Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-10-14 / 41. szám

14 ◄( 2012. október 14. KRÓNIKA Evangélikus Élet „Énekeljetek az Úrnak új éneket!” Vallásos versek és énekek tolmácsolóinak barcasági találkozója ^ Immár második alkalommal szervezték meg a vallásos vers- és ének­mondók versenyét a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség gyülekezeti termében. A szeptember 29-i találkozót a helyi evangé­likus gyülekezet, a lutheránus püspökség, a brassói katolikus, refor­mátus és unitárius egyházközségek, valamint barcasági pedagógusok rendezték. Az önmagában is dallamos lírai szö­veg és a dallammal társított verses forma szövetkezett a második barca­sági vallásosvers- és énekmondó­találkozó alkalmából. A nem hivatásos versmondók szá­mára meghirdetett versenyre törté­nelmi egyházaink vallásos lelkületű tagjai neveztek be. Idén huszonkilenc jelentkező válogatott irodalmunk gazdag tárházából. A versenyzők az egyéniségüknek megfelelő verset, il­letve dalt választottak, így minden vers és dal, minden kimondott, tol­mácsolt gondolat egy-egy hiteles ki­nyilatkoztatás volt Isten és ember örök kapcsolatáról. „Énekeljetek az Úrnak új éneket!” - hirdette az ökumené jegyében szervezett együttlét mottója, hisz a szavakból épített szöveg és a dallam­mal társuló gondolatfüzér a leghite­lesebb kifejezője érzéseinknek, bi­zonyságtétele hitünknek. A zsűrit dr. Nagy Éva, a romániai Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport­minisztérium államtitkári kabinet­jének igazgatója, Dénes Ida tanítónő, Fülöp Károly tanár, Kozsik József ma­rosvásárhelyi színművész, illetve a testület elnökeként dr. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség el­ső beosztott diplomatája alkotta. Az első díjat Iani Andrásnak (Négyfalu), a másodikat Malicski Irénke-Imolának (Négyfalu) ítélte oda a zsűri, a harmadik helyezett pedig Boldizsár Norbert Benjamin (Brassó) lett. A díjazottak szeptember 30-án részt vettek a szervező egyházközség templomában tartott ökumenikus is­tentiszteleten, majd a Zajzoni Rab István-díj átadásának ünnepségén, s itt az általuk választott versek egyi­kével járultak hozzá a díjátadó ün­nepség kiteljesedéséhez. A Brassói Lapok különdíját a gyer­­gyószentmiklósi Szent Anna Gyer­mekotthonból érkezett csapat nyer­te el, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által felajánlott különdíjakat az első három helyezett kapta. A bu­karesti magyar nagykövetség külön­díját Iani András érdemelte ki. A zsűri általános véleménye sze­rint a találkozó, illetve a verseny el­érte célját, hiszen a megszólított, hitük és egyházuk mellett elkötelezett ifjak vallomástétele egyértelmű volt. A testület tagjai reményüket fejezték ki, hogy a találkozónak eredményes folytatása lesz. ■ Fülöp Károly, a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye felügy elője Istentiszteleti rend • 2012. október 14. Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 9,1-8; Ef 4,20-28. Alapige: íMóz 1,26-28.31. Énekek: 291., 47. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) dr. Agod Anett; de. 10. (német) Johan­nes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvös­völgyi út 193. de. 9. Veperdi Zoltán; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 u. Szto­­janovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Horváth Ferenc; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Dar­vas Anikó; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (asztali beszélge­tések) Zászkaliczky Péter; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél íx. Románná Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. xo. (szlo­vák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. (úrv.) Románná Bolba Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katoli­kus templom) de. xx. (úrv.) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Rozs-Nagy Szil­via, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. xo. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. fél xx. (úrv., 84. templomszentelő ünnep) dr. Orosz Gábor Viktor; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Bu­­dagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegy­­vidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. xo. (úrv.) Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. xo. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. xx. (úrv., hálaadó istentisztelet) Hulej Enikő; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél xo. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. xo. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. xo. Ponicsán Erzsé­bet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cin­­kota, XVL, Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Halász Alexandra; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Halász Alexandra; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Deák László; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Éva; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Éva; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Hokker Zsolt; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél xo. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református temp­lom) du. 2. Összeállította: Boda Zsuzsa Országos magyar missziós nap Szlovákiában ^ Szinte egész Szlovákia magyar evangélikus gyülekezetei képvisel­tették magukat azon a rendezvé­nyen, amelyet a tornaijai ágostai hitvallású evangélikus egyház­­község magyar anyanyelvű hívei szerveztek. A helyi evangélikus templomban zajlott szeptember 22-i eseménynek Magyarország­ról érkezett vendégei is voltak. A missziói nap nyitányaként Nagy Olivér alsószeli evangélikus lelkész üdvözölte az összegyülekezett hí­veket. Közülük sokan nagy utat meg­­téve érkeztek Tornaijára: jelen volt dr. Garádi Péter, a Budaörsi Evangélikus Egyházközség felügyelője - akit mél­tán nevezhetnénk a felvidéki magyar evangélikus misszió legelhivatot­­tabbjának - és neje, illetve a nyírte­leki Filadelfia gyülekezet tagjai is együtt ünnepeltek a helyiekkel. A programot a sajógömöri György­­fi Tünde hegedűjátéka nyitotta, elkáp­ráztatva az egybegyűlteket, majd a szintén fiatalokból álló saj ószentki­rályi evangélikus női kórus éneke csendült föl. A nyitóáhítatot Rusznyák Dezső sajógömöri lelkész tartotta, a ven­déglátó gyülekezetét pedig Doró György helyi presbiter mutatta be. Felidézte, hogy az egyházközség élt már át nagyon ínséges időszakokat, de minden nehézség ellenére ma is él és tevékenykedik a gyülekezet. Je­lenleg is azzal a ténnyel kell szem­besülnie a közösségnek, hogy lelké­sze csak szlovák nyelven tudja hir­detni az igét. Az ilyen válságos időkben - talán már egy évszázada - a sajógömöri egyházközség mindenkori lelkésze segíti ki a tornaljaiakat, így van ez ma is. A szeptemberi missziós nap sem jöhetett volna létre nélkülük. A helyi gyülekezet nagy segítséget ka­pott továbbá - Rusznyák Dezső lel­kész mellett - Lóczy Tibor sajógömö­ri presbitertől, illetve jó néhány támo­gatótól, akiknek az adományai ugyan­csak hozzásegítettek az értékes prog­ram megszervezéséhez. Az evangélizáció keretében a Nyír­telekről érkezett vendégek őszintén beszámoltak megtérésükről, és arról is szóltak, hogy ennek eredményeként milyen pozitív változások történtek a lelkűkben és életformájukban. Zenés összeállításukat nagy figyelemmel kísérte, tetszéssel fogadta a „színül­tig telt” templom közönsége. A délelőtti program végén Györfi Mihály, a Filadelfia gyülekezet lelké­sze tartott evangélizációt A kereszt botránya címmel, majd szerény ebéd­del zárult a nap első része. A kitűnő gulyást a sajólenkei szlovák anyanyel­vű eangélikusok készítették el, és a felszolgálásában is segédkeztek. A délutáni programnak is a temp­lom volt a helyszíne. Kerekasztal­­beszégetést hallgathattak meg az ér­deklődők Göllner Pálnak, az Evangé­likusok Közössége az Evangéliumért alelnökének a vezetésével. A sikeres missziós nap úrvacsorái istentisztelettel zárult Adámi Lász­ló nyíregyházi lelkész szolgálatával. Az úrvacsoraosztásban Viliam Solá­­rik gömörhosszúszói, illetve István Marcel tornaijai lelkész segédkezett. Miután szinte a gyülekezet egésze magához vette Krisztus testét és vé­rét, Isten kegyelmében megnyugod­va és megtisztulva énekelte el az evangélikus himnuszt. ■ Doró György Találkoztak a Petőfi-emlékhelyek ápolói ► Petőfi Sándor sokfelé járt az országban, talán egyetlen magyar költő nem gyalogolt annyit a hazai tájak országútjain, mint ő. Ahol megfor­dult, ahol élt, ahol alkotott, alakját máig legendák övezik, és a kései utódok féltőn őrzik ott-tartózkodásának szellemi vagy tárgyi emléke­it. Ezek a települések, porták tekinthetők Petőfi-emlékhelyeknek. A nyilvántartások szerint 64 ilyen létezik, ebből 20 hazai, 15 az egykori Felvidéken, 3 Kárpátalján, 26 pedig Erdélyben található. Az Országos Petőfi Sándor Társaság a nyolcvanas évektől kezdve minden évben meg­szervezi az emlékhelyek találkozóját, ahol lehetőség nyílik arra, hogy tudomány és kultusz találkozzék, és új kutatási eredmények kerülje­nek át a közművelődésbe, az oktatásba, a mindennapi életbe. Pápa városa előtt nem ismeretlen az emlékhelyek országos találkozója, hiszen x986-ban - az elsők között - a város adott otthont a rangos ese­ménynek. A pápai Petőfi Asztaltár­saság tavalyi kezdeményezésére az Országos Petőfi Sándor Társaság és Pápa Város Önkormányzata felvette a kapcsolatot egymással, és a nagy múltú Pápai Református Gyűjtemé­nyekkel karöltve - huszonhat év után - ez év szeptember 29-én újra Pápán szervezték meg a találkozót. A 26. alkalomra a pápai reformá­tus Ótemplom ódon falai között ke­rült sor - ahol akár Petőfi is megfor­dulhatott pápai kollégiumi diákként. Varga Géza nyugdíjas gimnázium­igazgató felvezetője után, a Petőfire emlékeztető előadások megkezdése előtt Pápa város polgármestere, dr. Áldozó Tamás köszöntötte a sokfe­­lől a településre érkezett Petőfi-kul­­tusz-ápolókat, majd Kispálné dr. Lu­­cza Ilona, a társaság elnök asszonya, valamint Köntös László gyűjteményi igazgató üdvözölte a tanácskozást. A pápai Petőfi Sándor Gimnázium diákjainak irodalmi összeállítását kö­vetve előbb dr. Hudi /ózse/levéltárve­­zető Pápa reformkori egyesületeinek életéről, majd Mezei Zsolt főkönyvtá­ros a város Petőfihez kötődő emléke­iről, végül a híres pápai református gimnázium tanára, Veress Zsuzsanna Petőfi Pápán írt költeményeiről beszélt előadásában. Az előadások végén pá­pai Petőfi-emlékekbői összeállított ki­állítást tekinthettek meg a jelenlévők. A Március 15. téren álló Petőfi-szo­­bornál koszorúzás zajlott, a települé­sek küldöttei helyezték el a tisztelet virágait. A tekintélyes rendezvényen helyi lokálpatrióták is megjelentek, köztük Fejes Sándor, Huszár János és Kerecsényi Zoltán. Utóbbi kettő ko­rábban számos publikációt, kötetet je­lentetett meg a halhatatlan szellemű - az idén kerek százhetven esztende­je Pápán Petrovicsból Petőfivé vált - evangélikus poétáról. A pápai tanácskozás résztvevői hallhattak a hajdani pápai diák életé­nek kevésbé közismert momentu­mairól s különösképpen verseiről; azokról, amelyekről kevés szó esik az oktatásban. Hallatlanul élvezetes és megragadó előadást tartott Veress 8 Zsuzsanna, a református gimnázi- I um tanára; az elhangzottakat sok mai fiatalnak hallania kellett volna. Ki­tűnt, hogy Petőfinek hatalmas igazság­érzete volt, folyton kereste, kutatta az élet nagy kérdéseit, s vallotta, hogy ő nem a világgal akar elsősorban béké­ben élni, hanem a saját lelkiismereté­vel. Petőfi szerint az ember egyedüli nagy értéke a jellem; ha valakinek nincs jelleme, akkor semmije sincs. Nem ismerték és ma sem ismerik Petőfit eléggé, túl azon, hogy azt a húsz-harminc versét idézgetik, ame­lyek a szöveggyűjteményekben is megtalálhatók. A hazai Petőfi-kutatás­­nak, a kultusz továbbőrzőinek nagy feladatuk van a jövőben is, hiszen - bármennyire hihetetlen is - Petőfiről még mindig nem tudunk eleget. ■ EvÉlet-infó

Next

/
Oldalképek
Tartalom