Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-23 / 38. szám
Evangélikus Élet élő víz 2012. szeptember 23. !► 11 A palánta és a siker Egy sikeres üzletember elérkezettnek látta az időt arra, hogy átadja üzletének vezetését valaki másnak. Nem az igazgatók vagy a gyermekei közül nevezett ki utódot, hanem úgy döntött, összehívja a cég összes fiatal vezetőjét. így szólt hozzájuk: „Itt az idő, hogy megtaláljam magam helyett a következő cégvezetőt. Úgy döntöttem, közületek választok.” A fiatal menedzserek nagyon meglepődtek, de a cégvezető folytatta: „Ma mindannyian kaptok tőlem egy igazán különleges magot. Ültessétek el, locsoljátok, és pont egy év múlva mutassátok meg nekem, mi kelt ki belőle. A növényeitek alapján fogom eldönteni, hogy ki lesz a következő cégvezető.” A menedzserek egyike, Jim izgatottan mesélt feleségének a tervről. A felesége segített neki cserepet, földet, tápot vásárolni, és Jim elültette a magot. Mindennap meglocsolta, és figyelte, kikel-e. A menedzserek közül hamarosan arról számoltak be néhányan, hogy az ő palántájuk már kikelt, és növekedésnek indult. Jim továbbra is naponta nézegette a cserepet, kikelt-e a mag. Hetek múltak el, de semmi nem történt. Mindenki más a palántájáról beszélt, ám Jimé csak nem akart kikelni, és ő már kezdte nagy kudarcnak érezni a dolgot. Hat hónap telt el, és továbbra sem mutatkozott semmi. Jim arra a következtetésre jutott, hogy elpusztította a magot, de kollégáinak nem árulta el. Továbbra is elszántan öntözte és táplálta, mert nagyon szerette volna, hogy kikeljen. Az év elteltével a cégvezető utasította a fiatal vezetőket, hogy hozzák be a palántáikat, és mutassák meg neki. Jim semmiképp sem akart üres cseréppel beállítani a munkahelyére. A felesége rábeszélésére úgy döntött, hogy mégis megteszi. Tudta, ez lesz élete legmegalázóbb pillanata, de azt is tudta, hogy a feleségének igaza van, és így tisztességes. Jim bevitte tehát magával az üres cserepet az ülésterembe. Már belépésekor megcsodálhatta, hogy a többiek palántáiból milyen gyönyörű növények lettek. Méretükre és formájukra nézve is nagyon mutatósak voltaic. Amikor Jim letette az üres cserepet, kollégái közül többen nevetni kezdtek. Az ügyvezető megérkezésekor Jim inkább háttérbe vonult. „Hű, de gyönyörű növényeket sikerült felnevelnetek! - mondta a cégvezető. - Ma valamelyikőtöket kinevezem magam helyett cégvezetőnek.” Aztán észrevette Jimet, és az üres cseréppel együtt előrehívta. Jimet kiverte a veríték. „A cégvezető tud a szörnyű fiaskóról. Még az is lehet, hogy azonnal ki fog rúgni.” Ahogy a cégvezetőhöz ért, az rögtön rákérdezett, mi történt a maggal. Jim elmesélte, hogy minden próbálkozása ellenére sem nőtt ki belőle semmi. A cégvezető a csoporthoz fordulva megkért mindenkit - Jimet kivéve -, hogy üljön le. Aztán Jimre nézett, és rámutatva bejelentette: „íme, itt van előttünk a következő cégvezető.” Majd belefogott a magyarázatba: „Pontosan egy évvel ezelőtt mindannyiótoknak, akik most itt vagytok, adtam egy magot. Azt mondtam, ültessétek el, gondozzátok, és hozzátok vissza egy év múlva. De valójában olyan magot kaptatok tőlem, amelyik nem kelhetett ki, mert megfőztem. Ti pedig mind, Jimet kivéve, szép és egészséges növényeket hoztatok nekem. Vagyis amikor láttátok, hogy nem kel ki a mag, egyszerűen vettetek egy palántát. Csak Jimnek volt bátorsága ahhoz, hogy elém álljon tisztességesen az üres cseréppel. Ezért ő az egyedüli közietek, aki megérdemli, hogy cégvezető legyen.” így szól a mondás: Aki tisztességet ültet, bizalmat arat. Aki jóságot ültet, barátokat arat. Aki emberséget ültet, nagyságot arat. Aki kitartást ültet, elkötelezettséget arat. Aki szorgalmat ültet, sikert arat. Aki megbocsátást ültet, megbékélést arat. Aki hitet ültet, szüretelni fog. Legyen tehát gondod arra, mit ültetsz, mert ez határozza meg, hogy később mit fogsz learatni. „Akifeddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, az kitudódik róla” (Péld 10,9) „A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk” (Péld 11,3) ■ Ismeretlen szerző Forrás: Monday Manna Budapest, Deák téri evangélikus templom 2012. október 13. szombat 10-16 óra Hazatérés (Jet 31,7-9)- Orbán Attila Miért lőttünk Magyarországra? Firmita és caetitia nővérek a németországi Oarmscadtbói Avi Snyder misszionárius (USA) Szekciói, kerekcaztai-btszelgetések Ne félj* - versek Isten kertjéből Sadin Ádám és Surovtncz Latira (cseUá) etőadásáten út gmaááim észterme) Az egyház megtérése - De Garádt Péter (gyülekezeti terem) A család megtérése - Or. Safiat János család terapeuta (klub) Hol a Foki pereme’ A tempiomkapuban? - Deák László logirtwézMii» 12-esSmtetme) Hogyan beszélgethetek Istennel?- Or. Győri József né Or. Dreoycwzfcy Irén (a templom sekrestyéje) Zsidók Jézusért - Avt Snyder, Tar Kata (tmrmterem) Miért jöttünk Magyarországra’ - Permit» és taetstta nővérek laétarról ogrdá tttft# A lelkigondozás kérdései - 8akay Beates* (gyülekezeti kisterem)- Orbán Attila ífwspfe*!- EtaMfy ©éza éatojswi tornaterem} lm egyház szerény vendéglátási biztosit)- Szemerédi Bernadett szmmüvész (ének) Az etsó és a második kopernikuszi fordulat- Prof. ük Keftermayer Miklós sejttatató Meghalt és fe&amadott, elveszett és megtatáftatoit tilt 15,,32) - lítzés István úrvacsata Beléptem egy új kapun, amelytől nagyon féltem. A születésem pillanatában az elképzelhető összes fóbiát rám tette az Úr, amelyek a kórházzal, a betegséggel, a betegség szagával és látványával összefügghetnek. Padlón végződött eddig minden vérvételem; időpontra kellett mennünk a gyerekorvoshoz, mert a várakozásban jobban féltem, mint a kis betegem; és még a szülészetről is megszöktem mindig - az aktuális betegjogi képviselő segítségével - a szülés után pár órával. De tudtam, hogy eljön az idő, amikor nem lesz hová futni, és maradnom kell, helyt kell állnom. Megér eztem, hogy közeledik az idő! Imádkoztam a csodáért: a hányás- és ájulásmentes szolgálat kegyelméért! És eljött az a hétfő, amikor rohannom kellett a sürgősségire, mert a nagymamám agyi infarktust kapott. A bajok közepette ámulva kacsintottam fel az égre, és hálát adtam: sikerült! Megkaptam a Léleknek egy speciális ajándékát. És hogy ez teljes bizonyosság legyen, mindent bevetett az Úr. Rögtön a bejáratnál a mosdóból ömlött ki a víz, mert valaki egy zsebkendővel eldugaszolta a lefolyót, és megnyitotta a csapot. Berohantam, elzártam, kikotortam - szag ide vagy oda, két négyzetméteren akadályoztam meg könnyedén az özönvizet. A következő pillanatban egy bácsihoz kellett futnom, aki tehetetlenülfeküdt magára hagyva a folyosón, és nem tudta betakarni magát. A másik oldalon egy néni a kezemetfogta, hogy vizet adjak neki. Mamámra várva egy ismeretlen Ilonka néni az életéről és Horthy Miklósról mesélt, miközben fogta a kezében a vizeletgyűjtő zacskóját. Figyeltem rá, hallgattam, megölelt. Nem estem össze! A kórteremben egy haldokló feküdt a mamám mellett, és hörögve fejjel készült leborulni az ágyról..., el tudtam kapni! Az első pár óra a kórházban teljes harckészültségben telt, és tudtam, hogy ez a változás bennem és körülöttem kegyelem. Beléptem egy új kapun, amelytől már nem félek, mert nem az orrom, a gyomrom, a fülem, a kezem... működik, hanem a nagy Gyógyító ereje! És természetesen én sem lettem hős, csak parányi eszköz a tervében. ■ Papp Andrea HETI ÚTRAVALÓ „Krisztus Jézus megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet’.’ (2Tim 1,10) Szentháromság ünnepe után a 16. héten az Útmutató reggeli és heti igéi az örök élet és a halál tényével szembesítenek, s örömhírt mondanak: életünk el van rejtve Krisztusban! „Ahogyan az Atya feltámasztja és megeleveníti a halottakat, úgy a Fiú is megeleveníti azokat, akiket akar.” (Jn 5,21; LK) Az Úr Jézus a benne reménykedők élete, szentsége, igazsága, és leghatalmasabb önkijelentése mindenkit válaszra késztet. Lázár feltámasztása előtt ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (Jn 11,25- 26) S aki őt Isten Fiának vallja, s hisz benne, meglátja az Isten dicsőségét az örökkévalóságban. „Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint...” (2Tim 1,9) Akik szolgái lettek, boldogan hirdetik: „...a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban’.’ (Róm 6,23) És vallják: „Szomjúhozik lelkem az élő Isten után.” (GyLk 704) Pál apostol hiszi, hogy élete a halálban is Krisztusban van elrejtve; s nem hagyja magát eltántorítani útitervétől: „Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért’.’ (ApCsel 21,13) Jézus Isten; s halottfeltámasztásai az ő isteni hatalmának jelei. Jairus tizenkét éves leányának csak ennyit mondott; „Leányka, neked mondom, ébredjfel!” Ám előtte a zsinagógái elöljárót így bátorította: „Nefélj, csak higgy!” (Mk 5,41.36) A legnagyobb misszionárius a fogságban is annak örül, hogy mások is a Krisztust hirdetik: „Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!” (Fii 1,21) A názáreti Jézus háromszor is kijelentette elfogói előtt: „Én vagyok", s megmentette tanítványait: „Azok közül, akiket nekem adtál (Atyám), nem hagytam elveszni senkit’.’ (Jn 18,5-9) Ő ma is örök életet ad juhainak, kik őt követik, „...és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből”, mert: „Én és az Atya egy vagyunk’.’ (Jn 10,29.30) Mihály arkangyal emléknapján Jézus emlékeztet a sátán trónfosztására: „Láttam a Sátánt villámként leesni az égből!’ (Lk 10,18) Mert „...háború támadta mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt, de nem tudott felülkerekedni; és azért többé nem volt maradása a mennyben’.’ (Jel 12,7-8) Ám a mindenkori tanítványok számára fontosabb: „...ez nevetekfel van írva a mennyben” (Lk 10,20) Luther szerint: „Minden az Isten Fiáért van, aki értünk emberré lett, vérét ontotta, hogy az ördögöt pokoli hadával, fegyverzetével, a bűnnel, halállal együtt lábunk alá tiporja, s boldogító eljövetelével a hit e harcából a látás biztonságos dicsőségébe vigyen.” „Ha Lelked áthat, többé nem árthat / Nékünk sátán, bűn, halál. / Legyőzted régen, s te tartod kézben, (...) / Dicsérő ének zeng, Jézus, néked. /(...) Itt és a mennyben. Halleluja!” (EÉ 364,2) ■ Garai András HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Felvételi tájékoztató a Deák téren A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba (1052 Budapest, Sütő u. 1.) a 2013/14-es tanévre felvételizni szándékozó diákok és szüleik számára szeptember 29-én, szombaton 10 órakor felvételi tájékoztatót tartunk. Ezen az alkalmon az iskola igazgatója számol be a szülőknek iskolánk működéséről, hagyományairól és a felvételi rendszerről, a gyerekek pedig diákjaink segítségével ismerhetik meg az iskolát. Szeretettel várjuk a most 4. és 8. osztályos, érdeklődő tanulókat szüleikkel együtt!
