Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-15 / 2. szám
Evangélikus Élet élő víz 2012. január 15. » 11 Itt az idő! HETI ÚTRAVALÓ Az élelmiszerboltban egy-egy gyakran vásárolt terméken időnként új címkét látok. „Új és jobb!” - áll rajta a felirat. Ez néha kuncogásra késztet, mert alapjában véve azt jelenti, hogy korábban, amíg a gyártó nem végezte el a „jobbításokat”, gyengébb, rosszabb minőségű terméket adtak el nekem. Ugyanakkor azonban hálát is érzek, amiért vették a fáradságot, hogy javítsanak a terméken, bármilyen módon tették is ezt. Az évnek ebben az időszakában gyakran szükségét érzem, hogy hasonló címkét „ragasszak fel” magamra, legalábbis jelképesen. Áttekintve a nemrég elmúlt évet, úgy gondolok vissza sok dologra, hogy bárcsak másképpen vagy bárcsak jobban csináltam volna. Ahelyett, hogy fatalistaként úgy állnék hozzá, hogy „én ilyen vagyok, és mindig ilyen is leszek” azon igyekszem, hogy a jövőben jobban csináljam. És most, amikor a naptár az új esztendőre ugrott, kiváló alkalomnak tűnik „új és jobb” önmagámra törekedni. Azonban - mint tudjuk - a kudarchoz vezető út is jó szándékokkal van kikövezve. Megígérjük, megfogadjuk, elhatározzuk, akár meg is esküszünk, hogy jobban - vagy legalábbis másképp - csináljuk, aztán napokon vagy heteken belül mégis azon kapjuk magunkat, hogy többnyire ugyanúgy tesszük a dolgunkat, mint azelőtt. Ahogy Jézus olyan egyszerűen megállapította Mt 26,41- ben: „...a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.” Ezt vereségként kellene elkönyvelnünk? Ezek szerint hiú remény a változtatás, haszontalan törekedni rá? Nem. Azonban ha megrögzötten ragaszkodunk elképzeléseinkhez, szokásainkhoz, abban a hiszemben, hogy biztosan jól járunk el, vagy büszkeséget érzünk „önmegvalósításunk” felett, akkor valóban kudarcra vagyunk ítélve. Rossz szokásokat nehéz elhagyni, jó szokásokat pedig rendkívül nehéz felvenni. Végső soron újjá válni abban, ahogyan gondolkodunk, beszélünk és viselkedünk, és javulni abban, ahogyan eljárunk a mindennapi életben, rendszerint többet igényel, mint szépen hangzó fogadalmakat vagy akaraterőt. Néhány javaslatot szeretnék itt megfogalmazni ahhoz, hogy hosszú távon is sikeresnek bizonyuljanak a változtatásaid, s hogy valóban „újjá és jobbá” válj. Ezek abban a kipróbált és hűséges könyvben találhatók, amelyre olyan gyakran hivatkozunk: a Bibliában. Keress támaszt! A büszkeség rettentő akadály lehet, különösen akkor, ha valaki a kívánt változások elérése érdekében nem használja ki azt az előnyt, amelyet mások segítsége jelenthet. Örülhetünk és elégedettek lehetünk, ha saját magunk képesek voltunk valamit megcsinálni, de a legtöbb esetben jobb lesz a végeredmény, ha egyesítjük képességeinket és adottságainkat, és egymással összhangban, csapatként működünk együtt a közös célok érdekében. „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat” (Péld 27,17) „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. (...) Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.” (Préd 4,9-10.12) Keress bátorítást! Bármilyen keményen próbálkozunk is, a dolgok nem mindig alakulnak úgy, ahogyan várnánk. Lehet, hogy előre nem látott problémákkal, esetíeg ellenségeskedéssel is számolnunk kell. Ilyen időkben mindnyájunknak jól jön a bátorítás - akár biztató szavakban, akár úgy, hogy valaki segítséget, erőforrásokat ajánl fel a vágyott változtatáshoz. ,A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk... Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk’.’ (Zsid 10,23-24) Keress erői/Néha legnagyobb erőfeszítéseink is csődöt mondanak, a változás lehetetlennek látszik. Ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy „az Istennek semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). És ne felejtsük el, hogy Jézus biztosította a követőit: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők... nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (Jn 15,5) Pál apostol pedig így vall: ,Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem’.’ (Fii 4,13) ■ Robert J. Tamasy Forrás: Monday Manna Hogyan tanított csendességre Isten Báránya? Steinberger Györgynek Az út a Bárány nyomdokán című könyve (fordította Vargha Gyuláné, a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület kiadása) nekem egykor kétségkívül nagy segítségemre volt. Már ismertem a Bibliámból: „Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg..’.’ (Ézs 53,7; Károli-fordítás) Ez azt jelentette számomra, hogy az első, amit a Bárány iskolájában meg kell tanulnom, hogy csendes és alázatos legyek. Isten igéje arra tanított: .Megyétekföl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti leikeiteknek’.’ (Mt 11,29) A Szentírás kétféle csendességről beszél: Isten előtt való csendességről és Istenben való csendességről. Meg kellett tapasztalnom, hogy mielőtt Isten velem beszélne, csendesnek kell lennem előtte. Megértettem azt is, hogy Isten gyermekének az a legnehezebb, ha Isten hallgat, pedig nagyon várom gyors válaszát. Hányszor fordult elő ez az én lelki életemben is! Isten hallgatását mindig töredelmes bűnbánatom követte, és könyörögtem Isten válaszáért. A válasz meg is érkezett - nem mindig úgy, ahogy én azt elgondoltam, de mindig javamat szolgálta. Megtanultam: „Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig!’ (JSir 3,26) Az Isten előtt való csendességben tanultam meg csendesnek lenni Isten iránt. Ez már magasabb fokozatot jelentett, mert Isten iránt csendesnek lenni annyit jelentett, hogy mindent őreá kellett bíznom, és mindent őtőle kellett várnom, mindent az ő kezéből kellett vennem, és meg kellett tanulnom minden ügyem mögött az én mennyei Atyámat látni. Jézus azt mondja: „Minden, amit nékem ád az Atya, énhozzám jő..!’ (Jn 6,37) Vagyis minden, amit ő nekem szánt, az enyém lesz. Nagy hatással volt rám Mária találkozása Jézussal. Ő olyan lélek volt, aki megtanulta, hogy csendes legyen Isten iránt. Nem hiába ült Jézus lábainál, megtanulta a legnehezebb leckék egyikét: hallgatni. Mikor Márta bevádolta, hallgatott a Mester előtt, mert ő jobban megértette Mesterét, mint tanítványai (Jn 12), s ezt azzal bizonyította, hogy megkente őt a temetésére. Tudta, hogy az ő Urának meg kell halnia, áldozattá kell lennie a világ bűneiért, az övéért is; az ő Urának, mint a gabonaszemnek, a földbe kell esnie, s meg kell halnia, különben egymaga marad. A kenet által erősítette ebben az Urat, s így szólt hozzá: „Uram, én megértettem a te utadat. Mint ahogy a kenet jó illattal töltötte meg az egész házat, úgy lesz a te halálod életnek illatává az egész föld kereksége számára; mint ahogy én a legdrágábbamat adtam teneked, te sokkal inkább fogod a legdrágábbadat odaadni; mint ahogy én kiöntöm ezt a jó illatú kenetet, úgy fognak jönni számtalanok, és ugyanezt cselekszik, mihelyt haláloddal elkészítetted számukra az utat.” Ez nagy felüdülés volt az Úr számára, hogy volt valaki, aki így megértette, s így bátorította halálos útja előtt. De hogyan cselekszik Júdás? Azt mondja: Mire való ez a tékozlás? Hát tékozlás volt ez? S mit szól erre Mária? Hallgat! Csendes a Mester előtt; a feleletére vár. Az Úr újra megvédi, s így szól: Jó dolgot cselekedett velem. „Bizony mondom néktek, valahol csak prédikálják ezt az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony cselekedett, ezt is hirdetni fogják az ő emlékezetére’.’ (Mk 14,9) Méltó ez az asszony, hogy emléke fönnmaradjon, s hogy ma is tanulhassunk tőle, hogyan lehet valaki csendes Isten iránt. De senki sem vitte olyan tökéletesen keresztül ezt a maga életében, mint a Bárány. Csendes volt Isten iránt akkor is, amikor nem volt fejét hová lehajtania; csendes volt, mikor Júdást kellett megtűrnie tanítványai közt; csendes volt Isten iránt a Gecsemánéban, és csendes volt a Golgotán! Csendesnek lenni az Istenben! Ez a legmagasabb fok, ahol minden akaratunk, minden vágyunk, minden óhajtásunk teljesen egybeolvad az övével, ahol még reménységeinket és várakozásainkat is ő munkálja bennünk, amint Dávid mondja: „Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem”(Zsolt 62,6) Itt a lélek már bement a szombatnapi nyugodalomba. Az Úr nyugodalmába, s itt olyan mélységes nyugalmat élvez, amelyet a tengerfenékhez hasonlóan semmiféle vihar többé meg nem érinthet és meg nem zavarhat. Megtanultam, hogy mélyen bele kell hatolnom Jézus lelkének mélységébe, és akkor békesség lesz az osztályrészem. Ezt tapasztalom, amióta életemet ő irányítja. Áldott legyen érte megváltó Krisztusom! ■ Szenczi László „A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg’.’ (Jn 1,17) Vízkereszt ünnepe után a második héten az Útmutató reggeli és heti igéi az Úristennek a teljes Szentírásban kijelentett akaratát, a törvényt s az evangéliumot tárják elénk. Jézus Krisztusban látható Isten akarata! Az ő dicsősége jelent meg a világban. „Jézus Krisztus a láthatatlan Isten képe: minden őáltala és őérte teremtetett, és őbenne áll fenn minden.” (Kol 1,15-17; LK) Ti is „jöjjetek, és lássátok az Isten műveit, csodálatosak az ő cselekedetei az emberek között” (GyLK 718,4) ma is. A kánai menyegzőn elfogyott a bor, ám a lakodalmi vendég e parancsszavával borrá változtatott hat kővedernyi vizet: „Töltsétek meg a vedreket vízzel!’„Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak!’ (Jn 2,7.8) Luther szerint: „A víz borrá változtatása azt jelenti, hogy Jézus a törvény értelmét megédesítette; a törvény Jézust követeli, hozzá utal, hogy kegyelme a hitben újjászüljön, s igazi jó cselekedetek végzésére képesítsen.” Pál intelmeit szeretetből írja: „a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek... A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet... Örüljetek az ömlőkkel..!’ (Róm 12,10.13.15) Mózes a törvény megtartására inti népét: Isten döntései „által lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében... A tűz közepéből az Úr beszélt hozzátok... Kijelentette nektek szövetségét, amikor megparancsolta, hogy tartsátok meg a tíz igét..!’ (sMóz 4,6.12.13) De a szombati kalásztépés kapcsán Jézus kijelenti: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is!’ (Mk 2,27-28) S ugyanakkor azt hirdette, a törvény érvényes: „A törvényt és a prófétákat Jánosig hirdették, azóta az Isten országának örömhírét hirdetik... De hamarabb elmúlik az ég és a föld, mint hogy a törvényből egyetlen vessző is elveszned (Lk 16,16.17) Az első apostoli gyűlés határozata a Szentlélek vezetése alatt született, írásban és szóban is kihirdették, „hogy tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek. Legyetek egészségben!” (ApCsel 15,29) Jézus titokban ment el Jeruzsálembe a lombsátorünnepre, mert: „az én időm még nincs itt”, és a mindenkori világ „engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy a cselekedetei gonoszak”. Mégis nyilvánosan tanított a templomban: „Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt!’ „Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet’.’ (Jn 7,6.7.19.24) Csak Jézus lehet ma is minden ember számára az egyetlen út Istenhez, az ő igazsága s az örök élet. Halála előtt Isten embere áldást mondott: „A Sínairól jött az Úr, a Széírről ragyogott rájuk... Mennyire szereti népét!” (sMóz 33,2.3) Mózes törvényt adott, ám a testté lett Ige volt „telve kegyelemmel és igazsággal”. S mi is „az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre” [jn 1,14.16). „Eljött hozzánk az üdvösség, / Mely kegyelemből árad..." (EÉ 320,1) ■ Garai András HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Evangélikus esték Dunaföldváron Sorozatunk következő vendége (az ökumenikus imahét keretében) Káposzta Lajos nyugalmazott esperes Van-e még szükség reformációra című előadásával. Időpont: január 20. péntek, 17 óra. Helyszín: Dunaföldvár, Ispánház (a Várudvarban). A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk! ■ m A Protestáns Média Alapítvány megbízásából, a Veritas Kiadó gondozásában 2011 decemberében megjelent a teljes Károd-Biblia legújabb revíziója. Keresse a nagyobb keresztény könyvesboltokban vagy rendelje meg az interneten! www.karolibiblia.hu g
