Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-13 / 2. szám
8 ■m 2013. január 13. FÓKUSZ Evangélikus Élet Reményik Sándor „Istenem” Gönc „istenes vén embere” Beszélgetés Szabó András irodalomtörténész-professzorral ► Régi lakás az első emeleten. Nagy szobák, a falak mentén mindenütt teli könyvespolcok. Olajképek, régi textíliák és persze íróasztal, rajta bekapcsolt számítógép. „Most jöttünk Sárospatakról - mondja felesége, Petrőczi Éva, a jeles költő András új kötetét mutatták be.” Szabó András irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora régóta kutatja az intézmény névadójának életét és munkásságát. Személyéről ma is keveset tudunk - olvasom A rejtőzködő bibliafordító - Károlyi Gáspár című, nemrégiben megjelent, szép kivitelű könyvben. is egy íródeákra volt szükség, s ez komoly pénzbe került. Ezen a kétlapnyi tisztázaton látszik az írnokok szép, figyelmes írása. És mindenféle más fontos információ is van rajta, például Károlyi Gáspár saját kezűleg írta le a bibliai fejezet tartalmi összefoglalóját. A vállalkozást anyagilag ottani református földbirtokosok segítették, először Mágocsy Gáspár és András. A rejtőzködő bibliafordító KÁROLYI GÁSPÁR Pap volt. Tiszteletesnek titulálja, S vigyázza lépteit az ápoló. Az arca: végzet barázdálta föld, A szeme: két nagy, hullámtalan tó. Köd úszkál rajtuk s borong tétován, Mint hajnalban a tengerszemeken, - Hervadt, igéden, öntudatlan ajka Csak egy szót morzsol folyton: Istenem. „Istenem, Istenem, Istenem..." Ötvenszer egyvégtiben: Istenem, - Hogy a hallgatót hideg futja át, Figyelve e szíveden, szárnytalan S dadogva mégis dübörgő imát. E lélek infernókat járhatott be, Amíg a téboly partján kikötöd, - A csendes téboly árnyai alá: Az Isten még oda is vele jött. „A 18. század első felében magyar pietistának lenni azt jelentede, hogy jó magyar könyvekkel látni el a pásztor nélkül maradt evangélikusokat, Bibliával, kátéval, énekeskönywel és valami olyan olvasmánnyal, ami a vasárnapi prédikációt pótolta” - írja a kötetben Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hidudományi Egyetem egyháztörténész-professzora. NAGY ISTVÁN élete és munkássága 1728 -1812 II. József 1781-es türelmi rendelete nyomán újra működhedek a protestáns gyülekezetek - olyan sok éledt újjá, hogy nem volt elegendő lelkész, vagyis sok közösség lelki vezető nélkül maradt. A püspök ezeknek a közösségeknek a tagjait is szerede volna lelki táplálékkal ellátni, ezéd lefordítoda egy német pietista elmélkedéseket tartalmazó vaskos könyvét, és saját költségén kiadta. De írt konfirmációi kátét, újonnan megjelentette Torkos András Újszövetség-fordítását, és szerkeszted új énekeskönyvet is. Abban a korban minden dunántúli püspök falusi gyülekezetben szolgált. Ez az „észrevétlenség” biztonságo„Istenem, Istenem, Istenem...” Ötvenszer egyvégtiben: Istenem, - Ha szólnak hozzá, ez a felelet. Minden kérdésre ez a felelet. E száj az együgyűség kapuja S az örökkévalóság malma lett. Csak jár, csak jár, őrülten őröli A Mindenható egyetlen nevét, És közelében félve halkul el És megdermed az emberi beszéd. „Istenem, Istenem, Istenem...” Hogy zakatol a megbomlod malom! Az Isten neve: óriás malomkő, Benne a világzúzó-hatalom. Csak jár, csak jár, őrülten őröli Hulló hóvá az élet rongyait... Ó, szent és szabaditó őrület: A legnagyobbra mégis megtanít. sabb is volt az üldözések idején, a városokban ráadásul sorra vesztedék el templomaikat az evangélikusok. E hagyomány őrzőjeként maradt Nagy István az utolsó dunántúli falusi püspök a vallási türelem korában is. Lemondása után Győr lett a püspöki székhely. Amikor Sárszentlőrincre került, a településnek még csak egy sártemploma volt, amolyan nádfedeles épület, ő építteted ennek a helyére egy szép nagy templomot. De nemcsak ez a templom kötődik a nevéhez, hanem a későbbi bonyhádi gimnázium megalapítása is. 1806-ban iskolát - egyházmegyei algimnáziumot - létesíted ugyanis Sárszentlőrincen (ennek volt tanulója később Petőfi is), ez az iskola került át aztán Bonyhádra. A reformkor törekvéseit előlegezte meg a püspöknek az az 1806-ban kelt rendelkezése, hogy saját egyházkerületében a jegyzőkönyveket magyar nyelven vezessék. A kötetben elolvashatjuk Payr Sándor 1928-ban írt áttekintését Nagy István életéről és munkásságáról, Csepregi Zoltán már említed dolgozata pedig mint korszakok határán élt személyiségről szól a néhai püspökről. Minden bizonnyal érdeklődéssel nézegetik majd a 21. századi olvasók a könyv mellékletét: a régi nyomtatványok, a Nagy István nevéhez köthető kiadványok oldalainak fotóreprodukciói visszarepítenek a 18-19. századba. ■ EÉ Nagy István élete és munkássága 1728-1812. Szerkesztette Bakay Péter és Kari Jánosné Csepregi Erzsébet. Kiadta a Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség 2012-ben.- Azt tudjuk Károlyi Gáspárról, amit a 19. század vége óta a kutatásnak sikerült kiderítenie - mondja Szabó professzor -, mert saját magáról keveset mond el. 1549-ben a brassói gimnáziumba iratkozik be, a nagyobb diákok közé, majd 1556- ban a widenbergi egyetemen találjuk. Születési dátumát nem tudjuk biztosan, korábban ezt 1529-1530 körűire tették, de én úgy gondolom, kicsit később is születheted... Ám ezek mind csak találgatások, valójában nem tudjuk. Hazatér, és egy kiemelt, fontos helyen, Göncön lesz lelkész. Belekerül a hitviták, az egyházszervezés közepébe, unitáriusokkal vitázik, a kassavölgyi egyházmegye vezetője lesz, és marad is püspöki joggal bíró esperese élete végéig.- Mit tudunk még róla?- Mikor a helyzet kicsit nyugodtabb led - közben ugyanis háború is zajlik a törökökkel, illetve a két országrész is háborúzik egymással -, valószínűleg az 1570- es években kezdi el a Biblia fordítását. A családi körülményeiről is nagyon keveset tudunk, ezt is próbáltam összefoglalni a könyvemben. Halálának éve 1591, az esztendő végén hunyta le a szemét.- Vannak új kutatási eredmények vele vagy a munkájával kapcsolatban?- Egészen újak valójában nincsenek. Én még régebben találtam valamit: 1982-ben a vizsolyi Biblia nyomdai kéziratából két lapot. Azóta Imre Mihály professzor is felfedezed egy vizsolyi Bibliához készült fordításszöveget, ez a debreceni kollégium könyvtárában egy lapszélre van írva.- Miként zajlott a fordítás?- Hatalmas munka volt, Károlyi társakkal dolgozott. Nem tudjuk, kik voltak ezek az emberek; a vezető és az irányító ő volt, és maga is részt ved a fordításban, de nem tudjuk, hogy ki mit fordítod. Az már elég világos, hogy úgy dolgoztak - korábban én is így gondoltam -, hogy szétosztották egymás között a Biblia könyveit, és mindenki fordítoda a sajátját. Az is biztos, hogy amikor mindenki elkészült a maga részével, akkor Károlyi Gáspár szerkesztette egybe az egészet. Ő határozta meg a kész mű arculatát, többször átjavította a kéziratokat; akkoriban volt már egy egységes biblikus nyelvezet, ettől nem térhetett el. Kétségtelen, hogy Károlyinak jóval többet kellett dolgoznia, soksok éjszakát átvirrasztania... Három évet emleget az előszóban, de ez csak az utolsó munkálatokra vonatkozik. Maga a nyomtatás 1589 februárjában kezdődöd, és 1590. július 20- án fejeződött be. Másfél esztendő csupán... Az említett nyomdai kéziratlapokból tudjuk, hogy szépírással lemásolták az egész Bibliát. Merthogy a Károlyi és munkatársai által elkészített fordítás - ahogyan a nyers kéziratoknál már lenni szokod - tele volt javításokkal, nehezen volt olvasható, tehát a nyomda számára kellett egy jól áttekinthető példány. Ehhez nem Az ő haláluk után földjeik örököse Rá- Végig részt vett a munkában. 1535 körül születheted, és hatvanéves sem volt, mikor meghalt. Mégis hosszabb időt élt, mint amennyi akkoriban a betegségek, háborúk és egyéb okok miad elég alacsony átlagéletkor volt; joggal nevezte őt „istenes vén embernek” Szenei Molnár Albert, hiszen kamaszkorában találkozód vele.- A Károlyi-féle bibliafordítás sok jeles író gondolkodását határozta meg.- Elsősorban a protestáns írókról van szó. Tudunk Ady Endre régi Bibliájáról, Áprily Lajosnak és fiának, Jékely Zoltánnak is mindennapos olvasmánya volt a Szentírás, és sorolhatnám a többieket is, Kányádi Sándort például, akinek verssoraiban ott bujdosik a bibliafordító...- Mióta foglalkozik Professzor úr Károlyi Gáspárral?- Ő volt az egyetemi szakdolgozatom témája, és 1982-ben az egyetemi doktori disszertációmat is róla írtam. A kollégák tudták, hogy én foglalkozom vele egyedül, ezért a vizsolyi Biblia két hasonmás kiadásához is én fogalmaztam az egyik kísérőtanulmányt 1981-ben és 1990-ben. Fiatalságomtól végigkísér a bibliafordító mint kutatási téma, és én igyekszem is erőm szerint a legjobban megírni. Az új kötetet évek óta kérte tőlem a kiadó; a munka célja az, hogy népszerű formában foglalja össze, mi az, amit a bibliafordítóról tudnunk kell. Kétségtelen, hogy évszázadokon átívelő, kifogyhatatlan ajándékot kaptunk tőle mi, magyar protestánsok és az egyetemes magyar irodalom egyaránt. ■ - Fenyvesi -Szabó András: A rejtőzködő bibliafordító - Károlyi Gáspár. Kálvin Kiadó, Budapest, 2012. Ára 1400 forint. HIRDETÉS A Bódás János összes versei című könyv korlátozott példányszámban még kapható. A néhai református lelkész kötete megrendelhető az Aranypegazus Könyvkiadó címén (1029 Budapest, Huba vezér u. 14.), e-mailben (bj22222@t-0nline.hu) vagy az 1/376-9295-ös telefonszámon. A könyv ára 3800 Ft + postaköltség. BÓDÁS JÁNOS ÖSSZES VERSEI kóczi Zsigmond led, az egész vállalkozást ő pénzelte.- Mennyi idő adatott Károlyinak, hogy befejezze, amit elkezdett? A könyv bemutatóján Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója és Szabó András, a szerző Károli vagy Károlyi? A különböző irodalomtörténeti és egyéb szakmunkákban e két alakban találkozunk a jeles bibliafordító nevével - de vajon mi lehet a kettősség oka? A kötet erre is választ ad. „A 16. századi mezővárosi polgár származású értelmiség névadása különböződ a maitól, család- vagy vezetéknév többnyire még nem létezed” - írja Szabó professzor. Károlyi - mai fogalmaink szerinti - vezetékneve a szülőhelyére utal (Károly, ma Nagykároly, Cáréi, Románia). Ő maga egész életében - a kor szokásának megfelelően - csak latinos formában írta le a nevét: Caroli, Carolius, Karolius; legtöbb levelének aláírása Casparus Carolius. A máig ható helyesírási problémát a bibliafordítások címlapjai okozták. A második és a harmadik kiadás címlapján Caroli szerepelt, később azonban ezt felváltotta a félig latinos, félig magyaros Károli. A Károli forma ment át aztán a köztudatba, vált hagyományossá, ez szerepel századok óta a bibliakiadások címlapjain - egyúttal magával hozva a kiejtésben is a Károli-1, noha a többi Károlyi esetében sem nem írunk, sem nem ejtünk l-et. A jelenleg érvényes helyesírási szabályzat alapján készült helyesírási szótárak mindkét formát helyesnek ismerik el, tehát a Károlyi és a Károli egyaránt használható. Korszakok határán Könyv Nagy István püspök életéről ► „Az utolsó magyar pietistára” „az utolsó dunántúli falusi püspökre” a latinos egyetemi műveltség neveltjére, a widenbergi egyetemen is tanult Nagy Istvánra, a bonyhádi gimnázium megalapítójára tavaly emlékeztek egykori gyülekezetében halálának kétszázadik évfordulóján. A jeles alkalomból írásba is foglalták emlékezetét: a Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség kiadásában jelent meg nemrégiben a Nagy István élete és munkássága 1728-1812 című kötet.
