Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-11 / 10. szám
14 ◄( 2012. március ii. KRÓNIKA Evangélikus Élet Nem állt mögé a gyülekezet, ezért távozik a lelkész ► Búcsú-istentiszteleten köszönt el március negyedikén, vasárnap a szarvas-újtemplomi evangélikus gyülekezettől Laczi Roland. A fiatal lelkész úgy érezte, nem állt mögé a gyülekezet, ezért döntött a távozás mellett. Laczi Rolandot - aki Kiskőrösről jött Szarvasra - 2010. szeptember 18- án iktatták be hivatalába. Nehéz terepre érkezett, a gyülekezet éléről az egyházi bíróság határozata alapján ugyanis ekkor távozott Deme Zoltán és Deme Zoltánná. Az új lelkész hivatalba lépésekor úgy nyilatkozott, hogy kihívásnak tekinti a szétforgácsolódott gyülekezet újjáépítését. Másfél év elteltével azonban mégis úgy döntött, távozik a szarvasi egyházközség éléről.- Úgy éreztem, nem egy cél felé tartunk, nem ugyanazon az úton haladunk. A gyülekezet nem állt mögém, ezért döntöttem a távozás mellett - mondta a Beol.hu-nak Laczi Roland. Hivatalosan március 15- ig marad hivatalában, utána családjával együtt Pest megyébe költözik, két szomszédos kistelepülés, Csővár és Penc evangélikus híveinek pásztorlását végzi majd. A szarvas-újtemplomi evangélikus gyülekezetben a helyettesítő lelkészi szolgálatot március i6-tó\ Nobik Erzsébet nyugalmazott lelkész végzi. Őt jól ismerik a szarvasiak, minthogy nyugdíjazása előtt a szarvas-ótemplomi gyülekezet lelkésze volt. N Forrás: Beol.hu / l.j. Ausztriai magyar kerekasztal Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerékasztalához (AMSZK) huszonhárom egyesület csatlakozott, közöttük az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet, a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Bécsi Római Katolikus Magyar Egyházközség, az Europa-Club és a Délibáb kulturális egyesület. A január 20-án megalakult kerékasztal a képviselethez való kollektív jogokat érvényesíti; célja az identitás megőrzésének elősegítése, a magyar nyelv ápolása. Mindezek érdekében az oktatás, a hírközlés és a kultúra terü-Istentiszteleti rend » 2012. létén igyekszik tevékenykedni. Feladatai közé tartozik a programok, rendezvények szervezése, egyeztetése és a közös érdekképviselet is. Az AMSZK jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti fórum, amelyhez csatlakozhatnak mindazok, akik egyetértenek céljaival - áll a kerekasztal együttműködési megállapodásában. Ausztriában jelenleg ötvennégy bejegyzett magyar egyesület működik, közöttük a legnagyobb az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. M Forrás: Evangélikus.hu ius 11. Böjt 3. vasárnapja (Oculi). Liturgikus szín: lila. Lekció: Lk 11,14-28; íKir 19,1-8. Alapige: Jel 5,1-9. Énekek: 188., 416. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) dr. László Virgil; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. (szuplikáció) Bajnóczi Márió; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9. Veperdi Zoltán; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (presbiterválasztó közgyűlés) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv., kantátás istentisztelet, szuplikáció) Arató Lóránt; du. 6. (asztali beszélgetések) Smidéliusz Gábor; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; Ferencváros, IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv., szuplikáció) Koch Szilvia; de. fél 11. (úrv., szuplikáció) Koch Szilvia; du. 6. (vespera) Kovács Viktor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Kovács Viktor; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (úrv., Tamás-mise); Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. dr. Korányi András; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (szuplikáció) Fitos Mónika; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. 10. (szuplikáció) Fitos Mónika; Rákoscsaba, XVII., Péceü út 146. de. 9. (szuplikáció) Fitos László; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (szuplikáció) Fitos László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Deák László; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára Összeállította: Boda Zsuzsa Őrségváltás a vesztfáliai egyház élén ► Németország egyik legnagyobb tartományi egyháza a vesztfáliai, összesen 2,5 millió protestánssal. Ez ugyanis úgynevezett uniált egyház, amelyben - a porosz uralkodó 1817-es rendelete óta - az evangélikus és a református hagyományt egyaránt gyakorolják. Az egyház élén a püspöki jogkörrel rendelkező, nyolc évre választott Praeses (elnök) áll. Mandátumának lejártával most dr. Alfred Buß, az eddigi lelki vezető nyugalomba vonul. A bielefeldi Sion-templomban március 4-én megtartott ünnepi istentiszteleten Annette Kurschus vette át tőle a stafétabotot (képünkön Buß jobbján, középen). Mint minden őrségváltáskor, ezúttal is egyszerre lehet beszélni folyamatosságról és változásról. Az egyes gyülekezetekre épülő, jól működő egyházi gyakorlat az előbbit, a személyekben rejlő alkati különbség az utóbbit biztosítja. Mindkét tényezőnek jelentősége van! A gördülékeny működés egyebek mellett a néhány éve elfogadott és azóta érvényesített stratégiának is köszönhető, amely dokumentum a Kirche mit Zukunft (Egyház - jövővel) címet viseli. A vezetők közötti eltérő adottságok ezúttal pedig külsőségekben is megnyilvánulnak. Ennek okán volt szükség egy, a hagyományos liturgikus rendbe éppenséggel nem illeszkedő mozzanatra az ünnepi istentiszteleten... Történt pedig, hogy amikor a leköszönő elnök átadta utódjának a püspöki keresztet, egy előre eltervezett mozdulattal rövidebbre fogta annak láncát, hogy az új Praeses nyakában is megfelelően álljon. Azért volt erre szükség, mert az utód csaknem fél méterrel alacsonyabb az elődnél: a kétméteres, szakállas óriást egy törékeny, negyvennyolc éves nő váltja... Erre az alkati különbségre is utalva mondta Kurschus asszony: egészen biztos, hogy „nagy lesz neki a cipő” de ő vállalni szeretné önmagát. Arcot kíván adni a tartományi egyháznak. Sajátos karizmái - az igehirdetés és a lelkigondozás mellett zenei képzettsége is - segíthetik majd ebben. Folytatni kívánja ugyanakkor elődje társadalmi szolgálatát, amely elsősorban a szegények és a marginalizálódott rétegek melletti kiállásban és ökológiai állásfoglalásokban nyilvánult meg. A beiktatást a német WDR tévécsatorna egyenes adásban közvetítette. Az istentiszteleten részt vett és az azt követő ünnepségen felszólalt Észak-Raj -na-Vesztfália miniszterelnöke, Hannelore Kraft - ugyancsak asszony. A beiktatás alkalmából a világ protestáns egyházainak képviseletében mintegy húsz külföldi vendég érkezett Bielefeldbe (közöttük Bölcskei Gusztáv személyében magyarországi református, e sorok írójának személyében pedig evangélikus püspök), akik számára ez a látogatás arra is lehetőséget kínált, hogy a korábbi kapcsolatokat elmélyítsék. Tekintettel arra, hogy Bielefeldhez tartozik a Bethel diakóniai központ - egész Németország egyik legnagyobb ilyen intézményrendszere -, az együttműködés kiemelkedő területe magyar vonatkozásban változatlanul a szeretetszolgálat lehet. Annette Kurschus elnök asszony készségét fejezte ki arra, hogy támogatja ezeket a kapcsolatokat, és hamarosan eleget tesz a két magyar egyház meghívásának. ■ Fabiny Tamás Gyülekezet- és iskolatörténet a Mátyusföldről Oros László 2011-ben megjelent vallástörténeti témájú kiadványa a ma Szlovákiához tartozó mátyusföldi községek helytörténeti monográfiáinak sorát gazdagítja. A szerző hadmérnök, könyv- és műgyűjtő, elsősorban a csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Kollekciója több mint ötezer kéziratot, könyvet, folyóiratot, dedikált fényképet tartalmaz. A kötet, amely a szerző több mint egyéves intenzív kutatómunkájának eredménye, a Felsőszeli Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház történetét dolgozza fel. A szép küllemű, kellemes hangvételű kiadvány az egyházközséget részletesen bemutatja a kezdetektől, vagyis a 16. század elejétől egészen napjainkig. A felekezeti közösség történetét a község históriájának és a korabeli országos eseményeknek a kontextusában ismerheti meg az olvasó. Az eddig e tárgyban nyomtatásban megjelent történeti adatokat, tényeket - amelyek elsősorban a helytörténész Danajka Lajos munkáiból és a régió történetét feldolgozó tanulmánykötetekből isrhertek - sokrétűen bővítik ki a felsőszeli evangélikus egyházközség levéltárában található jegyzőkönyvek, anyakönyvek és iratok adatai. Az utóbbiak hírt adnak azokról az időkről, amikor a helyi evangélikus egyházközség megalakult. Az 1721- ben írt jegyzőkönyv a helyi lakosok tanúvallomásait tartalmazva fényt derít a korábbi eseményekre is, amelyek arra engednek következtetni, hogy a községben már 1524-ben is éltek evangélikusok. Megismerhetjük a 16-18. században a régióban működő prédikátorokat, evangélikus püspököket, információkat kapunk a helyi templom használatával kapcsolatban. A publikált statisztikai adatok számot adnak a hívek lélekszámának alakulásáról. A felsőszeli evangélikus gyülekezet újraszerveződését II. József türelmi rendelete tette lehetővé. Az ezt követő időszakból megismerkedhetünk az itt működő lelkészek (Viszkidenszky János, Farkas Pál, Molnár Gábor, Horváth József) részletes életrajzával, »•1 lm ¥ Oros László A FELSŐSZÉL! ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE nyomon követhetjük, hogy Leskó Mihály lelkész működése (1833-1879) alatt, a 19. század közepe táján miként épült a második templom, majd az új papiak, iskola és tanítólak. A mostani evangélikus templom alapkövét is ebben az időben tették le (1856. május 13.), az elkészült templomot 1861. szeptember 29-én szentelték fel. Az 1880-as években Szilárd János volt a gyülekezet lelkésze, őt követte id. Endreffy János. Az ő nevéhez fűződik a helybeli evangélikus családok kulturális felemelkedése (újságcikkeket írt, színműveket alkotott, majd tanított be) és a felekezeti iskola bővítése a 19-20. század fordulóján. 1911- ben bekövetkezett halála után az első világháború végéig báró Podmaniczky Pál működött itt lelkészként. Sikeresen tevékenykedő bibliakört vezetett, és szerteágazó munkássága mellett ő volt a Magyar Evangéliumi Keresztyén Misszió Szövetség havonta megjelenő, Hajnal című lapjának a szerkesztője. A két világháború közötti húsz év alatt az evangélikus gyülekezet lelkésze ifi. Endreffy János volt, aki az első Csehszlovák Köztársaság ideje alatti változásokhoz alkalmazkodva sikeresen vezette a helyi egyházközséget. Az 1922-től újraindított Evangélikus Lap főszerkesztője lett, s 1935-ben megválasztották a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség titkárává, majd egyházi elnökévé. 1938-39 fordulóján fia, Endreffy Zoltán töltötte be a helyi evangélikus lelkész szerepét. A második világháború évei alatt, az egyházkerületek újabb átszervezését követően, Mátis István lelkész vezette a helyi híveket. A háborús évek alatt leleményességével sokat tett a lakosság gyötrelmeinek enyhítése érdekében. A lakosok egy részének Csehországba való deportálása (1946) és az 1947-ben zajlott magyar-szlovák lakosságcsere nagymértékben érintette a helyi magyar evangélikus közösséget. Nyelvi tekintetben megoszlottak a hívek, a gyülekezet tevékenysége elsorvadt. Oros László munkája a helyi evangélikus egyházközséget egészen napjainkig mutatja be, és a történelmi események következtében kialakult helyzettel való megbékélésre szólít fel. A kiadványnak külön fejezete foglalkozik a helyi evangélikus iskola történetével, a tanítók, a kántorok bemutatásával a 18. század végétől egészen 1945-ig. A szerző kutatómunkája során értékes korabeli fényképeket gyűjtött össze, amelyek a könyvét színessé és érdekessé teszik. ■ Danter Izabella Oros László: A Felsőszeli Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház története. Felsőszeli, 2011.
