Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-12-02 / 48. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2012. december 2. ► 5 Nem csak Katákat vittek táncba Ismét Katalin-napi evangélikus bál ► Idén ötödik alkalommal rendezte meg a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Katalin-napi bálját. A Budavári Önkormányzat épületének aulája november 24-én este egészen megtelt a bálozókkal. A rendezvény ezúttal is jótékony célt szolgált: az idei támogatott a gödöllői Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthona volt. Az este tartalmas, szép programokat tartogatott a résztvevőknek. Akció- vagy életprogram? Az elegánsan öltözött hölgyek és urak először találkozhattak a bálon a jó humorérzékkel megáldott Novodomszky Éva televíziós műsorvezetővel, aki hasonlóan oldott műsorvezető társával, Schulek Csabával az oldalán frappánsan tartotta mederben a programokat. A vidám pillanatokban nem szűkölködő mulatságot az est fővédnöke, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. Luther Márton szavait felelevenítve, Lutherrel együtt vallotta: ő is megtalálta a maga Katalinját. Öröm és bánat egymással karöltve jár - idézte a fejekbe és szívekbe Fehér Anna Jászai Mari-díjas színművész Szabó Magda Régimódi történetén keresztül. A családregényből felolva- A bálon gyűjtött adományokat idén az anyaotthonokban lakó édesanyák és gyermekeik támogatására, megsegítésérefogjákfordítani. Közrejátszott-e ez a tény a felkérés elfogadásában?- Szívesen lépek fel ilyen alkalmakon, és hogy a bálon befolyt összeget anyaotthonok megsegítésére szánják, csak megerősített az elhatározásomban, hogy vállaljam a szereplést.- Szokott-e máskor is részt venni jótékonysági alkalmakon?- Nagyon fontosnak tartom az ilyen rendezvényeket, és ha rajtam múlott, soha nem utasítottam vissza ezeket a felkéréseket. Talán az egyik legfontosabb feladatunk az életben, hogy szolidárisak legyünk egymással.- Mivel készül, milyen műsortfog előadni az esten?- Szabó Magda Régimódi történet című regényéből mondok részletet. És hogy miért? Szeretnék egy gondolatot idézni: „Anyámnak nem gyújtottam gyertyát, a fényt nem lehet megvilágítani.” Az írónő regénye édesanyjának állít emléket. Úgy érzem, hogy az est üzenetéhez alapvetően kapcsolódik a mű.- Volt olyan szerepe, amelyben bántalmazott nőt kellett alakítania?- Anyaszerepem már volt, de ilyen típusú még nem. sott részlet hangulatában összecsengett Szvorák Katalin Liszt- és alternatív Kossuth-díjas énekművész előadásával, az anyaságról és a családról szóló gyimesi és nyitrai népdalokkal. A családok átmeneti otthona születésének és fejlődésének történetét Roszík Gábor, az intézmény igazgató lelkésze ismertette. A gödöllői intézmény elődjét, a Tessedik Sámuel Anya- és Gyermekotthont 1994- ben hozta létre a Tessedik Sámuel Alapítvány társadalmi összefogással, sok magánszemély adakozásával, illetve pályázati pénzekből, nagyvállalkozók támogatásával. Magyarországon akkor ez volt az első anya- és gyermekotthon. Az intézmény olyan fiatal édesanyákat fogadott be, akik segítség nélkül nem vállalták volna gyermeküket, vagy nem tudták volna felnevelni. Az otthonban anyák és gyermekeik együtt élhettek, és készülhettek az önálló életre. A 2006-ban megnyílt családok átmeneti otthonában hat, egyenként másfél szobás, főzőfülkés, fürdőszobás lakást alakítottak ki; ezekben anya, gyerek és élettárs vagy férj együtt lakhat. Az este folyamán szót kapott az otthon néhány lakója is. A több- Milyen szerepekben láthatja most a közönség a József Attila Színházban?- Játszom egy kortárs színdarabban, melynek Magányos cédrus a címe. Október 23-án volt a premier, az előadás rendezője Kővári Katalin. A történet 1984-ben játszódik egy értelmiségi családban, amikor a Los Angeles-i olimpiára nem utazhatott el a magyar olimpikonok csapata. Két fiú édesanyját alakítom, akik egyike egy itthon maradt sportoló. Tavaly áprilisban mutattuk be Carlo Goldoni Csetepaté Chioggiában című vígjátékát, melyben két család civakodik egymással: ez egy igazi csapatjáték, vérbő komédia, melyben az egyik szenvedélyes feleséget játszom. Október végén kezdtük próbálni Csiky Gergely Nagymama című vígjátékát, amelynek december 8-án lesz a bemutatója. A darabot Nagy Viktor rendezi, a címszerepet Béres Ilona alakítja. Én vagyok Szerafin, a nevelőnő, aki huszonnégy éve menyasszony, és azóta vár a boldog beteljesülésre. A színházba járók korábban sokkal többet találkozhattak velem a színpadon, de most, gyermekes édesanyák mind nagy szeretettel beszéltek az igazgató lelkészről és Roszík Ágnes intézményvezetőről. A bálozók az átmeneti otthonban lakó gyermekekkel nem, de alkotásaikkal - rajzkiállítás keretében - annál inkább találkozhattak. A program „komoly” részét a szintén Jászai Mari-díjas színművésszel, Rudolf Péterrel folytatott pódiumbeszélgetés zárta. A színművész feladatának tekinti, hogy igyekezzen segíteni a nehéz sorsú gyermekeken és felnőtteken. Hivatásánál fogva is erre törekszik, hiszen - mint vallotta - a művészet lényege, funkciója az empátiára nevelés, az emberi lélek jobbítása. A visszajáró bálozók által is kedvelt, bevett mozzanatok ezúttal sem maradtak el: a tombola, a borkóstolás - ezúttal ifi. Bruckner Nándor soproni borászatából -, illetve az ízes büfévacsora egyaránt része volt a programnak. A Katalinokat egy szál fehér rózsával köszöntötték. A talpalávalót a Simple zenekar húzta, s a táncos lábúakat nem is kellett biztatni, hogy hagyják el a széket. A táncos hangulatot a Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyitótáncként palotást járó tanulói alapozták meg. A Katalin-nap előestéjén ez évben nemcsak magyar, hanem bajor cipőtalpak is koptak: a bálozók között voltak ugyanis a bajor-magyar testvérkapcsolat húszéves jubileuma alkalmából októberben Nürnbergben megrendezett találkozó szervezői is. A bajor delegáció november utolsó hétvégéjét hazánkban töltötte, hogy a jubileumi testvérkapcsolati ünnep tapasztalatait közösen értékeljék ki a magyar szervezőkkel. ■ Bállá Mária hogy az időm nagy részét odahaza töltöm a kisfiámmal, ebben a három előadásban leszek látható.- Mit jelent az Ön számára a színészi hivatás?- Gimnazista koromban egy amatőr színjátszó csoportban, a Szkénében játszottam. Az ott töltött négy év után már magától értetődő volt, hogy a Színművészeti Főiskolára jelentkezem. A színészetben az a fantasztikus, hogy minden darab másmás világ, és mindig mindent újra lehet kezdeni, új és új felfedezéseket lehet tenni. Ezt a változatosságot nagyon szeretem. Új világot varázsolni estéről estére az embereknek gyönyörű dolog. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna ■ B. Pintér Márta Még a kilencvenes évek elején hozott ajándékba egy érdekes kitűzőt az Amerikai Evangélikus Egyház Női Osztályának vezetője. A jelvény egy templomot ábrázolt, amelyre a következő felirat került: „Church as a safe place” azaz: „Az egyház mint biztonságos hely”. Lelkészi szolgálatom több évtizede alatt gyakran kellett szembesülnöm azzal, hogy ez a szlogen valóság. Különféle egyházi alkalmainkon nemegyszer találkoztam olyan aszszonnyal, aki az otthoni erőszak elől menekülni kényszerült. Szemében ott élt a rettegés, mi lesz, ha agresszív családtagja rátalál, s ott tükröződött a kétség is, vajon hisznek-e itt neki, biztos oltalomra lelt-e az egyházi falakon belül. Az idei Katalin-napi bál éppen ezeknek a nőknek a megsegítését tűzte ki célul. A jótékonysági est bevételét a gödöllői anyaóvó lakói kapták meg. A bál szervezői, miközben a Reformáció és nők tematikus évhez igyekeztek igazodni, nem tudhatták, hogy akciójuk beleillik egy aktuális programsorozatba. Mivel november 25. a nők elleni erőszak leküzdésének világnapja, december 10. pedig az emberi jogok nemzetközi napja, így földünk több országában ez alatt a két hét alatt különböző megmozdulásokkal hívják fel a figyelmet az agresszió terjedésére, különösen pedig a bántalmazott asszonyok kiszolgáltatott helyzetére. Ehhez az úgynevezett „tizenhat akciónaphoz” számos egyházi szervezet is csatlakozott, közöttük a Lutheránus Világszövetség és az Egyházak Világtanácsa. De hiteltelenné válik minden megmozdulás, ha az egyház maga - s benne minden hívő ember - nem válik oltalommá. Vajon evangélikus gyülekezeteinkben biztos menedékre lelhetnek a bántalmazott asszonyok és gyermekek? Nőszövetségi köreink a karácsonyi készülődés közepette odafigyelnek-e a családon belül szenvedőkre? Természetesen az egyházközségek infrastruktúrája nem alkalmas arra, hogy a gödöllői vagy a nyíregyházi intézményhez hasonló otthont kínáljon a rászorulóknak. De arra alkalmas az egyház, hogy benne az erőszak áldozatait meghallgassák, szenvedésüket komolyan vegyék, melléjük álljanak, az agresszort leleplezzék, intsék... Tudom, van, akiben ellenérzést vált ki ez az írás. Kétségbe vonja a probléma nagyságát s különösen azt, hogy a nőket állítsuk be az erőszak áldozataiként. „Láttunk már asszonyt fakanállal verekedni” - mondják. Vitathatatlan, hogy a nők között is lehetnek agresszívek, bántalmazok. Ám a Központi Statisztikai Hivatal elmúlt évben végzett felmérése magáért beszél: 3169 napfényre került párkapcsolatierőszakeset 90,9%-ában nő volt az áldozat, s csupán az esetek 9,1%-ában volt férfi a szenvedő fél. Mennyiben érint ez bennünket? - tehetné fel az olvasó a kérdést. A válaszom: meglehetősen. Ne gondoljuk, hogy az erőszak csak a templom falain kívül tombol! Bizony belül is ott van. Nem felejtem el azt az asszonyt, akivel 2002 nyarán ismerkedtem meg. Kissé elhúzódó, őszinte beszélgetésünk közben hirtelen megkérdezte, lefeküdhet-e az irodám padlójára. Fél óránál tovább nem bírt ugyanis ülni, tönkrementek a csigolyái, mert presbiter apja gyerekkorában többször félholtra verte. Természetesen az erőszaknak nem csupán fizikai megnyilvánulásai léteznek: az agresszió eszköze lehet a becsmérlő, bántalmazó beszéd is. A naiv, meggondolatlanságból hangzó szavak pedig könnyen az erőszakos magatartás igazolására szolgálhatnak. Néhány hete vihart kavart egy parlamenti képviselő hozzászólása a családon belüli erőszak büntető törvénykönyvben (Btk.) való szerepeltetéséről szóló vitában. Azt mondta, „ha a nők elmennének szülni négy-öt gyereket, akkor nem lenne gond a társadalmi szerepükkel”. A liberális, világi média konzervativizmussal vádolta őt, keresztény gőggel, de talán senki sem vette észre, hogy a képviselő tudatlanul éppen a bántalmazok szószólója lett. Merthogy a párkapcsolati erőszakban sokszor pontosan ezt használja fel fegyverként az agresszív fél: a nőt a sok gyermek vállalásán keresztül megkötni s tenni egzisztenciálisan teljesen függővé. A múlt szombati Katalin-bálra vendégnek meghívott Rudolf Péter színművész a feladatról szólt, annak az embernek a felelősségéről, akinek megadatott a harmonikus családi élet. Amikor csodálatos gyermekkorát, pedagógus édesanyjának alakját felidézte, azzal folytatta vallomását, hogy éppen ezért a megkapott sok jóért tartozik azzal a bántalmazottaknak, hogy sorsukra odafigyeljen, értük cselekedjen. Pál apostol ugyancsak ezt a szót használja, amikor a hívőket inti: „Mi, erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk’.’ (Róm 15,1) Az apostol figyelmeztetése sem a népszerűségre törekvés vagy egy tizenhat napos akciósorozat része, hanem a keresztény ember életprogramja. Isten egyháza csak így, krisztusi lelkülettel élve a világban válhat valóban oltalommá, a biztonság helyévé. A szerző evangélikus lelkész, egyházunk női missziójának vezetője HIRDETÉS A Luther Kiadó könyvbemutatója A Luther Kiadó szeretettel hív mindenkit Cserháti Sándor Az Új szövetség teológiája című kötetének és a Lélek által gazdag élet című e-könyvének bemutatójára. Az alkalom december 5-én, szerdán 17 órakor kezdődik az országos iroda földszinti előadótermében (1085 Budapest, Üllői út 24., megközelíthető az evangélikus könyvesbolton keresztül). A köteteket bemutatja dr. Fabiny Tamás püspök és dr. Pécsük Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Az Újszövetség teológiája című kötetet az e-könyv CD-mellékletével együtt a bemutatón részt vevők kedvezményes áron vásárolhatják meg. „A fényt nem lehet megvilágítani” Interjú Fehér Annával, a Katalin-bál egyik fellépőjével ► Az ötödik Katalin-napi evangélikus bál műsorában Fehér Anna színművész is közreműködést vállalt, őt kérdezte az Evangélikus.hu a rendezvényt megelőző héten.
