Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-05-06 / 18. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. május 6. ► 3 Közgyűlés a Déli Egyházkerületben A találkozás helye Templomfelújítási hálaadás Bicskén > A templom titkáról beszélt Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke azon az ünnepségen, amelyen a bicskei gyülekezet adott hálát felújított templomáért. Az április 30-án, hétfőn délután tartott ünnepi istentiszteleten a csákvári kórus éneke emelte az alkalom fényét. ► Ilyen nagy létszámú a közgyűlés? - kérdezhette volna az idegen, aki április 27-én délelőtt belép a nagyszénási evangélikus templomba, ahol a Déli Evangélikus Egyházkerület éves közgyűlésére került sor. Az esemény kezdetére ugyanis a helyi gyülekezet tagjai is szép számmal felsorakoztak. Rendhagyó volt a gyűlés, hiszen a kerület vezetőségének és küldötteinek tanácskozása az elmúlt hatesztendei ciklus lezárásáról is szólt. Nyitóáhítatában Erdélyi Zoltán, a Nagyszénási Evangélikus Egyházközség lelkésze is az elmúlt évekre tekintett vissza, Istennek adva hálát a gyülekezet megmaradásáért, életéért, lelkipásztora személyes sorsának alakulásáért. Kulcsár Lászlóné, a gyülekezet másodfelügyelője köszöntésében a nagyszénásiak szeretetét és szíves vendéglátását tolmácsolta. Az ülés hivatalos megnyitása után Gáncs Péternek, az egyházkerület püspökének jelentése hangzott el. „Arra kerestem a választ, hogy mire voltunk szabadok az elmúlt esztendőben egyházkerületünkben” - mondotta a püspök. Szólt a kerületi missziói napok megrendezéséről, a lelkészek testi, lelki, szellemi karbantartásának biztosításáról és különösen is az új oktatási, nevelési feladatokról, kihívásokról. „Lehetséges, hogy 2011-2012 úgy fog bevonulni egyházunk legújabb kori történelmébe, mint az oktatási intézmények átvételének virágkora. Különösen igaz ez egyházkerületünkre, ahol 2011 után további átvételek is folyamatban vannak. Valóban teher, gond, kockázat egy-egy intézmény átvétele, gondozása - utalt az elmúlt időszak aggódó hangjaira -, de ezt vállalnunk kell, ahogyan az egyház mindig is kötelességének érezte e feladatok felvállalását.” A püspöki jelentésre reflektálok is elsősorban az „iskolaügyről” szóltak: „Az iskola nem kölönc, hanem kereszt...”; „Az iskola szívügy, de figyeljünk a szeretetszolgálatra is...”; „Óriási felelősség, de lehetőség is az iskolák átvétele...”; „Használjuk ki a pályázatok lehetőségeit...”- hallhatták a jelenlévők. A hozzászólásokra adott püspöki válasz után a közgyűlés a jelentést egy tartózkodás mellett elfogadta. „Úgy döntöttem, hogy kerületi felügyelői mandátumom lejárta előtti utolsó jelentésemben azt foglalom össze, ami biztató, ami örömteli, ami felelősségteljes, ami reménységre ad okot a Déli Egyházkerület életében” - kezdte beszámolóját Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő. A reménységek sorában szólt a presbiterekről, a fiatalokról, idősekről, a szolidaritásról. Elsősorban az evangélikus oktatási intézmények munkáját emelte ki, az elért eredményeket, sikereket példákkal illusztrálva. A felügyelő asszony jelentését a közgyűlés egyhangúlag fogadta el. Kendek György, a kerületi jelölőbizottság elnöke számolt be arról, hogy a Déli Egyházkerület felügyelői tisztére javasolt hat személy közül Radosné Lengyel Anna vállalta el a jelölést. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta és jelölte őt a következő hatéves időszak felügyelői tisztségére. Az elmúlt ciklusra visszatekintő jelentésében a kerület missziói lelkésze, Aradi György - köszöneté mellett - jelezte, hogy a jövőben nem tudja vállalni a feladatot. Ezután a közgyűlés meghallgatta Káposzta Lajos ügyvivő lelkészi jelentését a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat munkájáról és dr. Pont Éva kerületi ügyész beszámolóját. Gáncs Péter tájékoztatta a küldötteket a kerületi díjak odaítéléséről, majd a teológus-ösztöndíjra jelöltek mutatkoztak be. A közgyűlés az egyéb ügyek megbeszélésével ért véget. (A püspöki és felügyelői jelentések a Déli Evangélikus Egyházkerület honlapján: del.lutheran.hu olvashatók.) 2Krón 6,18-21 alapján tartott prédikációját a püspök három kérdésre építette fel. Az első: Kié a templom? Isten háza - fogalmazta meg a választ Szemerei János. Egyrészt azért, mert Isten megtiszteli a jelenlétével. Másrészt azért is, mert olyan anyagokból építették, amelyeket Isten adott. De mire való a templom? - tette fel a második kérdést. Nem arra, hogy csak kívülről nézzük mint égre mutató jelet. „A lényeg csak a templomon belül érinthet meg minket - hangsúlyozta. - A lényeg ott van, ahol Isten megszólal. A templom attól értékes, hogy Isten beszél, szóba áll a népével. És aki hallgat rá, annak megváltozhat az élete.” Végül a harmadik kérdés: Hogyan működik a templom? Mindig úgy, hogy Isten tiszteli meg a jelenlétével, így találkozási hellyé válik Isten és ember között. És az embereken keresztül kiáradhat az áldás a világra. A közgyűlésen Zászkaliczky Tamásné Göllner Zsuzsanna felügyelő asszony rövid tájékoztatást adott a felújítás történetéről, és megköszönte az országos egyház, az önkormányzat, a testvéregyházak, valamint a gyülekezeti tagok segítségét. Áldáskívánását fejezte ki Szabó György kerületi felügyelő, Szarka István fejér-komáromi esperes és Schermann Gábor tatabányai lelkész. Mészáros Tamás egyházmegyei, illetve társgyülekezeti felügyelő kiemelte, hogy a felújítás nem jöhetett volna létre a csákvári, csabdi és bicskei közösségek lelkészének, Szebik Károlynak áldozatos munkája nélkül. Az istentiszteletet a templom mellett felállított sátorban szeretetvendégség követte, majd a Szebik Ildikó vezette csákvári kórus hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A bicskei kicsi templom rövid története során hamar megélte törékenységét. A második világháborúban találatot kapott, és berendezése csaknem teljesen leégett. De a Biblia a templom oltárán csodálatos módon épen maradt. Isten gondoskodása megmutatkozott akkor is, és a mostani felújításban is ezt élte meg, ezért adott hálát a gyülekezet. ■ Adámi Mária ■ W. A. Templomi gála Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke és Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő április 28-án, szombat délután részt vett a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola ünnepségén. A szarvas-ótemplomi gyülekezet templomában megtartott gálaműsoron a kerület vezetői köszöntötték az iskola tanárait és tanulóit, a gyermekek pedig színvonalas kulturális műsorral adtak számot tehetségükről, felkészültségükről. ■ WiszKiDENSZKY András felvétele Laczi Roland iktatása ► Reggel az időjárás-jelentésben azt hallottuk, hogy az idei év eddigi legszebb, legmelegebb napja fog következni. így is lett, és az országban sokan örültek ennek. De volt szombaton két falu - Csővár és Penc -, ahol az evangélikusok a szép időnél is jobban örültek annak, hogy ünnepre gyűlhettek össze. Új lelkészük, Laczi Roland iktatásának ünnepére. Csővár központjában minden a rendezettség érzetét kelti. Ligetes park játszótérrel és egy „tanösvény”, amely az „Út a templomhoz” sokatmondó nevet viseli. Az út mellett táblák, rajtuk adatok, a falu története, a gyülekezet története. És az út, amelyen már megszámlálhatatlanul sokan jártak az elmúlt háromszázötven évben, valóban a templomhoz vezet. Az eddigi lelkész, dr. Fischl Vilmos tizenkét évig volt itt szolgálatban. Rendezett, kiegyensúlyozott, stabil gyülekezetét hagyott hátra. Január elsejétől komoly, egész embert kívánó megbízás szólította el: ő lett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) a főtitkára. Csővári és penci szolgálatának elismeréseként mindkét falu vezetésétől díszpolgári címet kapott. Az új lelkészt vendégek, lelkészek, presbiterek hosszú sora kísérte az iktatásra teljesen megtelt csővári templomba. Róm 8,19 alapján tartott iktatási igehirdetésében Mekis Ádám esperes arról beszélt, hogy nemcsak általában a teremtett világ, hanem ez az ország, ez a falu és benne minden egyes ember várja az Isten fiainak, az Isten Fiának megjelenését. Akár tud róla, akár nem, erre vár személyes életében, családjában, munkájában. Az új lelkész lehet ilyen értelemben Isten küldötte, aki a Jézusról szóló örömhírt hozza közelebb az emberekhez az ige és a szentségek által, hogy Jézus valóságosan megjelenjen gondolkodásmódunkban, értékrendünkben. Az iktatás felemelő liturgiája után maga a beiktatott állt a szószékre, és Ézs 40,31 alapján tartott igazi közösséget teremtő igehirdetést. Mindenki bele kellett, hogy képzelje magát abba a „focicsapatba”, amelynek célja a mennyei serleg elnyerése, és amelyben a saját posztján mindenki a maximálisát nyújtva felülről kapott erővel játszik. A csapatkapitány lehet a lelkész, de ő is csak egy játékos a többi között, bár az irányító felelősség az övé. így haladhatnak együtt hívők és keresők, egyházi vezetők és világi vezetők, gyermekek és idősek. Mert jó nekünk ebbe a csapatba választottként együtt lenni, együtt küzdeni, együtt győzelemre jutni. Laczi Roland hangsúlyozta: szeretné, ha mindazok, akiket most az ő pásztorolására bíztak, nyernének. Ha nyernének értelmes földi életet, ha elnyernék az üdvösséget. A közgyűlést Dián József a gyülekezet felügyelője, egyben Csővár polgármestere vezette. Sorjáztak a köszöntők, jókívánságok, ahogyan az ezt követő szeretetvendégségen a testvéri beszélgetések. Este az időjárás-jelentés így kezdődött: „Szép nap volt a mai.” A csőváriak és a penciek napnyugtával ugyanezt gondolták - csak más értelemben. ■ M. Á. Laczi Roland 1975-ben született Szegeden. A szegedi gyülekezetben „nőtt fel” ahová nagymamája vitte el. Sokat köszönhet nagyszüleinek, akik nevelték. Komoly lelki töltődést jelentettek számára a gyenesdiási ifjúsági konferenciák. Következett az Evangélikus Hittudományi Egyetem. Hatodévesként a maglódi gyülekezetben volt, ahol végső elhívást kapott a gyülekezeti lelkészi szolgálatra. Kiskőrösre került először segédlelkésznek, majd másodlelkésznek választották. Az itt töltött hat év alatt ismerte meg a feleségét, Anikót, és itt született kisfiúk, Benedek. Közben elvégezte a Semmelweis Egyetem mentálhigiénés és szervezetfejlesztői továbbképzését. Éveken át a Déli Evangélikus Egyházkerület ifjúsági lelkésze volt. 2010-ben hívta meg a szarvas-újtemplomi gyülekezet, ahol másfél évet töltött. Itt sok, előre nem látható nehézséggel találkozott, de a rövid itt töltött idő alatt is maradandó eredményeket ért el a gyülekezet újraélesztésében. Most Csőváron kezdte meg mindenki reménysége szerint hosszú ideig tartó és Isten áldásával kísért munkáját.
