Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-05-05 / 18. szám
Megbékélés, megbocsátás, kiengesztelődés Beszámoló az EMEIK nagyheti konferenciájáról Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia (EMEIK) résztvevői 54. alkalommal, 2013- ban is a nagyhéten találkoztak a németországi Holzhausenben. A konferencia témája a megbékélés, megbocsátás, kiengesztelődés volt. E fogalomkör minden embernek, a keresztényeknek pedig különösen is a bibliai időktől mindmáig aktuális kérdése. A konferencia fő előadói dr. Németh Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének professzora és dr. Kaszó Gyula, ugyanezen tanszék adjunktusa voltak. Az előadók József és testvéreinek jól ismert, Mózes első könyvében található története alapján hável, másrészt ugyanezen személyek és történések pasztorálpszichológiai elemzésével. Ez utóbbi feldolgozás hozta igazán közel a mai ember számára a konfliktuskezelésnek és a megbocsátás folyamatának célját, fontosságát és részleteit. Az egyes kérdések bibliai és pszichológiai, pedagógiai magyarázatát mindig ugyanaz az előadó szolgáltatta, így minden kérdéskörben nagyon sikeres és tanulságos volt a sok ezer éves történet emberi aktualitásának bemutatása. A témát kiegészítette a népek közötti megbékélés kérdéskörében BonnyaiHanna előadása, amelyet utazásai során szerzett személyes tapasztalatai alapján tartott a közel-keleti népek életéről és viszonyáról. Hanna orvosként több ízben töltött hosszabb-röviünnepi istentisztelet közös alkalom volt. Az ezen szolgáló lelkészek Csákvári Dániel (liturgia), dr. Kaszó Gyula (igehirdetés) és Joób Szilárd (úrvacsorái liturgia) voltak. Az ötnapos együttlétet reggeli és esti áhítatok, különféle kulturális programok, valamint az előadások és bibliamagyarázatok korosztályok szerinti csoportokban történő megbeszélése egészítette ki. Hadd emeljük ki ezúttal is a nagy kreativitásról tanúskodó és sok vidámsággal járó, úgynevezett ifjúsági estet, amikor a résztvevők kisebb csoportokban egyegy bibliai történetet jelenítettek meg (ez alkalommal természetesen József és testvérei életéből). A kántori és karvezetői szolgálatot idén is Koós Anita látta el, szolgálatával nagy elismerést aratva. rom, a témával összefüggő kérdéskört vizsgáltak: mik a jellemzői a lejátszódó lelki folyamatoknak, amelyek az Istennel, az embertársaimmal és az önmagámmal történő megbékélés során felmerülnek? A bibliai történetet ennek megfelelően két síkon tárták elénk és világították meg. Egyrészt bibliamagyarázat formájában, a bibliai történet személyeinek és a leírt eseményeknek a téma speciális látószögéből történő ismertetésédebb időt a szóban forgó népek - izraeliek és arabok - között. Az ifjúsági konferencia az idők folyamán a Nyugat-Európában élő magyar vagy magyar származású fiatalok mellett mára tulajdonképpen többgenerációs családok számára szerveződő lelki közösséggé vált. Együttlétünk az idén is követte a Nyugat-európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének presbiteri konferenciáját. így a szombat esti program és a virágvasárnapi A konferencián hét európai országból (Anglia, Belgium, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc és Szlovákia) mintegy hatvan fő vett részt, közöttük tucatnyi kisgyermek, kiknek foglalkoztatásában a hannoveri magyar gyülekezet jóvoltából egy szakképzett óvónő nyújtott segítséget. A konferencia hagyományosan a nagycsütörtöki vigíliával, zenés úrvacsorái istentisztelettel zárult. Dr. Bereznai Tamás A feledésbe merült születésnap Mit szólna hozzá, ha családja, rokonai, barátai elfeledkeznének a születésnapjáról? Nem gondolom, hogy hálás lenne nekik ezért! Hiszen társadalmi nyomás nehezedik ránk még a születésnap megtartása ügyében is: a kedves megemlékezés haszonnal, pénzkiadással, vásárlással is jár, s ez akkor már ilyen vagy olyan mérvű gazdasági tényező is. Mit szólhat hozzá Isten, hogy olyan sietve és tartósan megfeledkeztünk az ő egyháza születésnapjáról? Hát nem a „nem tudom, mit kezdjek vele” ünnepeink közé tartozik pünkösd? Evekkel ezelőtt „barikádokra ment” a kereskedelem, amikor törölni akarták az ünnep másodnapját - de nem ám azért, mert az egyház születésnapját féltették volna, hanem amiatt aggódtak, hogy másnap elmarad az átlagon felüli alkoholfogyasztás! Új módszere is van ma a feledésnek. Az egyre masszívabban megindult istenellenes propaganda pünkösd ellen is irányul. Azt hangoztatja, hogy Jézus - ha élt egyáltalán?! - nem alapított egyházat, hanem egy tarzuszi, Pál nevű ügyes menedzser találta azt ki. Ha pedig ez így van, akkor pünkösd nem a keresztény egyház születésnapja, hanem egy hihetetlen sebességgel, kétezer éven át az egész világra kiterjedő vallásos üzlet indulásáé... Mi azonban inkább hiszünk annak a bibliai tudósításnak, amely szerint Isten Jézus által megígért Szentlelke vette birtokába a hívőket. S akiket ez a Lélek űz, hajt, azok az Isten gyermekei. És boldogok vagyunk, hogy ebben a tudatban ünnepelhetjük pünkösd szép, szent ünnepét - Krisztus egyházának születésnapját!- rk -AZ ÉLET KENYERE Az igazi istenarc „ Túláradó haragomban egy pillanatra elrejtettem előled arcomat, de örök hűséggel irgalmazok neked- mondja megváltó Urad' ” (Ézs 54,8) „Egy istenarc van eltemetve bennem” - írja Reményik Sándor. Vajon milyen istenarc van eltemetve bennünk? Magunk alkotta istenarc? Spangenberg német teológus így ír erről: „A vallás isteneket és bálványokat teremt, az emberi elégtelenség póttekintélyeit, a hit ellenben Istent érzékeli. A vallásban az ember teremtette meg istenét, a hit viszont tudja: Isten teremtette az embert.” Melyik istenarc van eltemetve bennünk: a vallás vagy a hit arca? Félreismert istenarc? Sokan vélekednek Istenről úgy, hogy az Ószövetségben kemény, ítélő, kegyetlen, míg az Újszövetségben szelíd, szerető és sohasem büntető. Valóban két arca lenne Istennek? Isten, ha haragszik, értünk teszi, de ez csak egy rövid szempillantásnyi idő - míg ezzel szemben ott van örökkévaló kegyelme, túláradó szeretete. Elfelejtettük volna, hogy szüléink, ha kellett, megbüntettek engedetlenségünk miatt? Elfelejtettük volna, hogy mi is haragudtunk már gyermekeinkre rossz tetteik miatt? Elfelejtettük volna azt is, hogy a harag nem tartott hosszan, hiszen a következő pillanatban magunkhoz öleltek szüléink, és ezt tettük mi is? De ha ezt nem is tették és tettük volna, az ige tanúsága szerint Isten mindig így tesz, mert ő szerető Atya! Tehetetlen istenarc? Senki sem tudja kikapcsolni gondolataiból 2001. szeptember n-ét. Hogyan nézünk az események miatt Istenre? Tehetetlennek tartjuk őt? Nem Isten akarata a rossz, a terror, a halál. A bűn következménye mindez. „A bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban. ” (Róm 6,23) Igazi istenarc? Isten tisztaságával és szentségével nem egyeztethető össze a bűn. O gyűlöli a bűnt, de szereti az embert, mevt„nemkívánja a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen” (Ez 33,11). Isten arcát igazán Jézus Krisztusban lehet megismerni és felismerni. Isten a legártatlanabbat és a legigazabbat, egyszülött Fiát alávetette a bűn minden büntetésének, még a halálnak is. És éppen ebben az emberileg érthetetlen tettben mutatta meg legcsodálatosabban a bűnösöket menteni akaró szeretetét. Krisztus golgotái keresztje az egyetlen hely ezen a világon, ahol a büntető Isten szigorú arcával egyidejűleg az ő irgalmas, szerető, igazi arcát is megláthatjuk! A keresztre feltekintve érezhetjük meg, hogy a legsúlyosabb ítélet hordozása közben is a megfeszített Krisztusban velünk van Isten irgalma, kegyelme és szeretete. Tamásy Tamásné
