Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-03-31 / 13. szám
io 41 2013. március 31. FÓKUSZ Evangélikus Élet TÚRMEZEI ERZSÉBETRE EMLÉKEZTEK A JUBILEUMI SZAVALÓVERSENYEN A Úr (huszadik) érkezése ^ A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi tanévet ünnepel: épp húsz éve, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház visszakapta a gimnáziumot, és újból megindulhatott az egyházi oktatás. Az Úr érkezése szavalóverseny egyidős az újraindítással. Dr. Bánszki István, a gimnázium akkori igazgatója úgy érezte, tisztelegnie kell a gimnázium falai közé érkezett kegyelem előtt - egy istenes verseket felvonultató versünneppel. A hagyomány máig kíséri a gimnázium életét. Minden évben húsvéthoz közel, a böjti időszakban rendezik meg a versenyt. Ilyenkor igazán jólesik gyermeknek, felnőttnek egyaránt a lelki táplálék, amelyet az istenes versek és a sok színes kulturális program nyújt. Idén tizenhét iskola huszonnyolc versenyzője nevezett a március 22- 23-i megmérettetésre. A pénteki elődöntőben minden versenyző két verssel indult. Az elmúlt húsz év versei közül válogatott a zsűri egyik tagja, Ugrin Aranka - a Duna Tv nyugalmazott főszerkesztője -, a diákoknak ezek közül kellett egyet választaniuk. A másik költeménynek pedig a százegy évvel ezelőtt született diakonissza költő, Túrmezei Erzsébet alkotásai közül kellett kikerülnie. A két nap versenyprogramját a gimnázium tanulóinak műsora színesítette: a Kossuth fiúkórus szabolcsi népdalokat adott elő citerakísérettel, a néptánccsoport pedig szatmári körtáncokat és legényest mutatott be. Pénteken este, amíg a zsűri döntésre vonult vissza, a versenyzők és kísérőik Olajos Gábor megzenésített verseket megszólaltató estjén, valamint Papp Csabával duóban előadott dzsesszkoncertjén lazíthattak. Tizenhét versenyző jutott be a zsűri által kiválasztott versekkel a szombati döntőbe. Ezen a napon hallgathatták meg az egybegyűltek Zászkaliczky Pál nyugalmazott evangélikus lelkész előadását is Túrmezei Erzsébet életéről és munkásságáról. Különlegessége volt, hogy - tizenhárom Kossuth-diák közreműködésével - verses betétek színesítették, megismertetve a hallgatóságot a diakonissza életművével. A verseny I. helyezettje Papp Teodóra lett a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumból. AII. helyet Mikulecz Mónika, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulója szerezte meg, a III. helyet pedig Nagy Orsolyának, a budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulójának ítélte a zsűri. Tar Jánosné igazgatónő Mikulecz Mónika adja át a második helyezett díját A grémium tagjai Ugrin Aranka, Zászkalicky Pál és Kövesdi Ágnes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának munkatársa voltak, elnöke pedig Czire Alpár, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium tanára. Mint elmondták, erős mezőnyben kellett megméretniük a versenyzőknek. Minden szavaló a versek mondanivalójához méltón adta elő a műveket, és teljesült a két nap mottójául választott Túrmezei-gondolat is: „Hogy ne maradjak szerető szóval senki adósa; úgy szóljak még ma.” A jövő évi Az Úr érkezése szavalóversenyre utalva a szervezők közölték: terveik között szerepel, hogy a jövő évi versünnepet Ratkó Józsefe mléktáblájának felavatásával kötik össze. ■ Kecskeméti Zsuzsanna Alsó tagozatos tanítók szakmai napja Már hagyománynak is beillő szakmai napra hívták március 20-ára evangélikus oktatási intézményeink alsó tagozatos tanítóit. Hagyományról beszélhetünk, hiszen az említett pedagógusok március környékén évek óta részt vehetnek hasonló alkalmakon. Jártak már a Vadaskert Alapítványnál, ahol a sajátos nevelési igényű nebulók vizsgálatával, megsegítésével kapcsolatban szereztek tapasztalatokat. Győrben a kooperatív tanítási módszereket és eszközöket ismerhették meg, Szombathelyen pedig az akkor legifjabb evangélikus általános iskolát keresték fel. Az idén a nagy hírű budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatán folyó tehetséggondozásra voltak kíváncsiak. A szakmai nap nyitányaként először meghallgatták a tanítónők gondolatait a kicsik között végzett „felfedező” tevékenységről. Mindannyian tudjuk, hogy ebben a korban még csak „tehetségígéretek” nyiladoznak, és rengeteg munka, kitartás, szorgalom, kreativitás - és hosszan sorolhatnánk, még mennyi minden - szükséges ahhoz, hogy belőlük egykor majd híres tudósok, sportolók, művészek váljanak. A látogatók ezután megnéztek egy-egy órát a harmadik és a negyedik osztályban. A harmadikosok Kányádi Sándor Tavasz című versét értelmezték, elemezték Szakolczai Katalin szakszerű irányításával. A negyedikesek dr. Kivovicsné Horváth Ágnes vezetésével a negatív számok világában kalandoztak. Tanítóink örömmel hallgatták a sok érdeklődő, gyönyörűen, választékosán beszélő kisdiákot, akik a számok világában is ügyesen eligazodtak. Az evangélikus pedagógusok jó ötleteket kaptak arra, hogyan lehet összekapcsolni a matematika tudományát a környezetismerettel, az irodalmi ismereteket a természet változásaival. Az órákat megbeszélés követte, majd dr. Duró Zsuzsa tehetségfejlesztési szakértő, gyermekpszichológus osztotta meg a látogatókkal a tehetséges gyerekek felismerésének, fejlesztésének korai lehetőségeiről több évtized alatt összegyűjtött tapasztalatait. A nap szakmai részét módszertanilag feltöltődve, kicsit megújulva fejezték be. A programot az Iparművészeti Múzeum Cérnába szőtt évszázad -110 éves a halasi csipke című kiállításán látható csodálatos alkotások megtekintésével zárták. 4 Horváthné Kovács Andrea és dr. Ceglédiné Nagy Erzsébet tantárgygondozók Szellemi zsendülés a Völgységben > Nem kevesebb mint hat saját szervezésű országos verseny döntője zajlott le az elmúlt hét végén a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban. Méltán a legjobbak között számon tartott oktatási intézményünkben immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Bonyhádi szellemi zsendülés című programsorozatot, melyre idén közel kétszázötven diák érkezett az ország tizenkilenc megyéjéből és Budapestről. Noha a tavasz ezen a hétvégén a Völgység fővárosában is csak ígéret maradt, az időzítés jobb nem is lehetett volna a nagy hírű diákjainak emlékét változatos módon ápoló iskolában. Március 23-án volt ugyanis az 1973-ban elhunyt világhírű - nem mellesleg evangélikus - nyelvészprofesszor, Lotz János születésének századik évfordulója, így a versenysorozat a reá való emlékezésnek is alkalma lehetett. sok voltak (a vetélkedő ötletgazdája Lenézné Vrbovszki Judit igazgatóhelyettes). A Lotz versenyen indulókat Holló Katalin, a Bonyhádi Oktatási- Nevelési Intézmény Széchenyi Általános Iskolájának pedagógusa és Unti Judit, illetve Futár Rajmundné, a háa gimnázium magyartanára - tartott előadást. Bonyhád város művelődési központjában a gimnázium színjátszó köre Goldoni Két úr szolgája című előadásával szórakoztatta a közönséget (alsó képünkön). A bonyhádi Szellemi zsendülés alig Az első ízben megrendezett történelemverseny Ónodi Szabolcs igazgató köszöntője után Szabó Vilmos Béla esperes adott evangéliumi dimenziót a péntek délutáni megnyitóünnepségnek, melyen jelen volt Andorka Árpád egyházmegyei felügyelő, valamint - a gimnázium igazgatótanácsának elnökeként - a korábbi esperes, Krähling Dániel nyugalmazott bonyhádi lelkipásztor is. Az intézmény fedett atlétikai csarnokából rövid kulturális műsor után vonultak át a résztvevők a különböző versenyek helyszíneire. Kutnyánszkyné Bocskai Eszter tanárnővel, a magyar-munkaközösség vezetőjével azok a középiskolások tartottak, akik a tizenegyedik éve megrendezett Ordass Lajos retorikaversenyre neveztek be. Gruber László tanár úrra, az ötödik Ésszel járom be a Földet!földrajzverseny ötletgazdájára szintén középiskolás versenyzők bízattak. 7-12.es diákok mentek a negyedszer megrendezett Glasperlenspiel német nyelvi, kultúrtörténeti és országismereti versenyre Hohlné Probszt Éva igazgatóhelyettessel, ötletgazda-szervezővel. A hatodik Lotz János szövegértési és helyesírási verseny résztvevői negyedik, hetedik és nyolcadik évfolyamozigazda gimnázium tanárai kísérték. Az evangélikus iskolák első ízben megrendezett történelemversenyének résztvevőit pedig Takácsné Verese Erzsébet tantárgygondozó, az ötletgazda kalauzolta a vetélkedő helyszínéül szolgáló tanterembe. A Lotz János születésének századik évfordulója alkalmából kiírt országos rajzversenyre összesen négyszáz pályaművet küldtek be alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás diákok. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, minthogy ezek közül harminchat alkotást kellett kiválasztania. Hogy a válogatás sikerrel járt, az rögvest ki is derült a főépület földszinti aulájában, ahol - Kovács Ferenc festőművész kiállításának megnyitója után - az érdeklődők megtekinthették a diákműveket is. A másfél napos rendezvényt különféle programok színesítették. Bognár Cecil, az iskola tanára és szabadidőszervezője szakavatottan mutatta be a közel öt hektáron elhelyezkedő intézményt a vendégeknek. A magyar szakos pedagógusoknak és az érdeklődő szülőknek két nyelvész - dr. Simoncsics Péter nyugalmazott egyetemi docens és dr. Antóni Judit, két napja alatt a gimnáziumra egyébként is jellemző pezsgő élet még inkább telítődött vitalitással, vidámsággal és tudással. A résztvevők mindeközben fejet hajtottak Lotz János emléktáblájánál, és megnézték a professzor életéről rendezett kiállítást is. Lotz János 1913-ban az amerikai Milwaukee-ban született, de hétévesen már Somogyvámoson találta magát, s tízéves korától 1931-ig a bonyhádi gimnázium ingyen szállást és ellátást kapó tehetséges diákja lett. Kitűnő érettségije után felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetemre, majd Stockholmban a Magyar Intézet lektorává, később igazgatójává nevezték ki. 1947-ben a New York-i Columbia Egyetemre hívták. Húsz év elteltével a washingtoni Center for Applied Linguistics nyelvészeti kutatóintézet vezetésére kérték fel. Tudományos pályájához az indíttatást a zsendülésnek otthont adó oktatási intézményben, a bonyhádi gimnáziumban kapta. A vetélkedők résztvevői az ő példájából erőt merítve indulhattak haza, akár későbbi tudományos karrierjüket tervezgetve... ■ E.É. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Nevelési és Oktatási Osztályának támogatásával az idei tanévben történelemversenyt is szerveztünk a Bonyhádi szellemi zsendülés keretében. A versenyt az általános és középiskolák 7. és 8. osztályosainak írtuk ki. A kategóriaválasztást egyrészt az indokolja, hogy ennek a korosztálynak alig van lehetősége a megmérettetésre, másrészt egy-egy ilyen alkalomnak kiváló közösségformáló ereje is van. A verseny témájának („Haj, hős Rákóczi népe”) aktualitását a szabadságharc kitörésének háromszáztizedik évfordulója adta. Huszonkét csapat jelentkezett a versenyre (ez hatvanhat tanulót jelent), közülük az internetes forduló után tizenegy csapat harminchárom tanulója került a döntőbe. A változatos és érdekes feladatokat - amelyek között képzőművészeti, zenei, irodalmi kérdés is szerepelt - fegyelmezetten, igen nagy odafigyeléssel, lendületesen oldották meg a tanulók. A zsűri értékelése szerint a gyerekek alaposan felkészültek, ezt bizonyítják a pontszámok közötti csekély különbségek is. A diákok mellett dicséret illeti a felkészítő tanárokat is, akik jelentősen hozzájárultak a sikerhez. Ennek az évnek a tapasztalatait felhasználva a következő tanévben is szeretnénk meghirdetni a történelemversenyt valamelyik jeles évfordulóhoz kapcsolódóan. Reméljük, jövőre még több evangélikus iskola diákjait sikerül a Tavaszi szellemi zsendülésen köszönteni. ü Takácsné Vercse Erzsébet tantárgygondozó Az országos döntőn az alábbi iskolák tanulói végeztek az élen: 1. Deák Téri Evangélikus Gimnázium; 2. Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Soltvadkert; 3. Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium. KOREN PÁL FELVÉTELEI
