Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-03-31 / 13. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. március 31. » 13 Hitvalló páros Egy estről és két könyvről - személyesen HIT- ÉS ERKŐLCSTANOKTATÁS Mi történik május 20-ig? Az Emberi Erőforrások Minisztéri-Drága Ildikó, kedves Péter! Természetesen már nem tudom a napját, amikor először hallottam ró­latok. Péter - Móka Mikiként - gye­rekkorom természetes része volt. Humorral és rengeteg fantáziával segített fontos dolgokban tájéko­zódni, magaviseletben felnőni szám­talan kis társam közt nekem is. Ildikó égből pottyant meséi már egy másik generációt, az én gyerme­keimet kísérték. A batyujukban, amelybe életre szóló útravalójukat gyűjtöttük, az árva királylány kará­csonya mellett a legkisebb hajócsa­var is ott lapul. És nem feledhetem azokat a sze­mélyes találkozásokat, amelyek egy­­egy közös munka, alkotás kapcsán adódtak. Az evangélikus múzeum­ban múzeumpedagógiai foglalkozá­son többször is sikerült a látogató gyerekeket megnyernünk egy fontos ügynek: ez a múlt és az előttünk jár­tak tisztelete és megbecsülése. Tudtam, hogy nem csalódom sok­oldalúságotokban és hihetetlen kö­zösség- és közönségteremtő képes­ségetekben, amikor az idei házasság hete alkalmából kőbányai gyülekeze­tünk Kápolna Színpadára hívtalak benneteket, hogy - ezúttal felnőttek­nek - „tartsatok előadást” házassá­gotokról. Azért az idézőjel, mert amit kaptunk, egyáltalán nem hagyo­mányos előadás volt, hanem mint minden más esetben, játék, mese és tanítás. Nemcsak „jelenetek egy há­zasságból” hanem egy igaz elkötele­ződés konklúziói. Megrázó és felemelő olyan szemé­lyek belső életéről, szerelméről, hité­ről hallani, akik nem a sztármagazi­nok oldalain élnek. Még inkább így van, ha mindezt személyes vallomás­ként kapjuk. Csupa olyasmiről volt szó azon az estén, ami egyáltalán nem di­vatos manapság: őszinteségről, meg­bocsátásról, a másik ember elfogadá­sáról, hűségről (az elődökhöz is!), gyászról, életre szóló döntésről, újra­kezdésről. Vagyis a házasságról. Amikor az ember olyan dolgokat hall a színpadon kimondani, ame­lyekkel maga is gyötrődik, segítséget kap. Ha olyanokat, amelyeket maga is úgy gondol, visszaigazolást nyer. Ha pedig kiderül, hogy „még nekik sem egyszerű” hát az felér egy baráti biz­tatással. Ha együtt könnyezünk a megszólalóval, vagy együtt derü­lünk a jól elhelyezett - gyakran ön­ironikus - poénokon, még jól is érezzük magunkat. Ildikó és Péter! Olyan természetes­séggel, őszinteséggel tudtok beszél­ni legbensőbb életetekről, hogy fel kell tennem a kérdést: hogyan lehet­séges ez? Ehhez nem elég, hogy mű­vészként megszoktátok a reflektor­­fényt. Csak azt tudom elképzelni, hogy szándékotok van vele. Vagy küldetésetek. Jóval korábban érkeztetek, hogy megszokjátok a körülményeket, hogy beállítsátok a hangosítást, és hogy ti fogadjátok az érkező nézőket. Min­denkit kézfogással, érintéssel kö­szöntöttetek. így már nem ismeret­lenek ültek a nézőtéren, amikor ar­ról kezdtetek beszélni, hogyan oldot­tátok meg az „anyóskonfliktusokat” hogyan kell egymásnak - akár min­dennap vagy naponta többször is — megbocsátani, és mi segített életetek legnagyobb tragédiáit - kisfiáitok elvesztését - átvészelni. Amikor részt vettem ezen az estén, életetek részese lehettem, és az mo­toszkált bennem, hogy nem „maga­toktól” van mindez. Hogy küldetése­tek van ebben a zavaros, átláthatat­lan világban. Ahogy a gyerekeknek a játék felszabadító légkörében és a me­se „minden megtörténhet” világában olyasmit tudtok adni, ami életre szól, úgy a felnőttek is batyuba köthető ajándékot kapnak. Tőletek. Vagy in­kább attól, aki benneteket is a tenye­rén tart, aki erőt ad, hogy pirulás nél­kül meg tudjatok szólalni, aki szava­kat ad a szátokba? Nagy szó lenne, ha azt mondanám, küldöttek vagytok? A Miért hiszek? könyvecskék olva­sása során is ez erősödött meg ben­nem. A jól ismert sorozat 89. és 90., narancssárga kötete - hozzátok mél­tó - jó időzítéssel éppen az idei há­zasság hetére jelent meg. Megnyerő és megrázó őszinteségetek a leírt be­szélgetésekben talán még nyilvánva­lóbb, mint a színpadi estén. Mondhat­juk, hogy a betű mindent elbír, de én tudom, hogy ez nem igaz. Azok a be­tűk korábban hangok voltak Her­bert Dóra diktafonján, azokat a mon­datokat meg kellett fogalmazni. Már a két köteteim sokat elárul ró­latok, személyiségetekről. Péter, te aktív vagy, tanáraikat, szívós, nyűt, szó­kimondó - hiszen színész vagy: te te­szel a gyűlölet ellen, de sok más ellen és sok másért is. Ildikó, visszafogott, csendes, szemlélődő, inkább zárkózott vagy (hiszen író): hited érlelődését (így, szenvedő igeként!) várod és kéred. Az élethez és a hithez való hozzá­állásotok különbsége végigkövethe­tő a két interjúban. Két elképesztő­en különböző ember, akiket megis­merhetünk bennetek a szövegeket ol­vasva! Két elképesztően különböző ember, akik életre szóló szövetségben élnek egymással és az Úristennel. Ildikó, tőled megtanulhatjuk, hogy Isten nemcsak örömökkel, hanem fáj­dalmakkal is meglátogatja övéit, és hogy ezekben a szenvedésekben ugyanakkor nem hagy el bennünket. Olyan szépen mondod: „Rájövünk, hogy a keresztünk nem nyűg, nem büntetés, hanem feladat. Sőt annál is több: az életünk értelme. Isten nem babusgat, és nem kényeztet.” Tanítod olvasóidat imádkozni, áldást monda-. ni - olyanokra is, akiket nem szíve­lünk. Beszélsz kényes dolgokról: mennyire veszélyes, ha burokban nőnek föl a gyermekek, milyen egy házasságban a „váláshelyzet” vagy ho­gyan élnek bennünk tovább halotta­­ink, akik „átmentek a túloldalra”. És szembesítesz is: a múló idővel, az öre­gedés áldásaival. Tudod, mit tanulunk tőled mindezeken keresztül? Keres­sük és találjuk meg mindig az élet­helyzetünkből fakadó lehetőséget az örömre és a hálaadásra! Péter, ahogy felnőtteknek szóló magatartáskultúra-óráid, úgy ez a könyv is arra biztat, hogy a teljes élet­hez, ahhoz, hogy cselekvő, értékes, megbízható felnőttek legyünk, az önismereten, önképzésen át vezet az út. Érett felnőtté válni nem lehetet­len feladat, hanem nagy kihívás és re­mek cél. Életed számos állomása és megtöretése segített odáig, hogy gyermeki hited érett hitté fejlődött. „Az érett hit kizárólag szenvedé­sek, kegyetlen szenvedések gyümöl­cse lehet - ki mennyit bír, kinek mennyire van szüksége.” Ildikóhoz hasonlóan fogalmazol. Még fonto­sabb, ami utána jön: „Ez a megszen­vedett hit már több is, mint hit vagy remény, ez már tudás.” Sokéves tapasztalattal mutatsz rá arra, hogy nincs minden kérdésünk­re válasz. A megoldott és a megoldan­dó kérdések mellett van ugyanis még egy kategória: a titoké - „legyen meg a te akaratod” Te, az aktív, tevékeny, kíváncsi férfi meghajtod fejed a titok előtt - ez nagy lecke sok olvasódnak. (Családom kedvenc története - a ló­­citromkupac és a zabszem esete - szintén hatalmas tanulsággal bír.) Kedves Ildikó és Péter, köszönöm. Ragyogó húsvétot kívánok nektek derűs szeretettel: ■ ZÁSZKALICZKY ZSUZSANNA Én teszek a gyűlölet ellen. Levente Pé­terrel beszélget Herbert Dóra. Miért hiszek? LXXXIX. Budapest, Kairosz, 2013. Ára 1500 forint. Gyatra hitem érlelődik. Döbrentey Il­dikóval beszélget Herbert Dóra. Mi­ért hiszek? XC. Budapest, Kairosz, 2013. Ára 1500 forint. m Gyatra hitein érlelődik g urna (Emmi) március 22-én tette közzé a régóta várt 22/2013-as ren­deletét, amely többek között a hit- és erkölcstanórák szervezésére vo­natkozó szabályokat is tartalmazza. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy a rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tájékoztatása alapján milyen lénye­gi pontokra kell figyelniük a lelké­szeknek és hittantanároknak a hit- és erkölcstanórák jelentkeztetése, szervezése és lebonyolítása során. (A rendelet, amely minden részletes in­formációt tartalmaz, a Magyar Köz­löny 48. számában olvasható.) A szülők tájékoztatása- Az állami általános iskolák­ban az igazgató kijelöli azt a napot, amelyen a leendő elsős és ötödikes gyermekek szüleit tájékoztathatja az egyházi jogi személy arról, hogy a hit- és erkölcstanoktatást milyen módon szervezi meg. ♦ A rendelet szerint ez az időpont elsősöknél minden év március 1-14. között esedékes, de ebben az évben a rendelet kései megjelenéséhez igazodva a határidő április s-ére módosul. Az iskola igazgatója a tá­jékoztatásra kijelölt időpontot tíz nappal a tájékoztató előtt közli az egyházi jogi személlyel, de idén - az előbb említett ok miatt - el kell te­kinteni ettől a határidőtől. ♦ A leendő ötödikesek esetében az általános iskolák az április végi szü­lői értekezleteken adnak lehetőséget az egyházaknak a tájékoztatásra.- Az iskolák kötelesek lehetőséget biztosítani az egyházak képviselőinek a papíralapú dokumentumok (tan­tervek, tananyagok, tankönyvek, munkamódszerek stb.) bemutatásá­ra is. Ha a lelkész vagy a hittantanár személyesen nem tud jelen lenni a tá­jékoztatón, az igazgató akkor is kö­teles elérhetővé tenni a szülők számá­ra a megküldött dokumentumokat. Jelentkeztetés, beiratkozás- A leendő elsős gyermekek szü­lei - idén az április 8-9-én esedé­kes - beiratkozáskor nyilatkoznak választásukról, a leendő ötödikesek szülei május 20-áig hozzák meg döntésüket.- A lelkész vagy hittantanár jelen lehet mind az elsős, mind az ötödi­kes gyermekek beiratkozásakor, s a szülők kérésére a hit- és erkölcstan­oktatással kapcsolatban ekkor is tá­jékoztatást adhat. Ha nem tud jelen lenni, az igazgatónak akkor is bizto­sítania kell azon papíralapú doku­mentumok elérhetőségét, amelyeket korábban az egyházi jogi személy hozzá eljuttatott.- A szülő önkéntes írásbeli hozzá­járulással nyilatkozhat az iskolának arról, hogy a gyermeke számára mit választ: erkölcstanórát vagy vala­mely egyház által megszervezett hit- és erkölcstanórát. Ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, akkor a gyermek erkölcstanoktatáson fog részt venni.- A nyilatkozat formanyomtatvá­nyát a Klik minden általános isko­lához eljuttatja.- A szülő olyan egyházi jogi sze­mély hit- és erkölcstanoktatását is igényelheti, amely nem tartott tájé­koztatót az iskolában. Az ilyen szü­lői igényről az igazgatónak írásban kell értesítenie a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét.- A hit- és erkölcstanoktatást vá­lasztó szülők gyermekének nevét és osztálya megnevezését az iskola át­adja az érintett egyházi jogi személy­nek a beiratkozást követő három na­pon belül.- Az ezt követő hét napon belül az igazgató egyeztet a tanulócsopor­tok kialakításáról az érintett egyhá­zak képviselőivel. Tanulócsoportok kialakítása- A rendelet nem ír elő létszám­­határt a tanulócsoportok létrehozá­sához, így akár egy fővel is tartható hit- és erkölcstanóra.- A hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő csoportok összevonhatók.- A hit- és erkölcstanórákat első­sorban az órarendbe illesztett erkölcs­tanóra idejében kell megtartani.- Amennyiben a lelkész vagy hittantanár mégsem tudja ekkor megtartani a hit- és erkölcstanórá­kat, az érintett szülők írásbeli egyet­értő nyilatkozata alapján az igazga­tó és az egyházi jogi személy írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstanórákat az egyházi jogi személy más időpontban az iskolá­ban vagy más időpontban az isko­la épületén kívül tartja meg. (Ebben az esetben mérlegelni kell, hogy egyéb tényezők miatt nem fogja-e a gyerek inkább az erkölcstanoktatást vagy más felekezet hittanóráját vá­lasztani.)- A tanulócsoportok beosztásán tanév közben változtatni nem lehet. A szülő a gyermekét tanév végén át­jelentkeztetheti másik csoportba, ha szándékát május 20-ig írásban közli az igazgatóval és az érintett egyhá­zi jogi személy képviselőjével. Hit- és erkölcstanórák megtartása- A hit- és erkölcstanóra ugyan­olyan adminisztrációs feladatokkal jár, mint minden egyéb tanóra (akkor is, ha az iskola épületén kívül tartják meg). A lelkész vagy hittantanár csoportnaplót vezet, az iskola egyéb dokumentumaiban pedig az admi­nisztrációt a lelkész vagy hittantanár tájékoztatása alapján mindig a taní­tási órát követő nap végéig az érin­tett tanulók osztályfőnöke végzi el.- A hit- és erkölcstan tantárgy ér­tékelése és minősítése az iskola peda­gógiai programjában meghatáro­zottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Er­­kölcstan/Hit- és erkölcstan” megne­vezést használja.- Ha az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítésé­ről, az iskola köteles a hit- és erkölcs­tanórán részt vevő tanulók felügye­letéről gondoskodni.- Ha az iskola a tárgyi feltételek biztosítását vagy együttműködési kö­telezettségét nem teljesíti, akkor a fenntartó az egyházi jogi személy kez­deményezésére köteles gondoskod­ni a szükséges együttműködés kiala­kításáról és a feltételek biztosításáról.- A fakultatív hitoktatás lehető­sége megmarad azon egyházak ré­szére, amelyek szervezetten nem vállalják vagy nem tudják biztosíta­ni a hitoktatást. (Ennek az esetnek a választásakor is mérlegelni kell a korábban már említett kérdéseket.) Ha a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése, tájékoztatása, lebo­nyolítása során bármilyen problé­mát tapasztalnak az iskolákban, je­lezzék Rozs-Nagy Szilvia hittanre­ferensnek a hitoktatas@lutheran.hu e-mail címen. Dr. Kodácsy-Simon Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom