Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-02-12 / 6. szám
14 41 2biÍ2! február ii. KR’ÓNlk'A Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A DUNA TELEVÍZIÓBAN Bemutatkozik Kolozsvár evangélikus - lutheránus egyházközsége Erdély első városában (Civitas Primaria Transylvaniae), Kolozsvárott az 1530-as évektől érvényesíti hatását a lutheri reformáció. Ennek szellemében szervezik az egyházat a 16. század közepéig Heltai Gáspár és munkatársai, Gyulai István, Vízaknai Gergely és Ozorai István evangélikus teológusok, humanisták. A17. századig az idővel református, majd unitárius többségű városban az evangélikus felekezet háttérbe szorult. 1696-ban szervezik újra az erdélyi szász püspökséghez tartozó evangélikus egyházközséget. A templomépítés 1816-ban kezdődött, amikor az egyházközség élére a lőcsei Martin Liedemann lelkészt hívták meg. A késői osztrák barokk stílusban épített templom felszentelésére 1829-ben került sor. A templom melletti elemi iskolát 1818-ban építették fel, és a 20. század közepéig működhetett. A templom tornyát 1914-ben Reményik Károly műépítész, Reményik Sándor apjának tervei alapján átépítették. A gyülekezet több jeles személyt tudhatott presbiterei és tagjai között. Dr. Páter Béla akadémikus, Reményik Károly műépítész, Reményik Sándor költő, Böhm Károly filozófus, Lám Béla író, Bartalis János költő és Járosi Andor lelkész, teológiai magántanár, irodalomkritikus emlékét, szellemi hagyományát ápolja és őrzi a gyülekezet a Reményik Sándor Galéria és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely alkalmain. 1950-től az egyházközség épületeiben kap helyet a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöksége. Adorjáni Dezső Zoltán püspök a gyülekezet parókus lelkésze. A lelkész munkatársai Fehér Attila, Kálit Eszter és Boldizsár Beáta. A vasárnapi istentiszteletek magyar, német és angol nyelven zajlanak. Hetente matutinumra, reggeli dicséretre, bibliaórára, gyülekezeti vallásórára és konfirmációi felkészítőre kerül sor. Havi rendszerességgel családi istentiszteletet és ökumenikus vesperát tart a gyülekezet, ez utóbbin felelevenítve a középkori Evangélikus istentisztelet a Duna Televízióban Február 19-én, ötvened vasárnapján 11 órától istentiszteletet láthatunk felvételről a Duna Televízióban Kolozsvárról. Igét hirdet Adorjáni Dezső Zoltán püspök. (Ismétlés: 12.10 / Duna World.) gregorián liturgiái hagyományokat. Intenzív női, illetve ifjúsági munka a Petrőczy Kata Szidónia Nőszövetség és a Collegium Lutheranicum szervezésében folyik. Az egyházközségben rendszeresen szerveznek különböző vallásos jellegű ünnepségeket, koncerteket és kulturális, művészeti, közéleti rendezvényeket. A kolozsvári evangélikusok a magyarországi Pilisi Egyházközséggel és a New York-i St. John - St. Matthew- Emanuel Lutheran Churchcsel ápolnak testvérgyülekezeti kapcsolatot. Istentiszteleti rend ♦ 2012. február 12. Hatvanad vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: 2Kor 12,1-9; Ézs 55,6-11. Alapige: Lk 10,38-42. Énekek: 279., 258. L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Győző; IL, Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, IL, Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, IIL, Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (asztali beszélgetések) dr. Birkás Antal; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. xo. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Kovács Viktor; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. Schulek Mátyás; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (úrv., Tamás-mise) Gáncs Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. László Virgil; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVH., Pesti út 111. de. 10. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Bence Imre; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára; Összeállította: Boda Zsuzsa Sokszínű erdélyi barokk zene ^ Hosszabb szünet után újra a kolozsvári közönség előtt lépett fel a Transylvania barokk együttes január 31-én este a kolozsvári evangélikus templomban. Az együttes tagjai: Majó Zoltán (barokk furulya), Erich Türk (csembaló) és Ciprian Cámpean (barokk gordonka) mellett az erdélyi gyökerű, ám közel két évtizede Svájcban élő hegedűművészt, Bartha Mátyást hallhatta a közösség. Koncertjük műsorát most is a sokszínű, igényes válogatás jellemezte. Az ismert barokk szerzők - G. Ph. Telemann, A. Corelli, G. F. Händel - mellett kevésbé ismert szerzők művei is szerepeltek. Az együttes már megalakulásától fogva figyelmet fordított az erdélyi barokk és a kortárs zene művelésére. Ezt alátámasztandó kerültek be a mostani koncert repertoárjába gróf Ladislaus Székely és Josephus Fazakas Krizbacensis kottáskönyvéből származó művek, illetve eddig még a művészek által sem ismert zeneszerző, Martin Schneider darabja. Elsőként G. Ph. Telemann (1681- 1767) a-moll triószonátáját hallgathattuk meg, amelyben jól elkülönült a szólórészeket, témákat játszó furulya-hegedű hangszercsoport a kíséretet „szolgáltató” gordonkától és csembalótól. A barokk hangszerek finom, lágy tónusa jól érvényesült a szonáta „szárnyaló” dallamainak tolmácsolásakor. Josephus Fazakas Krizbacensis 1738-as kottáskönyvéből származott a következő mű. Az ismert olasz barokk szerző, A. Corelli (1653-1713) B-dúr szonátájának kéziratát egy nagyszebeni irattárban fedezte fel Ursula Philippi orgonaművész, a kolozsvári zeneakadémia oktatója - közölte a közönséggel Erich Türk, majd arról értekezett, hogy az általuk most előadott, különböző hiteles forrásokban felfedezett művek „mind egymás mellett léteztek a korabeli Erdélyben” tehát az erdélyi zene sokszínűségét bizonyítják. Corelli ebben a műben sem hazudtolta meg magát: a hegedűnek most is kivételes szépségű motívumokat komponált. A Szonatina hegedűre és furulyára, amelynek szerzője a nálunk kevésbé ismert G. Ch. Wagenseil (1715-1777), gróf Ladislaus Székely 1744-es kottáskönyvének egyik darabja. A hangszerek közötti párbeszéd mondhatni üde, tavaszi hangulatot teremtett. A Josephus Fazakas Krizbacensis kottáskönyvében felfedezett Chaconne - ismeretlen szerző műve - jó alkalmat teremtett a biztos kezű, tapasztalt csembalóművész, Erich Türk számára technikai képességei megcsillogtatására. G. F. Händel a-moll szonátája jól kidolgozott, precíz témájával, kellemes dallamvilágával bűvölte el a hallgatóságot. Nem feledkezhetünk meg az utolsó, negyedik tételben hallott furulyakadenciáról sem; ennek hangszertechnikai buktatóit Majó Zoltán fölényes magabiztossággal győzte le. Martin Schneider (1748-1812) művében újra Erich Türk remekelt: egyetlen apró érték és díszítés sem sikkadt el hiteles tolmácsolásában. Lavotta János (1764-1820) Verbunkos című művét Bartha Mátyás és Erich Türk előadásában hallgathattuk meg. A verbunkosra jellemző feszes, pontozott ritmus, friss, játékos jelleg üdítően hatott. Meggyőződhettünk arról, hogy Bartha Mátyás vérbeli kamarazenész, aki ebben a műben szólistái feladatoknak tett eleget. A koncert utolsó műsorszáma egy ismeretlen szerzőtől származó szvit volt, amely Ciprian Cámpean gordonkaművésznek nyújtott lehetőséget tehetsége bizonyítására. ■ Nagy-Hintós Diana Forrás: Szabadság - erdélyi közéleti napilap, 2012. február 2. Aki legyőzte a kísértét ► A Bartalis János Keresztény Kulturális Egyesület szervezésében a brassói evangélikus gyülekezet tanácstermében Csendes László, a Securitate dossziéit átvilágító bizottság tagja, volt elnöke tartott előadást a lutheránus lévitáról, Richard Wurmbrandról. A január 27-i találkozón - többek között - jelen volt az erdélyi evangélikus egyház püspöke, Adorjáni Dezső Zoltán, Koszta István brassói evangélikus lelkész és Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök, a Bartalis János-egyesület alelnöke. „Az ördög féltékeny, és dühöng a szellemi szépség láttán. Az sérti őt. Ha már ő nem lehet szép - ugyanis egykori szépségét büszkesége miatt elveszítette -, akkor azt sem akarja, hogy valaki más az legyen. Ha nem létezne a szentek szellemi szépsége, akkor az ördög sem tűnne olyan csúfnak. Ezért akar minden szépet eltorzítani. A keresztényeket Pite$ti-ben és más román kommunista börtönökben ezért nemcsak arra kényszerítették, hogy a földalatti egyház titkait elárulják, hanem istenkáromlásokra is” - írta Richard Wurmbrand Marx és Sátán című könyvében. De ki volt Wurmbrand, aki nem volt hajlandó az istenkáromlásra? Richard Wurmbrand Bukarestben született 1909-ben, zsidó családban. 1936-ban házasodott össze a szintén zsidó Sabina Osterrel. Társával együtt vették fel az evangélikus hitet Isaac Feinstein hatására, aki később a német nemzetiszocialisták áldozata lett. A kommunisták Wurmbrandot 1948-ban, feleségét pedig három évvel később tartóztatták le. Sabinát Richard kényszermunkára ítélték, 1954-es szabadulása után pedig azt követelték tőle, hogy váljon el férjétől. Mivel erre nem volt hajlandó, nem kapott munkalehetőséget. A románpolitikai rendőrség ezek után azt közölte vele, hogy meghalt a férje. Sabina nem hitte el. Még akkor sem, amikor idegenek keresték fel azzal, hogy együtt ültek a férjével a börtönben, és jelen voltak a temetésénél... Wurmbrand 1983-ban Wurmbrand hollétéről évekig senki sem tudott környezetéből, mígnem egy orvos hittársa munkát vállalt a román politikai rendőrségnél,-remélve, hogy így valahogy a nyomára bukkan. Az orvosról barátai, ismerősei természetesen azt hitték, hogy behódolt a rendszernek, és undorral kevert rémülettel kezdték kerülni. Erről mondta később, hogy a pribékek egyenruhájának viselése sokkal nagyobb áldozat Krisztusért, mint a börtönruha viselése. Richard Wurmbrand összesen tizenhét évet töltött a kommunisták börtöneiben, ebből három évet magánzárkában. A teljes magány elviselését több mint háromszáz igei elmélkedés megfogalmazásával és megtanulásával segítette. Világhírre akkor tett szert, amikor 1964-ben a norvég keresztények és zsidók tízezer dollár váltságdíjat fizettek a román kormánynak szabadulásáért. Újabb szenzációt keltett 1966-ban, amikor Washingtonban az amerikai szenátus belbiztonsági albizottsága előtt vallomást téve derékig meztelenre vetkőzött, hogy megmutassa a testét borító tizennyolc mély sebhelyet - mint a kommunisták kínzásainak bizonyítékait. 1967-ben létrehozta a The Voice of the Martyrs (VOM) nevű szervezetet a kommunista országokban folyó keresztényüldözés dokumentálására. 1990-ben feleségével hazalátogatott Romániába. Bukarestben a VOM könyvkiadót, nyomdát és könyvesboltot nyitott. 1996-ban A száz legnagyobb román listájának összeállításakor az ötödik helyre rangsorolták a válaszadók. • Ambrus Attila
