Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-06-24 / 25. szám

4 ◄« 2012. június 24. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet „Az igazságot megmutatni, a tudatlanságot oszlatni” Kétszáz esztendeje választották a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspökévé Kis Jánost ► Kis János. E név hallatán egy másik is eszünkbe juthat: Berzsenyié. Jó­magam elfogult vagyok. Nemcsak azért, mert nagyanyám felmenői is „Dani uraság” egyházashetyei földijei voltak, hanem mert Petőfi után a legkedvesebb költőm talán a „magyar Horatius” Berzsenyi, a magyar irodalom nagy magányosa, aki irodalmunk egyik legellentmondásosabb költője lett, akinek gazdag, sikeres földesúrként a költészet jelentette léte igazi értelmét. S hogy ez jelentette, abban nem kis szerepe volt egy evangélikus lelkésznek, a későbbi szuperintendensnek: Kis Jánosnak. Kis János (Rábaszentandrás, 1770. szeptember 22. - Sopron, 1846. feb­ruár 19.), aki kétszáztíz esztendeje, 1802-ben került a nemesdömölki evangélikus gyülekezet élére, költő is volt, és a nyelvújító Kazinczy Feren­cet tudhatta jó barátjának. Kazinczy­­val folytatott levelezése végigkísérte szinte egész életét. Neve főleg Berzsenyi Dániel felfe­­dezőjeként él ma is az irodalmi köz­tudatban, nem poétaként. Kis János volt az, akinek Berzsenyi megmutat­ta néhány versét, s miután Kis szer­zőjüket „lelkesedve serkentő írásra” a költeményeket eljuttatta Kazinczyhoz. Kis János 1808-ban hetvenhét Berzse­nyi-verset tartalmazó kéziratot küldött el Kazinczynak, aki felajánlotta segít­ségét Berzsenyi verseskötetének szer­kesztéséhez. Kis és Berzsenyi baráti kapcsolata aztán egyre szorosabb lett, Berzsenyi második gyermekének is keresztapja lett a lelkész. A rábaszentandrási jobbágycsalád gyermekeként született Kis János istenfélő szüleitől sajátította el a val­lás elemeit, valamint kezdetlegesen az írást és az olvasást, de egy-egy te­let a téti, majd a vadosfai iskolába járt, mígnem - a malomsoki lelkész és a vadosfai tanító javaslatára - beadták a soproni evangélikus líceumba. A líceum nagy előrelépés volt a te­hetséges ifjúnak; itt életre hívója lett az ország első magyar diákönképzőköré­nek, a Soproni Magyar Társaságnak, mely elsősorban a magyar nyelvű iro­dalom alkotásait szándékozott széles körben ismertté tenni. Kis soproni tanulmányai során kedvelte meg az ókori irodalmat és a modem nyelveket. Rövidesen a világ is kinyílt számá­ra, hiszen tanulmányutakra mehetett Göttingenbe és Jénába, ahol felké­szült, felvilágosult professzorok elő­adásai révén - a vallási kérdéseken túl - világi tudományokkal is ismer­kedhetett. Szűk két évet töltött kül­földön, amikor 1793 őszén hazatérve a győri ágostai evangélikus iskolába került tanítónak, mígnem aztán 1796- ban Nemesdömölkön lelkésszé szen­telte Hrabowszky Sámuel püspök. Ezután különböző helyeken szolgált, de a kitartó nemesdömölkiek meg­győzték, és meghívták lelkészüknek. Dömölköt Kis a művelődés fontos helyévé avatta. Számos kiválóság ke­reste fel ekkortájt, itt szélesedett ki iro­dalmi munkássága, itt készítette el töb­bek közt a Protestáns közemberek ol­vasókönyvét, amellyel a népies iroda­lom felé a legelső és a „viszonyokhoz képest igen tapintatos lépést tette” Kis íróként, költőként a felvilágo­sodást kívánta elősegíteni, az igazsá­got megmutatni, a tudatlanságot oszlatni igyekezett. Munkái a nyelv­­tudomány, az esztétika, a történetírás, a nevelés, az életbölcselet köréből ke­rültek ki. 1808 tavaszáig szolgált Nemesdö­mölkön, amíg a soproni lelkészi meg­hívást el nem fogadta. Sopronban harmincnyolc esztendőt töltött, ezalatt kiadta összes költeményét, illetve több mint hatvan kötetet fordított. Né­hány közülük: Dr. Luther Márton kis katechismusának magyarázatja - Né­hai superintendens Herder után; A ré­gi görögök erkölcseinek és szokásainak, vagy vallásbéli, polgári, hadi és házi rendtartásainak leírása; Emberi indu­latok tüköré, rész szerint igaz, rész sze­rint kitöltött történetekben - Nagy részint Lafontaine után; A vallástalan­­ságról s a vallásbéli buzgóság meghi­­degedésének okairól, különösen a pro­testánsok között; stb. 1812. június 23-án választották meg a Dunántúli Evangélikus Egyházkerü­let püspökévé. Szuperintendensi mi­nőségében többször összeütközésbe került a kormányzattal a protestánso­kat érintő megszorítások miatt. A kitartó, szívós, vasszorgalmú evangélikus lelkészt nagy tiszteletben tartották. A „legmagyarabb Habs­burg” az ország gazdasági és kulturá­lis felemelkedéséért sokat tevő József nádor maga hívta meg a felállítandó Magyar Tudós Társaság szabályai ki­dolgozásával megbízott testületbe; az akadémia megalakulásakor pedig természetes volt, hogy Kist meg is vá­lasztják rendes akadémiai taggá, és emellé királyi tanácsossá is kinevezik. Annak ellenére, hogy mindezek, il­letve lelkészi-szuperintendensi fel­adatai nagy elfoglaltságot jelentenek számára, az írói pályának élete végé­ig - 1846-ig - buzgó híve maradt. Kis János egyike azon nagy emlé­kezetű magyar embereknek, akik nemzeti irodalmunk szorgos mun­kásai, serkenő művelődésünk kala­uzai voltak. Emlékének ápolása, fenntartása fontos feladatunk - s nemcsak az evangélikusoknak, ha­nem más felekezetűeknek is. Minden magyarnak. ■ - kz -Megszólaltatni a reményt Beiktatták a Veszprémi Egyházmegye elnökségét Régi-új esperest és egyházme­gyei felügyelőt iktattak június 16- án, szombaton az idén kétszáz éves Veszprémi Evangélikus Egyházmegyében. Az igehir­detés szolgálatát Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangé­likus Egyházkerület püspöke végezte. A liturgiában Vajda István ajkai és Pethő Judit nagy­­alásonyi lelkész vett részt. Isten adja a növekedést - emelte ki íKor 3,6-7.9 alapján tartott prédikációjában Sze­merei János. - A növekedés az élet jele - tette hozzá. - Ugyan­akkor nekünk is szerepünk van benne. „Munkára hív a megbí­zás. Ha nem végezzük el a fel­adatunkat, elvadul a termés, nem lesz semmi olyan, mint le­hetne. Az igében az élet csodá­ja rejlik, az örök élet csodája - ezt kell továbbadnunk.” Az istentiszteleten ezek után került sor az esperes és az egyházmegyei felügyelő be­iktatására, majd a megválasz­tott tisztségviselők eskütételé­re. A zenei szolgálatban Pápa város Bárdos Lajos vegyes ka­ra működött közre. Polgárdi Sándor újraválasz­tott esperes székfoglalójában ;angélikus (képünkön) Jer 31,17 alapján ar­ra a reményre utalt, amelyet meg kell szólaltatnunk a ma embere számára. Majd kifej­tette terveit a következő cik­lusban elvégzendő munkával kapcsolatban: „A jövő egyhá­zát olyannak szeretném látni, amelyre még hallgatnak; amely mindenképpen nyugodt pon­tot jelent a válsághelyzetben” - fogalmazott. Henn László egyházmegyei felügyelő négy szóban foglal­ta össze, milyen feladatokat szeretne folytatni és megvaló­sítani a továbbiakban. Célja a bizalom, a békesség, a törvé­nyesség és a tájékoztatás fenn­tartása. A köszöntők sorában fel­szólalt többek között dr. Bir­­kás Antal, aki Szászfalvi Lász­ló államtitkár üdvözletét adta át; Kopf András lelkész a som­­lószőlősi gyülekezet nevében, valamint Venczel Csaba, a pá­pai egyházközség felügyelője. Az ünnepi alkalom szeretet­­vendégséggel zárult. ■ A.M. Szolgálat halk és szelíd csendben A bobai evangélikus temp­lomban került sor a vasi egy­házmegyei elnökség és tiszt­ségviselők beiktatására június 17-én, vasárnap délután. A li­turgiát Gyarmati István sárvá­ri, Kovácsné Tóth Márta vö­­nöcki és Torma-Hasza Móni­ka szombathelyi lelkész végez­te. Igehirdetéssel Szemerei Já­nos, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke szolgált. A meghívón szereplő ige­vers, Kol 3,15 alapján a püspök Krisztus békességéről beszélt, amely betölti mindazokat, akik elhívását követve munkálkod­nak az ő egyházában. „Jézus nem választott tökéletes embe­reket. A mi feladatunk az, hogy arról tanúskodjunk, aki Isten tö­kéletes irgalmát és szeretetét hozta el” - fogalmazott. Az ik­tatás nem magasabb rangba való helyezést, hanem szolgálat­ba állítást jelent - tette hozzá. Rostáné Piri Magda újravá­lasztott esperes, valamint az új egyházmegyei felügyelő, Mó­­rotz Zsolt beiktatását követő­en esküt tettek a frissen meg­választott egyházmegyei tiszt­ségviselők is. Az istentisztelet közös úrvacsorával ért véget, amelyben a jelen lévő lelkészek is segédkeztek. A közgyűlésen elsőként Mó­­rotz Zsolt székfoglaló beszédét hallgathatták meg a résztve­vők. „Ha valakit Isten kiválaszt, azt gyengeségei és hibái ellené­re alkalmassá teszi a feladat el­végzésére” - vallotta meg sze­mélyes hitét. Az egyházmegyei felügyelő legfontosabb felada­tának most a gyülekezetek meg­ismerését tartja. Az esperes, Rostáné Piri Magda nem kívánt ismét szék­foglalót tartani, csupán vissza­utalt az előző beiktatásakor el­hangzott céljára. „Halk és sze­líd csendben szeretném a szol­gálatomat végezni” - mondta. Ezek után sor került a lekö­szönő egyházmegyei felügye­lő köszöntésére is. Sztrókay Attila rövid felszólalásában hangsúlyozta: a szolgálat tiszt­ségtől független, így ő ezután is szolgálni fog. A jó hangulatú ünneplés a helyi kultúrházban megrende­zett szeretetvendégséggel ért véget. ■ Adámi Mária Rostáné Piri Magda és Mórotz Zsolt között Sztrókay Attila Bács-kiskuni vegyes páros Egyházmegyei iktatások Dunaegyházán ► A Déli Evangélikus Egyházkerület első női megyei felügyelőjét iktat­ta be hivatalába Gáncs Péter püspök június 16-án. A Rács-Kiskun Egy­házmegye elnökségében ezentúl Dudla Erzsébet dunaegyházi felügye­lő tölti be a világi vezetői tisztséget, míg esperesnek Lupták György kiskőrösi lelkészt választották meg újra. Az ünnepi istentisztelet ke­retében iktatta be hivatalába a régi-új esperes az egyházmegyei tisztségviselőket is. Zsolt 4,8 alapján tartott igehirdeté­sében a püspök az új felállású elnök­ség különleges adottságaira is felhív­ta a figyelmet. Többek között kiemel­te: más-más színt fog a vezetésbe vin­ni egy férfi és egy nő. Az újraválasz­tott esperes a folytonosságot jelké­pezheti, míg a frissen beiktatott fel­ügyelő „új szemmel” vizsgálhatja meg a kérdéseket. Más szempontok játszhatnak szerepet egy nagy létszá­mú városi gyülekezetből érkezve, és mások egy falusi, maroknyi evangé­likus közösségből jőve. „A következő hat évben nemcsak a gyülekezetek gondja fog rátok há­rulni - zárta gondolatait a püspök - , hanem az örömeik is többszörösen össze fognak adódni. Márpedig eb­ben az egyházmegyében több gyüle­kezetben is növekszik a keresztelők és a konfirmációk száma, az oktatá­si intézményekben pedig tág misszi­ói lehetőség nyílik. Isten áldja meg szolgálatotokat!” Az ünnepi istentiszteleten iktatta be hivatalába Lupták György esperes az egyházmegyei tisztségviselőket. Az alkalom közgyűléssel zárult, amelyen a kerület nevében Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő megköszön­te dr. Ambrus András leköszönő egyházmegyei felügyelőnek az előző ciklusban végzett szolgálatát. Meg­ható meglepetésként érte a résztve­vőket, amikor az új felügyelőt az édesanyja köszöntötte énekkel beik­tatása alkalmából. ■ fiOÖAZS Az egyházmegyei elnökség tagjaival interjú olvasható a Déli Egyházke­rület honlapján: del. lutherdn.hu/hirek

Next

/
Oldalképek
Tartalom