Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-07-01 / 26. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2012. július 1. !► 15 A folyóvíz jobb, mint az állóvíz! A július 18-ától 22-éig zajló Szélrózsa találkozó témája a víz lesz. A Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát munkacsoportja külön sátorral települ majd ki a rendezvényre, ahol sok, a vízzel is kapcsolatos hasznos információ és érdekes program várja az érdeklődőket. Környezetvédelmi szempontból nagy eredménynek tartjuk, hogy sikerült elérni, hogy a vízellátást elsősorban nem palackozott ásványvízzel oldják meg a rendezők, hanem rendelkezésre állnak majd kulacsok, amelyekbe jó minőségű vezetékes ivóvizet tölthetnek a fesztiválozók. És hogy miért? Egy 2005-ös felmérés szerint a magyarok 39 százaléka (a fővárosiak 64 százaléka) fogyaszt napi rendszerességgel ásványvizet. Ez legalább 1,23 milliárd (!) műanyag palack megvásárlását jelenti évente. A forgalomba kerülő palackoknak csupán 15 százaléka köt ki a szelektív hulladékgyűjtőkben, s ennek is legfeljebb a felét tudják újrahasznosítani. A műanyag palack kőolajból adalékok hozzáadásával előállított termék. A környezetben rendkívül lassan (a legoptimistább becslések szerint is csak háromszáz év alatt) vagy egyáltalán nem bomlik le, elégetése során viszont a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok szabadulnak fel belőle. Az ásványvíz gyakran több száz kilométerről kerül az áruház polcaira, így a palackok okozta szennyezés mellett a szállításhoz elhasznált üzemanyag is nagymértékben terheli a környezetet. A PÉT palackok használatának bizonyítottan vannak higiéniai veszélyei is. Huszonnégy órával a felbontást követően a palack falán megjelennek a baktériumok és a penészgombák - még akkor is, ha hűtőben tároljuk. A PÉT palackok továbbá egy antimon nevezetű anyagot tartalmaznak, amely az arzénhoz hasonlóan mérgező, vagyis ha meleg helyen tároljuk a benne található folyadékkal együtt, akkor előfordulhat, hogy antimon oldódik ki a vízbe. Magyarországon a csapvíz szinte mindenhol fogyasztható, jó minőségű. Ahol mégsem, ott erre felhívják a figyelmet, és más úton gondoskodnak a lakosság ivóvízellátásáról. A csapvíz fogyasztása hosszú távon szervezetünk számára is kedvezőbb. ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó A csapvíz minőségét rendszeresen ellenőrzik hivatalos szervek és civil szervezetek - például a Tudatos Vásárlók Egyesülete - is. Utóbbiak tavalyi felmérésének összegző eredménye is meggyőzhet minket: „Az általunk vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság részéről a csapvíz iránt érzett bizalmatlanságot. A vezetékes víz minősége a vizsgált településeken megfelelt a jogszabályban található vízminőségi (mikrobiológiai, kémiai) előírásoknak, továbbá a vizsgált tizenhatféle gyógyszermaradvány is a kimutathatósági határérték alatt volt.” Miért adsz pénzt azért, ami rosszabb, amikor ingyen is megkaphatod azt, ami jobb? Palackozott víz és dobozos üdítő helyett válaszd a csapvizet! ■ Kodácsy-Simon Eszter, az Ararát munkacsoport vezetője Emberhalászat Bonyhádon ^ Ismét konfirmandusok zsivajától volt hangos június 18-23. között a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. Az immáron nyolcadik alkalommal megrendezett déli egyházkerületi konfirmandus- és ifjúsági tábor hetvenhat - a kerület nyolc különböző gyülekezetéből érkezett - résztvevője Jézus Péternek szóló biztató szavai alapján gondolkodott, beszélgetett, vetélkedett. De persze nem maradt el a strandolás sem... A hetet Gáncs Péter elnök-püspök nyitotta meg, játékos vetélkedővel hangolva a táborra a gyerekeket, majd Jóné Jutási Angelika előadását hallgattuk meg a misszióról. A reggeli áhítatok témái olyan ószövetségi „halászok” voltak, akiket Isten megszólított, hogy üzenetét továbbadják az embereknek. Gedeon, Nátán, Elizeus, Ámósz és Jósiás életéből vett történetek segítségével igyekeztünk meglátni saját feladatunkat az emberhalászat nehéz és felelősségteljes munkájában. Az alkalmakon sokszor - és a vezetők számára néha indokolatlanul - hangos és vidám fiatalok, reméljük, megérezték, hogy ha észleljük életünkben az „isteni wifi” jelenlétét, mindannyian alkalmassá válunk az ő szeretetének felfogására és továbbadására. Esti programjaink nagyon változatosak voltak. Az első éjszakát meglepetéstúrával és szerenáddal tettük emlékezetessé, szerdán a Sally Gardens együttes varázsolt ír hangulatot a díszterembe. Csütörtökön filmet néztünk, majd a pénteki halászléparti után a Korál-sziget koncertje következett. Három napon át csoportbeszélgetésekben dolgoztuk fel az „emberhalászat” különböző fázisait, úgymint az elhívást, a feladat és az eszközök, lehetőségek felkutatását. S bár néha egy adott témában a kamaszok megszólaltatása nem tűnik könnyebbnek, mint ha halakat szeretnénk szóra bírni, mégis érdekes és inspiráló vélemények születtek ezeken az alkalmakon. tuális mérkőzéseit nézve. Jártunk az újonnan átadott bonyhádi termálfürdőben, a helyi halászati üzemben és egy túrán is a szekszárdi Sötét-völgyben. Sőt csütörtök délután ügyességi és szellemi vetélkedőn is összemérhették tudásukat a konfirmált fiatalok. A záró istentiszteleten már a közelgő búcsú érzésétől kissé szomorúan üldögéltek a táborozok, és a mihamarabbi viszontlátásban reménykedtek. Minden évben így megy ez Bonyhádon. Hazaérkezve Istennek hálás szívvel olvasgatjuk a világhálón a táborban született vagy elmélyült barátságok híradásait. Idén sokan a tábori dalok sorait idézve elevenítik fel emlékeiket. Köszönetét kell mondanunk a táborvezetőnek, Aradi András bonyhádi lelkésznek, aki évek óta szívén viseli a tábor minden gondját-baját, és a gimnázium vezetőségének, hogy fiataljaink otthonra találhatnak a kollégium falai között. Halak és halászok vagyunk mindannyian, keressük a helyünket és a feladatunkat kortól függetlenül. Isten kegyelme az, hogy aki csak egyszer is megjárta a bonyhádi konfirmandus- és ifjúsági tábort, kitörölhetetlenül egy közösség tagjává lett. Mert különböző utakon bár, de az áramlatok egy irányba sodornak bennünket. Erős háló a mi Istenünk! ■ Laczi Anikó Szabad idejükben a résztvevők sportoltak, beszélgettek a kollégium páradanul szép kertjében, és természetesen a takarodó időpontjáig együtt szurkoltak a foci-Európa-bajnokság ak-Tisztelt Előfizetőink! Az Evangélikus Élet terjesztésével a Luther Kiadó június 8-tól új terjesztőt bízott meg. Egypéldányos egyéni előfizetőink számára a terjesztést ezentúl a MediaLOG Logisztikai Zrt. végzi. A terjesztőváltás soha nem zökkenőmentes, így türelmet és együttműködést kérünk azon előfizetőinktől, akiket e változás - átmenetileg - esetleg hátrányosan érint. Kérjük, ha a lap-kézbesítésében fennakadást tapasztalnak (ha hetilapunk késve vagy egyáltalán nem érkezik meg), azt haladéktalanul jelezzék az Evangélikus Élet szerkesztőségének az alábbi elérhetőségeken: Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 1/3x7-1108. 20/824-5519; fax: 1/486-1195. Elektronikus levelet az elofizetes@evelet.hu e-mail címre várunk. (Az egyéni előfizetésekkel kapcsolatos ügyekben - a szerkesztőségen belül - Bállá Mária szerkesztőségi titkár készséggel áll tisztelt előfizetőink rendelkezésére.) Megértésüket ezúton is köszönjük. Luther Kiadó EVÉL&LEVÉL Régit és újat ünnepeltünk Sárváron Többhetes készülődés előzte meg az ez évi templomszentelési hálaadó napot Sárváron. Az evangélikus egyházközség tagjai szorgos hangyákhoz hasonlóan fáradoztak, hogy június 17-én minden az ünnephez méltóan történjen. A vendéglátó szerepét a nő- és a férfiegylet vállalta magára, mondhatni, rutinszerűen, hisz nem ez volt az első alkalom, hogy ilyen nagy létszámú vendégsereget láttak el. Az istentisztelethez kapcsolódó ünnepi közgyűlésen gyülekezetünk felügyelője és városunk alpolgármestere emlékezett meg a templom felszentelésének százhetvenötödik évfordulójáról. Gyarmati István lelkész megáldotta A templom egérkéi programhoz kapcsolódó gyermeksarkot, és gyermekeink birtokba is vették (képünkön). A sarok kialakítása két délutánt vett igénybe. Először néhány régi pad feláldozásával a helyet kellett előkészíteni. Másnap baba-mamás szülők állították össze az új gyermekbútorokat. Az a tény, hogy vannak köztünk olyanok, akik szinte munkából jövet térnek be egy „kis bútorszerelésre” nagy öröm az egész gyülekezet számára. Az istentisztelet részeként a Kortárs keresztyén kórus egy tétel erejéig - kedvcsinálónak - ízelítőt adott délutáni fellépéséből. Nagy örömben és szeretedben telt a délelőtt. Az istentisztelet és az ebéd közötti szünetben mindenki friss levegőn, az árkádsoron foglalt helyet, majd gyülekezetünk hat csoportja számolt be tevékenységéről Erős vár a mi közösségünk címmel. Harangozáskor a férfi- és a nőegylet saját készítésű finom falatokkal várta a gyülekezetei közös ebédre. A délutánt a Kortárs keresztyén kórus fellépése nyitotta. Az újonnan alakult együttes létrejöttét amerikai testvérgyülekezetünk népes csoportjának tavaly nyári sárvári látogatása inspirálta. Amerikai testvéreink nem kis feladatra vállalkoztak. A náluk méltán népszerű The Feast of Life (Az élet ünnepe) című musicalt tanították be egy hét alatt a sárváriaknak. A darabbal három helyen léptek fel magyarok és amerikaiak vegyesen, s az előadásnak nagy sikere volt városszerte. Ezen felbuzdulva alakult meg ősszel a Kortárs keresztyén kórus. A dalszövegek fordítását az énekkar vezetője készítette el, és ezt adta elő a kórus az év folyamán - részletekben - a családi istentiszteleteken, majd a musical öt tételét június 17-én, vasárnap délután a templomban. A siker nem maradt el: nem volt olyan ember, akit ne hatott volna meg a tapintható szeretet és a csodálatos, áldásos ének. A kórus szereplése után ismét az árkádsor volt a helyszíne a beszélgetésnek és a szeretetvendégségnek. Szívünket simogatta, hogy egy vasárnap kétszer is ünneplő emberek töltötték meg templomunkat. Az ünnepi perselypénz pedig a templombelső felújítására nyitott templomalapot gazdagította. Dobai-Porpáczy Szilvia Hatvanadik házassági évforduló Gyémántévfordulós hálaadó megemlékezést tartottunk május 20-án az angyalföldi evangélikus templomban. Családtagjaink és a gyülekezet színe előtt Grendorf Péter lelkész úr áldott meg bennünket Lk 24,29 alapján: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már’.’ Hatvanévnyi közös életünkről - dióhéjban összefoglalva - az alábbiakban szeretnék megemlékezni. Pesti István és Nagy Etelka 1952. január 12-én kötött házasságot. Nagyon fiatalok - 25 és 18 évesek - voltunk, amikor sírig tartó hűséget fogadtunk egymásnak, és kimondtuk a boldogító igent. Házaséletünk iránytűje és követendő példaképe szüléink egymás iránt érzett szeretete és példamutató élete volt. Férjem a katonai pályát választotta élethivatásul. Repülőmérnöki diplomával az ország hat repülőterén teljesített vezető műszaki szolgálatot. Negyvenhét évnyi munkaviszony után az Országos Légierő Parancsnokságtól ment nyugdíjba repülő főmérnöki beosztásban és ezredesi rangban. Ebben a nehéz, fáradságos és felelősségteljes munkában én mindig hűséges és szerető hitvesként álltam mellette. Két fiunkkal meleg és biztonságos otthont és szerető családi légkört teremtettünk magunknak. Mindig szem előtt tartottuk a krisztusi törvényt: „Egymás terhét hordozzátok..!’ (Gál 6,2) Az édesanyai és hitvesi szerepkör betöltése mellett én is segítettem munkámmal családunk jólétének biztosítását. Könyvelőként dolgoztam vidéki szolgálati helyünkön és Budapestre kerülésünk után is. Amikor fiaink kirepültek a családi fészekből, magukkal vitték és megtartották az otthon melegét és szeretetét. Mi pedig ketten maradva folytattuk aktív és szorgalmas életünket, és ápoltuk az új tagokkal kibővült családi közösségünk közötti összetartozás és szeretet érzését, mert szívünkben hordozzuk a mai napig Bibliánk üzenetét, hogy a „szeretet soha el nem fogy” (íKor 13). Ma már idős emberek vagyunk, de rogyadozó térdekkel a hazafelé vezető úton is megtartjuk a Biblia intő szavát: „Járjatok a szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett titeket!’ (Ef 5,2) Végezetül imáinkba foglalva együtt mondjuk a zsoltárossal: „Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!’ (Zsolt 71,9) Erős vár a mi Istenünk! Pesti Istvánné (Budapest) KOVÁCS LÁSZLÓ FELVÉTELE
