Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-12-02 / 48. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. december 2. *• 13 A hajónak vízre kell szállnia Felügyelők országos konferenciája Révfülöpön !► Folytatás az 1. oldalról Buda Annamária jóvoltából a résztvevők bepillantást nyerhettek az evangélikus diakóniai munkába, ízelítőt kaphattak sokszínűségéből. A nappali melegedőtől kezdve az időseknek vagy hajléktalanoknak nyújtott bentlakásos ellátásig, illetve családsegítő és gyermekjóléti szolgálatig országosan fellelhetők a különböző munkaágak. A legújabb színfolt a családi napközi. A diakóniai munkára való felkészítés nemcsak a hittudományi egyetemen, de más egyházi iskolában is fontos lenne. Erre már van is kezdeményezés, hiszen a köznevelési törvény szerint 2016-tól az érettségi bizonyítvány kiadásának egyik feltétele lesz ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Egyházi, gyülekezeti élet A gyülekezeti élet nemcsak a való életben színes, hanem a konferencián az ezzel a címmel meghirdetett program is az volt. Mészáros Tamás nyugati (dunántúli) kerületi felügyelő ugyanis piros és zöld lapokat osztott ki a jelenlévőknek, melyek felmutatásával mindenki jelezhette a feltett kérdésekre adott válaszát. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között az egyházmegyei szintet Rostáné Piri Magda vasi esperes és Bak Péter Dél-Pest megyei felügyelő, míg a gyülekezetek szintjét lttzés András kelenföldi és Sztruhár András oroszlányi felügyelő képviselte. Bemutatkozásuk és hozzászólásaik révén a jelenlévők bepillantást nyerhettek közösségeik életébe. Oroszlányban például városi szinten elismert a gyülekezeti énekkar, Bobán, illetve Pilisen szeretetszolgálatot üzemeltetnek, Kelenföldön pedig a különféle gyülekezeti csoportok színesítik a közösség életét. A beszámolók között Mészáros Tamás a hallgatósághoz is intézett kérdéseket. Megvitatták például, hogy kell-e a presbitereknek kötelező továbbképzésekre járni, és hogy az istentiszteleteken van-e helye a laikusok szolgálatának és a könnyűzenének. Média Révfülöpi konferenciájukon az egyházon belüli és a „felekezetűnk falain” túlra irányuló kommunikáció helyzetét is áttekintették röviden a gyülekezetek nem lelkészi vezetői. Médiamunkásaink közül Prőhle Gergely elsőként hetilapunk - betegszabadságát megszakító - főszerkesztőjét szólította maga mellé, aki a közeli Balatonfüred szívkórházából kapott kimenőt az eszmecserére. Felidézve az Evangélikus Élet elmúlt tizenkét esztendejének főbb állomásait, T. Pintér Károly utalt arra, hogy miközben az internet napjainkban radikálisan megváltoztatja a médiafogyasztási szokásokat, hetilapunk leghűségesebb olvasói továbbra is a nyomtatott újságra tartanak igényt, s közülük csak igen kevesen fizetnek elő a Digitalstandon olvasható on-line verzióra. A másik oldalt Horváth-Bolla Zsuzsanna, az Evangélikus.hu főszerkesztője mutatta be, elárulva, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház központi internetes portálján átlagosan már napi ezerötszáz klikkelést számlálnak. A világhálós egyházi oldalak elbulvárosodásának veszélyére utaló moderátori megjegyzésre reagálva Horváth-Bolla Zsuzsanna kifejtette: „Nem lenne baj, ha bulvárosodna az egyház, amennyiben a bulvár az érdekes témát, az érdekes embereket jelenti.” Az egyházunk értelmiségét megcélzó Credo folyóirat főszerkesztője, Zászkaliczky Zsuzsanna elmondta, hogy bár az általa nemrég megújított orgánum számaival kapcsolatban sok pozitív visszajelzés érkezett, mégsem tudják, hogy üzenetük eljut-e a célközönséghez... Az elmúlt évek legnagyobb kudarca, hogy egyházunk nem tud felvevőpiacot teremteni saját nyomtatványainak. Erről Kendek K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója beszélt. A könyvkiadás sajátosságairól szólván megemlítette, hogy nálunk a rövidebb, az úgymond impressziókat adó kötetek- áldáskönyvek, imádságoskönyvek- iránt nagyobb a kereslet. A beszélgetés végén kisebb vita kerekedett arról, hogy vajon a jellemzően gyors, tömör információkkal operáló internet alkalmas-e a spiritualitás elmélyítésére. Ebben a kérdésben ugyan nem született konszenzus, abban azonban mindenki egyetértett Horváth-Bolla Zsuzsannával (úgy is, mint az i%-os kampányok evangélikus médiafelelősével), hogy felekezeti honlapjaink kiemelt feladata népszerűsíteni a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlását az evangélikus egyház javára. Az egyházak küldetése a 21. században Egyház és közélet kapcsolatáról az Orbán-kormány (református) lelkész tagja, Balog Zoltán (képünkön) osztotta meg gondolatait az evangélikus gyülekezeti felügyelőkkel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője előadásában röviden visszatekintett az elmúlt húsz évre, kiemelve e két évtizedből a millenniumi esztendőt. Szerinte ugyanis az egyházak közéleti jelenléte utoljára talán a keresztény Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján volt erőteljesen érzékelhető. Miután a 2001-es népszámlálás alkalmával a magyar lakosság hetvenhárom százaléka vallotta magát valamely történelmi egyházhoz tartozónak, a millenniumi esztendőben még senki nem kérdőjelezte meg, hogy a vallási gyökerek nálunk ilyen mélyek. Csakhogy mára megszűnt a varázs: az egyházak alig-alig hallatják hangjukat közéleti kérdésekben. „Mostanra az egyház és az állam között valójában egyetlen közös téma maradt: a pénz” - mutatott rá a lelkészként és politikusként egyaránt kiábrándítónak érzett helyzetre Balog Zoltán. A miniszter arra buzdította a jelenlévőket, hogy merjenek karakteresebben jelen lenni evangélikusként a közéletben és markánsabban véleményt nyilvánítani. Az egyházat egyrészről a tradíció, másrészről az innováció, a megújulás, a „reformáció” kell, hogy jellemezze. Ez utóbbi főként a protestánsoktól nem lehet idegen... ■ Kovács Barbara A NYÍREGYHÁZI LUTHER-KOLLÉGIUM JUBILEUMA Húsz éve a nevelés szolgálatában Más egyházi intézmények múltjához, történetéhez és teljesítményéhez mérve a nyíregyházi Luther Márton Kollégium húsz éve talán nem mutatkozik különösebben jelentősnek, de az évszázados tradíció is az évek, évtizedek számolásával kezdődik. Másrészt nem a szám nagysága adja az ünnep jelentőségét, az elvégzett munka felett érzett öröm annál inkább. Amikor megteremtődött a gyülekezet iskoláinak, ingatlanainak visszaszerzésére a lehetőség, a nyíregyházi evangélikusok nem kértek kollégiumot, az ugyanis nem volt nekik az államosításkor. Azért fogadták el mégis a város által kínált diákotthont a nyilvánvaló problémákkal együtt, mert a nevelést igencsak fontosnak ítélték. Jellemző, hogy a kollégium igazgatótanácsának, a gyülekezet elöljáróinak tíz évébe került, hogy miután kaptak egy diákotthont, megteremtsék a megfelelő feltételeket a kollégiumi nevelés számára. Az Iskola utcában tíz éve emelt épület gyülekezeti termében rendezett ünnepségen Laborczi Géza, az igazgatótanács elnöke a hályogkovácséhoz hasonlította saját merészségüket, hisz sem az intézményfenntartásban, sem a nevelésben nem volt tapasztalatuk. De - mint emlékeztetett - a reformáció óta a kollégiumalapítás bevett gyakorlat a hitnek a közösségben való megtapasztalására. Molnár Erzsébet, aki nevelőtanárként, majd kollégiumi lelkészként is szolgált a Luther Márton Kollégiumban, prédikációjában a 23. zsoltár szavaira utalva („Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm”) azt kérte, adja a Jóisten, hogy ne a szűkösségből kiindulva kelljen döntéseket hozniuk azoknak, akikre az ifjak nevelését bízta a közösség. A hitnek pozitív szerepe van a személyiség fejlődésében, bár Magyarországon sokáig ennek az ellenkezőjét állították. A keresztény nevelés alapjairól szóló előadásában D. Szebik Imre nyugalmazott püspök arra emlékeztetett, hogy a kereszténység nem azt jelenti, hogy tilalomfák erdejében kell járnunk. Az önmegvalósítás divatja azért elhibázott, mert egyedül soha nem tudom megvalósítani még magamat sem, a nevelőmunka középpontjában tehát a személyiség kiteljesítésének segítése kell, hogy álljon. Akik ebben élen jártak, azoknak Luther-emlékérmet és emléklapokat adott át Marünovszky István kollégiumigazgató az ünnepségen, amelyen műsorral szolgáltak a kollégium diákjai. ■ Veszprémi Erzsébet Kétszáz éves egyházmegye A mai Veszprémi Evangélikus Egyházmegye gyülekezetei a 18. század végéig a győri, a kemenesaljai, a zalai és a Balaton-felvidéki egyházmegyékhez tartoztak. 1812-ben aztán egy nagy jelentőségű egyházmegyei közgyűlést tartottak. Jegyzőkönyvbe foglalták: „Közakarattal az határoztatott meg, hogy az egész Veszprém Megyében való gyülekezeteinknek összekapcsolásuknak szükséges megerősítése a jövő kerületbeli közgyűlés alkalmatosságával kérettessék, és a megyebéli gyülekezeteknek akár-Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője volt, aki Az állam és egyház együttműködése címmel tartotta meg előadását. Referátumában nyomatékosította, hogy a kormány az egyházakat értékhordozó és közösségteremtő tényezőknek tartja, ezért stratégiai partnernek tekinti őket. Felsorolta, hogy a kormányváltás óta milyen, az egyházakat érintő lépéseket tett a kormány. Beszámolt a sikeres ingatlanrendezésről, és vázolta a jövőbeli célokat. Reményének adott hangot, mi szín alatt leendő elosztása jövőre meggátoltassék.” A Veszprémi Egyházmegye november 24-én ünnepi díszközgyűléssel ünnepelte meg kétszázadik születésnapját. Az alkalom Polgárdi Sándor esperes áhítatával kezdődött, aki az ünnepre invitáló meghívón szereplő igéről prédikált: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” (Zsolt 106,1b) Az ünnepi közgyűlést He«« László egyházmegyei felügyelő nyitotta meg, majd dr. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta, ez az alkalom nemcsak arra ad lehetőséget, hogy visszatekintsünk a mögöttünk hagyott két évszázadra, hanem arra is, hogy tanuljunk belőle. Az ünnepi alkalom előadója dr. Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetiségi és hogy a jövő évi költségvetési törvényben legalább sikerül megőrizni az egyházi finanszírozás idei mértékét. Az ünnepségen Pápa városát Unger Tamás alpolgármester képviselte. A bicentenáriumi megemlékezésre a Veszprémi Egyházmegye egy prédikációs kötetet is megjelentetett, amelyet Polgárdi Sándor mutatott be. A nyolcszáz példányban közzétett kiadványban - a bevezetések mellett - két tanulmány is olvasható, továbbá hatvanhárom igehirdetés olyan lelkészek tollából, akik jelenleg vagy korábban az egyházmegyében szolgáltak. Az ünnepi közgyűlést követően délután a szavazati jogú közgyűlési tagok még ott maradtak, mert „rendes” közgyűléssel folytatódott a rendezvény, amelyen az egyházmegye eseményeiről hallgattak meg beszámolót a küldöttek, és egyéb ügyeket tárgyaltak meg. ■ Kiss Miklós Közlemény - Ordass- és Prónay-díj Az Ordass Lajos- és a Prónay Sándor-díj kuratóriuma tudatja, hogy a beérkezett ajánlások alapján 2012-ben a díjakat az alábbi személyeknek ítélte. Ordass Lajos-díj: Takácsné Kovácsházi Zelma lelkész. Prónay Sándor-díj: Benczúr László építész. A díjakat Gáncs Péter elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő az új zsinat első ülésszakának ünnepélyes nyitóáhítatán, november 30-án 10 órakor a fasori evangélikus templomban (Budapest VII. kér., Városligeti fasor 17.) adja át. ^ Budapest, 2012. november 26. vangelikus.hu Magyarorszagi Evangélikus Egyház Friss interjúkat ajánlunk az Evangélikus.hu oldaláról Szentágothai János unokájával, lttzés Szilvia fasori tanárnővel készített interjút az Evangélikus.hu munkatársa (Az angoltanítás funkcionális anatómiája - http://www.evangelikus.hu/interju/ittzes-szilvia). A megújuló zsinatról beszélgetett Horváth-Bolla Zsuzsanna a leköszönő elnökökkel, valamint az első zsinati ülés egyik korelnökével, Smidéliusz Zoltán esperessel novemberben, a zsinati választások előtt (http://www.youtube.com/lutheranhu). Szintén a választásokhoz kapcsolódva videointerjúban mutatkoznak be az országos felügyelőjelöltek - dr. Frenyó V. László és Prőhle Gergely -, akiknek a Fraternet olvasói is feltehettek izgalmas kérdéseket. A felügyelők országos találkozóján a Zákeus Médiacentrummal közösen készített videókban egyéb országos tisztségviselő-jelöltek is megszólaltak. A videók a http://www.youtube.com/lutheranhu oldalon tekinthetők meg.
