Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-04-21 / 16. szám
12 -m 2013. április 21. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA ÁPRILIS 23. - A KÖNYV NAPJA Kötődés Azt mondják, hogy aki az időjárásról kezd el csevegni, amikor meg kell szólalnia, unalmas ember. Hát, lehet, hogy unalmas vagyok, de valami akkor sincs rendben 2013 tavaszával. Talán a legnagyobb baj vele az, hogy nincs. Vagy legalábbis nagyon nehezen indul(t) be. A teológián hagyomány, hogy minden harmadévfolyam passiójátékot ír és játszik el, bejárva egy egyházmegyét közvetlenül húsvét előtt. Amikor szakadó hóesésben tettük meg az utat egyik gyülekezetből a másikba, az volt az érzésem, hogy talán jobb lett volna betlehemessel készülni. Ennek ellenére - vagy talán éppen emiatt - hatalmas ereje volt a passiótörténetnek. Tanítás, szeretet, bántalmazás, kínzás, halál, bűn, élet, gondoskodás, felelősséghárítás, bocsánat kavargóit a harmadévesek nyomán a passiókörút gyülekezeteiben.. Aztán otthon családban istentisztelettel, sonkával és egy bokahúzódással ünnepeltem a feltámadást. Majd elmúlt a különlegesség, a varázs, és visszatértem a hétköznapokba. Mindennap látom a hallgatókat átbattyogni az egyetemre, majd vissza, látom az embereket rohanni az utcán, az ablakom alatt, Budapest egyik leghúzósabb környékén, a Bosnyák téren. A névtelen arcok ugyanúgy döntik magukba a féldecit, ugyanúgy üvöltöznek, és ugyanúgy nem figyel rájuk senki, mint eddig. Mi változott? Mit akar tőlem az az Isten, aki megtűri együtt a nyomort, az igazságtalanságot, a lelki sötétség legmélyebb bugyrait és a húsvét fényét üres sírral és sonkával? Elég gyenge próbálkozás! Legalábbis látszólag. Az Úr ezt mondja: „A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el” (Ézs 42,16b) Az Isten azt ígéri nekünk, hogy minden, de minden lehetséges. Azok a reménytelen helyzetek, sorsok, amelyeknek látszólag nulla esélyük van a megoldódásra, igen, azok is átfordulhatnak, helyrejöhetnek. Mert az Isten ezt akarja. De ha mégsem, akkor is velünk van a legsötétebb vagy éppen legszürkébb helyzetekben is. Az Úr dolgozik érted és értem is, és nemcsak húsvétkor lehet ezt megtapasztalni, hanem az év minden egyes napján. Jézus Krisztus feltámadása nem kötődik semmilyen naptárhoz, időjáráshoz, húshoz vagy húsnélküliséghez. Egyedül hozzád akar kötődni! Hozzád. ■ Kovács Viktor Névjegy: Kovács Viktor Szolnokon születtem, ott nőttem fel. Az ottani gyülekezetben találtam lelki otthonra, és kaptam meg elhívásomat. A teológia mellett a második hivatásom a zene. Többek között a teológushallgatókból álló Agape zenekarban játszom. Van egy csodálatos feleségem, Rita. 2012 őszétől az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végzek lelkészi szolgálatot. OSZTOZÓ Bábból pillangó Tetra-amelia szindrómával (mind a négy végtag hiányával) született, a harmincéves Nick Vujicic ennek ellenére nem gubózott be, és - sok más egyéb kedvtelése mellett - szörfözik, horgászik, és dobfelszerelésen játszik. Főállású prédikátorként és motivációs trénerként járja a világot; lapunk megjelenése idején épp hazánkban tartózkodik. Az Evangélikus Életben bővebben is olvashatsz magyarországi látogatásáról, rovatunkban pedig egy szerepelésével készült filmet és egy általa írt könyvet ajánlunk most a figyelmedbe. Szereted a cirkuszt, vagy a manézs világa nem a te világod? Láttál egyáltalán mostanában bohócot, bűvészt, zsonglőrt vagy kötéltáncost? Érdekel, mi zajlik a porond mögött, és hogy miből lesz a cserebogár, akarom mondani: a nagy mutatvány? A Pillangó cirkusz (The Butterfly Circus) című húszperces kisfilmben két együttessel találkozhatsz. Az egyik vándormutatványos csoport vezetőjének célja a kedélyek borzolása, az érdeklődők megbotránkoztatása. Kirakati bábukként, minden egyéb dologra alkalmatlan látványosságokként tekint az embereire (így például a szakállas nőre és a sziámi ikrekre), és nem restell gúnyt űzni belőlük. Willt (Nick Vujicic), a végtag nélküli férfit például úgy konferálja fel, mint olyan embert, akinek hátat fordított az Isten... Nem így a címadó társulat igazgatója, Mr. Mendez (Eduardo Verástegui), aki családtagokként bánik az embereivel. Összetartó közösségként járják az 1930-as évek gazdasági válság sújtotta Dél-Kaliforniáját, és produkcióikkal némi fényt akarnak csempészni a reményt vesztett emberek életébe. Mendez akrobatái valós teljesítményekkel vívják ki a nézők csodálatát, akik igazi élményekkel távoznak a sátorból - vagy a szabad ég alatt spontán módon megtartott örömelőadásról. ÉLET KORLATOK NÉLKÜL Butit« EGY rcuis ÉLETHEZ ét-Hogyan kerül Will Mr. Mendez csapatába? Minek a hatására hiszi el magáról, hogy ő is értékes? Miként válik pillangóvá? Erről szól Joshua és Rebekah Weigel 2009-es, több filmfesztiválon is díjazott alkotása, melyet magyar felirattal is megtalálhatsz a világhálón. A forgatókönyvírók nem Nick Vujicicről mintázták Will karakterét, de egyértelműen azt szerették volna, ha ő kelti életre a vásznon. Nicknek nem volt ellenére a dolog, sőt örömmel mondott igent a felkérésre. (Végtére is, mint mondja, ki játszhatta volna el jobban a szerepet?) Élet korlátok nélkül - Ötletek egy teljes élethez című könyvében (Stúdium Plusz Kiadó, Budapest, 2012) a forgatással kapcsolatos élményeit is felidézi. A kötet mégsem elsősorban életrajzi könyv, noha értelemszerűen sok személyes történetet mesél el. Bánatról és örömről, kudarcokról és sikerekről, kétségbeesésről és talpra állásról (!) egyaránt szó esik benne. Nick - saját példáján kívül más rendkívüli emberek eltökéltségét, akaraterejét, állhatatosságát is megmutatva - arra biztat, hogy ne a körülményeid határozzanak meg téged. Ahogy az egyes fejezetek vezérgondolatai is mondják: találd meg a célod; legyél bizakodó; higgy magadban; őrizd meg a jó hozzáállásodat; légy bátor, kitartó; kerekedj a változások fölé; alakíts ki jó kapcsolatokat; ragadd meg a lehetőségeket, amelyek közelebb visznek az álmaidhoz; hozzá hasonlóan légy kicsit lökött, és az odaadás legyen a küldetésed. Mitől több, különb Nick „öüettára” más tanácsadó, tuti sikerrecepteket ígérő könyveknél? Mert szerzője az eleven példa arra, hogy Istennel járva nincs olyan lehetetlen élethelyzet, amelyből ne lenne kiút. Az Élet korlátok nélkül egy hiteles, azaz hittel teljes fiatalember bizonyságtétele. ■ Judit Az oldalt szerkesztette: .Vitális Judit „Boldog, aki olvassa...” ► Emlékeztek még arra, hogy a Magyar Bibliatársulat javaslatára a magyarországi keresztény egyházak a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánították? Még az óriásplakátok között is lehetett találni olyat, amelyik a Szentírás olvasására buzdította az embereket. Alább a könyvek könyvét középpontba állító év mottójáról - „Boldog, aki olvassa...” (Jel 1,3a) - gondolkodhattok együtt Malik Péter Károly evangélikus lelkésszel. (VJ) Boldogságunkat sokféleképpen el tudjuk képzelni, és sokszor csak anyagi dolgokhoz kötjük a boldog állapot elérését. Ezt fejezi ki a gyakran használt „boldogulni” kifejezés is. A Bibliában a boldogság szó sokkal bővebb jelentéstartalmat hordoz, hiszen az Istennel való kapcsolattal van összefüggésben. (Az angolok ezért is fordítják „áldott”-nak [blessed] a megfelelő görög szót [makariosz].) Erről tanúskodnak az úgynevezett „boldogmondások” amelyek közül a legismertebbek a Hegyi beszédben olvashatók (Mt 5,3-11), de a Szentírás más helyein is találkozhatunk ilyen mondásokkal (Zsolt 1,1; Lk 1,45; Jn 20,29; Róm 14,22 stb.), így a Jelenések könyvében is. A boldogmondások között az első volt a Biblia évének mottója. Igénk szerint tehát boldog, áldott, aki olvassa - de mit is jelent az, hogy „olvassa”? Meglepő lehet ez a kérdés, hiszen egyértelműnek tűnik a válasz. Ha azonban az itt szereplő görög szó (anaginószkó) jeten nap mint nap szeretne hozzánk szólni, másrészt így megláthatjuk a Szentírásban található számos összefüggést is. Ez utóbbi nemcsak szellemi örömöt jelenthet számunkra, hanem megóvhat bennünket attól, hogy egy-egy igét - kiragadva a környezetéből - félreértsünk. Az értelmezés kérdése azonban átvezet a második jelentéshez: „pontosan megismer, felismer”. Jézus az őt megkísértő törvénytudótól azt kérdezte: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” (Lk 10,26b) Fontos tehát, hogy milyen módon olvassuk az írást, és hogyan értelmezzük. Hiszen lehet úgy is olvasni, hogy igazából nem is értjük. Értelmünkkel ugyanis sok mindent megragadhatunk, megérthetünk belőle, de éppen a bibliai üzenet közepét, Jézus Krisztus evangéliumát, a kereszt igéjét (íKor 1,18-25) nem tudjuk pusztán elménkkel megérteni, mert az bolondság számunkra mindaddig, amíg meg nem győz minket Isten az ő Szendéikével. A szó harmadik jelentése: „felolvas” Az előbbiekből kiderül, hogy fontos az értő olvasás. Fülöp is azt kérdezte az etióp kincstárnoktól, aki Ézsaiás könyvét olvasta: „Érted is, amit olvasol?” (ApCsel 8,30) A kincstárnok őszintén válaszolt: „Hogyan is érthetném, míg valaki meg nem magyarázza?” (ApCsel 8,31) Fülöp utána Jézust hirdette neki a felolvasott ige alapján, a kincstárnok pedig hitre jutott, és megkeresztelkedett. Isten ugyanis más embereket is fel tud használni arra, hogy megértesse önmagát velünk igéjén keresztül. Ez történik, amikor valaki el tudja mondani mindazt, amit megélt, megtapasztalt Isten igéjéből, istentiszteleten, bibliaórán, ifjúsági alkalmon, de akár egy hétköznapi beszélgetés során is. Ez pedig igazi áldás, boldogság az ige hirdetőjének és hallgatójának egyaránt. Ahogyan a kiválasztott ige folytatásában is olvasható: „Boldog aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van’.’ (Jel 1,3) Az új fordítású Bibliában tehát a felolvas szó szerepel (szemben a Károli-fordításban lévő olvassál), hiszen a Jelenések könyvében hét levélről van szó (Jel 2,1-3,22), amelyeket felolvastak a gyülekezetekben az istentiszteleti alkalmakon. Pál apostol leveleivel is így tettek (Kol 4,16), és megtapasztalhatták, hogy valóban Isten szava van bennük, lentéseit nézzük, akkor megérthetjük belőlük, miért fontos ezt is meggondolni. A szó első jelentése: „olvas”. Talán mi, keresztények is keveset olvassuk a Szentírást, pedig Istenünk ezen a sokak számára talán túl egyszerűnek és emberinek tűnő módon szeretne velünk kapcsolatot kezdeményezni és tartani. Nagy segítséget jelentenek a bibliaolvasást szolgáló különféle könyvecskék (ilyen például az Útmutatónk), amelyek napról napra kiírnak számunkra egy-egy szakaszt, verset. Ezek folyamatos használata a rendszeres olvasáshoz segít bennünket, amely egyrészt azért fontos, mert Is-A Biblia olvasásakor szükség van a Lélek munkájára, hiszen csak az Ihlető tudja megértetni velünk az üzenetét. Ezért jó, ha minden bibliaolvasás előtt könyörgünk, hogy az Úr nyissa meg előttünk igéjének kapuját. így tudjuk megismerni, felismerni először, valamint újra és újra az írást és az Urat, aki a legjobban ismer bennünket. így lehetséges az, hogy nemcsak mi olvassuk a Szentírást, hanem sokkal inkább a Szentírás olvas bennünket, hiszen az üzenet, amely benne van, személyessé válik, megítél vagy éppen vigasztal minket. hiszen emberek tértek meg, és gyarapodott a gyülekezet. Ez a három jelentés persze szorosan összefügg, hiszen aki olvassa a Bibliát, és megérti üzenetét, az tovább is szeretné adni mindazt, amit megtapasztalt. Aki pedig hallja a hirdetett, felolvasott igét, és felismeri Jézusban az Urat, az vágyik arra, hogy minél többet megtudjon róla, és ezért olvassa a Bibliát... ■ Malik Péter Károly Az írás eredetije a monori evangélikus gyülekezet Alapkő című hírlevelének 2008. nyári számában jelent meg. Vujicic előadásainak időpontjai, Április 19., 15.00,19.00 Budapest, Jégpalota Belépőjegy: 35 00 Ft Április 20., 10.00 Pécs, Lauber Dezső Sportcsarnok Belépőjegy: 2500 Ft Április 20., 19.00 Debrecen, Főnix Csarnok Belépőjegy: 2500 Ft
