Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-09 / 23. szám
J Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. június 9. 13 GAZDÁLKODÁS, MISSZIÓ, JELENTÉSEK... Ülésezett a zsinat ► A Magyarországi Evangélikus Egyház 2012-es gazdálkodásáról szóló beszámoló, a missziói munkaág átszervezésével kapcsolatos kérdések áttekintése és tucatnyi országos tisztségviselő jelentése - többek között ezek a témák szerepeltek az elmúlt hét péntekén a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartott zsinati ülésszak napirendjén. A nyitóáhítatot dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke tartotta a tizenkét évesen a templomban tanító Jézus története alapján. Ezután Gáncs Péter elnök-püspök iktatta be tisztségébe a Borsod-Hevesi Egyházmegye két új zsinati küldöttét, Tóth Melindát és Buday-Malik Adriennt. Megújul a Deák tér Interjú Potzner Ferenc nívódíjas építésszel Az érdemi munka választásokkal kezdődött, a zsinat ügyrendi bizottságának megüresedett elnöki posztját kellett betölteni. A jelölési eljárásban tizennégy személyre adtak le ajánlást a küldöttek, de csak dr. Száraz Csenge Gitta és Ördög Endre vállalta a jelöltséget. A választás első fordulója nem hozott döntést, de mielőtt a második fordulóra sor kerülhetett volna, Ördög Endre bejelentette visszalépését. így egyszerű, nyílt szavazással dr. Száraz Csenge Gittát választották meg a tagok a zsinat ügyrendi bizottságának elnökévé. Az országos bíróság lelkészi bírójának Verasztó János répcelaki lelkészt, nem lelkészi jegyzőjének pedig dr. Regős Norbertét választotta a testület. Az országos számvevőszék tagjai közé Böröcz Anikót, Gömböcz Róbertét és Kriskó Andrásnét delegálta. Végül zsinati jegyzőt választott dr. Baráth Katalin személyében. A tanácskozás a Magyarországi Evangélikus Egyház 2012. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóval folytatódott. Az előterjesztő Csorba Gábor, az országos iroda gazdasági osztályának vezetője volt. A zsinat kérdések és vita nélkül, egyhangúlag fogadta el a beszámolót. ► Egyházunk országos irodájának dolgozói látogatást tehettek - Kákay István országos irodaigazgató korábbi kapcsolataiból fakadóan - a Magyar Állami Operaház épületében. A munkatársak május 30-án nemcsak a turistáknak is megmutatott vagy az operabarátok által is látható helyekre tekinthettek be, hanem a díszletek mögé is. Bár odakint zuhogott az eső, az ódon falak között megállni látszott az idő, amikor az országos iroda népes csapata birtokba vette az Andrássy út 22. szám alatti impozáns épületet: az alagsortól a színpadon át az emeletig körbetekinthettek a házban. Az Operaház nemcsak Budapest egyik legjelentősebb műemléke, hanem a háromszáz éves múltra visszatekintő magyar operajátszás első számú intézménye, komolyzenei kultúránk szimbóluma. Megtudtuk, hogy az Ybl Miklós ál-MuntagAndrás előterjesztésében a szolidaritási törvény bevezetésével kapcsolatos kérdéseket tekintette át a testület. Az előterjesztő vázolta a törvény előéletét, a rendszer szerkezetét, a működtetés eljárásrendjét, a biztosítottak körét. Szólt bevezetésének következményeiről is. Reményét fejezte ki, hogy a törvénnyel foglalkozó munkabizottság a még szükséges feladatokat a nyár folyamán el tudja végezni, így ősszel a gazdasági bizottság, az országos presbitérium és a zsinat is tárgyalni tudja. Hiszen - ahogyan több zsinati tag is hangsúlyozta - a törvény bevezetését tovább halasztani már nem lehet. Döntöttek a küldöttek arról is, hogy a zsinat képviseletében május 31-ével a jogszabállyal foglalkozó bizottságba delegálják Abaffy Zoltánt, a zsinat nem lelkészi elnökét. Egyházunk jövője szempontjából kardinális kérdés került ezek után a tagok elé. Lupták György esperes, az országos missziói bizottság elnöke elvi, előkészítő vita keretében a missziói munka színvonalasabbá tételével kapcsolatos feladatok szükségességéről szólt. Hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat érkezett el egyházunk számára is a népszámlálási adatok nyilvánosságra kerülésével. Az adatai tervezett, lenyűgöző neoreneszánsz palota 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit. A korabeli nagyközönség érdeklődését jellemzi, hogy a nyitóünnepség kis híján botrányba fulladt, mivel a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba, és a posztoló rendőröknek kellett kituszkolni az embereket. Az épület minden szegletében olyan alkotóművészek keze nyomát fedezhetjük fel, mint Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór és Stróbl Alajos. A műszaki megoldások forradalminak számítottak: a bécsi Asphaleia társaság vízhidraulikával működtetett színpadgépezetét az egész világon itt alkalmazták először. A levegőztetést már a kezdetektől az épület saját légkeringető rendszere biztosította, sőt a forró nyári előadások alatt a „légkondicionálást” is meg tudták oldani jégtömbök segítségével. Rekodrok is fűződnek a házhoz: a harmincmázsás, bronzból készült nézőtéri nagycsillár, amelyet egy kézi csörlő segítségével le lehet engedni egészen a földszinti székekig, ma ipartörtok arra sarkallják az egyház jövőjéért felelősséget érző embereket, hogy valamit tegyenek. Stratégiai szempontból fontosnak nevezte, hogy hittudományi egyetemünkön végérvényesen vezessék be a missziológia oktatását és a missziói gyakorlatot. Tananyaggá válhatnának a világban és egyházunkban is jól működő gyülekezetalapítási és -megújulási modellek. A leépülő gyülekezeteket meg kellene próbálni újraéleszteni. Az egyházkerületek missziói lelkészeit főállású státusba kellene helyezni. Hitébresztő táborokra lenne szükség az „erdei iskolák” mintájára. Az előterjesztést követő élénk vita és a nagyszámú hozzászólás azt mutatta, hogy a zsinati küldöttek - lelkészek és nem lelkészek egyaránt - felelősséget éreznek és elkötelezettek a missziói munka hatékonyabbá tétele iránt. A tanácskozás az ebéd után az országos tisztségviselők jelentéseivel folytatódott. A grémium előzetesen arról döntött, hogy - miután a jelentéseket korábban kiküldték, és véleményezni lehetett őket -, eltérve az érvényes ügyrendtől, a plenáris ülésen vita nélkül döntenek róluk. Kivételt az országos felügyelő, az elnökpüspök és a zsinat lelkészi és nem lelkészi elnökének beszámolói jelentettek. Ezeket majd a novemberi plenáris ülésen fogják megvitatni. Az ez alkalommal napirenden lévő jelentések mindegyikét elfogadta a zsinat. Az ülésszak utolsó napirendi pontjaként a tényfeltáró bizottság jelentését hallgatták meg — zárt ülésen - a küldöttek. A tizedik zsinat harmadik ülésszaka dr. Hafenscher Károly lelkészi elnök zárszavával fejezte be munkáját. ■ Kiss Miklós téneti műemlék. Az aranyozásra három kilogramm aranyat használtak. Az Operaházhoz szervezetileg a Magyar Nemzeti Balett és az Erkel Színház társulata is hozzátartozik, így a megakomplexum több száz embernek ad folyamatos munkát. Az épületben hatalmas terek vannak, amelyekre az irodai dolgozók is rácsodálkozhattak. A színfalak mögött például találtunk egy nyolc méter magas liftet, amelyet a díszletek szállítására használnak. Az épület legmagasabb pontja 50,69 méterre van az utcaszint felett, a beépített alapterület pedig a fő- és oldalbejáratok lépcsői nélkül is 5383,2 négyzetméter. Magának a színpadnak a területe 634,55 négyzetméter, a hátsó színpad még plusz 252,98 négyzetméter. A színpadtér legnagyobb magassága 48,5 méter, a süllyesztő aljától a tető aljáig így hatalmas díszletekkel is be lehet rendezni. Ottjártunkkor épp egy díszlet összeállítását is nyomon követhettük. ■ Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna ► A Sándor-palota teljes rekonstrukciója, a veszprémi Szent Mihály-székesegyház és a Deák téri evangélikus templom külső rekonstrukciója egyaránt Potzner Ferenc nevéhez fűződik. Az evangélikus építészt a most megújuló Várkert Bazárról, valamint a Deák téri lutheránus sziget átalakításáról kérdeztük.- A több évtizede elhanyagolt Várkert Bazárt most rohamtempóban újítják fel. Milyen funkciója volt régen ennek a területnek?- A Várbazár a királyi kerteket szegélyező díszletnek épült a város felől. Az eredeti kompozíció peremein lakóépületek, paloták álltak, köztük a bazársorok pavilonokkal, az együttes közepén pedig egy lépcsős rámpa helyezkedik el - ez vezet fel a kertbe. Ez az együttes ma is megvan, csupán az épületek funkciói változtak az idő folyamán. Az északi palotákban a királyi testőrség tagjai laktak, a déliek bérpalotaként működtek. A Duna-partra nyíló bazárok szerepét eredetileg sem tudták meghatározni, így kihasználatlanul maradtak egészen a hatvanas évekig - ekkor műteremként adták ki őket. Az utcaszint fölött nyolc méterrel, a geometrikus neoreneszánsz kert helyén működött a tízezer főt befogadó Budai Ifjúsági Park 1984-ig. Attól kezdve az enyészeté lett az együttes.- Milyen lehetőségeket hordoz a rekonstrukció a lakosság számára?- A műemlékek Ybl korabeli arculata megújul, emellett modern, a kortárs formáknak és elvárásoknak megfelelő épületelemeket is létesítenek majd a területen. A kert alatt egyrészt egy háromszáz gépkocsit befogadó garázs, másrészt egy körülbelül kilencszáz, ezer főt befogadó multifunkcionális tér épül ki koncertek, rendezvények, aukciók részére. A két déli lakóépületben kiállítás mutatja be az ország különböző pontjain fellelhető kulturális értékeket. A déli bazársorban kávéház és cukrászda, az északiban - a háború utáni korszakot megidézve - látványműtermek lesznek, a testőrpalotában pedig egy designbazár, amely fiatal képzőművészek kiállítótere lesz. A négy-ötszáz fő befogadására alkalmassá váló Öntőház udvarban kulturális rendezvények számára nyűik tér. A cél olyan komplexum kialakítása, amely bekapcsolódik a város vérkeringésébe: meg lehessen érkezni ide - akár hajóval a Vigadó térről -, és tovább is lehessen menni a palota irányába liftekkel és kültéri mozgólépcsőkkel, akadálymentesen. Az Ybl Miklós téren a gyalogosdominancia kialakítása a cél.- Nagy kihívás ez a projekt egy húsz éve műemlékekkel foglalkozó építész számára?- Ez idáig már többször foglalkoztam ezzel a területtel: 1998-ban a Lépcsőpavüonnal; 2008-ban ez a várkertből a várba való feljutási lehetőségek vizsgálatával bővült. A Várbazár együtteséről több tanulmányt készítettem. A helyismeretből adódóan a 2011 decemberében kiírt tervezői közbeszerzési pályázatunk meg volt alapozva, viszonylag jól sikerült összeállítani.- A közeljövőben remélhetőleg a Deák téri evangélikus tömb is megújul. Mi a rekonstrukció célja, menete?- A cél egy Insula Lutherana lelkiségi és kulturális helyiségegyüttes kialakítása a parókiaépületben: az Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál könyvesbolt megújul, és terveink szerint létrejön egy kávézó és egy Kaláka lemezbolt. A pincében időszakos kiállítótér, valamint kulturális események rendezésére alkalmas tér létesülne. A hely szűkössége viszont problémát jelent, ezért az a cél, hogy nagyvonalúan, a belső terek minél kisebb feldarabolásával, a lehető legtakarékosabban alakítsuk ki a közös kiszolgáló helyiségcsoportokat. Lehetővé kell tenni, hogy az épület funkciói átjárhatók legyenek: a kávézóból át lehessen menni a könyvesboltba, ahol múzeumi belépőjegyet válthatnak a látogatók, és így tovább. A térszervezés és működtetés átalakítása együttműködést kíván a résztvevőktől. Szerethető helyet kell létrehozni, ettől a forgalom is megnőhet. A Deák tér a főváros közepén van, ahol a metrók találkoznak, és rengeteg a turista. Nekünk is nyitnunk kell az utca felé: elképzelhetőnek tartom például, hogy a múzeumból az utcára nyíló portál mögött megjelenjen egy hónap műtárgya tematika.- Milyen fázisban van a munka?- A következő kihívás, hogy a közös üzemeltetési formát megtalálják a résztvevők. Folyamatban van egy építési engedélyezési terv előkészülete. Ezt követheti a megvalósítás, lehetőleg pályázati pénzből.- Véleménye szerint milyen evangélikus műemléket lenne érdemes a közeljövőben felújítani?- 2000 és 2002 között a Deák téri templom külső felújításával foglalkoztam. Viszont a belső tér rekonstrukciója is nélkülözhetetlen. A templom Pollack Mihály első pesti épülete - amikor épült, modernnek számított, hiszen a barokk városban a klasszicista-empire stílus jegyeit viselte magán. Többször átalakították; a két vüágháború között egy purizálási folyamaton esett át. Viszont látszik, hogy eredetileg nem volt üyen egyöntetűen fehér: a falak a csontszín és a zöldek különböző árnyalatait viselték, több helyen volt aranyozás. A világítást is rendbe kellene tenni; a gyönyörű empire csillár is sokkal nagyobb lehetett eredetileg. A padlóburkolat sem autentikus. Fantasztikus empire karosszékek állnak most a karzaton, ezeket szintén restaurálni kellene, és az előtérbe kellene állítani. Az eredeti énektáblákat is ki kellene rakni. Az ország első temploma, országos viszonylatban is neves műemlékünk, Pollack Mihály rangos épülete megérdemelné, hogy 2017-re, a reformáció megindulásának évfordulójára eredeti pompájában tündököljön. ■ Koczor Kinga / Evangélikus.hu Irodai munkatársak a kulisszák mögött
