nagy gyülekezetét alkotott. A majdnem kétórás koncert a közönség és az énekesek örömkitörésével ért véget. Sírig tartó, felejthetetlen zenei élményben volt részünk. Mára már háromszázhetven főt számlál a lemezfelvételen részt vevő Kárpát-medencei egyesített református kórus, amely tizenöt meghívott énekkar tagjaiból áll össze. Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Erdélyből ugyanúgy érkeznek tagok, mint a hazai egyházkerületekből. Számomra alapvető fontosságú a Kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozása. A kitűnő karnagyokat, szólistákat, kamarakórust, világhírű orgonistákat felvonultató alkalmak olyan közkedveltté váltak, hogy az egyházhoz kötődő érdeklődőkön kívül egyre több „világi” zenekedvelő és külföldi vendég is látogatja a 2007 óta a Művészetek Palotájában megrendezett koncerteket.- A magas színvonal mellett mi lehet még a siker titka?- Kihoztuk az énekeket a templomból, s olyan dramaturgiát adtunk a műsornak, mely teljesen új színben mutatja őket. A közönség négy-öt alkalommal együtt énekel a kórussal, amikor a karnagy a hallgatóság felé fordulva vezényel.- 2004-ben szervezték meg először a református zenei fesztivált, amely a főváros IX. kerületében, a Bakáts téren és környékén hat helyszínen - az Assisi Szent Ferenc-plébániatemplomban, a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban, a Kálvin téri református templomban, a Ráday utcában és a Károli Gáspár Református Egyetem dísztermében - várja a közönséget, többnyire májusban.- A Református énekek hangversenyeinek nagy sikere erőt adott ahhoz, hogy elindítsuk a református zenei fesztivált. A rendezvény keretei között nemcsak a református kulturális értékeket tudjuk bemutatni, de lehetőségünk nyílik megismertetni az érdeklődőkkel a református egyház szerteágazó működését is a szeretetszolgálattól egészen akár a hitvallásokig. A fesztivál megszervezéséhez szinte azonnal erkölcsi és anyagi támogatást kaptunk a Magyarországi Református Egyháztól és a ferencvárosi önkormányzattól. A legtöbb erőt az adta és adja ma is a szervezéshez, hogy sikerült a református közösségeket mozgósítani. Számos intézmény, így például a zsinat, a Generális Konvent, a gyülekezetek, az oktatási intézmények, a missziók, a Református Pedagógiai Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem, világi oldalról pedig a ferencvárosi önkormányzat sok munkatársa segíti munkánkat.- Mit kínálnak a fesztivál programjai a közönségnek?- Azzal, hogy kihoztuk az utcára és ott - mondjuk így - „sátras vásár” formájában mutatjuk be református hagyományainkat, néprajzunkat, újságainkat, irodalmunkat, képzőművészetünket, kórusainkat és hangszeres együtteseinket, egy csapásra megváltozott az egyszeri ünnepi hangverseny jellege. Itt a református kórusok éneke mellett jól megfér a rézfúvósok zenéje és a népzene, sőt a világzene is. Minden, ami kulturális életünkben érték, és valamiképpen - akár lazán - kapcsolható közösségünkhöz, helyet kaphat fesztiválunkon. A református zenei fesztivál szervezőiként meghatározónak tartjuk a határon túli magyarság aktív részvételét az eseményen. Mára fontossá vált az is, hogy a rendezvény az ökumené jegyében zajlik. A délutáni és esti koncertek, a zsoltárénekléssel egybekötött fáklyásmenet olyan lelki és zenei élményt ad, amely sokunk számára újra és újra felejthetetlen öröm és támasz mindennapi életünkben.- Indulásakor, 1993-ban a Periferic Records a minőségi muzsika mellett kötelezte el magát. A cég napjainkig közel kétszázötven címet jelentetett meg tehát megkerülhetetlen szereplője a hazai zenei piacnak. A kiadóval együttműködő előadók között megtalálhatók több műfaj - a színvonalas szimfonikus rock, a jazz-fusion, a folk-world és a régi zene - hazai kiválóságai. Mindezek mellett pedig kiemelt szerepet töltenek be a Periferic kiadványai között - már több mint tíz éve - az említett Református énekek hangversenyekről készült CD-k és DVD-k. Miként találkozott Igazgató úr a vallással, és hogyan kapcsolódott hozzá a munkája?- Őseim háromszáz éven keresztül református lelkészek voltak. Ahogy apám mondta: „Ároni lelkészcsalád vagyunk...” Apai ágon a legtöbb felmenőm s anyai ágon is jó néhány a lelkipásztori pályát választotta hivatásaként. Ebben a hitben, ebben a nevelésben, ebben a közegben volt szerencsém élni és tanulni is. Amikor azonban húsz évvel ezelőtt elkezdtem a lemezkiadást, nem az a szempont vezetett, hogy kinek milyen a hite, vagy ki melyik felekezetihez tartozik, hanem az volt a fontos, hogy kiváló muzsikus legyen az illető. Az induláskor nem kevésbé lényeges volt az is, hogy a perifériára taszított, értékes zenékkel kezdjünk el foglalkozni. Rögzítsük őket, hogy ezek az értékek megmaradjanak az utókornak. Példaként említhetném az After Crying a Townscream, a Kormorán, Sebestyén Márta, a Dűvő, a Karikás vagy épp a Solaris együttes kiadványait. Meggyőződésem szerint egy zenei kiadónak tanítania, formálnia is kell a kulturális gondolkodást a kiadott lemezek által. Lehet persze cél csupán a profit, lehet egy kiadó célja az is, hogy minél több pénzt keressen - de akik klasszikus zenét, népzenét, szimfonikus rockot, világzenét vagy egyházi zenét játszanak, azok nem erre törekszenek elsősorban. A mi kiadónk feladata az, hogy felismerje az értékeket, az értékes zenészeket és zenéket, s minél szélesebb közönséghez segítsen eljuttatni őket. ■ Hetessy Csaba X. református zenei fesztivál (Budapest IX., Bakáts tér - Ráday utca): május 24-26. XII. Református énekek hangverseny (Művészetek Palotája): július 6.
