Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-04-21 / 16. szám
EVángéliküs Élét evanóélíKüs élet áoi3.'á^filis ii. 3 Lelkészavatás Kemeneshőgyészen ► Templomuk kétszázhuszonötödik születésnapját ünnepelték április 13-án, szombaton délelőtt a kemeneshőgyészi evangélikusok. Az alkalomnak különleges jelentőséget adott, hogy most került sor a gyülekezet történetében az első lelkészavatásra is: Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke áhította szolgálatba az eddig gyülekezeti munkatársként szolgáló Pablényi Edina lelkésznőt. Az ordináció liturgiájában dr. Bácskai Károly adjunktus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem képviselője, valamint Sikter János porrogszentkirályi lelkész segédkezett. A meghívón szereplő ige, Jn 3,16 alapján tartott prédikációjában a püspök Isten szeretetének megtapasztalhatóságáról beszélt. „Ez a templom, ez az ünnep is prédikál - fogalmazott. - Arról, hogy Isten ügye nem zsákutca. Nem emlékszobák, nem múzeumok a templomok, mert Isten ma is munkálkodik.” A lelkészjelölt felé fordulva Szemerei János hangsúlyozta: a lelkészi hivatás egyrészt pásztori, másrészt segítő, harmadrészt pedig útmutató szolgálat. Hozzátartozik a keresés és az utánajárás, a sérült lelkekről való gondoskodás is. Legfontosabb része pedig az, hogy rámutassunk az örökkévalóság felé vezető útra. Az eskütétel és a Confirma ünnepélyes perceit követően a frissen felavatott lelkész Szemerei Jánossal és Sikter Jánossal együtt úrvacsorát osztott a templomot megtöltő gyülekezetnek. Az istentisztelet után megtartott rövid közgyűlésen elsőként a gyülekezet felügyelője és gondnoka köszöntötte Pablényi Edinát és családját. A Veszprémi Egyházmegye nevében Polgárdi Sándor esperes üdvözölte új kollégáját. A lelkésznő származási helye, a tatabányai egyházközség tagjainak jókívánságait Schermann Gábor lelkész tolmácsolta, aki egyben - a kemeneshőgyésziek legutóbbi helyben lakó pásztoraként - utódjaként is tekinthet Edinára. Végül az egyházkerület ajándékát Szemerei János püspök és Mészáros Tamás kerületi felügyelő adta át. Énekkel szolgált az alkalmon a kemeneshőgyészi és a magyargencsi énekkar, valamint Laki Gabriella. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult a helyi kastélyban. ■ Adámi Mária Pablényi Edina (született Hanák Edina) Tatabányáról származik. Középiskolai tanulmányait a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban végezte. Itt keresztelte felnőttként Sikter János porrogszentkirályi lelkész, és itt kapott elhívást Istentől az evangélikus lelkészi szolgálatra. 2003-ban kezdte meg teológiai tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. 2006-ban házasságot kötött Pablényi Lászlóval. Egyetemi évei alatt, 2008 és 2010 között a tabi gyülekezetben segédkezett. 2009-ben született meg kislánya, Luca. Hatodéves gyakorlatát 2010-2011- ben Vanyarcon töltötte Szabó András esperes mellett. A 2011-2012-es tanévben ösztöndíjasként férjével együtt a neuendettelsaui Augustana Kirchliche Hochschule hallgatója volt. Mostani felavatása után, immár beosztott lelkészként, a Kemeneshőgyész- Magyargencsi Társult Evangélikus Egyházközségben végez szolgálatot. Kettős öröm Foton: záróvizsga és korálkönyv A fóti kántorképző téli tanfolyamának záróvizsgáját április 13-án, szombaton rendezték. A kántorjelöltek öt hónapig Ecsedi Zsuzsa, Göttinger Márk, Kósza István, Mekis Péter és Pócs Miklós irányításával dolgoztak. Mekis Ádám esperes - áhítata után - a vizsgabizottság elnökeként értékelte a hallottakat. Bence Gábor igazgató az alkalom végén bemutatta a korálkönyv most megjelent új, bővített kiadását, amely új lendületet adhat az intézetben folyó munkának. A legmagasabb képesítést, a kántori oklevelet idén Balás Gergő (képünkön), a rákoskeresztúri gyülekezet tagja, a Deák téri gimnázium tanulója szerezte meg. ■ Ecsedi Zsuzsanna Felügyelők Balassagyarmaton Nagy megtiszteltetésben volt része a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye felügyelői és munkatársi közösségének: egyházunk két vezetőjét láthatta vendégül egyszerre. Időbe telt, mire Honti István, a megyei munkaközösség szervezője időpontot tudott egyeztetni, de megérte. Prőhle Gergely országos, illetve Fábri György északi kerületi felügyelő együtt érkezett Balassagyarmatra április 13-án délelőtt, hogy a felkérés alapján ismertessék álláspontjukat egyházunk jelenéről, jövőjéről a legutóbbi népszámlálás adatainak tükrében. Az oldott hangulatú, családias találkozón az őszinte önvizsgálatra okot adó tényekkel való szembenézés mellett a nagyszerű lehetőségek számbavétele is megtörtént. Az alkalomnak helyet adó Balassagyarmati Evangélikus Egyházközség tagjai mellett a távolabbi Pásztóról és a szomszédos Szügyből is érkeztek érdeklődő testvérek. ■ Bartha István felvétele Ezekben a napokban zajlanak az egyházkerületi közgyűlések. Mi, északiak ezt az alkalmat ismét a Borsod- Hevesi Egyházmegye egyik gyülekezetében, Egerben tartjuk, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy szélesebb körben is meg szeretnénk ismertetni az itteni problémákat. (Őszi közgyűlésünknek Miskolc adott otthont, a nyári háromnapos lelkészértekezletre az ugyancsak borsodi Mályiban került sor, a május 11-i egyházkerületi missziói nap pedig Kazincbarcikán lesz.) A közgyűlésre készülve érdemes áttekinteni hat egyházmegyénk életét. A püspök közvetlen munkatársai az esperesek, így az alábbi áttekintésben elsősorban az ő jelentéseikre támaszkodom. A Budai Egyházmegyében a legutóbbi tisztújításon Bence Imre esperes kilencéves középvezetői tapasztalatának birtokában kapott ismét bizalmat a gyülekezetektől. A korábbi évekhez képest elég sok lelkészi állásban volt változás az elmúlt időben, ami indokolttá tette, hogy az esperes még intenzívebben látogassa a gyülekezeteket nemcsak hivatalosan, hanem testvéri találkozások reményében is. A hívekkel való ilyen személyes kapcsolattartás kell, hogy jellemezze a lelkészeket is, ugyanis éppen a legutóbbi népszámlálási adatok mutattak rá arra, hogy az evangélikusok jelentős része a fővárosban él. Jó kezdeményezésnek tartom a Budai és a Borsod-Hevesi Egyházmegye közös fáradozását, hogy együttes erővel keresik az ide vándorolt híveket. Szociológiai felmérések is igazolják, hogy az észak-magyarországi régióból tömegesen költöznek a fővárosba és környékére. Azonban az evangélikusok megtalálása és gyülekezetbe hívása csak kismértékben sikerül. Fel kell hívni a figyelmet két szám Egyházkerületi körkép különbségére. Budán az elmúlt évben 12 772 evangélikust tartottak nyilván a gyülekezetek. Közülük azonban csak 3897-én voltak úgynevezett választói tagok, vagyis az egyházfenntartói járulékot rendszeresen fizetők. Éppen abban az egyházmegyében, ahol a többi régióhoz képest többségében jobban kereső emberek élnek. Odaadóbb cura pastoralis nélkül aligha fog nőni ez a szám. A Borsod-Hevesi Egyházmegyében az elmúlt évben esperesváltás volt, és reménység szerint hamarosan le is zárul a választási folyamat, melynek következtében például a zsinatba is újra delegálnak küldötteket. Az itt élő evangélikusok sajátos gondjairól többször beszámoltam már ezeken a hasábokon. Mind a régi, mind az új esperes nagy értéknek tartja a lelkészek fraternitását, amelyre szórványhelyzetben bizony nagy szükség is van. Szinte minden lelkész kénytelen másodállást vállalni, szerencsére azonban egyházi keretek között. A drasztikus fogyás itt is a gyülekezeti szolgálatok erősítését, a látogatások számának növelését teszi szükségessé. Sándor Frigyes korábbi esperes az ezzel kapcsolatos gondokra is utal, amikor jelentésében így fogalmaz: „Van olyan hely, ahol lelkészként látogatni bizony mára életveszélyes feladat” Kitörési pont lehet a hitoktatás, amelynek megszervezése nagy szórványokban már csak logisztikailag is óriási feladat. Örvendetes, hogy az egyházkerület által elkülönített hárommilliós keretre szép számmal érkeztek borsod-hevesi pályázatok, amelyeket nagyon jól összefogott az új esperes, Buday Barnabás. Feltűnő ugyanakkor, hogy a romák közötti munkára kevés szándék fogalmazódott meg, továbbá az egyházmegyének semmiféle diakóniai intézménye nincs. • A Dél-Pest Megyei Egyházmegye életéből azt emelem ki, hogy 2012- ben - készülve az előző ciklus lezárására - minden gyülekezetben történt vizitáció. Az egyházmegye elnöksége minden esetben találkozott a presbitériumokkal is, és megtárgyalták az aktuális vagy problémás kérdéseket is. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy az esetleges adminisztrációs hiányosságokat a kijavítás érdekében szankcionálják. „A vizitációk általános tapasztalata az volt, hogy a gyülekezetek komolyan vették a nehéz gazdasági helyzetet, és racionalizálással, illetve gazdasági megszorításokkal stabilizálni tudták a gyülekezetét” - írja Krámer György esperes. A Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyében új, fiatal esperest választottak a gyülekezetek Zsarnai Krisztián személyében. Ő missziói lelkületével nagy hangsúlyt kíván fektetni azokra a közös egyházmegyei alkalmakra, melyeken az Istenben szerzett és megélt örömöket, vezetést, békességet lehet megtapasztalni. Az egyházmegye vezetése itt is mindent megtesz az adminisztráció javításáért és néhány korábbi rendezeüen ügy megoldásáért. Idén minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak missziói célra, közel 1,1 millió forintot. Ebből kívánnak lelkészi evangélizációkat, csendesnapokat, presbiteri találkozókat, ifjúsági napokat, különböző programokat megvalósítani. A megyében nagy hagyományokkal rendelkeznek a különféle diakóniai munkaágak, ám készek új utak megismerésére is. Követendőnek tartom például azt az újítást, hogy az egyházmegye szerződést kötött egy bankkal, melynek segítségével hétről hétre huszonöt családnak juttathatnak el élelmiszert és hitépítő irodalmat, legalább némileg enyhítve a családok nehézségeit. Az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperesének, Mekis Ádámnak a jelentése arról tanúskodik, hogy az egyházmegyére változatlanul a kiegyensúlyozottság és stabilitás volt jellemző. Ugyanakkor itt is felgyorsult a többgenerációs családok két generációra redukálódása, kistelepülésekről a fiatalok városba vándorlása, az élettársi kapcsolat elterjedése, a házasságkötések számának rohamos visszaesése, a válások számának növekedése, a gyermekek számának csökkenése, a munkanélküliség, az alkoholizmus, a fiatalok körében terjedő droghasználat, egyéb szenvedélybetegek számának rohamos emelkedése és ezekhez hasonló tünetek. Mindezek következtében egyre többen hangoztatják a népegyházi keretek felbomlását, sőt vannak, akik ezt a folyamatot gyorsítanák is. Idézem az esperes véleményét: „Amit nem tudtak elrontani sok száz év alatt gyülekezeteinkben háborúk, járványok, ideológiák, azt most egy-két évtized alatt ez a korszellem elvégzi. Az egyháznak most különösen ébernek kell lennie, hogy a népegyházi keretek teljes felbomlása ne legyen automatikusan az evangélikus egyház teljes felbomlása is.” Mivel az egyházmegye gyülekezeteinek csaknem mindegyike több száz éves tradícióval rendelkezik, ezek átalakulása csak lassan következik be, és nemzedékváltással kapcsolódik össze. Az itteni közösségekre általában egyaránt jellemző a tradíció megőrzésére és a megújulásra való igény. Szabó András nógrádi esperes így szólította meg a Nógrádi Egyházmegye népét: „Minden gyülekezet, lelkész és tisztségviselő szívére helyezem a misszió szolgálatát. Választás után jön a munka!” Ebben az össze-ÉGTÁJOLÓ (t) függésben példát adott arra is, hogy a feladatok elvégzésének teológiai igényességgel kell nekivágni, így jelentésében hosszan elemezte - a Luther Márton művei című sorozat közelmúltban megjelent kötete nyomán - a reformátor teológiai elveit. A múlt és a jelen között az esperes így vert hidat: „Míg Luther korában nem jelentett gondot otthon a munkalehetőség, addig mára sok helyütt azzá vált. 2000-ben a magyar átlagbérek még az Európai Unió átlagbéreinek 40%-án álltak, 2010-re (azaz tíz év alatt) viszont a 22%-ára estek vissza. Vagyis nagy átlagban az Unió nyugati oldalán ötszörös bért kapnak az emberek ugyanazért a munkáért.” A népmozgalmi adatok szerint a kivándorlással összefüggő gondok ellenére viszonylag stabil az egyházmegye élete. A gyülekezetépítés mellett Nógrádban is a hitoktatás megszervezése jelenti a jövő legnagyobb kihívását, már csak azért is, mert az iskolarendszer széttagoltsága miatt számos helyen a gyülekezeti hitoktatásnak nincs alternatívája. Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület
