Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-15 / 2. szám
14 2012. január 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet ERŐS VÁRAK Vajdahuny ad vára Dél-Erdélyben Ma Magyarországon Erdély várai közül a dél-erdélyi Hunyadi-várkastély a legismertebb. Ennek egyetlen oka van: az ezredéves kiállításra Alpár Ignác megépítette fából, majd kőből fő építészeti elemeinek másolatát a Városligetben (lásd a 2009/24. számunkban megjelent írást). így Vajdahunyad vára főhomlokzatának képe, illetve a vár elnevezése minden azóta élt generáció tudatába mélyen bevésődött. A történelem és a várak szerelmeseként régóta készültem a személyes találkozásra. Valóban olyan a megjelenése, amilyennek a Ligetben ábrázolták? A kifulladt nehézipar miatt környéke tényleg lepusztult? Valódi méretei kisebbek vagy nagyobbak a másolaténál? Ugyanis a korábban már ott járt barátaim között nem volt egyetértés: volt, aki egyszerűen miniatűrnek titulálta, más monumentalitását emelte ki. A személyes találkozás végül mindenre választ és életre szóló élményt adott. A vár látványa lenyűgöző volt, és háttérbe szorított minden korábbi lekicsinylő véleményt. Megértettem, hogy Ligeti Antal 1872-ben festett, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött híres képe, a. Mátyás király hazatérése a vadászatról korántsem művészi túlzás. Az olajfestmény az ősi fészkébe vadászatról hazatérő uralkodót és gazdag zsákmányát hurcoló kíséretét mutatja - a háttérben egy óriási várkastéllyal. A vár magját feltételezhetően még a nándorfehérvári hős, Hunyadi János apja, Vajk építtette a 15. század legelején. A Hunyadi család hírnevét kivívó kormányzó idején késő gótikus stílusban bővítették, és az addigi hadászati célok mellett ekkor vált igazi nemesi székhellyé. Fia, Mátyás király még abban a században, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem az 1600-as évek elején számos reneszánsz elemmel toldotta meg és díszítette. Utolsó, zömében barokk stílusú kiegészítése az 1700-as évekből származik. A Hunyadi-várkastély jelenlegi formáját 19-20. századi helyreállításakor, többek között Steindl Imre munkája nyomán nyerte el. Ma egy szépen felújított, látogatóbarát vármúzeumban sétálhat az arra járó turista. Környezete ugyan magán viseli a még magyar időben kiépült, majd a román szocializmus végével összeomlott kohászat nyomait, de ez a vártnál kevésbé zavarja az építészeti összhatás érvényesülését. ■ Rezsabek Nándor Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Január 15-én, a vízkereszt ünnepe utáni második vasárnapon 10.04-től istentiszteletet hallhatunk a Kossuth rádió hullámhosszán Zuglóból. Igét hirdet Tamásy Tamásné lelkész. Istentiszteleti rend ♦ 2012. január 15. Vízkereszt ünnepe után 2. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Jn 2,1-11; Rám 12,6-16. Alapige: Péld 3,19-21.27-35. Énekek: 336., 437. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja; ökumenikus istentisztelet, közreműködik az Ozvena kórus); du. 2. (Pintér-Jurkovics Mária előadása Kultusz és kultúra a Pilisben élő szlovákok között címmel); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Mészáros Kálmán baptista egyházelnök és Gáncs Péter; du. 6. (úrv., ifjúsági) Benkóczy Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan: VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr, Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; negyed 12. Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 10. (úrv., rádiós istentisztelet-közvetítés) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Bakay Beatrix; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél II. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Deák László; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa Árpád-kori templomaink nyomában Beszélgetés Rosta Szabolcs régésszel ► Mi lett a régi templomainkkal? „Lerombolta a török” - válaszoljuk rendszerint e kérdésre. És aztán mi lett velük? Bizony, sokan nem tudják, hány templomunk falai rejtenek középkori köveket. Merthogy igaz, ami igaz: zömmel a 18-19. században épültek, de milyen építőanyagból? A régi krónikák szerint például a soltvadkerti református templom építéséhez az 1780- as években a közeli Bócsa-pusztán álló Árpád-kori templomromot bontották le, majd a köveit beszállították a községbe. A ma már nyilván elítélendő cselekedet akkor üdvös célt szolgált: a „szent kövek” átmentését egy másik szakrális épületbe. Vajon mit tudunk a többi Árpádkori épületmaradványunkról? Ilyen kérdésekben a szaktudós - jelen esetben a történész és a régész - ismeretei a mérvadóak. Ezért is örültem, amikor az Atilla Király Népfőiskola meghívására Rosta Szabolcs régész, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének főigazgatója tartott előadást városunkban. Mint elmondta, a Duna-H- sza közi középkori templomokról, illetve templomos helyekről nagyon megbízható térkép áll a rendelkezésünkre, melyet 1520 körül, tehát még a végzetes mohácsi csata előtt készített egy tudós ember, bizonyos Lázár deák. Először erről kérdeztem a főigazgatót.- Lázár deák idejében még minden falu megvolt a környéken?- Abból indulunk ki, hogy noha voltak török betörések, a legtöbb település még megvolt, legalábbis a templom állt. így a Kiskunságban huszonöt középkori templomról tudunk, melyek létét egyes esetekben ásatásokkal is igazolni tudjuk.- Az ásatások mit mutatnak: egyezik Lázár deák rajza, illetve a térképén jelölt pozíció a megtalált templom jellegével és helyével?- A pozíciót nehéz követni, hiszen Lázár deák korában még nem voltak nagy pontosságú mérőműszerek. Találgatni lehet, esetleg régi leírásokra hagyatkozhatunk. Sok esetben egy domb vagy halom is jelenthet több száz éves sitthalmot vagy betemetett templomromot. Mindenesetre ha azt, amit találtunk, összevetjük Lázár deák rajzával, akkor kitűnik, hogy ő valószínűleg személyesen járt a helyszíneken. Az egyik templomrajzon például cseréptetőt ábrázol, a régészek pedig valóban találtak cseréptörmeléket. Másutt köríves erődítést is rajzol a torony köré, melynek nyomait az ásatásokon a régészek kimutatták.- Milyen jellegű templomok voltak ezek?- Nem egy időben és nem egyfajta használatra épültek. Gondolok itt arra, hogy valamelyik még az I. István korabeli „minden tíz falu építsen egy templomot” törvény értelmében épült. Más esetben bencés monostor létesült, ehhez épült a templom. Közben 1241-42-ben jöttek a tatárok, lerombolták a templomot, majd épült a helyére újabb. A tatárjárás egyébként nagyon nagy érvágás volt a Duna-Tisza közi lakosságnak, hiszen az ekkor kipusztult templomos települések aránya hetvenöt százalék! Ez a síkvidéki részeken egyébként másutt is jellemző.- A templomok esetében az ásatások során felfedezhetők-e pusztulás, ostrom nyomai? Hiszen itt az Alföldön a kő leginkább a templomépületekben található meg építőanyagként...- Egy Szánk - Kiskunmajsához közeli község - mellett talált leletegyüttes biztosan köthető a tatárjáráshoz. Az égésnyomok, illetve a tárgyak időmeghatározása egyértelműen erre mutat.- A törökök megjelenéséig csak a tatárok pusztították a templomokat?- Előfordult, hogy a 13-14. században betelepülő kunok bontották le a keresztyén templomot, például a Szánkhoz közeli Csengéién. De az utókor sem maradt tétlen a templomrombolások terén...- Például?- Tudjuk, hogy az 1920-as években „múzeumi felügyelet mellett” bontották el a bugaci templomromokat. Az 1960-as, 70-es években a termelőszövetkezetek kibontakozásával sok kunhalmot és templomdombot eltúrtak. Leletmentés nem vagy csak töredékesen történt ezeken a helyeken. 2002-ben Bugac-Felsőmonostoron egy ottani „kisgazda” mélyszántást végzett a templomdomb körül. Pedig tudhatta, hogy ott értékek vannak a föld alatt. Sikerült is kiforgatnia a sírokat...- Önök a föld mélyén talált alapfalakból következtetni tudnak az eredeti templom méreteire, emellett - összevetve Lázár deák térképével - bizonyára az épület külső megjelenése is egyértelműsíthető. Szabad-e visszaépíteni - szakrális vagy akár idegenforgalmi célzattal - egy-egy ilyen templomot?- Az biztos, hogy a számítógép és a háromdimenziós technika alkalmazásával sok minden modellezhető. A monostorok mintatervek alapján készültek, tehát ha megtaláltuk a falakat, és összevetjük más, meglévő leletekkel, meg tudjuk rajzolni, miként nézett ki maga az épületcsoport. Hogy mit akar ezekkel a jelenkor, illetve a jövő? Miután megtaláltuk a leleteket, igyekszünk a legjobb útra terelni a későbbi törekvéseket...- Találtak-e esetleg vidám dolgokat egy-egy ilyen helyszínen?- Az előbb említett bugac-felsőmonostori ásatáson egy érdekes márványlapra lettünk figyelmesek. A 14. századi templomjárólapba valaki egy stilizált szarvast karcolt, másvalaki pedig egy emberi formát.- Mi lehetett ezek hátterében? Valami rituális különlegesség?- A, nem. Sokkal inkább az, hogy a gyerekek unták a misét... ■ Ifj. Káposzta Lajos Nem lopták a napot Lopott idő - e témacím jegyében gyűltek össze január első hétvégéjén a Budai Egyházmegye fiataljai a piliscsabai Béthel missziós központban. A budahegyvidéki, budaörsi, óbudai és szentendrei fiatalok - lelkészeik vezetésével - filmnézéssel, áhítatokkal, előadással és sok-sok beszélgetéssel értékelhették át az idő múlását, boncolgathatták ezt a mindannyiu(n)kat érintő és foglalkoztató témát. ■ Szalay Andrea
