Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-21 / 42. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET re - I j /, rí i 2012. október 21. » 3 Hogy vagyunk otthon? !► Folytatás az 1. oldalról A záró úrvacsorás istentiszteleten Ittzés István lelkész Lk 15,22-24 alapján mintegy folytatta a hívő kutató „igehirdetését”. Kiemelte, hogy a ma emberén azért hatalmasodik el az utazási őrület, mert szenved az otthontalanságtól, békétlenségtől. Egyetlen kiút lehetséges: a hazatérés oda, ahol a legjobban szeretnek, azaz meg kell térnünk ahhoz az Istenhez, aki Fiát adta értünk, és egész nap kitárt karral várja haza a tékozló fiákat és leányokat. A bűnbocsánat nem jár alanyi jogon - mondta az igehirdető -, aki ugyanis Jézust nem fogadja el, magát rekeszti ki az üdvösségből. A hazatérés, otthoniét tehát csak Jézussal lehetséges! A hazafelé úton a kocsiban természetesen szóba kerültek a személyes reflexiók. Ott hangzott el a következő gondolat egyik gyülekezeti tagunk szájából: „Olyannak éreztem a napot, mint fiatalkoromban azokat az evangélizációkat, amelyeket az ébredés idején hallottam, és amelyeknek volt megszólító erejük. Adja Isten, hogy a mai evangélizációnak is legyen folytatása!” ■ Hulej Enikő A hangfelvételek elérhetők a misszió, lutheran.hu oldalon Avi Snyder, a Zsidók Jézusért mozgalom európai és magyarországi vezetője ► A Hazatérés című országos evangélizációs napon, október 13-án Orbán Attila sokszor derűt kiváltó, anekdotázós - mintha egy Tamási-regényből lépett volna ki a prédikátor -, ugyanakkor határozottan „hazahívó” igehirdetése után a szekcióülések következtek. „Szép magyar szóval” - ahogyan erre Badin Ádám felvidéki mesemondó, előadóművész rávilágított. Badin Ádám (képünkön), a színházban, mesemondásban, „világban” jártas előadó versek útján vitte el más tájakra hallgatóságát. Újonnan megjelent, „Ne félj, csak higgy!” című CD-jének anyaga - amely egyébként Szeverényi Jánosnak, egyházunk országos missziói lelkészének kezdeményezésére született - Orosházán állt össze a művész kedvenc istenes költeményeiből. Az Evangélikus Missziói Központ által kiadott lemez már a nyári piliscsabai konferencián debütált, mégis inkább az evangélizációs alkalmat tekintik a CD bemutatójának. A versek alatt Burovincz Laura (képünkön) csellójátéka szólt, amely játék Szekcióról szekcióra - lépésről lépésre a hazatérés útján- ahogy a csellós hölgy neve: l’aura - lágy és visszafogott volt, mégis valami titokzatos, ünnepi alaptónust adott. # * * A „virslis" szünetben egy verskedvelőt kérdeztem, hogyan értékeli az előadást.- Minden előadás egyszeri, személyes és életközeli - kezdte az inkognitóját megőrző hölgy, aki már évek óta az evangelizációs nap látogatója. - A pillanatnyi esetlegességek, döccenések, a mobiltelefon-csörgés csak még hitelesebbé tesznek egy előadást. Igazság szerint elfogultan kezdtem neki a hallgatásnak - árulta el -, hisz Badin Ádám arról a vidékről való, nevezetesen Sajógömörről, ahonnan apai nagyszüleim is származnak, s ahol magam is sok-sok nyarat töltöttem gyerekként... Az előadás esztétikai értékeiről kérdeztem. „Nem a színművészeti mércéjével kell mérnünk egy ilyen alkalmon - állította. - Azt kell látnunk, illetve éreznünk, hogy egy másik, hozzánk hasonló földi halandó mondja a verseket, szívből szívbe.” * * * Az egyház megtérésének kérdéseivel foglalkozott dr. Garádi Péter, a budaörsi evangélikus gyülekezet felügyelője. Ehhez elsőként a megtérés fogalmát kellett „definiálnia”. Az egyház megtérése a gyülekezetek megtérését jelenti, a gyülekezetek megtérésének feltétele pedig tagjainak megtérése - mondta. Felhívta a hallgatóság figyelmét - példaként neves misszionáriusok mondatait idézve - az „ébredés” kifejezés problematikus voltára, a téma érzékenységére. Izgalmas történelmi példák kerültek elő, így a dél-afrikai és a kínai „ébredés” és persze az „örök emberi” önteltség, ellenállás, képmutatás, valamint a sátán munkája mint olyan tényezők, amelyek mindig a megtérés ellenében munkálkodnak. Vajon milyen az az egyház, amelyik állandóan az Úrra figyel? Ezt a kérdést próbálta körüljárni Endreffy Géza budaörsi lelkész Lk 6,6-13, a sorvadt kezű ember példáját alapul véve. Egy gyülekezet egyénekből áll, akiknek - jó esetben - mind személyes kapcsolatuk van Istennel. Ezek együtteséből a Szentlélek segítségével lesz élő gyülekezet. A Bibliakör önvizsgálatra hívta az érdeklődőket, azt középpontba állítva, vajon hol áll a mi gyülekezetünk, mennyiben tudjuk összehangolni nézőpontjainkat, s mennyiben tudunk egyfelé, az Isten útján haladni. # * * A gyülekezetből bensőbb körbe lépett a család megtérésének kérdését boncolgató dr. Sallai János pszichológus, családterapeuta. A sokgyermekes családok női tagjai általában ezt a szekciót választották. Az előadó itt is a megtérés mibenlétének taglalásával kezdte mondandóját. A hitetlenségből hitre térés Isten kegyelméből fakad, ezt nem szabad elfelejtenünk - hangsúlyozta. 1^ Folytatás az 5. oldalon A Biblia alapján irányt mutatni a társadalomnak Aki válaszol: Heinrich Bedford-Strohm, a Bajor Evangélikus Egyház püspöke ► Heinrich Bedford-Strohm, a Bajor Evangélikus Egyház püspöke a nürnbergi bajor-magyar partnerkapcsolati találkozó szombati napján, a hivatalos ünnepségen szólalt meg a Wilhelm Löhe Iskola színpadán, majd Gáncs Péter elnök-püspökkel együtt csapra vert egy hordó sört. Ezzel elkezdődött a bajor-magyar Oktoberfest. Vasárnap pedig ő prédikált az istentiszteleten. Az ünnepi rendezvénysorozat apropóján - tekintettel az intézményes bajor-magyar evangélikus együttműködés két évtizedének jelentőségére - Égtájoló rovatunkban ezúttal kivételesen a bajor testvéregyház püspökét szólaltatjuk meg.- Püspök úr, Önt tavaly április 4- én választották meg Johannes Friedrich tartományi püspök utódjául, és a reformáció ünnepe előtt egy nappal iktatták be hivatalába. Az eltelt egy év alatt sikerült-e betekintést nyernie a bajor-magyar partnerkapcsolatokba?- Bajor egyházunk zsinati tagjaként már püspöki tisztem elfoglalása előtt kapcsolatba kerültem a magyarokkal, többek között részt vettem egy ünnepi fogadáson, amelyet a partnerkapcsolati viszony megújításakor adtak. Egy évvel ezelőtt, beiktatásomkor a nürnbergi Lorenz-templomba Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök vezetésével érkezett magyar delegáció. Csodás tapasztalat volt az ünnepi istentisztelet, hiszen az egész világról jöttek partnereink, hogy jelen legyenek egyházunk ünnepi alkalmán. Biztató kezdete volt ez püspöki szolgálatomnak: sokan ünnepeltünk együtt, testvérekként, Jézus Krisztusban.- Idén decemberben Magyarországra látogat. Milyen programokat tervez?- Egyszerűen szeretném megismerni a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Szeretnék odafigyelni rá, és örülnék, ha megmutatnák nekem, hogyan élnek Magyarországon az evangélikusok, hogyan ünnepük istentiszteleteiket, egyházként milyen szerepet vállalnak. Különösen érdekel az, hogy a társadalmi kérdésekkel kapcsolatban az evangélikus egyház hogyan képviselheti az álláspontját. Számomra mindig fontos volt a nyűt teológia. Keresztény küldetésünket, értékeinket gyümölcsözővé kell tennünk a társadalom egésze, nem csupán egyházunk tagjai számára.- Sajnos az utóbbi időben Magyarország a német médiumokban számos esetben kedvezőtlen színben tűnt fel. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak más volta véleménye bizonyos kérdésekben - például a médiatörvénnyel, az egyházi törvényei kapcsolatban -, mint a nemzetközi megítélés, viszont a magyarországi politikával sem értettünk egyet mindenben. Említette a nyílt teológiát - ezt szorgalmazzuk mi is. Hogyan tud ebben a bajor evangélikus partneregyház nekünk segíteni?- Azt hiszem, egy ilyen szituáció tényszerűen is bizonyítja, mennyire fontos a két egyház partnerkapcsolata, hiszen az emberek között kialakult kölcsönös bizalom jegyében odafigyelünk a másikra. Meghalljuk magyar testvéreink politikai kérdésekben kinyilvánított véleményét is. Ez számunkra fontos kiegészítést jelent mindazon információk mellé, amelyek az újságokon, tévén-rádión keresztül jutnak el hozzánk. Az emberekkel való közvetlen kapcsolat nagyon fontos. Mi ebben a krisztusi közösségben testvérekként számíthatunk a másikra. így az általános véleményen túl más perspektívákat tehetünk sajátunkká, és ezeket társadalmunk számára is közvetíthetjük. Úgy lehet az egyház a föld sója, a világ világossága, ha az evangéliumból adódóan a közéleti kérdésekkel is foglalkozik.- Mely területen mélyülhet még a két egyház közötti partneri viszony, mit tudna tanácsolni?- Már említettem a nyilvános teológiát. Azt hiszem, fontos, hogy az egyház és a teológia kifejlesszen egy olyan szociáletikai gyakorlatot, amely lehetővé teszi, hogy a Bibliában adott keresztény hit alapvetéseiből kiindulva irányt tudjunk adni a politika és a társadalom számára is. Példaként emfitem a szociális igazságosságot, a gazdaság ökológiai átalakítását, a teremtett világ védelmét. Mi, keresztények Istenről mint Teremtőről beszélünk, a természetet Isten alkotásának tekintjük, és hangsúlyozzuk, hogy nem lehet a természetet vég nélkül kizsákmányolni. Ezekben a kérdésekben keresztényként állást foglalhatunk, és követelhetjük, hogy az ipar, a gazdaság változzon meg. Nem hagyhatjuk, hogy környezetünket továbbra is annyira szennyezzék, mint ahogyan korábban tették, és sajnos ma is teszik. Naponta huszonötezer ember hal meg a világon azért, mert nincsen elég ennivalója, és nem részesül megfelelő egészségügyi ellátásban. Nekünk, európaiaknak el kell gondolkodnunk, mit tegyünk azért, hogy ez a világviszonylatban elviselhetetlenné vált igazságtalanság megszűnjön, hogy olyan világ vegyen körül bennünket, ahol minden ember méltósággal élhet.- Szombaton délelőtt az egyik műhelymunkán egy felszólaló párhuzamba állította a magyarországi cigánykérdést és a németországi muszlimok kérdését. Egyházi vezetőink, Fabiny Tamás és Prőhle Gergely válaszukban hangsúlyozták, hogy a kettő nem ugyanaz, bár bizonyos megközelítésben egyházként a kisebbségekkel való viszony tekintetében lehetnek párhuzamok. Mi az Ön véleménye, mit tanulhatunk egymástól e téren?- Fontos leszögeznünk, hogy oda kell figyelnünk a másikra. Mi a muszlimokkal folytatott párbeszédben az értékekhez való viszonyunkat mélyíthetjük el. Ezért fontos, hogy mi németekként jól együtt tudjunk élni a muszlimokkal, és tudjuk értékelni őket. ÉGTÁJOLÓ Jahre gemeinsam in BeWEGung éve együtt az úton A vallások különbözők. Ha mi például a Szentháromságról vagy a keresztre feszített Krisztusról beszélünk, olyan teológiai dolgokról szólunk, amelyek megkülönböztetnek bennünket a muszlimoktól. De ennek nem szabad odáig vezetnie, hogy egymás ellen harcoljunk, vagy támogassuk az erőszakot. Ezért én a vallások békés egymás mellett élése mellett teszem le a voksomat, de azt is hangsúlyozom, hogy a különbségeket nem szabad összemosnunk, hanem folyamatos párbeszédben kell állnunk. Meg kell ismernünk egymás kultúráját, oda kell figyelnünk a másikra, és tanulnunk kell egymástól. A másikban meg kell látnunk az embert, meg kell adnunk a jogot arra, hogy a vallását gyakorolhassa. A vallásszabadságnak azonban nemcsak a saját országunkban kell érvényesülnie, hanem a muszlim országokban is. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Heinrich Bedford-Strohm, a Bajor Evangélikus Egyház püspöke
