Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-16 / 24. szám
4 •« 2013- június 16. KERESZTUTAfc, Evangélikus Élet Mennyei zene a Bach-héten ► A házigazda egyházközség és a Magyar Bach Társaság szervezésében június 3-9. között rendezték a 24. budapesti Bach-hetet. A budapesti Deák téri evangélikus templomban ismét kiemelkedő színvonalon szólaltak meg Johann Sebastian Bach művei a nagyszámú érdeklődő előtt vendégművészek, mindenekelőtt pedig a Lutheránia énekkar és a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok tolmácsolásában. Fancsali filagória ► Szakrális céllal ékesíti a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközség parókiájának udvarát az a filagória, amelyet múlt szombaton, június 8-án szenteltek fel. Az ünnepség közel kétszáz felnőttet és több mint harminc gyermeket mozgatott meg. A gyülekezeti, illetve gyereknap az egyházmegye más közösségeiből is vonzott vendégeket a Cserehát egyetlen olyan településére, amelynek (helyben lakó) evangélikus lelkésze van. Ugyancsak ezen a napon iktatták tisztségébe Boros Csabát, a gyülekezet új felügyelőjét. Dr. Kamp Salamon művészeti vezető tartalmas programot állított össze az idei Bach-hétre. A június 3-i nyitóesten Bach Klavierübung gyűjteménye III. kötetének orgonaművei hangzottak el (más néven: Nagy orgonamise, 1739) Rovátkay Lajos (Hannover) előadásában. A lutheri istentisztelet énekeit a korálfeldolgozások előtt a Lutheránia énekkar szólaltatta meg Kamp Salamon vezényletével. Az orgonára írt kompozíciók kimagaslanak Johann Sebastian Bach (1685-1750) művészetében, de nem kevésbé fontosak az életmű vonósokra, fúvósokra írt kamaraművei sem. A Bach-héten triószonáták hangzottak el a Budapest barokk együttes előadásában, fuvolára és csembalóra írt szonáták Ittzés Gergely (fuvola), Balog Zsolt (csembaló) interpretálásában, június 7-én pedig Bach csodálatos amoll és C-dúr szólószonátája (BWV 1003, 1005) szólalt meg Ábráhám Márta (hegedű) tolmácsolásában. Június 8-án, szombaton került sor Máté Balázs (gordonka) és Dobozy Borbála (csembaló) kamaraestjére. Máté Balázs, aki az elmúlt években az Aura Musicale együttessel, illetve Jordi Savall világhírű régi zenei együttesének tagjaként is hírnevet szerzett magának, generációjának legképzettebb és legkifejezőbb régi zenei előadóművésze. A C-dúr szólószvit gordonkára (BWV 1009) előadásával a zenei kottafejekből és a mű tartalmából azt jelenítette meg a hangokkal, adta át közönségének, ami Bach lényege is egyben. Gordonkajátéka mélyen, lélekhez szólóan csengett a templomban, s visszavitte hallgatóit a barokk korba. A Bach lipcsei éveiből való D-dúr szólószvit gordonkára (BWV 1012) mind technikailag, mind művészi kifejezésében felette áll az előbb említett Idén új helyszín, a közelmúltban felavatott Csabagyöngye Kulturális Központ kitűnő akusztikájú hangversenyterme fogadta a részt vevő kórusokat az Erkel Sándor kórusfesztiválra. És bár a június 7-8-án megrendezett programra öt helyi énekkar (a Belvárosi Általánosiskola és Gimnázium leány kara, a Békéscsabai református vegyes kar, a Békéscsabai evangélikus vegyes kar, a Békéscsabai Bartók Béla vegyes kar, valamint a Calandrella kamarakórus) mellett ezúttal mindössze egy vendég, a szentesi Bárdos Lajos vegyes kar érkezett, két tartalmas nappal lehetett gazdagabb a békéscsabai közönség. A hallottakat dr. Kovács Gábor zenepedagógus, a Szegedi Tudományegyetem docense értékelte, és a találkozó lehetőséget biztosított arra is, hogy péntek este karvezetők és kó-C-dúr szólószvitnek. A rendkívül nehéz mű - néhány intonációs problémától eltekintve - professzionális előadását élvezhette a hallgatóság. Öröm volt Máté Balázs hangszeres játékát hallgatni. A kamaraest harmadik darabjaként a gordonkára és csembalóra írt D-dúr szonáta hangzott el. A templom akusztikai terében még a hátsó sorokban is kitűnően lehetett hallani mindkét hangszert. Máté és Dobozy játékára a kimunkált, kiérlelt művészi előadás volt jellemző. A csembaló minden rezdülése, pengése együtt szólt, muzsikált a gordonka húrjaival és vonójával. Mindketten magas színvonalú barokk zenei előadóművészként szolgálták Bach mennyei zenéjét. A Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnapon, június 9-én az idei Bachhét zárásaként két kantáta csendült fel: Du Friedefürst, Herr Jesu Christ (Uram Jézus, Béke Fejedelme; BWV 116), majd a Sei Lob und Ehr dem höchsten Gut (Dicséret és tisztesség legyen a legfőbb Jónak; BWV 117). Mindkét kompozíciót tisztán, kifejezően és artikulált módon szólaltatta meg a Lutheránia énekkar, a közreműködő Weiner-Szász Kamaraszimfonikusokkal együtt, Kamp Salamon összefogott, magabiztos vezényletével. A szólisták Zádori Mária (szoprán), Schöck Atala (alt), Horváth István (tenor) és Cser Péter (basszus) voltak, akik mindannyian ívelt, szép énekes megszólalásokkal gazdagították a Bach-kantáta előadását. Mint az egybegyűltek az igehirdetésben is hallhatták, az 1989-ben útjára indított s idén már huszonnegyedik alkalommal megrendezett Bach-héten több mint százhatvannyolc alkalommal csendülhetett fel „az ötödik evangélista” muzsikája Isten dicsőítésére. ■ Hetessy Csaba rustagok örömdalolásától legyen hangos a belvárosi kultúrpalota. Ugyan a fesztivál nem kíván verseny lenni, a zsűri különdíjjal jutalmazta a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium leánykarát, és kupát vehetett át Kutyejné Ablonczy Katalin karnagy is, az evangélikus vegyes kar és a Calandrella kamarakórus vezetője, aki nem mellékesen a város lutheránus gimnáziumának tanára. A fesztivált a Bolyki soul & gospel kórus koncertje zárta. Bolyki Balázs és csapata másfél órás, valóságos bizonyságtételnek is beillő műsora Békéscsabán is bebizonyította, hogy a magas fokon művelt gospel is legalább annyira képes mélyen szántó gondolatok és isteni öröm kifejezésére, mint a hagyományos szakrális muzsika. ■ -Ó -Ő -A Buday Barnabás, a Borsod-Hevesi Egyházmegye esperese először a Rásonysápberencsen élő evangélikus szórványközösség adományából származó 18. századi harangot szentelte fel, majd azt - a gyülekezet férfi tagjai által megépített - külső szakrális teret, amely nyaranta akár istentiszteletek tartására is alkalmas. (A liturgiában az esperes mellett a helyi beosztott lelkész, Domokos Tibor, valamint a testvérgyülekezet, a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség lelkésze, Laborczi Géza is szolgált.) Mint az istentiszteletet követő ün-Egyházunk oktatási központjának kékes épülete valóban kitűnik a révfülöpi villák közül. Különösen a kápolna köríves tornya ébreszti a szemlélőben azt az érzetet, mintha egy aprócska erődítmény, modern kori vár emelkedne ki a Füredi utca egyhangúságából. Ennek az egyedire tervezett, szép épületnek tényleg csodájára járhatnak az emberek. Tetszetős az elnevezés, de átvitt értelemben is igaz. Tizenöt év alatt ennek az évről évre megrendezett női konferenciának a résztvevői is számos csodát élhettek át a Szentlélek erejével e falak között. Fáradtan, betegségektől megterhelten érkezett asszonyok kaptak új erőre, bánatban vergődők kaptak vigasztalást, legfőképpen pedig a hitben meg-megrendülők nyertek bátorítást. A másfél évtized alatt sok változás is történt. Legszembetűnőbb a férfiak jelenléte. Két esztendeje néhány férj elkíséri feleségét a hétvégi alkalomra. Idén az előadók közt szolgált egy házaspár is. A február óta újra Magyarországon élő dr. Bálint Zolnepélyes közgyűlésen is elhangzott, a fancsaliak a lelkészlakás legnagyobb szobáját használják gyülekezeti teremként, ám ez az utóbbi hónapokban már szűkösnek bizonyult. Az elmúlt télen volt olyan alkalmuk, amikor állóhely sem jutott mindenkinek, dombtetőn álló templomuk „kifűtésére” viszont nem is gondolhattak. A parókia udvarán emelt, kilenc méter hosszú, hét méter széles külső szakrális tér a téli gondokat ugyan nem oldja meg, ám a pénz szűkében lévő közösség összetartó erejéről híven tanúskodik, hogy - adományokból - sikerült filagóriát, illetve haranglábat állítaniuk. tán és felesége, Beáta nem csupán a Kenyában töltött időszakról - „hét év, hét hónap, hét nap” - számoltak be roppant izgalmas módon, hanem két bibliatanulmányt is tartottak. A magvető példázata egészen sajátos szemszögből nyert értelmezést a laikus igehirdető, a vízmérnök férj magyarázatában. Beáta pedig korábbi missziói szolgálatuk földjéről, Pápua Új-Guineából hozott élményeivel egészítette ki Máté evangéliuma 13. fejezetének magyarázatát. A teljes hétvége Isten országának titkait próbálta feltárni az előadások, bibliatanulmányok segítségével. A résztvevőkben más és más maradt meg a hallottakból. A zárónap reggelén tartott morzsaszedés is erről árulkodott. Volt, akit a hétvégén hallott előadás indított arra, hogy megkeresse a falujukban élő „más vallásúakat”. P. Tóthné Szakács Zita református lelkipásztor ugyanis e címmel beszélt az ökumenikus női szolgálatokról: Isten országa felekezeti határok nélkül. Nem kisebb élményt jelentett Szu-Az oltárt a parókia udvaráról kivágott gesztenyefából alkották meg a férfiak - áldozatkész munkájukat Domokos Tibor külön is megköszönte. A beosztott lelkész nem feledkezett el köszönetét mondani az asszonytestvéreknek sem, akik lehetővé tették férjeik számára a kalákában való önkéntes munkálkodást. A közös ebéd után Zsarnainé Urbán Nóra nyíregyházi iskolalelkész és zenész társai tanítottak énekeket az ünneplő gyülekezetnek, majd Laborczi Géza tartott előadást az egyházunk fenntartásában működő nyíregyházi szociális intézmények kialakulásáról, működtetéséről. A gyermekeket eközben nemcsak ugrálóvár, trambulin, arcfestés és lufihajtogatás várta, hanem - az Encsi Rendőrkapitányságnak köszönhetően - egy villogóval ellátott járőrautó is... Nem elrettentésül, hanem az egyházközség és a rendőrkapitányság között tervezett együttműködés jenyogh Ildikó tanárnő „irodalomórája”. Hányféle istenkép él bennünk - vált nyilvánvalóvá néhány magyar költő felolvasott versein keresztül. A hétvége igazi meglepetése volt Korompay Dóra, aki Szinyei Merse Pál oldalági leszármazottjaként maga is festőművész. Alkotásaiból diaképek segítségével mutatott be kis ízelítőt a jelenlévőknek. A festményeit jellemző csodálatos színharmónia mellett leginkább a képekből áradó földön túli nyugalom ejtette ámulatba az alkalmi közönséget. A tizenötödik alkalommal megtartott női hétvége úrvacsorái istentisztelettel zárult. A „csodapalota” előadóterme egy órára igazi templommá alakult. Az igehirdetés alapigéje arról az Istenről vallott, akinek szeretete, irgalma nem változik. Másfél évtized alatt sok minden történik egy ember életében. Számtalan közös élményt idéztek fel azok az asszonyok is, akik visszajáró vendégei ezeknek a női konferenciáknak. Idén is megemlékeztek azokról, akik már nem lehetnek közöttük. Már tizenöt év is arra tanít, amit a népszerű esti ének szerzője fogalmaz meg: „Változik, pusztul minden körülem." (EÉ 121,2) Ezzel szemben micsoda vigasztalás Isten igéje: „...a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül..!’ (Ézs 54,10; Károli-fordítás) ■ B. Pintér Márta Kupák, karok, karnagyok Kórusfesztivál Erkel Sándor városában ► Míg a határ menti Gyula városa Erkel Ferenc szülőhelyeként ismert, addig a szomszédos Békéscsabához Erkel Sándor (1846-1900) neve kötődik. A Himnusz komponistájának negyedik fiáról talán méltatlanul keveset beszél az utókor. Ezért örvendetes, hogy halálának helyén, a békési megyeszékhelyen utcát is neveztek el róla, 2007 óta pedig kétévente kórusfesztivállal emlékeznek az Operaház egykori igazgatójára és a Filharmóniai Társaság elnök-karnagyára. leként. Domokos Tibor Isten országának csendes csodái Tisztelt olvasónk, Ön tudja, hol található egyházunk „csodapalotája”? A Révfülöpön június 6-9. között - idén már tizenötödik alkalommal - megrendezett női hétvége résztvevői is csupán a konferencia egyik előadójától tudhatták meg a választ. Salyámosy Éva, a Duna Televízió volt szerkesztője a vasútállomáson kért útbaigazítást az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ felől, amikor hirtelen megszólalt mellette valaki: „A csodapalotát keresi?”... BUDAY-MALIK ADRIENN FELVÉTELE
