Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-09-09 / 36. szám

KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet ♦ > •* 4 ) f «• 1 I » 6 2012. szeptember 9. Ötszáz éve született Huszár Gál ► „Ennek a sok vihart kavart s hányatott életében is hatalmas munkát végzett nyomdász reformátornak - akinek műveivel kapcsolatban több­ször kell az első szót használnunk - származásáról, születése idejé­ről, ifjúságáról konkrét adat nincs birtokunkban” - írta Bottá István Huszár Gál élete, müvei és kora (Budapest, 1991) című hatalmas mo­nográfiájában. Bottá István alapos munkája azonban szinte minden­re fényt derít, s ezért ha az ember erre támaszkodva igyekszik Huszár Gálra (1512-1575) emlékezni, akkor éppen az adatok bőségével talál­ja szembe magát. Pszichológia és teológia találkozása Beszélgetőkönyv Németh Dávid pasztorálpszichológussal Üldözött volt szinte egész életében. Az első biztos adat vele kapcsolatban: 1553 augusztusában üldözött presbi­terként (mai szóval papként) érkezett Magyaróvárra. A Huszár család valamikor a Vas megyei Kemenesalján fekvő Vadas­ülésen jutott birtokhoz. Az 1554. évi összeírás idején telkes nemesként volt számon tartva Nemeskocs és Bo­­ba községben s a köztük fekvő, török által elpusztított Vadasülésen. Hogy pontosan hogyan került a család in­nen a Felvidékre, nem tudjuk. Az vi­szont igazolható, hogy mind az 1529., mind az 1532. évi török hadjárat ide­jén éppen ezekből a megyékből me­nekültek sokan északi irányba. S ar­ról is adatok tanúskodnak, hogy az 1560-as években új nevek jelennek meg birtokosként. Huszár Gál nevével közben Krak­kóban találkozunk: 1536-ban irat­kozott be az egyetemre. Teológiai ta­nulmányai mellett itt szerezhette meg a nyomdászi alapokat, és szeret­te meg az énekekkel való foglalkozást. 1551-52-ben Vízkelet (ma: Cierny Brod - fekete gázló) plébánosa, de 1553-ban már exkommunikált, kikö­zösített volt: „A múlt év folyamán Új­laki Ferenc püspök urunk megkeres­te levelével a tiszteletre méltó Gallus Anaxiust, a Vízkelet nevű birtok plé­bánosát, hogy járuljon eléje, és magát az eretnek fertelem gyalázatától tisz­títsa meg. Ő azonban nem ment hoz­zá, hanem lázadó módon eretnek fertelmet tanított és terjesztett” - ol­vassuk az exkommunikációs iratban. Ez volt az első eljárás Huszár Gál ellen, de - majdhogynem azt mond­hatnánk - élete ettől kezdve mene­külés volt az üldözés elől. Oláh Mik­lós ekkoriban kinevezett érsek szin­te személyes ellenségének tekintet­te, s élete minden állomásán feljelen­tette és mindenhonnan elűzte. Talán elég, ha csak állomáshelyeit soroljuk: Magyaróvár, Kassa (itt a nép a bör­tönből szabadította ki), Debrecen, Nagyszombat, Komárom, Rózsa­völgy, Komjáti, Pápa. Újlaki püspök írta később: „Tudjá­tok meg, hogy a győri egyház kano­­nokja súlyos panaszt terjesztett elénk, hogy létezik egy bizonyos Anaxius melléknevű Gál pap Óvár városában, aki gonosz szándéktól vezettetve botrányos dogmát hint el, aki ki van közösítve először, másodszor, és ki van átkozva, nehogy büntetlenül za­varja Isten egyházát...” * * * Huszár Gál üldözött élete elképzel­hetetlenül termékeny volt. Ha men­nie kellett is majdnem egész életében, változatlanul és rendíthetetlenül Krisztus tanúja maradt. Szolgálata páratlanul sokoldalú volt. 1555-ben a magyaróvári templom­ba „disputára”, szellemi, teológiai vitára hívták össze az embereket. A hitvita „nagy sokaság előtt ment végbe” és Huszár Gál győzelmével fe­jeződött be. 1558 áprilisában ezt írta: „Bárki tá­mogatása nélkül oly nagy saját költ­ségemen ebben a kietlen városkában iskolát létesítettem, és a tanítványok igen nagy számát gyűjtöttem össze hatalmas fáradsággal és szorgalom­mal, a szomszéd falvakba is az Isten igéjének hűséges szolgáit jelölöm ki.” Innen számoljuk az evangélikus lelkészképzést hazánkban, bár való­színűleg korábban már Sztárai Mi­hály is elkezdte ezt a munkát, hiszen Huszár Gál később a végzetteket hozzá küldte felszentelésre. 1557-ben Bécsben nyomdai felsze­relést vásárolt, de könyvkötéssel is fog­lalkozott. Könyveivel is szolgálni akart. 1558-ban prédikációs könyvet adott ki Az Úr Jézus Krisztusnak szent vacso­rájáról, kínszenvedéséről, és dicsőséges feltámadásáról címmel. Kiadta Sztá­rai reformátor és püspöktársa egy könyvét is. Ezután kellett Kassára menekülnie. Az itteni börtön sem törte meg, Debrecenben Melius Juhász Péter püspök több írását adta ki. Élete főművének a Graduált tekint­­jük. „Nem csupán a magyar templo­mi éneklés történetének, hanem a 16. század magyar irodalmának is egyik legkiemelkedőbb dokumentuma Hu­szár Gál 1574-ben Komjátiban ké­szült énekeskönyve” - írta egy refor­mátus püspök 1955-ben. Ez a könyv pótolhatta az Agendát (szertartás­könyvet) és a prédikációs könyvet is. A Gradual templomi használaton túl házi áhítatok célját is szolgálta. „Minduntalan Róla [Istenről] szóljunk, őt hirdessük és magasztaljuk, mind szólásunkkal, beszédünkkel, mind éneklésünkkel házunknál, házon kí­vül s a szent gyülekezetekben is” - ír­ja maga a szerző, Huszár Gál. Életéről még csak annyit, hogy Bottá István alapos és vitathatatían ku­tatásai szerint Huszár Gál 1512. októ­ber 16-án született, és 1575. október 23- án halt meg, „azon a napon, amelyet jóval előbb, ép és egészséges állapotá­ban utolsó napjaként nemegyszer megjövendölt” - írta Zakariás Wohniczky kapitány, Huszár Gál nagy tisztelője. Ennek a jövendölésnek nem a babonához, hanem az akkori orvosi tudáshoz van köze, amely szerint a 7. év a változás éve, és a 63. (9 x 7) kü­lönösen is „veszélyes" esztendő. * * # Érdemes és méltó, hogy megemlé­kezzünk róla. Ezt annál is inkább meg kell tennünk, mert ő mindig anaxi­­usként, méltatlanként nevezte meg magát. 1862-ben Révész Imre törté­nész még azt írja, hogy az anaxius név „méltatlant, külfénnyel nem bí­rót jelent, ami egyfelől alázatosságot, keresztyéni szerénységet jelöl, más­felől pedig azt jelenthette, hogy ő nem igényelhette a tudósság azon külfényét s tekintélyét, mellyel több társai dicsekedhettek”. Ma már tudjuk, hogy a választott melléknév csak alázatosságot jelölt. Képzettsége, műveltsége, de főként hite révén kiemelkedő munkát vég­zett, és Krisztus egyházának sokol­dalú, fáradhatatlan szolgájaként tart­hatjuk számon. ■ D. Keveházi László A pszichológia és a teológia találkozá­sából jött létre a pasztorálpszicholó­­gia. Németh Dávid pasztorálpszicho­­lógus és Izsák Norbert újságíró talál­kozásából A lélek titkai című könyv kelt életre. A Harmat Kiadónál meg­jelent kötet érde­kessége, hogy a be­szélgető felek mer­nek tabutémákat boncolgatni. A ti­zenhét témára irá­nyuló beszélgetések mélyek, a témák változatosak: Isten és a pszichológia kapcsolatáról, az emberi élet alap­­szükségleteiről, a hí­vő életről, az ügynö­kökről is szó esik, továbbá mindenről, ami az ember lelkét, gondolatait érintheti. „A Németh Dáviddal készült inter­júból olyan teológust - és pszicholó­gust - ismerhetünk meg, akinek nem­csak fontos a keresztyén hite, hanem értékrendjének centrumában a Jézus Krisztussal való kapcsolat áll” - olvas­hatjuk Pálhegyi Ferenc nyugalmazott főiskolai tanárnak, a pszichológiai tu­dományok kandidátusának ajánlóját. Izsák Norbert újságíró, történész, gyakorlati teológus, a 2011-ben meg­jelent Vallomások - Kortárs prédiká­torportrék című interjúkötet szerző­je. Németh Dávid 1994 óta oktat a Ká­­roli Gáspár Református Egyetem Hit­­tudományi Karán, 1997 óta főállásban tanítja ott a pasztorálpszichológiát. Számtalan fontos kérdésre kapha­tunk választ a könyvből: Elválasztha­tó-e a keresztyénség történetétől a pszi­chológia? Lehet-e valaki jó lelkész, ha nem jó lelkigondo­zó? Tanulható-e a lelkigondozás? Hol húzhatjuk meg a határt az egészséges és az egészségtelen közösség között? Hogyan képes a gyülekezet gondos­kodni a sokféle hit­stádiumban lévő ta­gokról? Mennyire nyitottak a reformá­tus egyházban a fiatalok a lelkigondo­zásra? Mit jelent a pszichológia számá­ra a megtérés? A keresztyénség és a bol­dogság egymást kizáró fogalom? Fon­tos, hogy örömmel éljük a hívő életet? Hogyan lehet elősegíteni a múlttal va­ló szembenézést? Németh Dávid nem rejti véka alá, hogy eléggé kritikus az egyházával szemben, de alapvetően jól érzi magát reformátusként. „Azt gondolom, hogy a keresztyén és a zsidó közösségek egy nagy családot alkotnak, és mi, gyere­kek, csodálatos sokszínűségben va­gyunk együtt.” A professzor örül annak, hogy Kálvin követője lehet, mert sze­rinte Kálvin nem szimpatizált volna a kálvinistákkal. Ő töprengő ember volt, aki fő művét, az Institutiót egész életén át csiszolgatta. „Az igazi kálvinista nem lehet száz­százalékosan kálvinista, mert Kálvin kö­­vetője nem lehet »-ista«. AII. Helvét hitvallás aláírói megengedték a gondol­kodási szabadságot, amikor azt mond­ták, készségesen engednek annak, aki jobbra tanítja őket - természetesen a Szentírás alapján” — mondja a pro­fesszor a Hitbeli fejlődés című részben. Németh Dávid folyamatosan meg­újulni képes, a világot megállásra és el­gondolkodásra késztető egyházról beszél: „Örülök annak, hogy nem ál­lóvíz az egyház, hanem mozdul a víz. A gyülekezetnek progresszívnak kell lennie, de jézusi módon. Ez azt jelen­ti, hogy néha belefér a provokáció, de kerülni kell a felesleges botránkozta­­tást. Nem volna jó valakinek a bimbó­zó hitét lerombolni azzal, hogy forra­dalmi módon elkezdünk masírozni egy bizonyos irányba, amiről azt sem tudjuk, hogy hova vezet.” ■ Gergely Judit A lélek titkai - Németh Dávidpasz­­torálpszichológia-professzorral be­szélget Izsák Norbert. Harmat Kiadó, Budapest, 2012. Ára: 2500 forint. Táfö» Budapest, Deák téri evangélikus templom 2012. október 13. szombat 10-16 óra Hívogató o templom elbtt- Evangélikus Központi Fúvósegyuttes Johann Gyula verésével éneklés Költőméi, íme - Szóméról János Igehirdetés Hazatéré* (jer 31,7-9) - Orbán Attila Tanúságtétel - Mlárt jöttünk Magyarországra? Flrmlta és laatltla nővérek a németországi OarmsUdtból AvI Snyder mlsszlonárlu* (USA) Székeidé, kerekasttoőbesiélgetések Ne fáljl - vertek Itten kertjéből Badln Ádátti ét Burovinc* Laura (cselló) előadásában la gimnázium díszterme) Ai egyház megtérése - Dr. Garádl Péter (gyülekezeti terem) A család megtérése - Or, Sállal János ctaládterápeuta (klub) Hol a Föld pereme? A templomkapuban? - Deák László (a gimnázium 12-es tanterme) Hogyan beszélgethetek Istennel?- Dr. Győri Józsefné Dr. Drenyovszky Irén (a templom sekrestyéje) Zsidók jézusért - Avl Snyder, Tar Kata (tornaterem) Miért jöttünk Magyarországra? - Flrmlta és Laetltla nővérek (udvarról nyíló klub) A lelkigondozás kérdései - Bakay Beatrix (gyülekezeti kisterem) Bibliakör - Orbán Attila (templom) Bibliakör - Endreffy Géza (alagsori tornaterem) Ebédszünet (az egyház szerény vendéglátást biztosit) Tanúságtétel- Szemerédi Bernadett színművész (ének) Az első és a második kopernikuszi Fordulat- Prof. Dr. Kellermayer Miklós sejtkutató Igehirdetés Meghalt és Feltámadott, elveszett és megtaláltatott (Lk 15,32)- Ittzés István s..si*í*íÉ& ’ Gyermekfoglalkozás lesz a Kisdeák Evangélikus Óvoda termeiben, a Gyermek- és Ifjúsági Osztály munkatársainak vezetésével. A 2-6 éveseknek a második emeleten, a 7-12 éveseknek az első emeleten. Az alkalomra mindenkit szeretettel vára Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom