Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-07 / 40. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2012. október 7. » 15 Mindenki számára elérhető luxus E sorok írója meglepődött azon, hogy az alábbi, igen szarkasztikus mondás eredete milyen régi időkre nyúlik vissza: „Az angol igazságszolgáltatás ugyanúgy bárki számára nyitva áll, akárcsak a Hotel Ritz." Legalábbis az Answers.com szerint az 1830-ban született Sir James Mathew angol bíró szájából hangzott el, és kétségkívül igaz, hogy a Ritzbe bárki bemehet, de ahhoz, hogy a világ egyik leghíresebb szállodájának szolgáltatásait igénybe is vegye, bizony igen vastag pénztárcával kell rendelkeznie. Kicsit hasonló ugyanis az internet világa. Tíz éve mindenhonnan azt lehetett hallani, hogy elég csak egy egyszerű weboldal, és bárki megtalálhat minket a világhálón. Ami persze igaz is, de már akkor sem lehetett megúszni azt, hogy egy internetes projekt sikeréhez ne fektessünk be komoly munkát. Ha manapság körbenézünk, azt tapasztaljuk, hogy a sikeres oldalak általában évek óta csiszolgatott egyedi fejlesztések, amelyekhez egy idő után az ingyen letölthető, nyílt forrású rendszerek is hasonlítani kezdenek, de ez a fajta lekövetés nem törvényszerű, és ezért csak irigykedhetünk a jobb megoldásokra. A nyílt forrású rendszerekre való építkezés egy bizonyos szintig képes eljuttatni a rendszerünket, de az egyedi rendszerek flexibilitása néha a lehető legjobb dolog, ami történhet egy internetes projekttel. Az utóbbi pár évben nehéz helyzetbe kerültek a fejlesztők. Nem mindegy ugyanis, hogy az internetezők milyen rendszereken szocializá-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence lódnak, mert más-más helyen is ugyanazt a funkcionalitást várják el, illetve kevésbé érzik magukat komfortosan, ha egy oldal használata eltér például kedvenc közösségi oldaluk működésétől. Az okostelefonokon és táblagépeken történő internetezés pedig még nagyobb feladatot ró az oldal üzemeltetőire, hiszen vagy a weboldalból kell mobilverziót, illetve többtípusú készülékre igazított, úgynevezett reszponzív felületet készíteniük, vagy pedig a még nagyobb munkát jelentő natívalkalmazás-készítésre kell adniuk a fejüket. Persze az internetes megjelenés továbbra is mindenkinek a rendelkezésére áll, akárcsak a Ritz Szálló... Nem is lehet eltitkolni, mennyire nehéz önerőből óriássá nőni, ha valaki tökéletes megjelenést szeretne cégének vagy szervezetének. Valójában viszont könnyű azáltal óriássá válni, ha óriások vállára állunk. Az internetes megjelenés ugyanis a figyelemről szól, a figyelmet pedig ott lehet könnyen megkapni, ahol emberek vannak, ezért az ő magunkhoz édesgetése helyett néha egyszerűbb megoldásnak tűnik, ha inkább saját kommunikációnkat helyezzük át egy másik területre. A Facebookra való költözés ráadásul könnyű megoldásnak is tűnik, hiszen a szervezeti oldalak létrehozása egyszerű, és a rendelkezésre álló széles eszköztár mellett megvan az az előnye, hogy a felhasználónak semmi újat nem kell megtanulnia, ha kommunikálni szeretne velünk. Ugyanakkor korántsem egyszerű például a felhasználók e-mail címeinek összegyűjtése, ha alkalmanként a régi, jól bevált módon szeretnénk őket elérni. A kérdés aktualitása időről időre felmerül, elég, ha csak egyházunk háza táján nézünk körül. Medgyesegyháza evangélikus gyülekezete élőnek tűnik a https://www.facebook.com/evmedgyes címen, míg weboldalukon csak egy ígéret olvasható, hogy hamarosan lesz megújult honlap. Az evangélikus Útmutató iPhone-ra letölthető verzióját könnyebb megtalálni a Facebookon (https://facebook.com/LutheranApp), mint a Google-ban keresve. És úgy tűnik, jelenleg a myLuther oldal törzsfelhasználói is jobban tudnak kommunikálni a facebookos csoportban, mint a négy és fél éve fejlesztett oldalon, amely bár még most sem ment ki a divatból, de talán megérett a nyugdíjazásra. A kérdés, hogy a legsikeresebbnek mondható, fiataloknak szóló evangélikus internetes projekt több mint tizenhétezer bejegyzése és több mint százezer hozzászólása milyen formában éljen tovább? Avagy hogyan kelthető új életre a továbbfejlesztés finanszírozásával? Abban biztosak lehetünk, hogy az emberek nem tűnnek el, és végső soron ők számítanak, nem az internetes rendszerek, amelyekkel elérjük őket. ■ N. B. ^EZ AZ A NAPI’ BUDAPEST SPORTARÉNA 2012 Fehérvári zsoltár Az 1540-es években működött Székesfehérváron Szegedi Lajos. A Szerémi György, János király udvari káplánja által „lutheránus prófétaként” említett Szegedi (aki életét végül unitáriusként fejezte be) 1547-ben, már a török uralom alatti Fehérváron fordította az 51. zsoltárt. A fordítás sikerességét, kedveltségét mutatja, hogy már a 16. században a Váradi énekeskönyvben (1566), a Szegedi Gergely- (1569), a Huszár Gál- (1574) és a Bornemissza-féle gyűjteményekben (1582), a Bártfai énekeskönyvben (1593) is helyet kapott, annak ellenére, hogy Sylvester János elmarasztaló véleményt írt Szegedi fordításairól. Szegedi Lajos szövegére most Daróci Bárdos Tamás zeneszerző komponált egy vegyes kari művet orgonakísérettel az idén negyvenéves székesfehérvári Primavera kórus számára. A kilencvenes években a Primavera kórus mutatta be a Székesfehérvári trilógiát, Daróci Bárdos Tamás három nagyszabású művét is (a Fehérvári Te Deumot 1995-ben; a millecentenáriumi Missa Gratiaet s a magyar zenetörténetben egyedülálló Magyar requiemet 1997-ben; az utóbbi kettőt az Alba Regia szimfonikus zenekarral). A trilógia cédén is megjelent, a felvétel a Magyar Rádióban készült. A Fehérvári zsoltár ősbemutatója október 7-én, vasárnap délután 16 órakor lesz Székesfehérváron, a Budai úti református templomban a zeneszerző jelenlétében, Koós Anita orgonaművész közreműködésével. A Primavera vegyes kart Szabó Adrienn vezényli. A bemutató igazi ökumenikus esemény: az evangélikus fordító művéhez katolikus szerző írt zenét, és református templomban mutatják be. A kórus honlapja: http://www.primavera.hu/ HALAADÓ ES DICSŐÍTŐ NAP MATT REDMAN TIM HUGHES NOEL RICHARDS LZ7 (UK) GOLGOTA GOSPEL KÓRUS DICS-SULI ZENEKARA PINTÉR BÉLA CSISZÉR LÁSZLÓ Üzenet Philip Yancey 2012. október 20 . 16-23'' MISSZIÓ EXPO 12-17'' INFO, JEGYEK: www.ezcizanap.hu EHE1 m 6WfK 7SD13E family UüZi EVÉL&LEVÉL Tisztelt Szerkesztőség! Két cikkel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. A 35. számban (6. oldal) jelent meg dr. Rédly Elemér nyugalmazott plébános úr nyílt levele, amelyben a katolikus egyház házassággal kapcsolatos álláspontját igyekszik védelmezni. Meglepőnek tartom, hogy ilyen vélekedést kell olvasnom az adott kérdésről önálló evangélikus állásfoglalás nélkül. Azt, hogy ez ügyben ezt az elavult, a nagyon jelentős (abszolút számban és a családokon belüli arányszámot tekintve is) élettársi kapcsolatokat negligáló, rosszhiszeműen leértékelő írást közli a lap, remélem, nem kell úgy értelmezni, hogy ezzel evangélikusként is egyet kellene érteni. Magam negyvennyolc éve élek házasságban (sőt egy házastársammal), tehát én is többre tartom ezt a kapcsolatot, de nem úgy, ahogyan a szerző! Mert a növekvő számú élettársi kapcsolat szociálpolitikai és egyéb okait a „ne ítélj, hogy ne ítéltessél” alapján kellene értelmezni. Ehhez az ombudsman magatartása áll közelebb. Még egyet: az Evangélikus Életnek ilyen írások helyett a reverzáliskérdés állásáról kellene inkább írnia, ami régóta hiányzik... A másik cikk dr. Korányi András Örmény válság című írása (a 36. lapszám x. oldalán). Sokkal több objektivitás van benne, mint az előbb említett írásban, de a szerző „külügyi szakértő” voltát bizony megkérdőjelezi a cím is... Ott Magyarország került válságba az ügy kapcsán külpolitikai előrelátását tekintve. Ami Örményországot illeti, az ő válságuk a szovjet időkre nyúlik vissza, a teljesen abszurd (jóllehet etnikailag részben igazolható) területi megosztottságuk miatt, valamint az azeriekkel való vallási ellentét következtében. A cikk igazi hiányossága a gazdasági háttér teljes figyelmen kívül hagyása! Ha valamely ország nagy összegű befektetésre „buzdít" egy olyan országot, amellyel korábbi gazdasági kapcsolatai elenyészőek voltak, akkor ne tegyen súlyos, a saját, adott esetben a magyar jogrenddel ellentétes, különleges gesztust, ráadásul előzetesen! így most sikerült olyan helyzetbe „lavírozni” hazánkat, hogy az azeriek - mintegy „megkímélésünk” címén (!) - semmiféle gazdasági előnyt ne nyújtsanak az általunk tett - egyáltalán nem kötelező - gesztusért. Mindemellett - helyszíni tapasztalataim is megerősítik ezt - minden rokonszenvem továbbra is az örményeké. Dr. Magyar István (Budapest) „Az Úr csodásán működik...” (EÉ 328) Hálás szívvel énekelünk, és csodáljuk az Úr megtartó szeretetét, hogy Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesületünk szolgálatát évtizedeken át megtartotta. Mint ahogy megtartja a szeretetszolgálatot, a diakóniát is az első gyülekezettől az idők végéig. Balról jobbra: Magassy Vilma testvér, Görög Hajnalka főnökasszony és Szén Berta testvér a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület augusztusi konferenciáján, Piliscsabán Századok múlnak, a forma, a hivatalos kifejezések változhatnak, emberek jönnek és mennek, de a szolgálatba hívó Úr Jézus marad. És a szolgálat is megmarad. Jöhetnek megpróbáltatások, mint a harminckilenc évig tartó szétszórattatás: az Úr terve, ügye nem szenved csorbát. Sőt ma már diakóniai képzés indult, hogy felkészített fiatalok végezzék tovább az áldott szolgálatot. „Hallelujás hálaadással / leborulni egy határkőre, / s elindulni hittel, előre, / amerre hív az égi szó.” (Túrmezei Erzsébet: Csodákra emlékezni jó.) Magassy Vilma Fébé-diakonissza Még több templom volt nyitva Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam szeptember 30-i számuk 5. oldalán Ars Sacra - Óbudától Kőbányáig - evangélikus templomok éjszakája című összefoglaló írásukat. A kezdeményezés nagyszerű, magam is többedszerre voltam lelkes résztvevője a templomjáró alkalmaknak. Sajnálattal olvastam azonban, hogy a beszámoló korántsem teljes. Bit Kinyik Anita, a szerző úgy írja, az általa felsorolt templomokon kívül még lehetett helyszín, amely nem reklámozta magát, az este számomra legcsodálatosabb élményét a fasori templom művészeti kincseit bemutató vezetés jelentette, melyet számos helyen láttam hirdetni. (Emlékeim szerint a nyitott templomok éjszakájának hivatalos honlapja is címoldalán, elsőként hirdette a fasori templomot!) Fantasztikus élmény volt a résztvevőknek szakértő művészettörténésztől részletes szakmai elemzést hallani Benczúr Gyula oltárképéről vagy Róth Miksa üvegablakairól. Nagyon sajnálom, hogy a későbbiekben hiába kell majd keresni a lap archívumában ennek a nagyszerű eseménynek akár az említését is. Farkas Ferenc (Budapest)