Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-29 / 4. szám

Evangélikus Élet élő víz 2012. január 29. m 11 Hibajelentés Bizonyára mindennapos vagy leg­alábbis gyakori látvány sokunk szá­mítógépének monitorán a követke­ző üzenet: „Hibajelentés. Küldd el a hibajelentést!” Az üzenet olvasója általában - szerintem a többség - nem tesz ele­get a fölszólításnak. Még a közössé­gi érzelmeikről ismertebbek sem ve­szik komolyan, hogy a hibajelentéssel segítenek magukon és másokon, hi­szen a jelentés címzettjei a hibaüze­netben foglalt információk tanulmá­nyozása után ki tudják javítani ezeket a lefagyásokat. Még azok sem fá­rasztják magukat, akik rátartiak, akik fontosnak érzik nemcsak magukat, de minden apró kattintásukat. Én már évek óta automatikusan az x-re kattintok, vagyis bezárom ezt az ablakot. Ha kell, többször is. Addig, amíg el nem tűnik a fontoskodó, to­lakodó felirat. Tűnj már el! Tudom, ez az üzenet csak trükk arra, hogy egy újabb támadás érje a titkaimat, a gé­pemben felhalmozott sok-sok drága információt. Ezzel a hibajelentésnek álcázott manőverrel teljesen kiszolgál­tatom magam. Nem és nem! Kit-kat, „cancel” - azaz mégse küldöm el! Most azonban „megtértem” Vala­mi Pál-fordulat történt bennem. Fel fogom jegyezni ezt a napot (ökume­nikus imahét, január 19.). Életemben először engedtem a fölhívásnak! De jó! Áthatotta szívemet az őszinteség melegsége. Nem titkolom többé. Hi­bás vagyok. Valami vétkes összefér­hetetlenség van romjaim és ramjaim között. Be kell egyszer vallanom, hogy életem, a számítógépem ROM- okban hever. Csak felületi kezelés, hogy újraindítok. A hibát nem tártam fel, csak reseteltem. Controlaltdelete! Csak így: a bal gyűrűs-, mutató- + a jobb mutatóujjammal. Ez egy fontos bűnvalló „imádságra kulcsolt ujjtar­­tás”: Control - Alt - Delete! Hm! Azt hittem, mindent megol­dottam. A csudákat! Csak szemet hunytam monitorommal a bűnös hiba fölött, és az újrainduló Win­­dowszal elkápráztattam szemei­met. Hiszen a nagy költő, Ady is azt mondta: „És megvakultak / Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom, / (kék halál) De őt, a fényest, nagyszerűt, / (a Windows XP) / Mindörökre lá­tom” (a következő lefagyásig; meg­jegyzések tőlem - gyjs). Igen. Megjegyzések tőlem, mert most megtértem. Küldtem hibajelen­tést. Nem hallgattam el a hibámat. És nem avultak el csontjaim a napestig való bootolgatás miatt (Zsolt 32,3). Megvallottam, bejelentettem, el­küldtem. Slussz-passz! Nem szabad elhagyni a hibajelen­tést, a bűnvallást. Este meg is fogom mondani az ökumenikus imahéten, hogy régen külön volt hálaadás-, bűnvallás- és könyörgés-imaköteg. Ma csak: „Imádkozzunk!” Csak ennyi. „Imádkozzunk!” - Ja, meg azt mond­ta a kolléga, hogy röviden! Meg hogy „aki hosszan akarja, az menjen a belső szobába" És csukja be még az ablakot (window) is. Ezt mondta,.É&Műwni hála, kö­nyörgés, bűnbánat. De én most megtettem. Elküldtem, bevallot­tam. Megtörtént az első PC-gyóná­­som. Röviden. Nem a belső szobá­ban, hanem a világhálón. Jelentem, bejelentem, sőt bevallom: hibáz­tam. És rákattantam - nem az x-re, hanem az Elküld gombra. Minden más lett. Egy pillanat alatt eltűnt a gonosz tolakodó. Álljatok el­len az ördögnek, és elfut tőletek. El­tűnt. Nem kellett sokat várni. Pál-for­­dulóm déli napfényét megcsúfoló fényességgel fehéredett elém a mo­nitor. Kis szünet. Csend. Nincs szó­zat, csak egy rövid angol üzenet. Lefordítom: „Ne haragudj, de nem értem a te nyelvedet, válassz az an­gol a spanyol vagy a... (nem tudom elolvasni, talán kínai?) közül!” Csalódottság. Hátha még előugrik egy ablak magyarul. De nem. Nem történik semmi. Hát nem lehet ma­gyarul hibát beismerni, bűnt vallani? Miért? Talán csak nem azért, mert „megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt”? Beszéljünk komolyan! Ez a kis számítógépes kaland mutasson rá ar­ra, hogy kell a bűnbánat, a bűnvallás. Isten érti a bűnöst. Krisztus kijavítot­ta, megbocsátotta a vétket és a bűnt egyszer s mindenkorra. A Szentlélek pedig esedezik értünk kimondhatat­lan esedezésekkel. Csak küldjük el személyesen - ne a másét, ne a kol­lektíváét, hanem a személyeset, a sa­játunkat, és ő föloldja a lefagyást, a te­hetetlenséget, a bénaságot. Enélkül hiába a „reset”, hiába kezdünk újat. ■ - gyjs -Egyenlő bánásmód és a média tükre Konferencia sajtómunkásoknak ► Közös terek - média mindenkinek címmel a sajtó képviselői számá­ra rendezett munkakonferenciát január 18-án az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az uniós támogatásból megvalósult rendezvény célja az volt, hogy a sajtó munkatársaival megismertesse a hatóság munkáját, a TÁMOP-5.5.5/08/01 A diszkrimináció elleni küzdelem - társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése projekt keretében vég­zett képzések, kutatások, kommunikáció eredményeit. Kiemelt fel­adat a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a média szereplői közötti párbeszéd elősegítése. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legutóbbi vizsgálata rámuta­tott arra az elfogadhatatlan gyakorlat­ra, hogy a hátrányos helyzetű csopor­tok a televíziós adásokban szinte mindig előnytelen „megvilágításban” jelennek meg - közszolgálati és keres­kedelmi csatornákon egyaránt. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élők Ma­gyarországon több mint félmillióan vannak, arányuk a teljes népességen belül 5,7%, ugyanakkor tavaly a televí­ziós adásoknak mindössze 0,2%-ában jelentek meg, így a médiafogyasztók számára úgyszólván teljességgel látha­tatlanok. Mindemellett nemcsak az a gond, hogy alig lehet találkozni velük a kép­ernyőn - az sem kevésbé problema­tikus, hogy miként. Leginkább a szociális szféra eseményeivel kapcso­latban szerepeltek mint „szociális probléma”, nem pedig úgy, mint a társadalom hasznos és értékes tag­jai. Ezenkívül legfeljebb balesetekről, természeti katasztrófákról szóló tu­dósításokban, valamint a kormány tevékenységét ismertető anyagokban láthattuk őket... A rendkívül egyoldalú reprezentá­ció gátat szab a társadalmi szolidari­tás, a társadalmi kohézió megte­remtésének. Nem biztatóbb a helyzet más hát­rányos helyzetű csoportok médiapre­zentációja esetében sem. A nemzeti és etnikai kisebbségek népességen belüli aránya 3,9%, hír- és magazinműso­rokban való megjelenésük viszont mindössze 2,4%-os volt. Esetükben úgynevezett „médiagettóról” lehet beszélni, mert ők főként a közvetle­nül róluk szóló műsorokban, általá­nos belpolitikai témák, megemléke­zések kapcsán tűnnek fel. A többségi társadalom részéről legelutasítottabb csoport, a romák helyzete sem jobb a médiában. Meg­­jelenítettségük ugyan nagyobb, mint általában a nemzeti és etnikai kisebb­ségeké, ám 24,5%-ban a bűnözés kontextusában kerülnek reflektor­­fénybe. Érdekes módon a szórakoz­tató műsorokban - az úgynevezett „kibeszélőshow-kban”- való szere­peltetésükkel stigmatizációjuk csak nőtt, merthogy az előítéleteket sajnos visszaigazolták. A 2006-os olaszliszkai ügy óta terjedt el a köztudatban a „cigánybű­nözés” kategória. A fogalom elfoga­dottá válásában a médiának óriási szerepe volt. A társadalomban közvetítő szere­pet betöltő írott és elektronikus saj­tó felelősségén túl nem hanyagolha­tó el az egyén, a család, de az egyhá­zak felelőssége sem. Nem mindegy ugyanis, hogy miként gondolko­dunk, hogyan viszonyulunk, miként cselekszünk fogyatékkal élő, vala­mely kisebbséghez tartozó vagy egyéb okból hátrányos helyzetű em­bertársainkkal. „Érzékenyítjük-e” magunkat irányukban, a problémá­ik, sajátos élethelyzetükből fakadó nehézségeik mellett nyitottak va­­gyunk-e értékeikre is. Ezekre az összefüggésekre is igye­kezett rámutatni az Egyenlő Bánás­mód Hatóság múlt szerdai munka­­konferenciája, amelyre az Evangélikus Élet szerkesztősége is meghívást kapott. ■ Bállá Mária HETI ÚTRAVALÓ „Fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad’.’ (Ézs 60,2) Vízkereszt ünnepe után az utolsó hé­ten az Útmutató reggeli s heti igéi a megdicsőült Krisztus alakját, sze­mélyét és szolgálatát állítják elénk. Jé­zus világosságul jött el e világba, s örök életet hozott az embereknek: „rád ragyogott az Úr dicsősége” (Ézs 60,1). „Fölséges minden népek fölött az Úr." (GyLK 746) „Isten gyújtott világosságot a mi szívünkben, hogy Jézus Krisz­tus arcán felismerjük az ő dicsőségének ragyogását.” (2Kor 4,6; LK) Három földi és két mennyei szemtanú jelenlétében megdicsőülésekor Jézus „elvál­tozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedigfehéren ragyogott, mint a fény”. És Isten „sekina” dicsősége: „fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallat­szott a felhőből: »Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgas­satok!«” (Mt 17,2.5) Csak Jézus egyedül a mi Urunk s Istenünk, noha mi nem voltunk szemtanúi isteni fenségének. Isten dicsősége Krisztusban vált lát­hatóvá számunkra, erejének kincse pedig cserépedényekben van, „hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak” (2Kor 4,7). Az Újszövetség hívő népe közvetlenül találkozhat Istennel, mert az Úr Krisztus­ban eltűnt a lepel. A mi dicsőségünk múlandó, de „miközben fedetlen arc­cal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre” (2Kor 3,18). Ámen, „mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amintfelszállnak, és leszállnak az Emberfiára” (Jn 1,51). Minden ember szá­mára egyedül Jézus lett a „létra” a mennybe, csak ő a mi utunk, igazságunk, örök életünk! Örök üdvösségéről mindenkinek most kell döntenie: „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta’.’ (Jn 3,36) Luther így ta­nít: „Az örök élet előre az enyém. Ha meg nem kapom itt e földön, odaát már soha többé nem jutok hozzá. A kezdet Istené: Uraddá válik, és igéjét adja. Az ige pedig, amit hittel meghallottál, Krisztushoz vezet téged. Benne kell hinned, s ő megvált testi-lelki haláltól, s már tied is az örök élet.” íme, az örök Vagyok önkijelentése: „Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható’.’ (Jel 1,8) Ez Isten neve (lásd 2MÓZ 3,14): JHVH - Jahve. S Jézus önkijelentése (lásd Jn 8,24)? Ma ne­künk mondja: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sö­tétségben, hanem övé lesz az élet világossága’.’ (Jn 8,12) Az örök élet! És kö­vetése (imitatio Christi) során ismerhetjük meg őt, ezáltal Isten ismeretére is eljutunk, kinek örök áldásában is részesülünk. Ezzel az ígérettel zárul az egyházi év első szakasza, karácsony ünnepköre: „én megáldom őket”. Az Úr Isten megáld és megőriz téged; reád ragyogtatja orcáját, és könyörül rajtad; feléd fordítja orcáját, és békességet ad néked (lásd 4MÓZ 6,24-27). Kérjük: „Áldj meg minket, Úristen // Uram, a te nevedben / Áldd meg szolgáidat...” (EÉ 323,1.4) ■ Garai András HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Mostan bocsátód el, Uram, a te szolgádat Kantátazenés istentiszteletet tartanak Ferencvárosban, a Gát utca 2. alatti templomban az újszülött Jézus bemutatásának ünnepén, február 2-án, csütörtökön este 8 órakor. Az istentiszteleten megszólal Bach Mit Fried und Freud BWV125 kantátája a Ferencvárosi Kántorátus előadásában. Igét hirdet: Koczor Tamás. HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ Felhívás kutatói ösztöndíjra A Túróczy-hagyaték Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy 2012. szeptember í-jétől 2013. augusztus 31-ig havi nettó 50 000 forint ösztön­díjjal támogat egy olyan - 18-35 év közötti - személyt, aki az Evangé­likus Hittudományi Egyetemmel jelenleg hallgatói jogviszonyban áll, vagy az intézményben végzett, s aki az alapítvány címére postai úton és elekt­ronikus változatban is eljuttatja pályázatát. A kutatás témája lehet: ♦ Tanulmány készítése, amelyben a kutató Túróczy Zoltán evangéli­kus püspök (1893-1971) igehirdetői, lelkigondozói, tanítói, egyházkor­mányzói szolgálatának teológiai értékelésére vállalkozik, lehetőleg az ed­dig fel nem tárt levéltári dokumentumok fényében (például: a Biblia ér­telmezése Túróczy Zoltán igehirdetéseiben és beszédeiben; a reformá­­tori teológia és Túróczy Zoltán; a pietizmus és Túróczy Zoltán; a misszió szerepe Túróczy Zoltán életművében; Túróczy és a reformátusok; Tú­róczy és a szabadegyházak; Túróczy és a katolikusok; Túróczy és a zsi­dóság; Túróczy és a finnek; Túróczy és Ordass; Túróczy és a világi po­litika; Túróczy változó megítélése; stb.). Egy olyan, 80-120 ezer leütés terjedelmű tanulmány elkészítését várja a kuratórium 2013. augusztus 31-ig, amely később részleteiben vagy egészében publikálható. ♦ A Túróczy-hagyaték eddig kiadatlan anyagából (igehirdetések, előadások, levelek stb.) válogatás készítése és sajtó alá rendezése, amely egy kb. 3-400 oldalas kiadványban publikálható. ♦ Túróczy Zoltán életművéhez kapcsolódó más, a pályázó által java­solt kutatási terület. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó önéletrajzát és a kutatás személyes motivációit (1-2 oldal);- a kutatás tervét (módszertani leírással) havonkénti bontásban (3-4 ol­dal);- támogató nyilatkozatot az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyik oktatójától. A pályázat beadási határideje: 2012. március 31. A kuratórium a pá­lyázók szóbeli meghallgatása után, április 30-ig bírálja el a pályázatokat. A Túróczy-hagyaték Alapítvány kuratóriuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom