Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-07 / 40. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2012. október 7. » 9 „...úgy szerette Isten a világot...” ► A Lágymányosi Ökumenikus Központ kápolnájában tartotta az idei teremtésünnep központi, ökumenikus nyitó istentiszteletét a magyarországi katolikus, református, evangélikus és metodista egyház. A szeptember 30-i alkalomra az ország számos pontjáról érkeztek hívők, de olyanok is eljöttek, akik nem keresztényként voltak kíváncsiak az ünnep tartalmára, az istentisztelet üzenetére. A gyülekezetét dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára köszöntötte, majd dr. Kodácsy-Simon Eszter, az Ararát evangélikus teremtésvédelmi munkacsoport koordinátora mondott bevezető gondolatokat a teremtés ünnepének nemzetközi és magyarországi hagyományáról. A liturgiában Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Forral Tamás SJ, a Jezsuita Rend magyarországi tartományának provinciálisa, valamint Győri Gábor, a Magyarországi Evangélikus Egyház Pesti Egyházmegyéjének esperese szolgált. Köszöntőjükben mindhárman kiemelték: a teremtés ünnepe jó alkalom arra, hogy a mindennapos rohanás közepette észrevegyük és tudatosítsuk magunkban a teremtett világ szépségét és csodáját, törékenységét és sebezhetőségét, valamint az emberrel való kölcsönös kapcsolatát. A teremtés hetének idei témája Jézus és a teremtett világ volt. Ennek alapján Jézusnak a teremtés különböző részeivel - földdel, vízzel, tűzzel, levegővel, növényekkel, állatokkal és emberekkel - való kapcsolatát lehetett naponként megvizsgálni a közzétett segédanyag segítségével. Az érdeklődők így arra irányíthatták figyelmüket, hogy milyen példát mutat, milyen üzenetet közvetít Jézus számunkra a teremtett világ elemeivel való kapcsolatain keresztül. A nyitó istentisztelet igehirdetése a hét témájához illeszkedve János evangéliuma 3. fejezetének 16. versére épült: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen’.’ Annak ellenére, hogy ezt a verset jól ismerik már a konfirmandusok is, nem szoktuk végiggondolni, hogy az üzenete milyen mélyen érinti személyes életünket s az egész teremtett világot - kezdte prédikációját Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense. Hangsúlyozta: Isten nem csupán egy népért, nem csak a kiválasztottakért, nem csak valamely egyházért adta Fiát. Isten szeretete nem szűkíthető le a világ valamely részére, mert az Úr az egész világ iránti szeretetből küldte el Jézust kétezer évvel ezelőtt, s az egész teremtett világot szereti most is ugyanazzal a szeretettel. Ahogyan tévedés lenne azt hinnünk, hogy Isten szeretete csupán valamely egyház számára nyilvánult meg, ugyanúgy nem értenénk meg szeretetének teljességét, ha csak magunkra vonatkoztatnánk. Ha megértjük és komolyan vesszük ennek az üzenetnek a távlatait, akkor embetársainkkal és a teremtett világgal való kapcsolatainkat is tudatosabban és nagyobb tiszteletet tanúsítva élhetjük meg. Az istentisztelet kezdetén minden résztvevő egy követ kapott a kezébe. Az imádságok és a prédikáció alatt e kő segítségével kinek-kinek lehetősége volt elgondolkodni mindazon, ami nyomasztja. A bűnök terhét jelképező követ ezután az egybegyűltek szimbolikusan az oltárra helyezték, mint akik készek letenni minden terhet, amelyet magukkal hoztak, a kő helyett pedig egy-egy szál virágot vehettek el, amely a bűnök bocsánatára utalt, s az életet és a reményt jelképezte. Az istentisztelet végén került sor az ökogyülekezeti címek átadására. Mivel az ökogyülekezeti programot a Magyarországi Református Egyház kezdte el tavaly ősszel, idén református gyülekezetek pályáztak a cím elnyerésére. Ökogyülekezeti emlékplakettet kapott a Telkibányai, a Hajdúnánási, a Budapest- Budai, a Torbágyi és a Szóládi Református Egyházközség, annak elimeréseként, hogy a gyülekezet jövőképébe és stratégiai programjába valamilyen módon már beillesztették a teremtésvédelem kérdését, és folyamatosan gyakorlati lépéseket is tesznek a teremtéstudatos életmód megvalósítása érdekében. Az ünnepet előkészítő ökumenikus munkacsoport tervei között szerepel, hogy jövőre olyan evangélikus, katolikus, illetve egyéb felekezethez tartozó gyülekezetek is megkaphatják ezt a megtisztelő címet, amelyek e világban élő közösségként elkötelezik magukat a teremtésvédelem mellett. Az istentisztelet után szerény, de egészséges szeretetvendégség következett: egy közelben élő helyi termelőtől vásárolt almát fogyasztva beszélgethettek az egybegyűltek, köthettek ismeretségeket, s oszthatták meg egymással tapasztalataikat. ■ K. S. E. A Német Ajkú Református Gyülekezet Hold utcai temploma adott otthont hétfőn Budapesten a teremtés hete alkalmából rendezett „parlamenti elmélkedésnek”. Az immár hagyományosnak tekinthető ökumenikus áhítaton ezúttal Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Bolha Márta józsefvárosi és Smidéliusz Gábor Deák téri evangélikus lelkész szolgált a jelen lévő országgyűlési képviselők és kormánytagok körében. ■ Kiss Tamás felvételei Nyitott tér az Üllői út 24. első emeletén Podmaniczky-Degenfeld-címeres ex libris Az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) Podmaniczky-Degenfeld Könyvtára immáron ötödik éve nyitja meg termeit a kulturális örökség napjainak keretében. Az olvasók azonban az EOK honlapja és katalógusa segítségével már régóta jól ismerik és használják ezt a különgyűjteményt (http://konyvtar.lutheran.hu/). Sőt a felújítás előtt álló termeket a könyvtár munkatársai rendszeresen bemutatják az előre bejelentkezett látogatóknak, illetve az egyház vendégeinek is. A szeptember 15-16-i hétvégén az érdeklődők a könyvtár igazgatója, dr. Mányoki János és Pintér Gábor történész, levéltáros vezetésével ismerkedhettek meg az EOK különgyűjteményével. A zöld teremben letelepedhettek a márványasztal köré elhelyezett karosszékekbe, amelyek, bár nem tartoznak az eredetileg a kiskartali kastélyban lévő könyvtár bútorzatához, illenek a zöld terem hangulatához. A Podmaniczky Géza - Degenfeld Schömberg Berta házaspár gyűjteményének 15-17- századi nyomtatványait és kódexeit az EOK elkülönítve, más, védett helyen őrzi. De a látogatók örültek annak is, hogy kézbe vehették a könyvtár egyéb, 19-20. századi ritkaságait: a reneszánsz és barokk képeket bemutató angol művészettörténetet, szecessziós kötésű nyomtatványokat, aranymetszésű versköteteket. A legnagyobb benyomást azonban Kitaibel Pál Magyarország ritka növényeit tárgyaló munkájának 1805-ből való, bécsi kiadású kötete gyakorolta a látogatókra művészi igényű, kézi festésű metszeteivel. A két délutánon mintegy ötven látogató kereste fel a gyűjteményt, ami nem nagy létszám, ám éppen ezért lehetővé vált, hogy a vezetés időről időre oldott hangulatú, de igényes beszélgetéssé alakuljon. ■ H. Hubert Gabriella Van-e szemét a DNS-ben? A legfrissebb kutatások porba döntötték a „szemét-DNS” koncepcióját, és a genom intelligens tervezettsége felé mutatnak. Az evolucionista biológusok évtizedeken keresztül azt hirdették, hogy az ember génkészletének biológiai értelemben csupán egy százaléka hasznos, a többi rész feltételezésük szerint „az evolúció során felhalmozódott szemét” tehát funkcióval nem rendelkező törmelék. Ez év szeptemberének elején hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki az ENCODE (Encyclopedia of DNA Elements) nevű nagyszabású tudományos vállalkozás végkövetkeztetése. E szerint a korábbi feltételezéssel ellentétben az emberi genom nyolcvan százalékának van valamilyen hasznos biológiai funkciója! Az átütő jelentőségű kutatásban világszerte harminckét laboratórium négyszáznegyven kutatója vett részt. A kétszázmillió dolláros program adatait háromszáz szuperszámítógép értékelte ki több mint egy éven keresztül. A Discover Magazine riportja szerint könnyen lehet, hogy a genom fennmaradó húsz százalékának is értelmes funkciója van. Ewan Birney, az ENCODE analízisvezető koordinátora rámutatott, hogy a kutatás során csak 147 sejttípust vizsgáltak, miközben az emberi testben több ezerféle található. így lehetséges, hogy a genom egyes részei csak bizonyos fajta sejttípusokban látnak el ellenőrző funkciót, nem minden sejttípusban. Az intelligens tervezettség elmélete megszületése óta hangoztatja azt a tudományos előrejelzést, mely szerint ha az élővilág valóban egy felsőbb értelem tervezői munkájának lenyomatát hordozza, akkor idővel a genetikai kód más részeinek az értelmes funkcióját is meg fogjuk találni; nem lehet a génkészlet kilencvenkilenc százaléka haszontalan. A jelenlegi kutatási eredmények határozottan az intelligens tervezés irányzatának gyakran hangoztatott jóslatát látszanak beigazolni. 2011-ben jelent meg Jonathan Wells tervezéspárti biológus könyve A szemét-DNS mítosza címmel, amelynek alapállításait az új kutatások még inkább megerősítették. Egyes evolucionista biológusok jelenleg erőteljesen kritizálják az ENCODE program résztvevőit. Szerintük nem kellett volna riyilvánosságra hozni a kutatási adatokból adódó következtetéseket, mert azok az intelligens tervezettség előrejelzéseit és koncepcióját támasztják alá. A DNS-molekula egyre inkább egy hatalmas informatikai hálózatra emlékeztet, amelynek létrejöttét nem lehet véletlenekre visszavezetni. Az Értem Egyesület álláspontja szerint a „szemét-DNS” elképzelésének összeomlása rámutat az élővilág irányítatlan és tudattalan létrejöttét hirdető elméletek tökéletlenségére, és az intelligens tervezettség gondolatát támogatja. Véleményünk szerint a tudomány művelését nem szabad világnézeti előfeltevésekhez kötni, és azért, mert egyes, a materialista világkép mellett elkötelezett kutatóknak nem tetszenek az élővilág vizsgálatának legfrissebb tudományos eredményei, nem szabad elhallgatni a nagyközönség elől a tényeket és a belőlük levonható lehetséges következtetéseket. ■ Értem Egyesület
