Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-23 / 38. szám
io 41 2012. szeptember 23. FÓKUSZ Evangélikus Élet Fától az élő kőig Százéves a nagybányai evangélikus templom ► A száznegyvenezres város főteréhez érve hangos koncertzene, az evangélikus esperesi irodába lépve nagy nyüzsgés fogad. A falinaptáron az éppen aktuális hétvégét minden szem számára egyértelműen megjelölő filckarika fontos eseményekről árulkodik. Szeptember 15-én és 16-án az alig tizenöt százaléknyi magyar lakta máramarosi Nagybánya utcáinak hangulatát a nagybányai magyar napok, a kétszáznyolcvan fős evangélikus gyülekezetét pedig jubileumi ünnepe határozza meg. A nagybányai lutheránusok templomuk fennállásának századik, illetve az egyházközség fennállásának négyszázhatvanötödik évfordulójáért adtak hálát kétnapos ünnepi sorozat keretében. A gyülekezet harmadik, fiatalosnak mondható temploma a mai napig őrzi elődje néhány berendezési tárgyát: a keresztelőmedencét, az oltárképet, a csillárt, a padokat, az orgonát és az oltári felszereléseket. Az egyházközség tagjainak kilencven százaléka magyar, és van még pár német származású hívő is, így a szolgálatok - a csütörtöki és vasárnapi istentiszteletek egyaránt - kétnyelvűek. Szombaton Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökeíKir 8,22.23.27-30 versei alapján hirdette Isten igéjét. A vallás és a hit nem magánügy, ugyanis más felekezetek lelkészei, egyháztagjai is együtt örvendeznek a nagybányai lutheránusokkal. Egy-egy hasonló ünnep a köz ügye is. A megújult kövek dicsérik a lelkészt, a presbitériumot, a gyülekezetét, ugyanakkor a jövőre is mutatnak, egy reményteljes jövőre - szögezte le a püspök. - A templom nem csupán kőfal, hanem szakrális tér, az isteni valóság visszatükröződése, és akik templomot építenek, szeretik az Istent. De bármilyen szép egy templom, Isten nélkül csak kőrakás - mondta Adorjáni Dezső Zoltán. Az istentisztelet után az egyházközségben huszonnégy éve szolgáló Köncze-Geréb Árpád esperes-lelkész és a gyülekezet felügyelője, Kishegyi Endre ünnepi közgyűlés keretében avatta fel a templomépítő lelkész, Révész János tiszteletére állított emléktáblát. Az ünnepen az egyházi méltóságok - közöttük a két határon túli testvérgyülekezetből érkezett delegáció küldöttei, a nyíregyháziak és a németországi plaueniek - mellett a város elöljárói is részt vettek. Vasárnap délelőtt dr. Fabiny Tamás magyarországi püspök állt a szószékre. Felidézte a száz éve a szentelést végző Geduly Henrik nyíregyházi püspök szájából elhangzott igét is Zsolt 118,1-ből: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” A meghívón olvasható igével (íPt 2,4-5) összekapcsolt igei üzenet az ember múlandóságát állította szembe Isten örökkévalóságával. A gyülekezet egykoron fából építkezett, száz éve pedig már kőből. Az építkezés azonban nem állhat meg, a templomot élő kövek templomává kell tenni, mégpedig a bennünk lévő hit által. Itt, Nagybányán, a történelmi Magyarországon is az ősi evangélikus hit által, ahova elsőként érkezett meg és vert gyökeret a reformáció hatása. Tanúskodjatok a múlandó időben Isten elmúlhatatlan hűségéről, mert rajtatok áll, hogy száz év múlva lesz-e itt élő gyülekezet! - bátorított a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének lelkészi vezetője. Az együttlétet a templomot bemutató rövidfilm, zenés blokkok, szavalatok és köszöntők tették még ünnepélyesebbé. Benczúr László északi egyházkerületi felügyelő számára a látogatás azért is volt különleges, mert mint felügyelő utoljára kísérte el szolgálatra elnöktársát. Igei köszöntőjét - mint mindig - ez alkalommal is a hatvankilenc éve Járosi Andor kolozsvári profeszszortól kapott Bibliájával kezében mondta el a felügyelő. Építész voltát nem megtagadva hívta fel a gyülekezet figyelmét a templom szecessziós jegyeire: a kézzel kimunkált finom díszítésekre. Buzdította a jelenlévőket, hogy hűséggel tartsák meg magyarságukat és evangélikusságukat, hogy méltóképpen vigyék és adják tovább elődeik hagyatékát és jövőbe vetett reménységét. ■ HHÁ Vizitáció Medgyesegyházán, templomünnep Csabacsűdön ► A Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége, Gáncs Péter püspök és Radosné Lengyel Anna felügyelő szeptember 16-án két Békés megyei gyülekezetbe látogatott: Medgyesegyházára és Csabacsűdre. Délelőtt Medgyesegyházán jártak, ahol egy évvel ezelőtt lelkészváltás történt: Zsíros András és felesége lépett szolgálatba. Az istentiszteleten, amelyen a püspök prédikált, a csanádapácai leánygyülekezet tagjai is részt vettek. Fórumbeszélgetés következett ezután, amelyen a gyülekezetépítés aktuális tervei kerültek elő: a hitoktatás és a felnőttképzés új lehetőségei, hogyan válhatna a gyülekezet nyitottabbá, előkerült egy helyi közösségi rádió terve is... Délután Csabacsűdre várták az egyházkerület elnökségét, ahol hatvanéves templomáért adott hálát a gyülekezet. A békési faluban 1952 (!) adventjének első vasárnapján szentelte fel az új templomot Dezséry László püspök a 36. zsoltár 8. versével: „Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek’.’ Az évfordulón ugyanennek az igének az üzenetét szólaltatta meg Gáncs Péter püspök. Nemcsak a nehéz emlékű ötvenes években volt szükségük az embereknek lelki menedékre, hanem ma is hívogat az atyai ház, az imádság háza, ahol feltöltekezhetünk Isten ajándékaival - mondta. Az ünnepi istentisztelet liturgiáját Láng Pál helyi lelkész és Lázár Zsolt esperes végezte. Öröm volt hallgatni a Láng Emese által vezényelt Égi láng valamint az Égi láng plusz kórus szolgálatát. A közgyűlésen köszöntötte a gyülekezetét Radosné Lengyel Anna felügyelő, Madarász Géza egyházmegyei felügyelő, Molnár József, a település polgármestere, valamint Erdélyi Zoltán nagyszénási lelkész. Gömöri Jánosné, aki még kisgyermekként 1952. november 30-án a kulcsot adhatta át a püspöknek a templomkapuban, Isten hűséges, megtartó szeretetéről tett bizonyságot igével és énekkel: „Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged!” (Zsolt 84,5) M EvÉlet-infó Nagydémi emléktábla „Kossuth Mikes Kelemenjének” ► Kossuth Lajos hűséges társára, az evangélikus Ihász Dánielre emlékeztek a gyülekezet tagjai és a környékről érkezett hívek szeptember 16-án, vasárnap délután Nagydémen, az 1848-49-es szabadságharc ezredesének szülőhelyén. Az igehirdetés szolgálatát Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke végezte, a liturgiában Polgárdi Sándor Veszprém megyei esperes és Németh Katalin beosztott lelkész segédkezett. Az alkalmon végre méltó helyre, az evangélikus templom falára került az az emléktábla, amelyet egy iskola lebontása után évekig őrzött Balázs Nándor, a gyülekezet egyik tagja. Az emléktábla olyan kő, amely beszél - hangsúlyozta Lk 19,40 alapján tartott prédikációjában a püspök. „Beszél arról, aki innen indult, és fontos ember lett. Beszél rólatok, akik fontosnak tartjátok, hogy ápoljátok emlékét” - mondta, majd így folytatta: „Az elhelyezett tábla emlékeztessen mindenekelőtt Isten hűségére, aki igazi szabadságot akar adni nekünk.” Az istentisztelet után előbb Németh Katalin ismertette Ihász Dániel életrajzát, majd leleplezték, a püspök pedig megáldotta az emléktáblát (képünkön). Köszöntőt mondott Polgárdi Sándor esperes és Szakos Csaba bakonytamási lelkész, aki korábban jó ideig a nagydémi szolgálatot is ellátta. A helyi önkormányzat képviselői megkoszorúzták az emléktáblát. Ihász Dániel 1813. október 17- én született Nagydémen, evangélikus nemesi családban. Tanulmányait a soproni líceumban végezte, majd 1828-ban belépett a császári hadseregbe, ahol egészen 1848 nyaráig szolgált. Ekkor csatlakozott a 48. honvéd gyalogezredhez. Részt vett a szabadságharc több fontos csatájában, kétszer meg is sebesült. Helytállásáért a Magyar Katonai Érdemrend III. fokozatával tüntették ki. A világosi fegyverletételnél már nem volt jelen, csapatai maradványaival a török katonaság előtt tette le a fegyvert. Viddinben a magyar emigránsok egyik vezetője lett. Egyike volt annak a huszonhat tisztnek, akik elkísérték Kossuthot Kutahyába. Itt szövődött közte és Kossuth Lajos között az a mély barátság, amely halálig megmaradt. Kossuthot elkísérte Angliába, majd Amerikába is. Morningwille-ben (New York állam) hadianyaggyárat alapított, amely tervei szerint egy magyar felkelés számára gyártott volna fegyvereket. Mikor hírt kapott az olaszországi magyar légió felállításának tervéről, Európába utazott, és átvette a légió I. dandárénak parancsnokságát, majd a légió feloszlatása után - ezredesként - átlépett a piemonti hadseregbe. 1861 májusától 1862 júliusáig a magyar légió parancsnoka volt, majd nyugállományú olasz ezredesként Kossuth Lajos mellett élt. Sok levelet írt a kormányzó turini életéről, ezért elnevezték „Kossuth Mikes Kelemenjének” 1881. április 10-én hunyt el Collegno al Baracconéban. ■ - Adámi -mmmmmmmmmamm Fehérvárcsurgói kitartók ► A kis gyülekezet nagy ünnepén verőfényes kora őszi délután fogadta a mintegy félszáz főt számláló fehérvárcsurgói evangélikus leányegyház tagjait, valamint az általuk meghívott vendégeket. A közösség 1856-ban épült templomának megújulását köszönte meg múlt vasárnap a történelem Urának. Isten iránti hála és felhőtlen öröm járta át a résztvevőket az épület megszépüléséért. A templom állapota a legutóbbi renoválás óta eltelt közel harminc év alatt nagyon leromlott: a palaborítás felett eljárt az idő, a karzatra vezető lépcső életveszélyessé vált, sőt a tető- és födémszerkezet annyira elöregedett, hogy egy alkalommal a padláson javítást végző munkás lába alatt át is szakadt a plafon. A felújítás tervezése már 2009-ben kezdetét vette. A székesfehérvári egyházközség pásztorolásában lévő közösséget - Bencze András püspökhelyettes vezetése mellett - a közelmúltban ott szolgáló beosztott lelkészek, valamint az eklézsia elkötelezett gondnokai különösen is segítették. A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán a gyülekezet 15 millió 704 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Ezt a templom külsejének rendbetételére irányozták elő. Az időközben keletkezett többletkiadásokra az országos presbitérium 440 ezer forint támogatást nyújtott. A templombelsőben tervezett tisztasági meszelés helyett kijavíthatták a vakolatot, gipszkartonozást végezhettek, mód nyílt a templom padozatának felújítására, sőt az oltárkép restaurálása is megtörténhetett. Mindezekre az összegyűlt adományok, illetve a gyülekezet tagjai és a rokoni, baráti körük által elvégzett, mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munka révén nyílt lehetőség. A múlt vasárnapi hálaadó istentiszteletet a helyi vezetők mellett megtisztelte jelenlétével a szomszéd „vár ura” a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély gazdája .grófKárolyi György, a település egykori földesurának leszármazottja is. Igehirdetésében Szarka István Fii 1,3-6 alapján hangsúlyozta, hogy a gyülekezet örvendezése, hálaadása akkor találja meg a helyes irányt, ha elsősorban magáért a közösségért mond köszönetét Istennek. A Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese emlékeztette a gyülekezetét arra, miként viselte gondjukat Isten, amikor az ötvenes években veszély fenyegette a hetenkénti istentisztelet megünneplését. Amikor a túlterhelt lelkész már nem tudott vasárnaponta kijárni hozzájuk, akkor az Úr igét olvasó, prédikáló gondnokokat adott számukra. Éhséget támasztott az evangélium iránt, így tartotta meg, mentette át a közösséget a nehéz időkön. Az ünnepet a székesfehérvári evangélikus gyülekezet kórusa, valamint a fehérvárcsurgói Csalogány kamarakórus szolgálata tette emelkedettebbé. Az istentiszteletet követő közgyűlésen Kiss László építész, székesfehérvári felügyelő és Szabó Orsolya presbiter ismertette a templom renoválásának történetét. Az elhangzott köszöntések során Bencze András w székesfehérvári lelkész az k oltárkép különösen meg- 3 festett, „nagy kezű” Jézusára hívta fel a hallgatóság fi- S gyeimét. Talán nem vélet■j. len, hogy a művész olyan < különlegesen nagy kézzel ábrázolta az Urat. Azért, hogy ráeszméljünk, az ő kezébe belefér mindannyiunk élete - mondta. A gyülekezet igazi testvéri közösségben ünnepelt az istentiszteletet követő fogadáson, amelyen - a finom falatok mellett - tovább ízlelgették az elhangzott gondolatokat is. M EvÉlet-infó
