Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-07-15 / 28. szám

12 ■m 2012. július 15. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Újratervezés „Haladjon egyenesen, majd ötven méter után forduljon balra..." (És te jobbra fordulsz...) „Újratervezés... Haladjon egyenesen, majd harminc méter után forduljon jobbra...” (És te balra fordulsz...) „Újratervezés...” - mondja többedszer a GPS jól ismert hangja. Ilyen az életünk. Kapjuk az instrukciókat ah­hoz, hogy eljussunk oda, ahova szeretnénk, ami a célunk - aztán néha mégsem oda megyünk, mégsem arra megyünk. Ilyenkor jön az újra­tervezés. Mert van lehetőség újratervezésre. Nem biztos, hogy így a legrövidebb, a leggazdaságo­sabb, de van lehetőség arra, hogy mégis eljus­sak oda, ahova szeretnék, vagy ami a célom. Líceumi hittantáborban néztünk néhány he­te egy megrázó kisfiámét egy égből jövő DJ-ről, akinél éppen ezt az újratervezést láthattuk. Ő is ezt kísérelte meg. Visszapörgette kicsit az időt egy nagyváros kis terén, és a dolgok máshogy alakultak: a labda más irányba gurult, a baleset nem történt meg, a tolószékes néni nem gurult ki az útra, a lövés nem dördült el, az idős bácsi nem kapott szívrohamot, a tán­cosfiúnak nem fordult ki a bokája, és még so­rolhatnám... Nem gondolom, hogy ezt így meg lehet ten­ni - de az újratervezésben hiszek! Hiszek abban, hogy kapunk új lehetőségeket. Nem biztos, hogy ott rögtön, hiszen a valóság­ban nem potyognak angyalszerű DJ-k az égből, egy sokkal hatalmasabb erőnek viszont a bir­tokában vagyunk! Hiszem azt, hogy az idei Szélrózsa témája ép­pen erre az erőre mutathat rá. Arra az erőre, amelyből meríthetünk. Amely megadja az új­ratervezés lehetőségét. Hiszen lehet, hogy többünk életében is van olyasmi, amit máskép­pen szeretnénk. Nagyobb kedvvel, több lélek­kel vagy Lélekkel. Amikor a szabadulás vizéből merítünk, jó he­lyen keresgélünk. Akkor eljuthatunk a forrás­hoz. Akkor valóban hihetünk az újratervezés­ben. Abban, hogy az életünk megváltozhat, új erőre kaphat. Hiszem, hogy az idei Szélrózsa is ilyen fel­töltődési adhat. Az ott elhangzó áhítatok (most merítéseknek nevezzük őket), előadások, beszélgetések, koncertek, egyéb programok mind arra mutathatnak rá, hogy van lehetőség a szabadulás vizéből való merítésre. Van lehe­tőség az életünk újratervezésére. Elindulni valakivel, aki az igazi szabadulást hozhatja az életemben. Vagy újraindulni valakivel, aki már elhozta az igazi szabadulást az életemben. És Ézsaiás szerint mindezt örömmel tesszük. Ve­le együtt mondom ki én is: „Örömmel merítek a szabadulás vizéből” (Ézs 12,3) ■ Mesterházy Balázs Névjegy: Mesterházy Balázs Sopronban élek immár hét éve feleségemmel és két óvodáskorú gyerme­kemmel. A Berzsenyi Dá­niel Evangélikus Líceum iskolalelkészeként dolgozom. Eddig többféle „kalappal” voltam jelen majdnem mindegyik Szélrózsán: 1996- ban Váralján lelkes teológusként, 1998-ban Bodajkon és 2000-ben Debrecenben a moz­gássérült résztvevők egyik segítőjeként. Az­tán felkérést kaptam, hogy legyek tagja a Tí­zeknek, akik a találkozót szervezik, és önkén­teseket gyűjtenek maguk köré. így a 2002- es kismarosi találkozóról bejárás- és szerve­zésélményem van, de elmenni már nem tud­tam feleségemmel együtt vállalt indiai kül­­missziói szolgálatunk miatt. Ezért maradt ki a 2004-es tatai találkozó is, majd már isko­lalelkészként minimális feladattal hívtak 2006-ban Szolnokra. 2008-ban Kőszegen és 2010-ben Szarvason a „középiskolák” mun­kaág felelőse voltam, majd megbízást kap­tam az idei fonyódligeti találkozó megszer­vezésének „atyai" összefogására. MERÍTS! Három! Kettő! Egy! Start! Már csak néhány nap, és kezdő­dik az idei, 9. Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó - különleges helyszínen: a Bala­ton partján, Fonyódligeten. A szervezők a tikkasztó nyári hő­ség ellenére igyekeznek min­dent előkészíteni, most éppen az utolsó simításokat végzik, hogy a jövő heti „nulladik na­pon” zökkenőmentesen épüljön föl a Szélrózsa-tábor a Somogy megyei üdülőközpont területén (Fonyód, Virág u. 77). Az előregisztráció már lezá­rult. Ez alatt az időszak alatt kö­zel ezerhétszázan jelentkeztek, hogy szeretnének együtt merí­teni a szabadulás vizéből - ahogyan a találkozó ézsaiási mottója utal erre. A feltöltődéshez szükséges lelki muníciót a megszokott „széles sávon” érhetjük majd el. A nyári Balatonban való felfris­sülés élménye mellett fajsú­lyos kulturális és teológiai prog­ram is várja az érdeklődőket. A már az Evangélikus Élet hasáb­jain is említett Csík zenekar, a Fool Moon énekegyüttes, a Aío- NaMo, Pekka Simojoki vagy a Lutheránia és zz Accord Quar­tet mellett számos további evangélikus formáció gazdagít­ja a találkozó zenei életét. De természetesen a meg­szokott színházi produkciók, a filmklub, a lehetőségek piaca, a KIE-kávéház, az ökosátor és a Szélrózsa-ovi is megtalálhatók lesznek a tábor területén. A programok közötti eligazo­dásban a szokásos programfü­zet és a mellékelt informatív tér­kép segít majd, illetve elérhető lesz a napi bontás a helyszínen mobiltelefonnal is, az m.szelro­­zsatalalkozo.hu weboldalon. Püspökeinkkel szokatlan sze­repben, egy főzőműsorhoz ha­sonló „gasztroevangélizáció” keretében találkozhatunk majd: munkájuk öröméiről és kihívá­sairól is beszélnek Püspökfalat címmel, miközben elkészítik kedvenc ételüket. A szabadulás témájához kap­csolódva délelőttönként há­rom külföldi vendégünk segít közelebb kerülnünk Isten igé­jéhez. Klaus Douglass a szolgá­latra való szabadságról, Kari Schiefermair a válaszfalakat le­döntő víziókról, míg Pekka Si­mojoki a szabadítást hozó dal­ról tart bibliatanulmányt. Szutyányi Márk csillagásszal együtt a tudományokból merít­hetünk, és tanúi lehetünk látvá­nyos fizikai kísérleteinek is. Az egyház jövőjéről Kamarás Ist­ván és Fábri István szociológus­sal beszélget Galambos Ádám. A „tolerancia-hőmérő” a meg­szólalás felelősségét vizsgálja. Mikor kell szólni, és mikor kell csendben maradni? - erről faggatjuk Balavány György új­ságírót. Szvetelszky Zsuzsa szo­ciálpszichológussal a párkap­csolatokról, családi kapcsola­tokról beszélget majd Réz-Nagy Zoltán evangélikus lelkész. Az oktatás konvencióitól Goda Gyulával szabadulhatunk meg egy legkevésbé provokáció­mentes előadás keretében. A kőszegi Határ menti me­ditációk folytatásaként a talál­kozóra megjelenik a Meríts! - meditációk és imádságok című kötet, Szabó Lajos szerkeszté­sében, amely gazdag spirituá­lis tartalmával segít elmélyíte­ni és továbbgondolni balato­ni szélrózsás napjaink témáit. Nagy szeretettel várunk mindenkit a 9- Szélrózsán, Fonyódligeten! ■ Smidéliusz Gábor Tízek-tag ‘ - '''dalt szerkesztette: Vitális Judit Jónás és Jézus a Szélrózsán Beszélgetés Somogyi Balázzsal ► Napokon belül több száz fiatal kerekedik fel háti- és háló­zsákjával, hogy a fonyódligeti Szélrózsáig meg se álljon. So­kak számára a szerdától vasárnapig tartó 9. országos evan­gélikus ifjúsági találkozó egyik csúcspontja feltehetően a Jónás és Jézus című rockoratórium lesz, amelyet a nyitóes­tén a nagyszínpadnál hallhat a lelkes közönség. A darab egyik főszereplőjével, a Jézust éneklő Somogyi Balázzsal az idei pünkösdhétfői, Deák téri koncert után beszélgettem. Somogyi Balázs- Másodszor hallottalak eb­ben a darabban, és őszintén be kell vallanom, most is teljesen magával ragadott a hangod. Ilyen adottsággal hol dolgozol?- Győrben, a lelkészi hiva­talban vagyok adminisztrátor és kántor.- Nem a tehetséged elpazar­­lása ez? Miért nem énekléssel keresed a kenyered?- Talán még hiányzik belő­lem a megfelelő motiváció. Magánének szakon végeztem a győri zeneművészeti főisko­lán. 2009-ben, utolsó éves ko­romban lehetőségem lett vol­na kijutni Hollandiába. Ott is magánének szakra vettek vol­na fel az úgynevezett bachelor képzés utolsó két évére, utána pedig megszerezhettem volna a mester fokozatot. De végül is nem mentem.- Miért nem?- Az utolsó pillanatban visszakoztam, mert megijed­tem az idegen országtól, az idegen nyelvtől, azonkívül a megfelelő anyagi háttér sem állt a rendelkezésemre.- Viszont mindig is énekel­ni szerettél volna?- A zene gyerekkoromtól fogva érdekelt. Kiskoromtól kezdve autodidakta módon ta­nultam meg zongorázni, ké­sőbb a zeneiskolában hegedül­tem és brácsáztam. A gimi után azt terveztem, hangmérnök le­szek. El is kezdtem a villamos­­mérnöki főiskolát, de elég ha­mar rájöttem, a sok szakmai tárgyhoz nincs elég türelmem. El kellett gondolkodnom, hogyan tovább. Székesfehérvári vagyok, és a gyülekezetemben, a református egyházközség kó­rusában nyolcéves korom óta énekeltem. Később több másik­ban is. Szerettem énekelni, él­veztem, hogy erős és határozott hangom van, s ha akartam, ki is szólt a kórusból. Néha szólókat is próbáltam.- Innen jött a magánének szak ötlete?- Igen. De nem mertem rögtön belevágni a felvételibe, ezért két évet jártam a buda­pesti Baptista Teológiai Aka­démiára kántor szakon. Azért mentem oda, hogy biztosabb tudással induljak a főiskolai felvételin. Nagyon sokat tanul­tam itt, például zeneelméletet, összhangzattant, szolfézst. A felvételin aztán maximális ponttal Budapestre és Győrbe is felvettek. A győri intéz­ményt választottam a családi­as hangulata miatt.- Jól tudom, hogy a főisko­la alatt egy nemzetközi, neves énekversenyen is sikeresen in­dultál?- A szegedi Simándy József nemzetközi énekversenyre gondolsz? Igen, harmadéves voltam, amikor beneveztem. Alaposan készültem is rá. A kötelező műfaji darabok mel­lett egy Liszt- vagy Kodály-da­­rabot lehetett szabadon vá­lasztani. Én az utóbbit válasz­tottam, mert Kodályt nagyon szeretek énekelni. Különdíjat nyertem ezzel a darabbal.- A főiskolán, gondolom, többféle műfajt kipróbálhattál. Melyek állnak közel hozzád?- A klasszikus zenét szere­tem. Ha mégis az énekesi pá­lyát választanám, akkor legszí­vesebben oratóriumokat, da­lokat, dalciklusokat énekel­nék, ugyanis a színpadi moz­gás vagy a heves gesztikuláció távol áll tőlem.- Hogy kerültél a Jónás és Jézus című darabba?- Ócsai Zoltán győri lel­kész, a húsz évvel ezelőtt szü­letett darab egyik szerzője szólt nekem. Megmutatta a CD-t, és megkérdezte, hogy nem énekelném-e el Jézus szerepét.- És hogy érzed magad eb­ben a szerepben?Milyen Jézust énekelni?- Jó és érzelmileg is nekem való, bár a klasszikus hangkép­zés után ebben a rockosabb stílusban elég nehéz énekel­nem. Úgy érzem, néha kínzóm vele a hangszálaimat. Jézust megszólaltatva egy higgadt és bölcs embert kell megformálnom, aki mindig a helyzet magaslatán áll. A Ge­­csemáné-kertbeli jelenetnél azért ő is kifakad, mert fél, sőt halálfélelme van. De Jézus­ban mindig megvolt a tartás, és amit csinált, azt komolyan, teljes meggyőződéssel tette. Nekem is valahogy ezt kell be­levinnem a szerepbe.- Az elmúlt egy évben az országban több helyen is elő­adtátok a darabot, és szinte mindenhol megtelt a templom vagy az iskolai díszterem. A Jónás és Jézusnak nagyon ko­moly missziói üzenete és hatá­sa van. Milyen érzés nagy tö­meg előtt énekelni Jézus szere­pét?- Jó érzés. Persze mindig van bennem egy kis félsz és iz­galom, de csak annyi, amennyi szükséges. Egyébként szeretek sok ember előtt énekelni, ha nem így lenne, meg sem for­dulhatna a fejemben egy eset­leges szólóénekesi karrier.- Ahogy említetted, a győri lelkészi hivatalban dolgozol. Ha gyülekezeti rendezvények­re, egyházi konferenciákra kapnál meghívást, elmennél énekelni?- Szívesen! Szoktam is. Leg­utóbb például Wagner Szi­lárd orgonakíséretével a Győr- Mosoni Egyházmegye misszi­ói napján énekeltem az Öreg­templomban. ■ Boda Zsuzsa KALOCSAI RICHARD FELVÉTELEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom