Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-22 / 3. szám
4 ◄! 2012. január 22. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Imahét a Krisztus-hívők egységéért A NORVÉG EGYHÁZ BIBLIÁVAL IS INTEGRÁLJA NYELVROKONAINKAT A számik a rénszarvasszánon is olvassák az írást I* Folytatás az 1. oldalról A MEÖT elnöki tisztét is betöltő főpásztor - egyebek mellett - rávilágított arra, hogy „a földön a keresztények életének megváltozását is jelenti a megváltás. (...) Ez a megváltozás akkor lehetséges, ha az örök élet hite, a Krisztus életéből fakadó újjászületés hite átjárja az életünket.” Miután az egybegyűltek Tarr Zoltán református zsinati tanácsos vezetésével elmondták az Apostoli hitvallást, Gáncs Péter evangélikus el-Az egyetemes imahét zárását követően gyakran szembesül az ember egyfajta hiányérzettel. Milyen jó ezekben a napokban átélni a Krisztusban hívők egységét, együtt könyörögni és dicsérni az Urat, megfeledkezni a bennünket elválasztó felekezeti határokról, ráérezni közös küldetésünkre! Az imahét elmúltával azonban újra „magunkra” maradunk. Megszokott közösségeinkben talán éppen az elmúlt napok áldásaiból merítünk, de hiányzik a testvérfelekezetekkel átélt teljesség, az egyetemes egyház élménye. Március első péntekén ennek megélésére ismét mód nyílik! Nem csupán a helyi ökumenét tapasztalhatja meg újra, hanem szó szerint a lakott földdel (az ökumené szó jelentése: „lakott föld"), Isten egész világot átfogó egyházával kerülhet közösségbe az, aki részt vesz a nők világimanapja idei alkalmán. Harminchat órán át hangzik majd a dicséret és könyörgés hangja szerte a glóbuszon, Tonga szigetétől indulva egészen Szamoáig, ahol - az időzónák sorában - „utolsóként nyugszik a nap”. A több mint száz esztendővel ezelőtt Észak-Amerikából elindult mozgalom néhány évtizede Magyarországon is követőkre talált. Huszonhat esztendeje pedig már szervezett formában rendezik meg: az imaünnepet hazánkban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) női bizottsága készíti elő. nök-püspök imádkozott az egységért és a megváltozásért. A Miatyánkot Kalota József ortodox érseki vikárius mondta el a gyülekezettel, az „elköteleződés” imádságát pedig dr. Bóna Zoltán református lelkész, a MEÖT korábbi főtitkára. A Himnusz eléneklését követően ortodox főpásztorok elbocsátó áldásai hangzottak el, majd a szolgálattevők kivonulásával ért véget a 2012. évi ökumenikus imahét magyarországi nyitó istentisztelete. Az istentisztelet liturgiája magyarul vehető kézbe, képeslapok, fotó- és zenei anyagok készülnek, hogy a gyülekezetek minél színesebb alkalmakat tarthassanak. Az utóbbi években - a korszerű technikának köszönhetően - a MEÖT honlapjáról, internetes letöltéssel érhetők el ezek az anyagok. Az ökumenikus női bizottság tagjai évről évre előkészítő konferenciát szerveznek, amelyen bemutatják az imanap liturgiáját, bibliatanulmány keretében feldolgozzák az alkalomra választott igeszakaszt, szólnak az istentisztelet anyagát összeállító asszonyokról, országuk jellegzetességeiről. Az idei esztendő témáját maláj nők választották Győzedelmeskedjen az igazságosság! címmel. A több szigetből álló, összességében 329 750 négyzetkilométer területű Malajzia az ellentétek országa. A technika legújabb vívmányai mellett erős szerepük van az évszázados hagyományoknak. A többféle népcsoportból összetevődő lakosság, a különböző vallások kavalkádja számos etnikai, hatalmi villongás forrása. A feszültségek közepette szükség van tisztánlátásra, Istentől vezérelt bölcsességre, de egyben a gonoszság, a hamisság leleplezésére is. A mottó utal Ámósz próféta kiáltására: „Áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság mint a bővizű patak!” (Ám 5,24) ► A norvégek az új Bibliát szavazták 2011 bestsellerlistájának az élére. A Norvég Bibliatársulat (NBS) a jó hírt két nyelvváltozatban - bokmál és nynorsk - készítette el tizenkét évi fordítói munkával. A könyvből néhány hét alatt nyolcvanezer példány kelt el. A Norvég Egyház ezzel és új integrációs programjával is arra törekszik, hogy távoli finnugor nyelvrokonaink, a számi kisebbség hitéletét erősítse. Ez az új norvég bibliafordítás harminc év óta az első ilyen vállalkozás - mondja Stine Smemo Strachan, a társulat egyik vezetője. Eredetileg huszonötezer példány kiadását tervezték, de mivel a vásárlók ezt gyorsan elkapkodták, újabb hetvenkilencezer példányt nyomtattak. Biztosan nemcsak a hitüket aktívan gyakorló evangélikusok vásárolják az új fordítású Bibliát, hanem más felekezethez tartozók is, illetve olyanok, akik egyszerűen csak érdeklődnek a Szentírás iránt. A könyvesboltokat - Oslóban és másutt - és terjesztőket valósággal megrohamozták az érdeklődők. A bibliafordítás valóságos kulturális eseménnyé vált. A jó hírt az eredeti héber és görög szöveg alapján teológusok, nyelvészek, irodalmárok közös munkával formálták olyanná, hogy a mai embert hatásosan tudja megszólítani. A norvég államegyházról A. Norvég Egyháznak, amely evangélikus államegyház, a 4,9 milliós lakosság nyolcvan százaléka a tagja. A lutheri evangélikus hit 1537 óta - Dániához hasonlóan - hivatalos vallás az északi országban; III. Keresztély dán-norvég király ekkor tért át a katolikusról a reformált hitre, amelyet Luther tanításait követve vett fel. A király nevéhez fűződik az államegyházi rendszer kialakítása, amelyet 1660-ban az abszolút monarchia bevezetése végleg megszilárdított. Püspököket, teológiai tanárokat vagy lelkészeket a király joga kinevezni, s mindezek állami hivatalnokok. Az egyház felépítése püspöki-zsinati rendszerű, „felülről lefelé” építkező, 1284 gyülekezettel, 106 egyházmegyével, 11 püspökséggel. Az egyháznak a mindenkori király a feje, aki „hivatalból” evangélikus. Az egyház költségvetését a norvég parlament határozza meg. A nyolcvanöt tagú egyetemes vagy főzsinat évente egyszer ülésezik, amikor a legfontosabb aktuális kérdésekről döntenek. Hivatalból tagja a zsinatnak a számi népcsoport két képviselője is, akik a számi egyházi zsinatot jelenítik meg a főzsinatban. Legutóbb a testület arról határozott, hogy sokkal hatékonyabban fogják az elkövetkező öt évben integrálni őket, mint eddig. Kik a számik, sarkköri nyelvrokonaink? A számi - hazánkban közismertebb néven lapp - finnugor nyelvet beszélő népcsoport. Őket tartják az északi vidékek őslakóinak. Ma mintegy százötven-százhatvanezerre tehető a lélekszámúk, és négy ország területén élnek: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban. Megélhetésüket főként rénszarvastartás biztosítja, de vadászattal, halászattal és kézművességgel is foglalkoznak. Vallásukat tekintve jó részük evangélikus, de van közöttük ortodox is, főként az orosz területen. (Hagyományos vallásuk a sámánizmus volt.) Nemzeti ünnepük február 6., ezt mindegyik országban megtartják. Himnuszuk 1906-ban íródott, és külön zászlajuk van. A kereszténységet római katolikus misszionáriusok vitték el hozzájuk a korai 13. században. A reformáció hatására az evangélikus hitre térítés némelykor igen határozott módon történt, talán ennek is tudható be, hogy a számik sokáig csak amolyan „vasárnapi" keresztyének voltak, otthon a hagyományos ősvallást gyakorolták. A Norvég Egyházba térítésük „a számik apostolának”, Thomas von Westennek a nevéhez fűződik. Az 1720-as években került sor „sieidi”nek nevezett természeti templomaik, ember alakú kőfaragványaik ledöntésére, szent hegyeik (álda) elhagyására. (Oroszországi rokonaikat egy Trifon nevű ortodox szerzetes térítette meg a 16. században.) Az Újszövetség első fordítása 1755- ben a négy nyelvjárást magában foglaló számi nyelv ume-számi nyelvjárásában jelent meg, míg az első teljes Szentírást 1811 óta olvashatják számiul. Az iskolázás következtében a számik norvégül is értenek, ezért jelent nekik is nagy eseményt a Biblia modern fordítása és tetszetős kiadása, amely így a szelíd integráció további, mindennapi eszköze lett. A Számi Egyház a multikulturális testvériség felé Azóta, hogy a norvég politika 1989- ben elismerte saját parlamentjüket, a Számediggit, megindult a számik erőteljesebb integrációja a Norvég Egyházba, de két külön püspökségben, illetve saját egyházi „önkormányzattal”, azaz zsinattal. A számi zsinat vezetője Tore Johnsen, főtitkára Rávdná Túri Henriksen. Sok helyütt jurtaszerű nagy sátorban tartják istentiszteleteiket. A hivatalos Norvég Egyház 1997- ben nyilatkoztatta ki, hogy jóvá akarja tenni a számik ellen vallási alapon elkövetett korábbi vétkeket. Jens-Petter Johnsen főzsinati szóvivő elmondta: a következő öt évben még erőteljesebbé kívánják tenni a számik részvételét a norvég egyházi életben. „Azt szeretnénk, ha a számi egyházi élet valóban egyenrangú és természetes része lenne a Norvég Egyház életének a multikulturális testvériség szellemében.” A Norvég Egyház 2011-es főzsinata határozatba foglalta, hogy a számik az egyházon belül élhetik a maguk sajátos közösségi életét, s mint ősi népet a norvégek is tiszteletben tartják őket. 2012-2016 között új lelkészi állásokat hoznak létre, és szorgalmazzák további számi származású lelkész kiképzését. Anyanyelvükön mondhatják a liturgiát, lesz új bibliafordításuk, anyanyelvükön tanulhatják népük és egyházuk történetét, az iskolákban is használhatják nyelvüket. A számik érdekes és színes s talán kissé titokzatos népcsoportját képezik kontinensünknek, s minden bizonnyal a világ lutheránusságának is. ■ Dr. Békefy Lajos ■ B. Pintér Márta Akinek már ez a néhány sor is felkeltette az érdeklődését, azt szeretettel várják az ökumenikus nőbizottság tagjai idei világimanapi előkészítő konferenciájukra január 28-án 10 órától 15 óráig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházába (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3.). Az ambónál Steinbach József dunántúli református püspök, a MEÖT elnöke m TPK A március 2-i női világimanap elé... Sok helyütt jurtaszerű nagy sátorban tartják istentiszteleteiket Tizenkét évi munkával készült el az új norvég bibliafordítás