Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-28 / 43. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2012. október 28. » 5 A Mária-paradoxon Konferencia az Evangélikus Országos Múzeumban ^ Remélhetőleg nem emel kifogást a konferencia egyik előadója, amiért az eseményről beszámoló tudósítás címéül előadásának vezérmotívumát választottuk. Ebben foglalható össze ugyanis legpontosabban az a különös kettősség - gyakran csak látszólagos ellentmondás az a többféle mód, ahogyan Máriához, Jézus anyjához katolikus, evangélikus és református keresztények közelednek. A sokféleség példáival találkozhattak az érdeklődők október 16-án az Evangélikus Országos Múzeum rendezte, „Áldott vagy te az asszonyok között” - Mária és az evangélikusok Magyarországon című tanácskozáson. Talán akkor csírázott ki a múzeum munkatársaiban a rendezvény gondolatának magja, amikor az idei Szélrózsa találkozóra kiállítást szerveztek az egyháztörténet és a Biblia legfontosabb nőalakjairól. A kiállítás egy ismert, virtuális közösség - hálózat - tagjaiként mutatja be mindazokat a nőket, akikkel például a hittanórákon vagy a Szentírást forgatva már „ismeretséget köthettünk” Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, közülük Mária, Jézus anyja az, akinek a legtöbb „ismerőse van” - akár a virtuális hálózaton, akár a legkisebb hittanosok körében. Különös gondolat egy evangélikus intézménytől Mária-konferenciát rendezni? És éppen a Reformáció és nők évében? A szervezők meggyőződése, hogy nem. Nagyon fontos és időszerű, hogy az első keresztényként számon tartott asszonyt kicsit előtérbe helyezzük, hogy szerepéről, hatásáról közösen elmélkedjünk, hogy megvizsgáljuk, mennyiben gondolunk róla mást, mint katolikus testvéreink. Változott-e - és mennyiben - az evangélikusok Mária-képe Luther óta? 2005-ben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanácskozást rendezett Mária szeplőtelen fogantatásának dogmájáról. A katolikus teológusok előadásai mellett kerekasztal-beszélgetést is tartottak protestáns teológusok részvételével. A konferencia a lelki-teológiai megközelítést választotta. Nem véletlen, hogy amikor egy múzeum rendez konferenciát, az elméleti megalapozás, a teológiai nézetek ütköztetése mellett más diszciplínák is teret nyernek. Az evangélikus múzeumban a képzőművészet, az irodalom, a zenetörténet alkotásai is lehetőséget kaptak, hogy Máriáról beszéljenek: teológusok és történészek között muzsikusok és az evangélikus múzeum munkatársai is megszólaltak. Reuss Andrásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusának többeket meghökkentő indító mondata megalapozta a hangulatot, és feszült figyelmet teremtett: „Mária az evangélikusoké is” de ne azért beszéljünk róla, mert mást gondolunk, mint sokan. Mária mindenek felett áll, mert a mennyei Atya gyermekének test és lélek szerint is anyja. A hangsúly azon van, amit Isten tett vele. Előadónk meg is győzte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatikaprofesszorát, Puskás Attilát arról, hogy „Mária nem csak a katolikusoké” A hallgató pedig körvonalazhatta magában, hogy a kegyelmi anyaság és a szeplőtelen fogantatás dogmája között gazdag átmenet létezik. Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető professzora el- vagy újraolvastatná evangélikus egyházunk tagjaival Luther Magnificat-magyarázatát (friss kiadása kézbe vehető a Luther válogatott műveit közkinccsé tevő, tavaly útjára indult könyvsorozat elsőként megjelent kötetében). Barna Gábor egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanszékvezetője nemcsak arról győzte meg a hallgatókat, hogy Mária miért lett, lehetett a 17. században országot védő erővé, akit Patrona Hungáriáénak neveztek, hanem arról is beszélt, hogy Jézus anyja a 16. századi protestáns irodalomnak is fontos alakja. Az SZTE adjunktusának, Giczi Zsoltnak az előadásában drámaian feszült egymásnak a ma annyit elemzett Horthy-korszak egyik eszméje, a Regnum Marianum azzal a Regnum Christianum-gondolattal, amelyet Raffay Sándor evangélikus püspök javasolt a válságos történeti-politikai helyzetben az összefogás elősegítésére. Vajon miért szerepel Mária csak elvétve az evangélikus oltárképek magyarországi emlékanyagában? Miért látható időnként egyedül a magdalai Mária a kereszt alatt? Ezeket a kérdéseket boncolgatta az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) igazgatója, Harmati Béla László. Az első köztéri szobortípus egyikének, az úton-útfélen látható Mária-oszlopoknak hátterét Zászkaliczky Zsuzsanna, az EOM művészettörténésze világította meg. Valaczka András, a Piarista Gimnázium tanára a magyar irodalom csodálatosan gazdag példatára alapján Mária alakjának ellentmondásosságát, összetettségét vizsgálta lebilincselő bemutatójában. Kamp Salamon egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője, karnagy a tőle megszokott lelkesültséggel számolt be arról a jelenségről, hogy Bach zenéjében - jelesül épp a karácsonyhoz kapcsolódó Magnificatban - Jézus születésének evangéliuma mindig szorosan összekapcsolódik a nagyhét történéseivel és húsvét örömhírével. És ez a kapcsolat látható és hallható is! A konferencia zárásaként Klembala Géza tanár, karnagy kalauzolta a résztvevőket Pergolesi Stabat Materének érzelemgazdag világában. Az a mintegy hatvan-hatvanöt ember, aki megfordult a rendezvényen, bizonnyal sokat kapott. De kap-e választ a kérdező, aki fájlalja, hogy az „Áldassék Isten...” kezdetű, úrvacsorái Lutherénekből kimaradt Mária neve? (Pedig az 1955-ös, bővített Dunántúli énekeskönyvben még benne volt!) Megtudhatjuk-^ miért nincs olyan imádságunk, amelyben Mária példaként: a hit, az alázat, a befogadás, az Istenre hagyatkozás példájaként állna előttünk? Megismerjük-e a valódi okát annak, hogy Mária hová tűnt oltárképeink keresztje alól? Meglátjuk-e végre, mi az a vonás Máriában, amely nem elválaszt, hanem összeköt? ■ N. N. Az „Áldott vagy te az asszonyok között” - Mária és az evangélikusok Magyarországon című konferencia előadásainak szerkesztett és bővített változata a Credo evangélikus folyóirat 2012/4. számában lesz olvasható. HIRDETÉS V, Kataiin-napi evangélikus bál November 24-én 19 órai kezdettel ismét megrendezzük a hagyományos Katalin-napi evangélikus bált. A rendezvény, mint eddig minden évben, idén is jótékonysági célt szolgál. A bál igazodik a Reformáció és nők tematikus év programjaihoz, így középpontjába idén a családon belüli erőszak miatt otthontalanná vált kisgyermekes anyák ellátását végző gödöllői és nyíregyházi anyaóvó intézmények kerülnek. Az estet Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitja meg. A műsorban Fehér Anna Jászai-díjas színművész, Szvorák Katalin Liszt- és alternatív Kossuth-díjas énekművész és Rudolf Péter Jászai-díjas színművész működik közre. Helyszín: a Budapest I. kerületi önkormányzat díszterme (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.). Időpont: november 24., szombat, 19-től éjjel 2 óráig. Jegyek 6000 Ft-ért a Huszár Gál könyvesboltban kaphatók (1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.). Ha az esten nem kíván vagy nem tud részt venni, oly módon is kifejezheti segítő szándékát, ha támogatói jegyeket vásárol, így segítve az anyaóvó intézmények munkáját. Az 1000 Ft-os támogatói jegyek szintén a Huszár Gál könyvesboltban kaphatók. A támogatói jegyekből befolyt összeg közvetlenül az anyaóvó intézmények szolgálatát segíti. HIRDETÉS_______________________________ Könyv az egykori nemeskéri kin tortanítóról Megjelent a Tóth Ernő evangélikus kántortanító élettörténete című könyv. Kapható Tóth Csabánál (8960 Lenti, Zrínyi Miklós u. 8/b; tel.: 92/351-093), valamint a soproni evangélikus templom iratterjesztésénél. A könyv ára 1000 forint. HIRDETÉS_______________________________ Meghívó könyvbemutatóra Fenyvesi Félix Lajos A csukott ablak című új kötetének bemutatója október 29-én, hétfőn 17 órakor lesz a Litea könyvesboltban (Bp. I. kér., Hess András tér 4.). Bevezetőt mond Szondi György kiadóvezető. Közreműködik Havas Judit előadóművész és Fodor Mária hegedűművész. EVANGÉLIKUS ÉLET. ÉLED. ÉLEDT Reformációi gálaest az Urániában Folytatás az 1. oldalról A tudomány nem tud választ adni a legalapvetőbb és legizgalmasabb kérdésekre, például arra, hogy mi végre van a világegyetem, mire való, mi az értelme. A tudásalapú társadalom paradigmáját ki kell egészíteni a hittel, a hit- és tudásalapú társadalom építésén érdemes fáradozni - vallotta Réthelyi Miklós. Az est második felében a Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjai reformáció korabeli énekek feldolgozásait szólaltatták meg, és irodalmi műveket adtak elő az iskola tanárainak összeállításában. A szépszámú zenekart és kórust Kardos Anna vezényelte, az énekeket Bence Gábor dolgozta fel, az irodalmi részt Korompayné Sebestyén Nóra állította össze. A gálaest háziasszonya Nagy Katalin volt. A Hír Tv szerkesztő-műsorvezetője számára némi meglepetést tartogatott a gálaest: miután felkonferálta a Rát Mátyás-díj átadását, Novotny Zoltán, a Prúsz elnöke díjazottként őt szólította a színpadra. Az első magyar nyelvű hetilap szerkesztőjéről, evangélikus lelkészről elnevezett szakmai díjat a Prúsz alelnöke, Faggyas Sándor és a Prúsz egyik elnökségi tagja, Nagy Imre adta át. Az ünnepi gálaest zárásaként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Varga Miklós előadóművész, rockzenész a hazaszeretetről énekelt, majd a Himnusz közös eléneklésével ért véget a program. ■ Bállá Mária Ht * * p. A Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) elnöksége a Rát Mátyás szakmai díjat idén a református Nagy Katalinnak, a Hír Tv szerkesztő-műsorvezetőjének ítélte oda. Az alábbiakban Novotny Zoltán Prúsz-elnök laudációját közöljük. A díjazottnak szívből gratulálunk. Örök szerelme a rádió. Főállásban televíziónál dolgozik. Nyugalom, derű, béke árad belőle. Őszinte, hiteles, felkészült. Érdeklődéssel és alázattal viseltetik a riportalany, a beszélgetőtárs iránt. Következetesen és ha kell, keményen kérdez, vitatkozik, érvel. „Ez a nő a nyelvét nagyon tudja használni” - olvashatjuk róla az interneten. Ennek ellenére soha senkit nem bántott meg. Spontán reagálásai méltóságteljesek, sohasem ragadtatja el magát. Interjúiban pontosan tudja, honnan hová akar eljutni. Igyekszik megfelelni az alapvető újságírói feladatnak, az igazság objekzióban az Ablak és az Évgyűrűk című magazin műsorvezetője, szerkesztőriportere. 1998-tól a Magyar Rádió Krónika-szerkesztőségének műsorvezetője, az Aranyemberek és a Névjegy szerkesztő-riportere. 2006-tól a Hír Tv olyan műsorainak szerkesztő-műsorvezetője, mint a Rájátszás, a Kontraszt, a Civil kaszinó vagy a Panaszkönyv. Emellett a Lánchíd Rádióban délelőtti közéleti műsort készít, és jegyzi a Kettesben című portréműsort is. Szereti a süteménykészítést is, szívesen pattan kerékpárra, és gondos édesanyja két leánygyermekének. Jól tív közreadásának. Tudja, hogy hiteles és kevésbé hiteles emberek megszólaltatásával az újságírónak lehetősége van arra, hogy pusztán a szó, a hang erejével - a spiritualitás csodálatos jelenvalóságával - gondolatokat és érzéseket ébresszen, reményt és célt közvetítsen, és ami legalább ennyire meghatározó: a közösség tartópilléreit erősítse. Megható és követendő igényes beszéde, a gyönyörű magyar nyelv iránti vonzalma. Tisztán, szépen, érthetően, magyarul beszél. Öröm hallgatni. „A nyelv maga is elkötelezettség. A nyelv maga is erkölcs” - vallja. Lehetett volna tanár vagy idegenvezető. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon végzett. Még egyetemistaként jelentkezett a Magyar Rádió Ifjúsági Stúdiójába. Kulturális és szociális témájú riportokat készített, majd a. Napközben című műsort szerkesztette és vezette. Ezután kilenc évig a Magyar Televítűri a közismertséget, a népszerűséget. Ha bárhol - az utcán, tömegközlekedési eszközön, rendezvényen - megszólítják, kedvesen elbeszélget az emberekkel, még akkor is, ha az élet, a család, a munka problémáinak megoldásain töprengene inkább. Felvállalja a közösséget, felvállalja protestánsságát. Részt vesz konferenciákon, előadást tart, vitát vezet, moderál. Hiszi, hogy: „Erőnkhöz mérten vállalni kell mindazt, amit az élet ránk parancsol.” A Kárpát-medencei egyesített református kórus hangversenye után kijelentette: „Szükség van az ilyen rendezvényekre, mert vannak, akikhez csak ezeken az alternatív csatornákon keresztül tudjuk eljuttatni Isten igéjét.” Nem lett sem tanár, sem idegenvezető, ám munkájával, tetteivel, példájával mégis vezet és tanít bennünket. A Protestáns Újságírók Szövetségének elnöksége a Rát Mátyás-díjat 2012- ben Nagy Katalinnak, a Hír Tv szerkesztő-műsorvezetőjének ítélte oda.
