Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-04-21 / 16. szám

i4 4» 2öiá- április 21. KRÓNIKA Eva'rt'géllküS Élet Hálaadás Nagyalásonyban A nagyalásonyi evangélikus temp­lom részleges felújításáért - az építési munkák lezárultával - ün­nepi istentiszteleten adtak hálát a hívek. A Nagyalásony-Dabrony- Nemesszalóki Társult Evangéli­kus Egyházközség a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal Új Magyarország vidékfejlesztési prog­ram keretében nyert 9 186 351 fo­rintot a Somló-Marcalmente-Ba­­konyalja Leader akciócsoport köz­reműködésével. A helyi evangélikus közösség valóban hálát adott, hiszen e segít­ség nélkül nem történhetett volna meg az épület teljes körű vízszige­telése. Ez azt jelenti, hogy teljes egé­szében kiszedték a padozatot, a falakról háromméteres magasságig kívül-belül tégláig leverték a vako­latot, valamint körbeásták az épü­letet. így jöhetett létre az a komp­lex rendszer, amely egyfelől úgy szi­getel alulról, hogy közben a talaj ol­dalról tud szellőzni, másfelől a fa­lak speciális vakolatot kaphattak, il­letve úgynevezett draincsöves hálózat veszi körül az épüle­tet gyűjtőaknákkal. Emellett a vizes falak miatt tönkrement bejárati ajtók cseréjére is sor kerülhetett. További munkák ugyan nagyon is szükségesek még a jövőben, azonban a fekete falaktól megszabadult az épü­let, nem pereg a salétromos vakolat, és ami a legfonto­sabb: nem káros már az ^ egészségre a levegő. Hála ezért mindenkinek, aki hiva­talból segített, és mindenki­nek, aki felebarátilag segéd­kezett - pénzzel vagy idővel, odafigyeléssel, törődéssel, kétkezi munkával és még leírhatat­­lanul sok mindennel támogatta a templom megújulását! Leginkább pedig hála érte Isten­nek. A gyülekezet itt is kezdte az egé­szet: mielőtt a megvalósításnak akár csak a papírmunkái is elkezdődtek volna, áldáskérő istentiszteletre gyűltek össze. Egyetlenegy lépést sem akartak tenni anélkül, hogy ne legyen rajta Isten áldása. ■ Pethő Judit, az egyházközség lelkésze Nyilvános előadás az EHE-n Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) tisztelettel meghív min­den érdeklődőt Wolfgang Breul mainzi egyháztörténész-professzor nyil­vános, August Hermann Francke und der König - Franckes Begegnung mit Kronprinz Friedrich Wilhelm 1.1713 című előadására. Időpont: április 25., 15.45, helyszín: EHE, 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Emlékezés Szakái Árpád lelkészre (1926-2013) Szakái Árpád 1926. július 17-én szü­letett Budapesten. Édesapja orvos, édesanyja zenetanár volt. A gyermek a szülői házban szeretetteljes, hívő légkörben nevelkedett. Kétéves ko­rától Szombathelyen éltek, húga ott született. (Később ő lett Síkos Lajos pápai esperes felesége.) Szakái Árpád ott végezte el az általános és a közép­iskolát. Kutas Kálmán lelkész taní­totta, készítette fel a konfirmációra. A gyülekezetben komoly ifjúsági élet folyt, ennek ő aktív résztvevője volt. Az érettségi után a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait. Hamarosan rádöbbent, hogy szá­mára a jog „hideg téma”. Az egyete­men kapott elhívást a lelkészi szolgá­latra, így került Sopronba, az egye­tem evangélikus teológiai fakultásá­ra. Itt 1945-1949 között tanult. 1949 októberében szentelte lel­késszé Túróczy Zoltán püspök Szom­bathelyen. 1949-51 között Veszp­rémben volt segédlelkész. Principá­lisának, Héring Jánosnak intését mindvégig igyekezett megfogadni: „Mikor kell elkezdeni a készülést a következő vasárnapi szolgálatra? Amikor lejössz a szószékről...” 1951-53 között Balatonszárszón és szórványgyülekezeteiben szolgált segédlelkészként. A segédlelkészi időkben Fonyódtól Földvárig kerék­párral jutott el a szórványokba. 1951. november 24-én kérték Isten áldását házasságukra az újvidéki szü­letésű Stengel Máriával. Szakái Ár­pád és felesége hatvankét éven át osz­toztak egymás örömeiben, gondjai­ban hűséges, szerető segítőtársként. Mária néni mint kántor segítette fér­jét szolgálatában. 1953- 66 között Szakái Árpád Taká­csiban és a hozzá tartozó Nemesgör­­zsönyben mint beiktatott lelkész végez­te szolgálatát. 1954- ben született Ágnes, 58-ban pedig Klára leányuk, akit azonban kétesztendős korában tragikus körül­mények között elveszítettek. Gyászu­kat alázattal, Istentől kapott és kért vigasztalással, az örök élet remény­ségében hordozták. így lett a legked­vesebb énekük: „Te vagy reményem sziklaszála...” 1966-97 között Szakái Árpád Ke­­meneshőgyész-Magyargencsen szol­gált. A harmincegy esztendő alatt kölcsönösen megszerette egymást lelkipásztor és gyülekezet. Az igehir­detés, tanítás mellett a családlátoga­tás volt az a szolgálat, melyet a legna­gyobb örömmel - feleségével együtt - végzett. Nemcsak a gyülekezethez tartozók, hanem a községek vezetői, más felekezetű testvérek is megbecsül­ték a lelkipásztort, Kemeneshőgyészen díszpolgárrá választották. Szép és izgalmas kedvtelése volt a bé­lyeggyűjtés. Elsősorban művészeti bé­lyegeket gyűjtött a festészetre, szobrá­szatra koncentrálva. Ahogy mondta, így jutott el a világ híres múzeumaiba. Nyugdíjba vonulása után feleségével Nagykanizsára költöztek. Szerény ott­honra úgy tudtak szert tenni, hogy a szolgálati helyek parókiakertjeit, a ház­tájit nagy hozzáértéssel, szorgalommal gondozták. Ez Nagykanizsán is folyta­tódott. így, beosztással élve gyűjtöget­ték évek során a saját földi hajlékra va­lót. Gondoltak a városban letelepedett szeretteikre, így akartak a munkában ál­lóknak segíteni abban, hogy ha eljön az idő, és támogatásra lesz szükségük, mi­nél kevesebb gondot okozzanak. A gyülekezet életébe aktívan bekap­csolódtak. Istentiszteletek, bibliaórák során rendszeresen találkoztunk. Ma­rika néni a kántori szolgálatban, Ár­pi bácsi a helyettesítésben segített. Az egyházmegye gyülekezeteiben is min­dig számíthattunk rá, ha szabadság­ra készültünk. A lelkészi munkaközös­ség életében is örömmel vett részt. Ökumenikus nyitottság jellemezte, így a testvéregyházakhoz tartozó szol­gatársak is megszerették, becsülték. 2009-ben vehette át gyémántdip­lomáját az Evangélikus Hittudomá­nyi Egyetemen. Egykori évfolyamtár­saival - összesen tizenketten voltak, mint az apostolok - rendszeres kör­levelek, találkozások útján gyakorol­ták a megőrzött, imádságos közössé­get. Ő járta legtovább a földi vándor­­utat férfitársai közül, de szeretteikkel is megmaradt a hordozó közösség. Ez év március 11-én pihent el csendesen. A következő néhány vers­sor az ő elmenetelére is igaz: „Isten ölébe hajtjuk le fejünket, / és megpi­henünk a hosszú harc után. / Mert Is­ten gyújtotta meg / éltünk gyertya­lángját...” (Reinhard Abein, Anton Kner: A szép öregség titka, Bencés Lel­­kiségi Füzetek, Pannonhalma, 1994.) A temetési istentiszteleten - Nagy­kanizsán március 20 -án - részt ve­vők seregében többen ott voltak azokból a gyülekezetekből is, ahol Szakái Árpád szolgálhatott. Ezáltal is bizonyságot szerezhettek szerettei arról, hogy Urunk megáldotta hűsé­ges munkálkodását. Isten igéjét e sorok írója hirdette Jn 3,34 alapján: „Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert annak ő nem mértékkel mérve adja a Lelket!” A sírnál Smidéliusz Zoltán esperes végez­te az elbocsátás, áldás szolgálatát. Mária néni így foglalta össze a le­zárult földi utat: „Mindenütt éreztük és átéltük, hogy Isten keze hordoz, ő adott erőt és bölcsességet mindah­hoz, amire szükségünk volt." „Új szö­vetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét’.’ (Zsid 9,15) Szakái Árpádot Jézus elhívta köve­tésére, ígéretet kapott, s hisszük, hogy örvendezve vallhatja immár: „Te tar­tod kezedben sorsomat. Osztályré­szem kies helyre esett, örökségem na­gyon tetszik nekem.” (Zsolt i6,sb-6) ■ Deme Dávid Istentiszteleti rend ♦ 2013. április 21. Húsvét ünnepe után harmadik vasárnap. Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 16,16-23; iPt 2,11 -20. Textus: Ézs 38,16-20. Énekek: 364., 261. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) dr. Agod Anett; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Iványi Gábor; du. 2.; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (konfirmáció) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Közösségi Ház, Lóverseny tér 6. du. 4. (missziói alkalom) Solymár Péter Tamás; Deák tér, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv., szuplikáció) Bedecs Réka; du. 6. (orgonazenés áhítat) Cselovszky Ferenc; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Romáimé Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Ka­rácsony S. u. 31-33. de. 9. Románná Bolba Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv., zenés) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; Balatonszárszó de. 10. (úrv.) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Rezessy Mikós; XI., Egyetemi és főiskolai gyülekezet, Magyar tudósok krt. 3. du. 5. (labirintusjárás); Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. (könnyűzenés) Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Halász Alexandra; Mátyásföld, XVI., Pro­­dám u. 24. de. 9. Halász Alexandra; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Darvas Anikó; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Darvas Anikó; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszent­­imre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kis­pest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bul­csú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, De­ák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXIIL, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Bállá Mária HIRDETÉS www.dicitalstand.hu DIGITALSTAND Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom