Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-06-17 / 24. szám
IO 41 2012. június 24. FÓKUSZ Evangélikus Élet Korányi András: Hanem szeretni is Káldy Zoltánról sokan beszélnek, de kevesen írnak, és még kevesebben publikálnak. Miközben harmincéves püspöki szolgálatának (1958-1987) eredményei és következményei lépten-nyomon visszaköszönnek az evangélikus egyház mindennapi életében és szolgálatában, a fiatalok közül sokan lényegében már semmit sem tudnak róla, s egyre kevesebbet tudnak magáról a szocialista korszakról is. Mi pedig, akik még éltünk ebben a korban, s akik kutatjuk ezt az egyre távolodó világot, nem elégedhetünk meg azzal, hogy visszaemlékezésekben halljunk a - ma ráadásul egyre divatosabb - „retró világról” és az akkor éltek, köztük Káldy Zoltán nevéről. Többet kell tehát beszélnünk róla, de arról a korszakról is, amelyben élt. Hiszen sorsa, pályája, személyiségének változása mind magán hordozza a 20. század magyar történelmének nyomait, az elmúlt évtizedekben diktatúrával és elkerülhetetlen átalakulásokkal küzdő történelmi egyházak vívódásait. Ezért különösen is fontos, hogy ezzel a kötettel indul útjára a Luther Kiadó új sorozata, az Egyház a szocializmusban is, amelyben reményünk szerint egyre szélesebb körben tudjuk majd bemutatni a magunk mögött hagyott történelmi korszak egyháztörténetét. http://www.lutherkiado.hu/konyvek/hanem-szeretni-is Egységár: 1800 Ft (5% áfával), könyvklubtagoknak: 1440 Ft. Luther Kiadó, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 1/317-5478, 20/824-5518. Könyvesbolt: 1/411-0385, fax: 1/4861229, e-mail: kiado@lutheran.hu, Face book: facebook.com/LutherKiado. Álláshirdetés A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium meghirdeti a következő álláshelyet: általános iskolai tagintézmény-vezető. Az intézmény címe: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 74. Követelmény: 10 év pedagógus-munkakörben végzett munka; szakirányú felsőfokú pedagógusvégzettség (legalább főiskola). Előnyt jelent: evangélikus egyházközségi tagság vagy más keresztény felekezethez kötődés; lelkészi ajánlás, vezetői tapasztalat, pedagógus-szakvizsga. A munkakör betöltésének kezdete: 2012. augusztus 1. Beadandó: szakmai önéletrajz. Cím: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 1183 Budapest, Kossuth tér 2. HIRDETÉS____________________________________________________»__________________ Evangélikus templomok a Magyar Televízióban Június 24-én, vasárnap Evangélikus templomok című sorozatunkban a kapolcsi és a hartai templomot mutatjuk be nézőinknek. Az adás az mi-en 10.05-kor, az m2-n 13.50-kor kezdődik. Szerkesztő Nagy László, rendező Nemes Takách Ágnes. Megjelent a Keresztyén Igazság új száma EZERÖTSZÁZ VENDÉG A DEÁK TÉREN A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJÁN Hölgykoszorú és hölgyválasz lutheránus „katakombában” ► Az idei múzeumok éjszakáján, június 16-án az Evangélikus Országos Múzeum is kitárta kapuit. Harminc fokban a kicsiny, zsúfolt múzeumban nem volt leányálom régi leányokról olvasni. A külső körülmények - még a kedves, korabeli ruhákba öltözött lánykák mosolya ellenére is - nehezítették a befogadást. A Hivatásunk az élet - Máriák és Márták című, a reformáció és nők évéhez kapcsolódó kiállításon túl azonban - mely a hagyományos múzeumi térben kapott helyet - számos különleges meglepetéssel is készültek a szervezők... Egyetlen éjszakára összefutottak - Mária Dorottya, Bóra talin, Telekiné Roth Johanna és Mária királyné Ka-Pünkösd örömüzenetének meghirdetésével kezdődik a Keresztyén Igazság című folyóirat legújabb száma. Kovács László igehirdetésében a teremtő Szentiélekről tanúskodik, aki által születik a Krisztus-hit és a hitvalló élet. Ezért kéri - valamennyiünk nevében is - imádságában: Jöjj, teremtő Szentlélek. Véghelyi Antal sorozatában Luthernek a keresztségről szóló gondolatait ismerteti. Arról a szentségről szól tehát, mely Luther számára az egyházhoz való tartozásának biztosítéka volt, a szalmaszál, melybe kapaszkodott, amikor a pápa kiátkozta. Ezután Ittzés Gáborra - a folyóirat néhai főszerkesztőjére - emlékeznek születése nyolcvanadik és halála közelgő ötödik évfordulóján egykori előadásának egy részletével. Az írás ma is rendkívül aktuális. Az ez évi Luther-konferencián elhangzott előadások közül ifi. Hafenscher Károly előadása olvasható, aki a liturgia tudományának egyik alapművét, Vajta Vilmos istentiszteletről írott könyvét mutatta be. Érdekes olvasmánynak ígérkezik Menyes Gyula interjúja, melyet Szabó Gyula plébánossal készített, aki a római katolikus egyházban vállalta a tényfeltárás küzdelmes szolgálatát. A vele való beszélgetéshez a közelmúltban megjelent könyve adta az apropót... A sort Jankovits Béla izgalmas tanulmánya zárja, mely a kajárpéci evangélikus gyülekezet anyakönyvei segítségével tekinti végig a gyülekezet történetét. Szeretettel ajánljuk Olvasóink figyelmébe a folyóiratot! ■ Isó Dorottya szerkesztő .. .nem hétköznapi, de már nem is egészen szokatlan helyszínen. Miután az ember lemondott arról, hogy megfejtse a „királynők” kilétét, égő orcával, kimelegedve keres s talál menedéket a hűs, félhomályos, homokos talajú pincehelyiségben. A Deák téri evangélikus templom belső kertjéből lehet megközelíteni ezt a „titkos katakombát” Csak erre az éjszakára nyílik meg a látogatók előtt, mint Aladdin előtt a csodalámpát rejtő barlang. Ha dzsinnel nem is, de kecses női alakokkal, szent vagy épp démoni asszonyokkal, kacér és erényes leányokkal találkozhattunk a Nők a Bibliában című egynapos tárlaton. A ma legnépszerűbb internetes közösségi portált, a Facebookot imitáló kiállítás majd harminc nővel foglalkozott, a virtuális arcképcsarnok egyes jellegzetességeit kreatívan átemelve. Például a „kedvenc idézet” rubrikát, mely minden egyes „profiloldalon” az adott szereplő történetéhez leginkább illeszkedő bibliai idézetet jelenti. Hogy kiket jelölhettünk ismerősnek? Az ismertebbeken,- a magdalai Márián, Betsabén, Ruthon, Salomén - túl olyan hölgyeket, mint Lídia, Jáél, Fébé, Hulda, Priscilla. A rendkívül színes kiállítás egyetlen gyenge pontjának e sósok írója azt értékelte, hogy a gyönyörű illusztrációk, festmények alkotóinak nevét és a művek címét hiába kereste a látogató. Ez némely ismertebb képnél nem jelentett problémát- ámbár tiszteletből szerepelhetett volna például, hogy Dürer Évája -, de mondjuk az, hogy ki Jáél csupasz vállainak megfestője, ilyen módon homályban maradt. * * # Nem csupán a képeké volt ez a különös nyáréjszaka (amelyre egyébként mintegy ezer jegy kelt el, és ezerötszázan vettek részt a programokon). Vers- és dalcsokor érkezett a pince hűvösébe még az este folyamán változatos összeállításban. Az első blokk Kertész Eszter költőé és Borsos Kata ifjú hegedűművészé volt. Szép szimbiózis az övék: mikor Eszter szavai elfogynak, a hegedű szólal meg, mikor a dallamok elhalnak, újra felszakadhatnak a szavak. A hármas tagolású, Asszonyélet címet viselő program alatt a „lehelet megszegik” Kertész Eszter olyan lágyan, puhán van jelen, hogy a közönség valamiféleképp megérezheti, a művész csak szócső, a szavak valahonnan máshonnan jönnek. A szakadásokból, repedésekből építkező költemények határozott, világos képei, kifejezései - szálkás megrajzoltságuk ellenére - egész folyamokat indíthatnak meg az emberben. Érdekes lett volna közvélemény-kutatást végezni külön a férfi és külön a női hallgatók között, vajon kire hogyan hatottak a hallottak. Természetes, hogy az anyaság témaköre a nők számára otthonosabb, de talán egy férfi is érezheti „a hervadás gyönyörét” vagy a társas magányt, mely általános emberi érzület. A szépszavú nehézkedés után könnyed, vidám, gyakorlatias terepre érkeztünk, 18. századi gazdasszonyok konyhájába! S. Sárái Margit hipp-hopp elővarázsolt úri hímzést, patikafelszerelést, titkos recepteket... (Az irodalomtörténész egyébként munkahelyén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szemináriumi hallgatóival több 17-18. századi, gyógyító és háztartási recepteket tartalmazó kéziratos gyűjteményt írt már át az interneten való közlés céljaira.) Ezen az éjszakán Wesselényi Kata és Bethlen Kata, valamint Bornemisza Anna boszorkánykonyhájával foglalkozott Bárdos Dániel segítségével. Az ifjú férfiú humoros adalékokkal színesítette a témát, például sorolta a Thurzó Zsuzsanna lakomájára rendelt alapanyagokat: 30 ökör, 400 kappan, 1600 pisztráng, 5300 tojás. A recepteskönyvek az Attraktor Kiadó gondozásában jelennek meg, a sorozat első két tagja a helyszínen is megvásárolható volt - két ánizsos kenyér és paplanbéles között (az elméleti okítás után ugyanis kóstolási gyakorlat következik) - a közönség nagy érdeklődéssel forgatja őket. * * * A következő felvonás megint egész más. Kobzos hölgy érkezett a színpadra szerelmes dalokkal. Joób Emese minden megnyilvánulása természetes. Régi idők asszonyainak megidézője ő, tele élettel, de terhekkel is. A fájdalmasan szép moldvai dallamok e kettőt ötvözik. „Túl a vízen egy kosár, abban lakik egy madár... / Abban lakik egy madár, kiért szívem holtig fáj.” Szívszorító, mégis lélekemelő volt a művésznő játéka. Joób Emese egy mesét is hozott magával: a hangfelvételen igazi, ízes moldvai nyelvjárásban volt hallható Az öreg lánya és a bába lánya című tanmese. Tanulsága úgy foglalható össze, ne legyünk restek! Az esztétikai élmény ellenben, melyet a különleges selypegések, mondatfűzések, elharapott szóvégek szereznek, nem foglalható össze ilyen könnyedén. Az Abel Concerts autentikus barokk zenével szolgált: a mély beleéléssel éneklő, néhol zokogó hangokat imitáló Murányi Márta hangja egészítette ki a barokk hegedű (Bozzai Balázs), a viola da gamba (Regős Júlia) és a lant (Győri István) játékát. Maguk a zeneművek is hölgyektől erednek: a Lamento a velencei Barbara Strozzi műve, a francia Elisabeth Jacquet de la Guerre-től pedig két dalt, köztük egy kantátát hallhattunk. Végül a borkóstolásra került sor, a toki Nyakas Pincészet egyik borász hölgye kóstoltatta végig a publikumot. A skála az Irsai Olivértől a savignon blancon át a rajnai rizlingig terjedt. Dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója, aki szóval tartotta a vendégeket, nehezen tette túl magát azon, hogy valaki egyszerre nő és borász, de aztán az este előrehaladtával minden kétség eloszlott, minden feszültség feloldódott. A zsivaj ellenben egyre fokozódott, miközben a pincérek szakadatlanul kínáltak és töltöttek. Róka Szabolcs művész úr pedig régi balladák megzenésítésével, boldog-szomorú dallamokkal hívott további pohárfenék-nézdegélésre. A zenész-énekmondó megszólaltatta nemcsak kobozát, hanem kecskebőrből készült skót dudáját is, humoros hangszertörténeti kiselőadást rögtönözve hozzá. Az élet földi örömeit sem megvető Lutherhez tehát hű volt az Evangélikus Országos Múzeum ezen a különös nyáréjszakán: az este ötvözte az „amiért élni érdemest” az „amiért élni kellemessel”. De ne feledjük, e nagyszerű férfiú mellett ott volt hű oldalbordája, Bóra Katalin is! Akinek hivatása az élet, az „észrevétlen, de nélkülözhetetlen” Az idei múzeumok éjszakája még bizonyára sokáig lesz szóbeszéd tárgya. ■ Kinyik Anita * * * Látszik, hogy női fej álmodta, és női kéz munkálta meg a Hivatásunk az élet - Máriák és Márták című kiállítást. A szerteágazó, sok-sok apró csecsebecsét közszemlére tevő tárlat olyan, mint egy profi kézimunka: finom, precíz, légies. Az október 6-ig látható kiállítás három tematikus része a Családi kör, Az Úr szolgálóleányai és a Kimívelt emberfők címet kapta. Kevéssé ismert tényeket is megtudhatunk a nők egyházi életben betöltött szerepéről. Értesülhetünk például arról, hogy itthon is megalapították az EPOSZ-t (Evangélikus Papnék Országos Szövetsége), valamint arról, hogy az első teológusnő 1924-ben kezdte pályafutását, az első női lelkészt 1973-ban avatták fel, ma pedig több mint száz lelkésznő munkálkodik egyházunkban. Az oktatásügyben és szociális téren is rengeteget tettek a tehetős lutheránus asszonyok. (Köztudomású például, hogy Veres Pálné született Beniczky Hermin volt az első magyarországi nőnevelő intézet megalapítója.) Érdekes hivatalos dokumentumokkal is találkozhatunk: leckekönyvvel, melyben véletlenül felcserélték apja és lánya nevét, majd satírozással korrigálták, vagy épp Szathmári Erzsiké cserkészvezetői igazolványával. Felsorakoznak letűnt női hétköznapok egykori kellékei: kávéskészlet, parfümös fiola, színházi látcső... Megsárgult fotográfiáról mosolyognak ránk fidres-fodros ruhájú, szorgos kezű nők, hirdetve a „kicsiben munkálkodás” nagyszerűségét és biztatva a jelenkori leányokat, asszonyokat, özvegyeket egy szebb jövő hímzésére. Az Insula Lutherana pincéjében borfolyt - az előtérben Róka Szabolcs énekmondó, Nyúlné Puhra Beáta borász és Harmati Béla László, a múzeum igazgatója
