Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-13 / 2. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2013. január 13. *• 5 ► Dán Károly New York-i főkonzul másfél évtizede dolgozik külügyi pályán. Jelenlegi posztján munkájának fontos része az Újvilágban élő magyarok nemzeti összetartozásának erősítése. A diplomatával a világvárosban élő magyarokról s a hit összetartó erejéről beszélgettünk még 201Z decemberében a magyar külképviseleten.- Főkonzul úr, az amerikai és a New York-i magyarság lélekszámáról legendák keringenek. Amikor a Duna Televízió műsorának sugárzása megindult az amerikai kontinensen - műholdról -, a csatorna akkori vezetői szerettek volna pontosabb helyi demográfiai adatokhoz jutni, de sikertelenül.- Valóban nagyon nehéz megbecsülni az Amerikai Egyesült Államokban és a New Yorkban élő honfitársaink számát. A legutóbbi, mintegy tíz évvel ezelőtt közzétett népszámlálási adatok szerint körülbelül másfél millió amerikai polgárnak vannak magyar gyökerei. A valós helyzet ennél lényegesen összetettebb, mivel az amerikai magyarság hat-hét generációra tekinthet vissza. A 20. század második felében négy nagy migrációs hullámról is beszélhetünk: a háború után kivándoroltakat, a százezer főre tehető 1956-os emigránsokat, a hetvenes években letelepedetteket és a rendszerváltás után boldogulást keresőket is megtaláljuk ma az Egyesült Államok magyarjai között. A statisztikai adatokat elemezve és a népsűrűséget figyelembe véve a három szomszéd államban: New Yorkban, New Jerseyben és Connecticutban a magyarságukat tartók, valamint az élő magyar kapcsolatokat ápolók, esetleg magyarul beszélők számát mintegy kétszázezerre teszem.- A kétszázezer is tekintélyes szám. Ebből a megyeszékhelynyi magyar lakosságból hányán beszélik nyelvünket?- A válaszhoz a korosztályi megosztást is érdemes figyelembe venni. Az úgynevezett ötvenhatosoknak már unokáik, dédunokáik, a hetvenesnyolcvanas években kivándoroltaknak pedig gyerekeik, unokáik vannak; e generációknál a nyelv ismerete - akár csak az értés szintjén - még megvan. A frissen - Magyarországról és az elcsatolt területekről - kitelepültek pedig természetesen jól beszélnek magyarul. A kétszázezer magyarnak ilyenformán kétharmada beszélheti még anyanyelvűnket. Ebben nagy segítségükre van a Duna World csator► A hódmezővásárhelyi születésű evangélikus költőt, újságírót, Fenyvesi Félix Lajost nem kell bemutatni lapunk olvasóinak: jó ideje nemigen van olyan hét, amikor ne találkozhatnának hasábjainkon valamely írásával; jegyzetlapjai sokak kedvencei. Mindig derűt sugárzó szerzőnknek - akinek több évtizedes munkásságát a Rát Mátyás-díjjal ismerte el a Protestáns Újságírók Szövetsége - immáron a tizenharmadik kötete a nemrégiben napvilágot látott A csukott ablak. Minden bizonnyal jó néhány olyan tollforgató van, akinek mintegy „védjegye” egy-egy szófordulat, amelyről tévedhetetlenül rá lehet ismerni. Fenyvesi Félix Lajos esetében ez minden kétséget kizáróan az „ősz-arany” és a „fájó-szép” jelző. Mindkettő olyan esztétikai minőséget jelöl, amely veszendőségében, múlandóságában gyönyörködtet, ahogy maga az ősz is. Bizonyára a szerző életútjában is lelhetünk olyan mély nyomokat, amelyek a verslenyomatokban is éreztetik hatásukat. Fenyvesi Félix Lajosnak is megvan a maga története, megvan a maga személyes szomorúsága. Felidézhetjük itt azt a megrázó verset, a Testvérsiratót, amelynek „Isten Tejútfoltos kabátját” varró, könnyező anyaalakja is ezekről a „nem gyógyuló sebekről” (67. o.) tanúskodik. (Ismerős lehet ez a vers a költő előző, istenes verseket tartalmazó kötetéből is, amely Egy régi templomra címmel 2010-ben jelent meg a Luther Kiadónál.) Ha azonban költészetről beszélünk, elsősorban talán nem a költői életpályát érdemes boncolgatni, sokkal inkább a versekverssorok együtt mozgását, egymásra csúszását, összekacsintását. így találkozik és jár táncot egymással „FFL” költészetében öröm és bánat, ahogy ezt a Szomorú és vidám című - utolsó - versciklus is jelzi. Semmi sem fekete-fehér - sugallja a lírai alak, és ezt a gondolatot árnyalja tovább a kötet sok-sok színnel, árnyalattal. Szondi György, a könyvet megjelentető Napkút Kiadó igazgatója a tavaly október 29-ei bemutatón a versválogatásnak ugyancsak a festői jelleg(zetesség)ét és erényét emelte ki. A „tavaszi ég szikrázókéke” (5. o.), a „szőlőskertek vörös vesszejei” (9. o.), gyümölcsszemeken „a fény gyöngyei” (17. o.) mind a világ sokszínűségét, az élet diadalát hirdetik, akárhány vesztes háború áll is mögöttünk. A lírai beszélőtől bátor, hogy mer ilyen kicsinynek tűnő dolgoknak is örülni, ezeknél elidőzni. Talán a kötet számadó, visszatekintő, sokszor melankolikus-nosztalgikus jellegéből is fakad ez a „nézdegélős” hajlam. Megmosolyogtató például a „ti régi, bolhás mozik” megidézése (37. o.) vagy a „vén szerelmesek” kéz a kézben járása (40. o.). Ugyanakkor segélykiáltásként is értelmezhetők ezek a szavak, kutatnak valami után, ami már nincs. „Hová tűnt a Duna-parti tölgyek esti békéje, / hol Arany János hallgatott ősz-arany / lombok alatt?” - kérdezi az Én országom (37. o.) lírai határfeszegetője. És talán nem véletlen, hogy épp Arany Jánost idézi meg. Egyrészt tekinthető költői példának Arany, másrészt - akarva-akaratlan - lehet, az őszarany ihlet épp tőle ered. A kötet elolvasása után ugyanis könnyen asszociál az ember Arany kapcsos könyvének őszikéire. A visszafogott, kissé lemondó hang szintén a „lantletevő” alakját idézheti. Ezt a feltevést erősíthetik a kötetben gyakran felbukkanó halálversek is. A címadó költeményt - mely talán az egyik legértékesebb darab - a már a másvilágon bálozó Kemenczky Juditnak, költőtársának ajánlotta FFL. Kemenczky Juditra öt napja vár az ablakpárkányon kedvenc galambja, hiába. Metsző hasonlatokat olvashatunk a lét rációs modelleket magyar szívvel töltik meg. A mi dolgunkat is megkönnyítik, nagyon sokszor már a saját korosztályunkkal dolgozhatunk együtt. Az újabb, legfeljebb tizenéves generáció körében a cserkészet és a hétvégi iskolák minden várakozást felülmúlóan jól teljesítenek az identitás megőrzésében. A mozgalomban való részvétel feltétele pedig az, hogy ott bizony magyarul kell beszélni.- Múlt vasárnap szentmisén voltam a Szent István-templomban. Magyar atyát vártak, de nem tudott eljönni. Olasz lelkipásztor tartotta a misét, a liturgia szövegét angolul mondta, a hívek magyarul válaszoltak. A népes sereglet arcán némi csalódottságot véltem felfedezni...- A New York-i magyar szervezetek egy része felekezetekhez kötődik, így a katolikusoknál nagyon fontos lenne, hogy minél hamarabb magyar pap szolgálja a hívőket, nélküle a Szent István-templom csak a nevében lehet magyar. Egy anyanyelven megszólaló lelki atya pótolhatatlan erő a közösségnek; a hívek lelki vezetése mellett a közösség vezetése is rá hárulna. Az idegen szó hatására érezhetően kevesebben vannak a hívők is, hiszen angol nyelvű szertartást sokan lakhelyükhöz közelebb is találhatnak. De nézzünk pozitív példákat is! A protestánsok közösségi élete mindenképpen példás. Az East Side-on két református gyülekezet is van, mindkettő az egykori magyar negyed híveit szolgálta-szolgálja. Nagyon jól működnek, noha korábban ők is szembesültek lelkészgondokkal. A magyar baptista gyülekezetbe javarészt Erdélyből származó hívek járnak. A New York-i magyar zsidó közösségekben - különösen a brooklyni ortodoxok között - erős a magyarságtudat. A városrész utcáit róva gyakran megüti az ember fülét a magyar szó, hiszen több tízezer család származik a Kárpát-medencéből. A napokban Raoul Wallenbergről nevezték el Brooklyn egyik sugárútjának egy szakaszát, minthogy nagyon sok New York-i magyar zsidó köszönheti életét a svéd diplomatának. Három nagy közösséget ismerünk: a szatmáriakat, a munkácsiakat és a pápaiakat. A munkácsi hitközség rabbija azzal kezdte, amikor először találkoztunk, hogy büszkék arra, hogy nyolcszáz évig éltek Magyarországon, s ha azt mondják, hazamennek, akkor ezen még mindig Magyarországot értik. A hit és a nyelv mindenki számára összetartó, éltető erő. ■ Dr. Csermák Zoltán és nemlét partjait tapogató lírai beszélőtől: „Elképzeltem megkínzott arcod kilobbanó / fényét, finom gyolcsával bebalzsamoz az idő / imádkozó kezedre pókhálóvékony szálon le-/ ereszkedik.” (107. o.) Hasonlóan hatásos kép a következő: „nénike porlepte szobája / reccsen, mint madártojás” (116. o.) A személyes ihletettségű versek mondhatók tartalom és forma egységét illetően igazán sikeresnek. A puszta formajátékok a kötetben néha talán nem olyan átütök, például néhány egysoros és haiku. Pilinszky kíméletlen lényegre faragása után - legalábbis ebben a fájdalmasabb regiszterben - talán már lehetetlen vállalkozásnak tűnik az „atommagba sűrítés”. De ezzel együtt szerethető A csukott ablak. Beszélője hátranézdegélve, esetenként mértéktartón megilletődve, mégis méltósággal és valami mélyről fakadó derűvel megy tovább az ösvényen, örülve az adottnak és remélve az ígértet. ■ - Kinyik -Fenyvesi Félix Lajos: A csukott ablak. Napkút Kiadó, Budapest, 2012. Ára 1490 forint. Magyarokért, hittel Beszélgetés Dán Károly nagykövettel, New York-i főkonzullal na, amely a helyi televízióműsor-szolgáltatók kínálatában ugyan ritkán szerepel, de a legtöbb magyar szervezet központjában mindig elérhető.-A magyarsága világ legtöbb részén nem az összetartásáról híres... Mi a helyzet itt e téren?- Nem lehet általánosítani, én nagyon sok jól működő helyi közösséget ismerek. A magyar csoportoknak mindig gondot okozott az országos ernyőszervezetek létrehozása, így inkább a helyi szervezetek fogják össze a magyarságot. Egy-egy egység tagjainak száma elérheti a kétszáz főt. Kivétel ez san alá akarunk támasztani. Azt is hangsúlyoztuk, hogy mindenkivel együtt kívánunk dolgozni, aki a múltban a magyarságért tett vagy a jövőben tenni akar. Most pedig, hogy a választójog is kinyílik a határon túliak előtt, úgy gondolom, egyszeri és soha vissza nem térő lélektani pillanatra kell felkészülnünk: a teljes magyar nemzet, beleértve a kisebbségben és diaszpórában élőket is, együtt az első, demokratikus választására készül 2014-ben. A magyar diplomácia számára ez mindent meghatározó elem kell, hogy legyen a következő másfél évben. Dán Károly és Áder János a szeptember 11-i terrortámadás emlékhelyénél alól talán New Brunswick, ahol a magyarság még mindig tízezres tömbben él. Egyébként érdemes ellátogatni hozzájuk, a település csupán egyórányi autóútra van New York központjától.- A közösségvállalás erősítésében milyen szerepet vállal a főkonzulátus?- Ez az a terület, ahol az elmúlt két évben látványos eredményeket érhettünk el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerencsés pillanatban érkeztünk. A 2010. évi választások után az új parlament első döntésével megváltoztatta az állampolgársági törvényt. A nyitás a világ magyarságának életében érzelmi, szemléletbeli változást is hozott; még az elzártan élők, a szkeptikusok is úgy érezhették, hogy az anyaország visszavárja őket. Nehéz lett volna a kapcsolatok építésére szerencsésebb pillanatot találni. Kihasználva az adott lehetőséget, tudatosan törekedtünk e markáns nyitás kommunikációjára, melyet gyökeresen más működési móddal és stílussal is folyamatoMi már 2010 óta nagyon tudatosan törekszünk arra, hogy minden környékbeli szervezettel - húsz-egynéhány ilyenről tudunk - együtt ünnepeljük a nemzeti ünnepeinket, az egyik évben a főkonzulátuson, a másikban a New York-i Magyar Házban. Ez nem csupán gesztus, hanem egy átgondolt folyamat része, melynek az a célja, hogy ne egyszerűen vendégek legyünk egymásnál, hanem közösen gondolkodó és cselekvő partnerek legyünk mindenben.- Ha valós a másfél milliós lélekszám, akkor évekre van munkájuk!- Az állampolgársággal kapcsolatos törvényi előírások végrehajtása számunkra nagyon szép, de számos kihívást rejtő feladatot jelent. A törvényhozók fejében a szomszédos országokban, javarészt tömbben élő külhoniak, nem pedig egy ilyen méretű állam szétszórtan élő polgárai jelentették a mintát, amelyre a jogszabályt szabták. A kontinensnyi területen az állampolgárság feltételeit - itt a technikai feltételekre gondolok - megteremteni nehéz, az igénylők közül sokaknak gondot okoz a papírokat a távoli szülőföldről vagy a rokonoktól beszerezni, és a törvény maga is előírja a személyes megjelenést. A távolságok nagyok, márpedig minden államban élnek magyarok. A helyzet megoldására dolgoztuk ki az úgynevezett „kihelyezett konzuli napok” rendszerét: két munkatársunk a helyi magyar szervezetekkel együttműködve két-három napot tölt a magyarlakta városokban, s két-háromszáz ember ügyeit intézi el. Az ügyfelek továbbviszik jó hírünket, s így a jelentkezők száma meredeken emelkedik.- Egy amerikai magyarnak - az érzelmi indíttatáson túl - miért érdemes magyar útlevelet szereznie?- A kérelmező a magyar úti okmánnyal nemcsak magyar, hanem európai uniós polgárrá is válik. Ha előrelátó, s gyermekei és unokái fejével is gondolkodik, akkor az is motiválhatja, hogy az európai egyetemek ebben az esetben jóval kedvezőbb feltételekkel nyílnak meg családtagjai előtt. Ugyanez a szerencsés helyzet az európai munkaerőpiacra is vonatkozik. Egy amerikai számára Közép-Európa vonzó, perspektivikus hely, ahol szerencsét lehet próbálni. Itteni honfitársaink Magyarországra még mindig anyaországként tekintenek, így sokan képzelik el karrierjüket otthon.- Főkonzul úr nyitásról beszélt. Ebben az új együtt gondolkodásban a fiatalabb generációk is partnerek?- Mindenképpen, mivel a szervezetekben generációváltás történik. A már említett emigrációs nemzedékek között mindig megvolt az együttműködés, de látni lehetett, hogy más-más Magyarországot „hoztak magukkal” s az eltérő hazaképeket nem mindig lehetett szinkronba hozni. Több mint két évtizede vagyunk szabad ország, ami a hazalátogatóknak erőt ad, s így csökkennek az ellentétek is. 1956-tól számítva már a harmadik generációnál tartunk, de szerencsére még a legfiatalabbak között is sokan vannak, akiknek erős a magyar identitása. Ők már vélt vagy valós sérelmek nélkül élik meg a magyarságukat, és nagy lendülettel, teljes nyitottsággal fordulnak egymás felé. Az amerikai oktatási rendszerben elsajátított koopeTélies őszikék Fenyvesi Félix Lajos A csukott ablak című verseskötetéről FfNYVtSt FÖÍX ISJ05 A csukott ablak
