Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-05-27 / 21. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2012. május 27. » 7 Zinzendorf gróf öröksége ► Háromszáztizenkét éwel ezelőtt, 1700. május 26-án született a sokat kritizált és dicsért gróf Ludwig Zinzendorf (megfi. 1760. május 9.), az európai pietizmus egyik nagy alakja. Élete is érdekes volna: hogyan lett a grófból „püspök’,’ a lutheránus egyházhoz hajló egyházának vezetője. Emlékezésünkben most mégse az életét idézzük, hanem gondolkozzunk el azon, mit hagyott ő és gyülekezete a mi nemzedékünkre! Mi az, ami a mai napig érvényes szolgálatából, gondolkodásából és munkájából? ■ D. Keveházi László „Nem tudok közösség nélküli keresztyénséget elképzelni”- vallotta Zinzendorf. Mai,,,elidegenedett” világunkban érdemes erre is felfigyelni. # * * „Miután Európa kontinentális részén Luther látásai a halálát követő évtizedekben formulákká merevedtek, a pietisták (a nevük kegyeseket jelent) hozták el a szellemi megújulás következő hullámát. Ők újra hangsúlyozni kezdték a bibliai újjászületés, a személyes hit és a hatékony misszió fontosságát. A már a mozgalom harmadik generációjához tartozó Nikolaus Ludwig von Zinzendorf gróf befogadta Európa protestáns vallási üldözöttjeit. A birtokán menedéket kereső csoportok között voltak Húsz János szellemi örökösei, a morva testvérek is, akikre 1727 augusztusában leszállt a Szent Szellem. Röviddel később megkezdték egy imaláncot, amely a nap huszonnégy órájában száz éven át tartott! A morva testvérek rendkívüli áldozatkészséggel hirdették az evangéliumot a világ távoli tájain is, és hitük közvetlenül befolyásolta a metodizmus alapítójának, John Wesleynek a gondolkodását is” - olvassuk egy ébredéstörténész tollából. A mozgalmat sokan azzal vádolták, hogy zárt és kis közösségeket alapítanak, és ebben van is igazság. Csakhogy éppen azt kell meglát-’ nunk, hogy Zinzendorf és népe alapvetően nyitott és befogadó volt. Ahogy a protestáns üldözötteket befogadta, az ma is érték, és példát mutat. Később missziói munkájuk árulkodott nyitottságukról, és ez a következő olyan „örökség” amely elgondolkodásra késztet. * * * Az európai ébredés „harmadik generációja” élte meg a herrnhuti misszió gyümölcsöző szakaszát. Zinzendorf maga is a misszió elkötelezettje volt. 1731-ben találkozott megkeresztelt eszkimókkal és nyugat-indiai négerekkel. Ez lehetett a közvetlen élménye, de biztos, hogy előtte is hallott a misszióról, már Francke asztalánál is. A közvetlen találkozás a szó szoros értelmében megindította. 1733-ban érkeztek herrnhuti miszszionáriusok először Grönlandra. Tudomásunk szerint ez volt az első protestáns misszió Európa területén. Grönland után eljutottak a Virginszigetekre, Suriname-ba, az afrikai Arany-partra, Észak- és Dél-Amerikába is. Kiemelkedő képviselőjük volt David Zeisberger a delavár indiánok között. „A morva testvéreknek ebben az időszakban több embert sikerült megtéríteniök, mint a korábbi protestáns misszióknak együttvéve”- írta egy missziótörténész. Ennél is lényegesebb, hogy milyen következtetéseket vontak le a munkájukból. Stephen Neill A keresztyén missziók története című művében (1974,13.) így foglalja össze a máig is érvényes, nagy missziói tanulságokat: • Egyház és iskola a missziói munkában is összetartoznak. • A Bibliát minél előbb le kell fordítani a misszionált nép nyelvére. • Az evangélium hirdetéséhez elengedhetetlen nemcsak a nép nyelvének, hanem a gondolkodásának a megértése is. • A misszió célja a személyes megtérés, döntés, életváltozás. • Az új, megszületett egyháznak papságával és vezetésével minél előbb önállóvá kell lennie. Minden ponthoz hozzá lehetne fűzni konzekvenciákat. Ehelyett azonban olvassuk a következő mondatokat: „A misszionáriusok általában azt a módszert követték, hogy legfőképpen Isten egzisztenciájáról, tökéletességéről szóltak. Ezért ők elhatározták, hogy Krisztust, mégpedig mint megfeszítettet prédikálják; ez elérte a hallgatók szívét, és meglepő hatást váltott ki” Vagyis a herrnhutiak munkájával az addigi „teocentrikus” missziót felváltotta a „krisztocentrikus” misszió. Ez az év ilyen szempontból a fordulat éve volt. Talán el lehet gondolkozni azon: igazán van-e egyház misszió nélkül? $ * * „Apróságnak” tűnik, de talán sokan ismerik az adventi, karácsonyi „csillagot’,’ amelyet bizony nehéz összeállítani, de a belehelyezett villanykörtével valósággal ragyog. Ez sem egyszerűen „szép szokás” Krisztust, a „tündöklő hajnalcsillagot” hirdeti. Egyszerre emlékeztet az érkező, a megszületett és a visszatérő Krisztusra. Bármit gondolunk is Zinzendorfról, tagadhatatlan, hogy Krisztusát szerető és hirdető ember volt. Érdemes ezt a gondolatot „félretenni” és megőrizni a következő adventig és nagy ünnepünkig, karácsonyig májusban is. * * # Végül már csak a napi bibliaolvasó Útmutatóra emlékeztetek. 1728-ban született meg a gondolat. Egy nap az esti összejövetelen Zinzendorf „igét húzott” mellétettek egy éneket is, és személyesen adták tovább házról házra. 1731-ben jelent meg először nyomtatásban kis könyvecskeként, napi egy-egy igével és énekkel. Tudom, hogy ez vitatható bibliaolvasási módszer. Legalább ilyen nagyszerű, ha valaki elejétől végigolvassa a Bibliát mondjuk évente. Mégis kétszáznyolcvanegy éve olvassák ma már így világszerte. „A herrnhuti misszió szolgálata, hogy kétszáznyolcvanegy éve olvassák ennek alapján a Bibliát a hitben erősödve, növekedve" - olvasom egy herrnhuti megemlékezésben. * * * Ez a néhány hevenyészett sor eszméltető emlékezés szeretett volna lenni. A szerző nyugalmazott egyháztörténész Zinzendorf, Nikolaus Ludwig Graf von (1700, Drezda -1760, Herrnhut): német lutheránus teológus, a pietista mozgalom herrenhuti irányzatának vezető alakja. 1710-től Halléban, az A. H. Francke irányítása alatt álló pietista iskolában tanult, majd pedig jogot hallgatott Wittenberg egyetemén. 1722-ben a birtokán Herrenhut néven alapított pietista közösségben telepítette le a hazájukból elűzött Morva Testvérközösség tagjainak egy csoportját, amelyből Ph. J. Spener ecclesiola in ecclesia gondolata szellemében ökumenikus irányultságú ima- és életközösséget szervezett. 1734-től Zinzendorf maga volt ennek a közösségnek a lelkésze, később püspöke, és ezt az egyre nagyobb hírnévre jutó, de a lutheránus egyházzal egységben maradó mozgalmat egészen haláláig irányította. Követői közös életének megszervezésekor nagy jelentőséget tulajdonított a nevelésnek, a liturgikus és köznapi együttlétnek, de jelentősnek tartotta a más meggyőződésen lévőkkel, a külvilággal szembeni toleranciát is. Teológiájában Zinzendorf Krisztus főségének gondolatából és a hívek úrvacsorái asztalközösségéből indult ki; elvetette a rajongás és a misztika minden formáját, a pietisták által képviselt megszentelődéssel pedig Luther keresztteológiáját állította szembe, amelyet a Krisztus sebeiről és véréről kidolgozott érzületteológiájával egészített ki. A herrenhuti közösség lelkisége, különösen pedig a bibliás nevelésről vallott elvei a felvilágosodás és a romantika korszakában is meghatározó jelentőségű mintának és modellnek bizonyultak szinte az egész protestáns világban. W Forrás: Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének akadémiai-filozófiai nyitott egyeteme - teológia szak - lexikon Örökségünknek vallhatjuk még sok más és fontos, komoly énekével együtt egyik legkedvesebb „szülöttjét”: 443. Vezess, Jézusunk A — ..........-4------------h jf L 3 __m vy__ * ___M —*-----m 4-IÁ Ve-zess, Jé - zu - sunk, S vé-led in - du - lünk. j Küzdelem-re hív az é- let, Hadd kövessünk benne té-ged! mm inm 1-6>Fog-jadhát ke - zünk. Míg meg-ér - ke - zünk! 2. Adj erős szívet, Hogy legyünk hívek! És ha terhet kell viselnünk, Panaszt mégsem ejt a nyelvünk. Rögös bár utunk, Hozzád így jutunk. 3. Sebzett szívünk majd Mikorfelsóhajt, Vagy ha másért bánat éget, Adj türelmet, békességet, Reménnyel teli Rád tekinteni! 4- Kísérd lépteink Éltünk végéig És ha roskadozva járunk, Benned támaszt hadd találunk, Míg csak tart az út, S mennyben nyitsz kaput! ► Történelme során 176. országos közgyűlését tartotta április 28-án a Magyarországi Baptista Egyház. A hat egyházkerületből jelen levő 258 küldött egy 260 oldalas, beszámolókat tartalmazó könyvből tájékozódhatott az elmúlt négyéves szolgálati ciklus eseményeiről és a tervekről. Az egyház vezető tisztségviselőinek - az egyházelnöknek, a főtitkárnak és a missziói igazgatónak - szóbeli kiegészítését követően tisztújító szavazásra került sor. A közgyűlés tagjai Papp János lelkipásztort, eddigi missziói igazgatót választották egyházelnökké (képünkön). Az egyház adminisztratív életét irányító főtitkár ismét Mészáros Kornél újpesti lelkipásztor lett. Az újpesti baptista imaházban megtartott közgyűlésen a lelkipásztorokból és presbiterekből álló öttagú felügyelőbizottságot is megválasztották. Az egyház további tisztségviselői (missziói igazgató, gazdasági igazgató, a szakbizottságok és intézmények vezetői) az országos tanács döntése alapján vehetik át megbízatásukat. Példaértékű volt, ahogyan dr. Mészáros Kálmán leköszönő egyházelnök üdvözölte utódját. Papp János május 15-én foglalta el hivatalát; az új egyházi tisztségviselők beiktatása június 3-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel lesz az Újpesti Baptista Gyülekezet imaházában (IV., Kassai u. 26.) népes gyülekezet és a testvéregyházak vezetőinek jelenlétében. Papp János, a baptista egyház új elnöke 1967-ben született Siklóson. 1978-ban lett tagja a baptista egyháznak bemerítés (keresztség) által. Általános és középiskoláit Pécsett végezte. 1987-ben kezdte meg tanulmányait a Baptista Teológiai Akadémián. 1989-ben házasodott meg, felesége dr. Bősz Csilla jogtanácsos; két leánygyermekük van. 1991-ben avatták fel lelkipásztorrá Győrben, ahol aktív lelkipásztori és gyülekezetplántálói munkába kezdett. Hét gyülekezet indulása fűződik nevéhez. Munkatársai segítségével Mosonmagyaróváron, Pápán, Kőszegen, Szombathelyen, Zalaegerszegen indult missziójuk nyomán ma mindezeken a helyeken élő baptista gyülekezetek működnek, Sopronban pedig a korábbi német ajkú gyülekezet aktivizálódott magyar baptista fiataloknak köszönhetően. A rendszerváltozás után megalakulhatott a Magyarországi Baptisták Országos Ifjúsági Szövetsége, amelynek Papp János a főtitkára volt. Az egyház országos tanácsa 2000-ben nevezte ki missziói titkárrá, majd igazgatóvá. Nevéhez fűződik a baptista egyház missziói stratégiájának kidolgozása. Közegyházi tisztségeinek sorában vezetője volt az egyház misszióbizottságának, főszervezője 2006-ban a magyar baptisták Debrecenben tartott harmadik világtalálkozójának, és ugyancsak főszervezője a rövidesen, június 1-3. között tartandó Reménység fesztiválnak. Papp János nemzetközi megbízatásai között említendő, hogy titkára a Magyar Baptisták Világszövetségér , nek, tagja az Európai Baptista Misszió végrehajtó bizottságának, valamint a Baptista Világszövetség Missziói és Evangélizációs Bizottságának. Tagja az Evangéliumi Aliansz választmányának, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa több bizottságának, valamint a Baptista Teológiai Akadémia igazgatótanácsának. A baptisták új elnöke, Papp János a választási eredmény kihirdetését követően megköszönte a közgyűlés bizalmát, majd programbeszédében jelezte, hogy nem irányváltást, hanem sebességváltást kíván elérni az egyház életében. A közgyűlés tagjai pedig kifejezték, hogy egy jól szervezett egyházi munkában támogatni kívánják az újonnan megválasztott egyházelnököt. ■ Marosi Nagy Lajos, . a Magyarországi Baptista Egyház. Presbiteri Tanácsának elnöke
