Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-12-23 / 51-52. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. december 23-30. ► 3 Házról házra Nyíregyházán Folytatás az 1. oldalról Reménység szerint sok olyan család lesz Nyíregyházán és környékén, amely az óvodától az általános iskolán át a gimnáziumig az evangélikus egyházra bízza gyermekeit: egyházunk jövő nemzedékét. Végül a harmadik körzet felújított parókiájának udvarán állhatták meg az ünneplők. A kívül-belül igen rossz állapotban lévő, omladozó épület felújítása és átépítése hosszas várakozás után nyáron kezdődött, és nagyrészt a Gustav-Adolf-Werk segélyéből valósulhatott meg. így a nemrég - a város által - felújított Luther térnek méltó dísze lett a 12. szám alatti hajlék, ahol Adámi László lelkész és népes családja él immáron tizenegy éve. „Aki betér ide, lássa meg az itt élők életében, hogy a ház ura Jézus Krisztus!” - mondta köszöntőjében a szentelést végző Fabiny Tamás püspök. A különleges, négyórás gyalogtúra - az egykor óvodának helyet adó - gyülekezeti házban ebéddel végződött, ahol a gyülekezet tisztségviselői és szolgálattevői ültek egy asztalhoz. ■ HHÁ Százötven éves a budapesti szlovák gyülekezet Zsúfolásig megtelt a budapesti szlovák evangélikusok gyülekezeti terme december 16-án: ekkor ünnepelték a közösség önállósodásának százötvenedik évfordulóját. A megemlékezésen Mgr. dr. Milos Klátik, a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdette Isten igéjét Ézs 40,9 alapján. A szlovák püspök prédikációjában hangsúlyozta, hogy keresztyénként feladatunk a lelki értelemben vett felemelkedés. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében dr. Lackner Pál országos programkoordinátor köszöntötte az egybegyűlteket. Üdvözölték továbbá a helyi evangélikus közösséget az alkalom támogatói: Szlovákia evangélikus egyháza, a Határon Túli Szlovákok Hivatala, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Közalapítványa, az Országos és a Fővárosi Szlovák Önkormányzat, Budapest Főváros VIII. Kerület Önkormányzata, Budapest VI., XIII., XIV., XVI. kerületének szlovák önkormányzata, Nagytarcsa szlovák önkormányzata és a prágai szlovák gyülekezet. Az alkalmon jelen volt többek között Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete, a magyar egyház részéről pedig Radosné Lengyel Anna országosfelügyelő-helyettes, valamint Krizsán Zoltán, a Pesti Egyházmegye felügyelője. Az ünnepi istentiszteletet követően avatták fel Dániel Bachát néhai püspök, Ján Kollár költő, lelkész, Ludovít Izák kántor, zeneszerző emléktábláit, illetve ünnepélyesen bemutatták a Jób megpróbáltatása - egy evangélikus gyülekezetperipetiái - A pesti szlovák evangélikus gyülekezet emlékkönyve című kiadványt. ■ Kiss Tamás Ordass Lajos ismét a Deák téren Bemutatták Böröcz Enikő könyvét Tekintélyes terjedelmű - a függelékkel együtt 566 oldalas - egyháztörténeti kiadvány bemutatójának adott helyet december 12-én a Deák téri evangélikus templom. A Luther Kiadó gondozásában megjelent Egyházfő viharban és árnyékban I. - Ordass Lajos evangélikus hitvalló püspöki szolgálata (1945-1958) című monográfia Böröcz Enikő evangélikus lelkész, egyháztörténész sokéves, alapos kutatómunkájának gyümölcseként kerülhet - akár karácsonyi ajándékként is - az olvasók kezébe. ző kutatásai során összegyűjtötte a kötet anyagát. Kendek K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója az est moderátoraként nemcsak a szerzőt, Böröcz Enikőt szólítot-Gáncs Péter püspök áhítata után Giczi Zsolt (képünkön) történész, egyetemi adjunktus mutatta be a könyvet. Levéltár és múltfeltárás című előadásában Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója nemcsak az intézményről szólt, hanem jól megvilágította azt a lelkiismeretes munkát is, amellyel a széria a mikrofonhoz, de felolvasta az alkalomra érkezett köszöntő leveleket is. A rendezvény Rőzse István áhítatának felolvasásával zárult, mivel a nyugalmazott lelkész betegsége miatt nem tudott részt venni a könyvbemutatón. ■ BZS Borsod-hevesi választási eredmény Az egyházunkban 2012-ben lezajlott általános tisztújítás az egyházmegyei szintet is érintette. A Borsod-Hevesi Evangélikus Egyházmegye elhúzódó választási procedúrája december 13-án zárult le. A szavazatbontás eredményeképpen az egyházmegye esperese Buday Barnabás, felügyelője Gyuris Miklós lett. Beiktatásukra január közepén kerül sor. M EvÉlet-infó Két hét szubjektív krónikája Beszélgetés dr. Fabiny Tamással, az Északi Egyházkerület püspökével- Bármennyire szeretne is lapunk minden jelentős evangélikus egyházi eseményről tudósítani, a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé, hogy Püspök úr néhány közelmúltbeli szolgálatáról hírt adjunk. Ezekre - csokorba szedve őket - most térhetünk vissza. Milyen alkalmakról is volt szó?- Örülök annak, hogy nemcsak nagy horderejű ünnepeken, hanem bensőséges alkalmakon is látogathatom a gyülekezeteket. Természetes, hogy a budavári templomban és a budagyöngyei kápolnában rendszeresen prédikálok, hiszen családommal együtt ott vagyunk otthon. Két hete pedig minden különösebb ok nélkül a kicsi nyáregyházi gyülekezetben szolgálhattam igehirdetéssel, majd - Fábri György egyházkerületi felügyelővel együtt - találkozhattam fiatalokkal és idősekkel, és gondolkodhattunk a közösség jövőjéről. Ugyanígy örömmel vállaltam áhítatot az oktatásiintézmény-vezetők révfülöpi konferenciáján és a diakóniai bizottság ülésén, vagy vettem részt a fasori gimnázium egyik osztályának piliscsabai csendesnapján. A diákokkal való együttlét, a hivatásról folytatott beszélgetés felidézte saját pályaválasztásomat, de a Fasorban hitoktatóként eltöltött négy szép évet is. Természetes, hogy ezek a szolgálatok nem sajtónyilvánosak. Mint ahogyan például az elmúlt hét maratoni országos presbitériumi ülése sem volt az.- Hogyan lehet ennyi szolgálatra felkészülni?- Szokták mondani, hogy a nap huszonnégy órából áll, és még ott van az éjszaka... Keresztapámtól, néhai Józsa Mártontól pedig azt tanultam, hogy amikor már nagyon elfárad az ember, akkor azzal a bizonyossággal mehet ágyba, hogy „akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget”. Az Úr szeretetét abban is érzem, hogy igazán szerető család vesz körül. Erre a biztonságra akkor van igazán szükségem, amikor lelkigondozóként kell mások mellett állnom.- Ez utóbbira mennyi ideje van?- Munkatársaim a tanúi, hogy ezeknek mindig elsőbbséget adok. Természetesen most nem fogom elmondani, hogy akár csak az elmúlt héten milyen beszélgetéseim voltak lelkészekkel és másokkal, hiszen az végképp nem az amúgy tiszteletre méltó médiára tartozik. Ebben az összefüggésben egy kérés erejéig mégis igénybe venném a sajtó segítségét: imádkozzanak a püspökökért, hogy az Úrban bízva legyen erejük tanácsolni, segíteni, és ha kell, inteni is. Közben pedig ne váljanak, ne váljunk mogorva, megkeseredett vagy türelmetlen emberekké.-Az elmúlt időszakbanfeltűnően sok nyilvános, közéleti szereplése is volt.- A médiamunkát szenvedéllyel végzem. Éppen öt éve havonta tartok áhítatot a Kossuth rádió Vasárnapi újságában, második éve pedig házigazdája vagyok a Duna Televízió Püspökkenyér című sorozatműsorának.- Egyéb fórumokon pedig néhány napon belül Hankiss Elemér szociológus, illetve Nádas Péter író beszélgetőtársa volt.- Mindkettőt nagy tisztességnek éltem meg. Hankiss Elemér eszméltető írásait évtizedek óta szeretem. Bámulatosnak tartom, ahogy ő irodalmárként indult, majd szociológusként felrázta a késői Kádár-kor magyar társadalmát, aztán filozófiai, sőt teológiai kérdéseket kezdett feszegetni. Ennek jegyében hívtam meg az általam szervezett budavári evangélikus szabadegyetem előadójának. A kápolnát zsúfolásig megtöltő híveknek és érdeklődőknek különleges szellemi élményben lehetett részük. Egészen más műfaj volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatott „asztali beszélgetés” Nádas Péterrel. Őszintén szólva azt hittem, hogy ott főleg irodalomról fogunk beszélni, ám a világhírű és Németországban különösen népszerű írót jobban foglalkoztatta az egyházak állítólagos térnyerése a hazai oktatásban és a közéletben, így a dialógus inkább ebbe az irányba ment. Számos kérdésben egyet tudtunk érteni, másokban vitatkoztuk - a magam részéről fontosnak tartom, hogy ilyen nyilvános disputákban is kifejthessem álláspontomat.- És ezzel még nem értünk a kéthetes leltár végére...- Rendhagyó megszólalásra volt lehetőségem azon az istentiszteleten, amelyet bányászoknak és kohászoknak tartottak Borbála-napon az építészetileg egészen különleges Gellérthegyi sziklakápolnában. Itt sem hagyományos gyülekezetnek tehettem bizonyságot arról az Úrról, akihez a mélységből is kiáltanunk lehet.- Úgy tudjuk, két helyen is szólt az evangélikus egyháznak a vészkorszak idején végzett zsidómentő munkájáról.- Előbb egy református szervezésű konferencián vehettem részt, amelyen a ma már közismert Sztehlo Gábor mellett Kékén András önfeláldozó életét mutathattam be, majd egy abban a közegben kevésbé ismert evangélikus lelkész, a kolozsvári fárosi Andor zsidómentő tevékenységére irányíthattam a figyelmet. Egy hét évvel ezelőtt készült filmem segítségével párhuzamot vonhattam Járosi és Wallenberg között, már csak azért is, mert az erdélyi Reményik Sándor „kicsi papja” is a Szovjetunióban pusztult el. Néhány nappal ezelőtt pedig egy Wallenbergre és magyar segítőire emlékező emléktábla leleplezésén vettem részt a Duna-parton. Ismét csak rendhagyó gyülekezet jelenlétében mondhattam imádságot és adhattam áldást, hiszen főleg diplomaták, közéleti emberek és újságírók voltak jelen. Örülök, hogy a rakpart egy szakasza Sztehlo Gábor nevét kapta.- A világi sajtóban és a művészeti életben nagy visszhangja volt a Szentendrén rendezett Ámos Imre-kiállításnak, amelyet Püspök úr nyitott meg.- A Galambos Ádám vezetésével működő Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és egyházunk közös vállalkozása ez a különleges tárlat. A város művésztelepének tőszomszédságában a sorsban Radnóti Miklóséhoz hasonlítható, akár „magyar Chagallnak” is nevezhető zsidó festő képei mellett kortárs művészek alkotásait állítottuk ki. Kossuth- és Munkácsy-díjas alkotók, sok világi, sőt nem vallásos ember előtt szólhattam. Egyrészt ott is tanúskodni akartam arról a Jézusról, aki a szeretetet és a megbocsátást hirdette, másrészt kötelességemnek éreztem annak kifejezésre juttatását, hogy egyházunk mélyen elítél minden olyan megnyilvánulást, amely emberek megbélyegzését vagy megalázását jelenti. Zsidókra, cigányokra és másokra egyaránt érvényes ez.- Ezért szívügye Püspök úrnak a Nyíregyházán működő Evangélikus Roma Szakkollégium?- Az egyház társadalmi hitelessége szempontjából különleges jelentősége van e második éve működő intézménynek. Örülök annak, hogy az elmúlt hétvégén részt vehettem öt keresztény szakkollégium berekfürdői konferenciáján. Jelzésértékűnek tartom, hogy a szabad idővel ugyancsak nem nagyon rendelkező Balog ÉGTÁJOLÓ Zoltán miniszter mindvégig jelen volt a találkozón.- Néhány nappal később aztán a minisztériumi tárgyalóasztalnál találkozott vele.- Igen, végre megvalósult az egyházvezetői egyeztetés vele és Hölvényi György államtitkár úrral, majd ugyanaznap esteÁder János köztársasági elnök úrnál lehettünk együtt a Sándor-palotában.- Összefoglalóan hogyan jellemezné ezt a gazdag szolgálatsort?- A nemzetközi egyházi életben ma egyre többször beszélnek az úgynevezett nyilvános teológiáról. Ez azt jelenti, hogy hitünket - amely persze az ember legszemélyesebb ügye, ami alapvetően csak rá és az Úristenre tartozik - nyilvánosan is meg kell vallani, abban a szekuláris közegben is, amelyben az egyházat körülvevő társadalom él. Folyamatos párbeszédben kell állnunk a világgal annak érdekében, hogy a mai ember kérdéseire is reflektálva tudjunk a mi Urunkról és Megváltónkról tanúságot tenni. E Megváltó születésének ünneplésére készülünk. Ezúton kívánok minden olvasónak áldott karácsonyt! ■ E.É. Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület
