Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-03-03 / 9. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK p < * A 2013. március 3. !► 7 Beiktatás felkiáltójellel ► Ha egy gyülekezet egyetlen tagja sem jelenik meg bú­csúzó lelkészének új szolgálati helyén a beiktatáson, az legalábbis kérdőjeles. Ha néhányan ott vannak, azt természetesnek kell venni, az után lehet pontot tenni. Ha azonban egy gyülekezet mintegy negyven tagja hajlandó búcsúzó lelkésze kedvéért nyolcszáz kilométert busszal vagy kocsival utazni, a téli hideg­ben egy teljes hétvégéjét feláldozni, sőt még egy nap szabadságot is kivenni csak azért, hogy elkísérhes­se őt új szolgálati helyére - nos, annak már felkiál­tójel jellege van! Márpedig ez történt február köze­pén, amikor a soproni evangélikus gyülekezet népes delegációja utazott a Hannover melletti Peinébe, hogy részt vehessen a volt soproni német lelkész, dr. Vol­ker Menke esperesi beiktatásán. Az Evangélikus Élet február 10-i száma adta hírül, hogy Volker Menke búcsúzik Soprontól. A Bajor Evangélikus Egyház megbízásából tizenegy évet élt a városban, és vé­gezte a német nyelvű szolgálatokat: istentiszteleteket, áhí­tatokat, hittanórákat, közösségi alkalmakat tartott nagy szeretettel, humorral és lendülettel. Megbízatása lejár­tával választották meg a peinei egyházmegye szuper­intendensének és a helyi Szent Jakab gyülekezet lelké­szének. Az ünnepség soproni résztvevői szombat este érkez­tek Peinébe, ahol a gyülekezeti tagok fogadták őket ven­dégként házukba, majd vasárnap délelőtt városnézést szer­veztek számukra. A beiktatási istentiszteletre február 16-án, vasárnap dél­után került sor Peine különleges hangulatú, dúsan fes­tett neogótikus templomában. A beiktatást Eckhard Gor­­ka tartományi szuperintendens végezte. Volker Menke böjt 1. vasárnapjának igéje, Lk 22,31-32 alapján arról szólt prédikációjában, hogy mindannyiunknak vannak, lehet­nek emberi gyarlóságai, Jézus azonban mellettünk áll, kö­nyörög értünk, és ezekkel a gyengeségekkel együtt akar bennünket használni. A beiktató istentisztelet után a város kultúrtermében, a Fórumban kávé és sütemény mellett folytatódtak a kö­szöntések, közöttük elhangzottak dr. Gimesi Szabolcsnak, a Soproni Egyházmegye felügyelőjének jókívánságai is. Megható volt látni, hogy a fogadó gyülekezet milyen nagyra értékelte a soproniak volt lelkészük iránti szere­­tetét. Nemcsak a vendéglátásban érződött ez a figyelmes­ség, hanem az istentiszteleten is. A beiktatást végző Eck­hard Gorka magyarul köszöntötte a magyarországi vendégeket, a beiktatáson áldást osztó tizenegy lelkész és laikus között pedig hárman is voltak soproniak: a gyü­lekezet német gondnoka, dr. Farsangné Bérezi Márta, Gabnai Sándor esperes és e sorok írója. A fogadó gyülekezet megértette a jelzést: szerethető és szeretetteli embert kaptak az egyházmegye élére - fo­gadják olyan szeretettel, ahogyan a soproniak engedik őt további útjára! ■ Hegedűs Attila igazgató lelkész (Sopron) Dr. Volker Menke (balra) az iktatást végző Eckhard Gor­ka társaságában Amerikai betérő a roma szakkollégiumba A nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium vendége volt kedden az Amerikai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis. A látogatás apropóját az a konferencia adta, melyet az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma és a Türr István Képző- és Kutatóintézet Tettekben az esély címmel rendezett a szabolcsi megyeszékhelyen a társa­dalmi felzárkózás aktuális kérdéseiről. A romák integrációjának ügye iránt elkötelezett amerikai diploma­tát Molnár Erzsébet lelkész, az intéz -mindenféle gyűlöltséget és rosszindu­latot elképzelhetetlennek tartunk. Fel is emeljük ellene a szavunkat. Az evangélikus „meghívó egyház” amely mindenkit nyitott ajtóval, derűvel és toleranciával fogad, s amely egyház épp ebben az esztendőben a reformá­ció és tolerancia mottó köré szervezi rendezvényeit, kiadványait. Az ökumené jegyében ráadásul azt sem várja el a roma szakkollégiumot fenntartó egyház, hogy a hallgatók tagjai legyenek. De azt igen, hogy vigyék tovább szellemiségét és gyakorlatát. mény vezetője tájékoztatta a szakkol­légiumban folyó munkáról, az értel­miségivé váláshoz elengedhetetle­nül szükséges segítő tevékenységről. A szakkollégiumot fenntartó Ma­gyarországi Evangélikus Egyházról szólva dr.Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke arra emlé­keztetett, hogy egy zavart értékrendű társadalomban az egyházaknak egy­értelműeknek kell lenniük, és az evan­gélikus egyház az: közösségünkben A nagykövet távozását követően nem ért véget az együttlét, a roma szakkollégium hallgatóinak figyel­me Sztojka Attilára, az EMMI Terü­leti Felzárkózási Ügyek Osztályának vezetőjére irányult, aki saját életút­­járól szólva arról beszélt, hogy cigány értelmiségiként is meg kell maradni­uk közösségükben, hogy valóban segíthessenek a hazai cigányság fel­­emelkedésében. ■ - vési -SZEPTEMBERBEN EVANGÉLIKUS ÓVODA INDULHAT BÉKÉSCSABÁN? Boldog elsősök járnak a csabai evangélikus általános iskolába Rajzóra a békéscsabai evangélikus általános iskola első osztályában. A kép jobb szélén Pappné Hüttner Csilla tanítónő. ^ Sikeres félévet zárt a Békéscsa­bai Evangélikus Általános Is­kola, Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény alsó tagozata, amely tavaly szeptemberben két első osztállyal indult. Régi vágya volt az iskola vezetésének, hogy évente egy-egy újabb évfolyam be­indításával négy év alatt teljessé tegye a képzést, így Békéscsabán az evangé­likus oktatás az elsőtől a tizenharma­dik évfolyamig lesz elérhető (korábban ötödikesek voltak a legfiatalabb diákok). Sőt ha minden a tervek szerint halad, ez év szeptemberétől megkezdi mun­káját az evangélikus óvoda is. Tavaly tavasszal már a nyílt napo­kon is sejteni lehetett, hogy nagy az ér­deklődés az első osztály iránt. Oly­annyira, hogy a jelentkező ötvenkét kisgyermekkel végül a tervezett egy helyett két osztály kezdte meg mun­káját - mesélte az Evangélikus Életnek Pappné Hüttner Csilla tanítónő, az al­só tagozat munkaközösség-vezetője. A kicsik a patinás főépület szom­szédságában lévő, frissiben megvásá­rolt és korábban szakképzés céljaira használt épületben tanulnak Pap­pné Hüttner Csilla és Kondor Klára, valamint Kvaszné Fábián Enikő és Tóth Erika tanítónők lelkiismeretes munkája és az iskola vezetésének tá­mogató hozzáállása folytán nyugodt és kiegyensúlyozott körülmények között.- Következetesen, szeretettel és dif­ferenciáltan nevelünk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a lassabban haladók és a jobb képességekkel bírók egyaránt számukra megfelelő feladatokat kap­nak az órákon, mindenkiből a legjob­bat akarjuk kihozni - mondta el az al­sós munkaközösség vezetője, aki hu­szonöt éve tanít Békéscsabán. Büsz­kén mesélte, hogy mindkét osztály nevelői hasonló szemlélettel, maximá­lis erőbedobással dolgoznak. A gyerekek tizenegy óvodából ér­keztek, külvárosból és belvárosból egyaránt, de még szomszédos telepü­lésekről is hoztak kicsiket. Jó kezde­ményezésnek tűnik, hogy a közel­múltban meghívták azokat az óvónő­ket, akik óvodáskorukban foglalkoz­tak a tanulást itt, ebben az új iskolá­ban megkezdő gyerekekkel. Tudato­sították bennük, hogy közösek a si­kereik, hiszen a kicsik nagyon gon­dos felkészítést kaptak az iskolára.- A mindennapok pedagógiájában a pozitív megerősítést gyakoroljuk, kevésbé a büntetést. Sokat beszélge­tünk, és kollégáimmal igyekszünk az emberi értékeket személyes példánk alapján átadni. A gyerekek ebben a korban még nagyon nyitottak, példá­ul könnyen átveszik az oktatás egy­házi jellegéhez kapcsolódó szokáso­kat a köszöntésben, az étkezések előtti imádkozásban. Nagy nyugal­mat ad a napi munkához, hogy imá­val indítunk. így azok a gyerekek is lenyugodva kezdhetik a napot, akik kevéssé rendezett családból érkeznek, vagy viselkedészavarral küzdenek, sa­játos nevelési igényűek - mondta el Pappné Hüttner Csilla. A gyerekeknek természetesen a fe­lekezetűknek megfelelő hitoktatást is biztosítja az iskola. De mást is: sza­badidős elfoglaltságként szivacskézi­­labdázhatnak, focizhatnak, bábszín­házát látogatnak, és sokan élnek a művészeti képzés lehetőségével is az alapfokú művészeti iskolában. Igazán kedves színfoltját jelenti az iskola életének, amikor ezek a hat-hét éves gyerekek bekapcsolódnak a „na­gyok” életébe: a tanévnyitón például együtt vonultak be a templomba a ti­­zenharmadikos végzősökkel, és a nagy egyházi ünnepeken is együtt vannak. ■ Szegfű Katalin Kolarovszki Zoltán igazgatót az első osztályokról és a jövőről kérdeztük- Az elsős osztályok indításakor fokozott ér­deklődés nyilvánult meg iskolánk iránt. Úgy tűnik, reális esély van arra, hogy szeptember­ben újabb két első osztályt indíthassunk. Eb­ben a sikerben döntő része lehet annak, hogy az iskolánkban folyó képzésnek jó a híre. Fontos számunkra, hogy szakmai és erköl­csi értelemben egyaránt a legmegfelelőbb pedagógusokat válasszuk ki. A hat-hét évesek megjelenése egészen új jelenség, nagy múltú iskolánkban ilyen kicsi gyerekek korábban so­sem tanultak. Valahogy vidámabb lett az is­kola általuk, hiszen szívük, lelkűk nyitottabb, nevelhetőbbek, és a szü­lőkkel is intenzívebb a kapcsolatunk. Az ilyen korán megkezdett misszió több reménnyel kecsegtet, oktatásuk egyben befektetés a jövőbe.- Szeptembertől valóban megkezdheti munkáját az evangélikus óvo­da?- Kilencven százalék az esélye, hogy elindulhat az óvoda egy vegyes csoporttal. Ehhez el kell készülnie az átépítésnek az érintett iskolaépü­letben, szükség van kellő számú érdeklődőre, akik ide íratják gyermekü­ket, és működési engedélyt kell szereznünk. Azon dolgozunk, hogy meg­találjuk az óvodába készülő gyermekek szüleit: megkerestük azokat, aki­ket három éve kereszteltek a városban, valamint a már iskolánkba járók testvérei, rokonsága is biztos hátteret ad. A miénk lehet az első egyhá­zi fenntartású óvoda Békéscsabán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom