Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-10-07 / 40. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2012. október 7. » 15 Mindenki számára elérhető luxus E sorok írója meglepődött azon, hogy az alábbi, igen szarkasztikus mondás eredete milyen régi időkre nyúlik vissza: „Az angol igazság­szolgáltatás ugyanúgy bárki számá­ra nyitva áll, akárcsak a Hotel Ritz." Legalábbis az Answers.com szerint az 1830-ban született Sir James Mathew angol bíró szájából hangzott el, és kétségkívül igaz, hogy a Ritzbe bár­ki bemehet, de ahhoz, hogy a világ egyik leghíresebb szállodájának szol­gáltatásait igénybe is vegye, bizony igen vastag pénztárcával kell rendel­keznie. Kicsit hasonló ugyanis az internet világa. Tíz éve mindenhonnan azt le­hetett hallani, hogy elég csak egy egy­szerű weboldal, és bárki megtalálhat minket a világhálón. Ami persze igaz is, de már akkor sem lehetett megúszni azt, hogy egy internetes projekt sikeréhez ne fektessünk be komoly munkát. Ha manapság körbenézünk, azt ta­pasztaljuk, hogy a sikeres oldalak ál­talában évek óta csiszolgatott egye­di fejlesztések, amelyekhez egy idő után az ingyen letölthető, nyílt for­rású rendszerek is hasonlítani kezde­nek, de ez a fajta lekövetés nem tör­vényszerű, és ezért csak irigykedhe­tünk a jobb megoldásokra. A nyílt forrású rendszerekre való építkezés egy bizonyos szintig képes eljuttat­ni a rendszerünket, de az egyedi rendszerek flexibilitása néha a lehe­tő legjobb dolog, ami történhet egy internetes projekttel. Az utóbbi pár évben nehéz hely­zetbe kerültek a fejlesztők. Nem mindegy ugyanis, hogy az internete­zők milyen rendszereken szocializá-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence lódnak, mert más-más helyen is ugyanazt a funkcionalitást várják el, illetve kevésbé érzik magukat kom­fortosan, ha egy oldal használata el­tér például kedvenc közösségi olda­luk működésétől. Az okostelefono­kon és táblagépeken történő interne­tezés pedig még nagyobb feladatot ró az oldal üzemeltetőire, hiszen vagy a weboldalból kell mobilverziót, illet­ve többtípusú készülékre igazított, úgynevezett reszponzív felületet ké­szíteniük, vagy pedig a még nagyobb munkát jelentő natívalkalmazás-ké­­szítésre kell adniuk a fejüket. Persze az internetes megjelenés to­vábbra is mindenkinek a rendelkezé­sére áll, akárcsak a Ritz Szálló... Nem is lehet eltitkolni, mennyire nehéz önerőből óriássá nőni, ha va­laki tökéletes megjelenést szeretne cégének vagy szervezetének. Valójá­ban viszont könnyű azáltal óriássá válni, ha óriások vállára állunk. Az in­ternetes megjelenés ugyanis a figye­lemről szól, a figyelmet pedig ott le­het könnyen megkapni, ahol embe­rek vannak, ezért az ő magunkhoz édesgetése helyett néha egyszerűbb megoldásnak tűnik, ha inkább saját kommunikációnkat helyezzük át egy másik területre. A Facebookra való költözés ráadá­sul könnyű megoldásnak is tűnik, hi­szen a szervezeti oldalak létrehozá­sa egyszerű, és a rendelkezésre álló széles eszköztár mellett megvan az az előnye, hogy a felhasználónak sem­mi újat nem kell megtanulnia, ha kommunikálni szeretne velünk. Ugyanakkor korántsem egyszerű például a felhasználók e-mail címe­inek összegyűjtése, ha alkalmanként a régi, jól bevált módon szeretnénk őket elérni. A kérdés aktualitása időről időre felmerül, elég, ha csak egyházunk há­za táján nézünk körül. Medgyes­­egyháza evangélikus gyülekezete élőnek tűnik a https://www.face­­book.com/evmedgyes címen, míg weboldalukon csak egy ígéret ol­vasható, hogy hamarosan lesz meg­újult honlap. Az evangélikus Útmutató iPhone-ra letölthető verzióját könnyebb megta­lálni a Facebookon (https://face­­book.com/LutheranApp), mint a Google-ban keresve. És úgy tűnik, je­lenleg a myLuther oldal törzsfelhasz­nálói is jobban tudnak kommunikálni a facebookos csoportban, mint a négy és fél éve fejlesztett oldalon, amely bár még most sem ment ki a divatból, de talán megérett a nyugdíjazásra. A kérdés, hogy a legsikeresebbnek mondható, fiataloknak szóló evangé­likus internetes projekt több mint ti­zenhétezer bejegyzése és több mint százezer hozzászólása milyen formá­ban éljen tovább? Avagy hogyan kelthető új életre a továbbfejlesztés finanszírozásával? Abban biztosak le­hetünk, hogy az emberek nem tűn­nek el, és végső soron ők számítanak, nem az internetes rendszerek, ame­lyekkel elérjük őket. ■ N. B. ^EZ AZ A NAPI’ BUDAPEST SPORTARÉNA 2012 Fehérvári zsoltár Az 1540-es években működött Szé­kesfehérváron Szegedi Lajos. A Sze­­rémi György, János király udvari káp­lánja által „lutheránus prófétaként” említett Szegedi (aki életét végül unitáriusként fejezte be) 1547-ben, már a török uralom alatti Fehérváron fordította az 51. zsoltárt. A fordítás si­kerességét, kedveltségét mutatja, hogy már a 16. században a Váradi énekeskönyvben (1566), a Szegedi Gergely- (1569), a Huszár Gál- (1574) és a Bornemissza-féle gyűjtemények­ben (1582), a Bártfai énekeskönyvben (1593) is helyet kapott, annak ellené­re, hogy Sylvester János elmaraszta­ló véleményt írt Szegedi fordításairól. Szegedi Lajos szövegére most Daróci Bárdos Tamás zeneszerző komponált egy vegyes kari művet orgonakísérettel az idén negyven­éves székesfehérvári Primavera kó­rus számára. A kilencvenes években a Primave­ra kórus mutatta be a Székesfehérvá­ri trilógiát, Daróci Bárdos Tamás három nagyszabású művét is (a Fehér­vári Te Deumot 1995-ben; a millecen­­tenáriumi Missa Gratiaet s a magyar zenetörténetben egyedülálló Magyar requiemet 1997-ben; az utóbbi kettőt az Alba Regia szimfonikus zenekar­ral). A trilógia cédén is megjelent, a fel­vétel a Magyar Rádióban készült. A Fehérvári zsoltár ősbemutató­ja október 7-én, vasárnap délután 16 órakor lesz Székesfehérváron, a Bu­dai úti református templomban a ze­neszerző jelenlétében, Koós Anita or­gonaművész közreműködésével. A Primavera vegyes kart Szabó Adri­enn vezényli. A bemutató igazi ökumenikus esemény: az evangélikus fordító művéhez katolikus szerző írt zenét, és református templomban mu­tatják be. A kórus honlapja: http://www.pri­­mavera.hu/ HALAADÓ ES DICSŐÍTŐ NAP MATT REDMAN TIM HUGHES NOEL RICHARDS LZ7 (UK) GOLGOTA GOSPEL KÓRUS DICS-SULI ZENEKARA PINTÉR BÉLA CSISZÉR LÁSZLÓ Üzenet Philip Yancey 2012. október 20 . 16-23'' MISSZIÓ EXPO 12-17'' INFO, JEGYEK: www.ezcizanap.hu EHE1 m 6WfK 7SD13E family UüZi EVÉL&LEVÉL Tisztelt Szerkesztőség! Két cikkel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. A 35. számban (6. oldal) jelent meg dr. Rédly Elemér nyugalmazott plébános úr nyílt leve­le, amelyben a katolikus egyház házassággal kapcsolatos álláspontját igyek­szik védelmezni. Meglepőnek tartom, hogy ilyen vélekedést kell olvasnom az adott kérdésről önálló evangélikus állásfoglalás nélkül. Azt, hogy ez ügy­ben ezt az elavult, a nagyon jelentős (abszolút számban és a családokon be­lüli arányszámot tekintve is) élettársi kapcsolatokat negligáló, rosszhiszemű­en leértékelő írást közli a lap, remélem, nem kell úgy értelmezni, hogy ez­zel evangélikusként is egyet kellene érteni. Magam negyvennyolc éve élek házasságban (sőt egy házastársammal), te­hát én is többre tartom ezt a kapcsolatot, de nem úgy, ahogyan a szerző! Mert a növekvő számú élettársi kapcsolat szociálpolitikai és egyéb okait a „ne ítélj, hogy ne ítéltessél” alapján kellene értelmezni. Ehhez az ombudsman maga­tartása áll közelebb. Még egyet: az Evangélikus Életnek ilyen írások helyett a reverzáliskérdés állásáról kellene inkább írnia, ami régóta hiányzik... A másik cikk dr. Korányi András Örmény válság című írása (a 36. lap­szám x. oldalán). Sokkal több objektivitás van benne, mint az előbb emlí­tett írásban, de a szerző „külügyi szakértő” voltát bizony megkérdőjelezi a cím is... Ott Magyarország került válságba az ügy kapcsán külpolitikai előrelátását tekintve. Ami Örményországot illeti, az ő válságuk a szovjet idők­re nyúlik vissza, a teljesen abszurd (jóllehet etnikailag részben igazolható) területi megosztottságuk miatt, valamint az azeriekkel való vallási ellen­tét következtében. A cikk igazi hiányossága a gazdasági háttér teljes figyelmen kívül hagyá­sa! Ha valamely ország nagy összegű befektetésre „buzdít" egy olyan orszá­got, amellyel korábbi gazdasági kapcsolatai elenyészőek voltak, akkor ne te­gyen súlyos, a saját, adott esetben a magyar jogrenddel ellentétes, különle­ges gesztust, ráadásul előzetesen! így most sikerült olyan helyzetbe „lavíroz­ni” hazánkat, hogy az azeriek - mintegy „megkímélésünk” címén (!) - sem­miféle gazdasági előnyt ne nyújtsanak az általunk tett - egyáltalán nem kö­telező - gesztusért. Mindemellett - helyszíni tapasztalataim is megerősítik ezt - minden ro­­konszenvem továbbra is az örményeké. Dr. Magyar István (Budapest) „Az Úr csodásán működik...” (EÉ 328) Hálás szívvel énekelünk, és csodáljuk az Úr megtartó szeretetét, hogy Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesületünk szolgálatát évtizedeken át megtartot­ta. Mint ahogy megtartja a szeretetszolgálatot, a diakóniát is az első gyüle­kezettől az idők végéig. Balról jobbra: Magassy Vilma testvér, Görög Hajnalka főnökasszony és Szén Berta testvér a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület augusztusi konferen­ciáján, Piliscsabán Századok múlnak, a forma, a hivatalos kifejezések változhatnak, embe­rek jönnek és mennek, de a szolgálatba hívó Úr Jézus marad. És a szolgálat is megmarad. Jöhetnek megpróbáltatások, mint a harminckilenc évig tartó szétszórat­­tatás: az Úr terve, ügye nem szenved csorbát. Sőt ma már diakóniai képzés indult, hogy felkészített fiatalok végezzék tovább az áldott szolgálatot. „Hallelujás hálaadással / leborulni egy határkőre, / s elindulni hittel, elő­re, / amerre hív az égi szó.” (Túrmezei Erzsébet: Csodákra emlékezni jó.) Magassy Vilma Fébé-diakonissza Még több templom volt nyitva Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam szeptember 30-i számuk 5. oldalán Ars Sacra - Óbu­dától Kőbányáig - evangélikus templomok éjszakája című összefoglaló írá­sukat. A kezdeményezés nagyszerű, magam is többedszerre voltam lelkes résztvevője a templomjáró alkalmaknak. Sajnálattal olvastam azonban, hogy a beszámoló korántsem teljes. Bit Kinyik Anita, a szerző úgy írja, az általa felsorolt templomokon kívül még lehetett helyszín, amely nem reklámozta magát, az este számomra leg­csodálatosabb élményét a fasori templom művészeti kincseit bemutató ve­zetés jelentette, melyet számos helyen láttam hirdetni. (Emlékeim szerint a nyitott templomok éjszakájának hivatalos honlapja is címoldalán, elsőként hirdette a fasori templomot!) Fantasztikus élmény volt a résztvevőknek szak­értő művészettörténésztől részletes szakmai elemzést hallani Benczúr Gyu­la oltárképéről vagy Róth Miksa üvegablakairól. Nagyon sajnálom, hogy a későbbiekben hiába kell majd keresni a lap ar­chívumában ennek a nagyszerű eseménynek akár az említését is. Farkas Ferenc (Budapest)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom