Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-22 / 16. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2012. április 22. » 3 20 év a feltétlen szeretet szolgálatában Folytatás az í. oldalról Ócsai Zoltán záró gondolatai után az apróbb-nagyobb szereplők ismét a színpadra perdültek, hogy a vendégekkel közösen szólaltassák meg énekeskönyvünk 571. énekét. Emelték az ünnepély fényét Csorbáné Farkas Zsófia iskolalelkész igényesen megfogalmazott és előadott összekötő mondatai, amelyek többek voltak egyszerű konferálásnál: örök értékekre irányították a hallgatóság és a szereplők figyelmét. Akik jelen voltak az ünnepi műsoron, szemtanúi lehettek annak, honnan hová tart a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ közössége az általuk követendőnek tekintett ige alapján: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak és nem lankadnak meg járnak és nem fáradnak el!” (Ézs 40,31) ■ M. J. H. ► A győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ szellemiségéről, szerepéről Hallgatóné Hajnal Judit igazgatóval, Ács Györgyné óvodavezetővel, Csorbáné Farkas Zsófia iskolalelkésszel és Ócsai Zoltánnal, a Győri Evangélikus Egyházközség igazgató lelkészével beszélgettünk. Az Úr érkezése Húsz évvel ezelőtt, 1992 áprilisában határozott úgy a győri önkormányzat, hogy visszaadja az egyháznak a nagy múltú evangélikus iskola Ráth Mátyás téri épületét. így az 1991-ben megnyitott óvoda után általános iskolával, majd néhány év múlva gimnáziummal bővülhetett az „Insula Lutherana” szellemi-lelki kínálata. A Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ az elmúlt húsz év alatt Győr és a megye, valamint az ország egyik rangos és meghatározó oktatási ntézményévé vált.- Munkánkat számos olyan erő motiválja, amely szüléink, nagyszüleink, harcos protestáns elődeink életének is a tengelye volt. Az egyik ilyen fontos dolog a család, amire fészekalja gyermekével Luther Márton is jó példát adott. A másik, hogy befogadó vallásként mindenki iránt feltétel nélküli, segítő szeretettel, türelemmel viseltetünk. Mindezt nevelőmunkánkban is használni, kamatoztatni tudjuk - mondja Hallgatóné Hajnal Judit, az; oktatási központ igazgatója. - Hálát adunk Istennek azért, hogy az elmúlt két évtizedben sikerült olyan közösséget építenünk, ahol mindenkinek megvan a maga helye, és mindnyájan szeretettel fordulunk a másik felé. Bennünk munkál reformátor őseink forradalmi lendülete, elszántsága, így nem tétlenkedünk továbbra sem, hanem lelkesen cselekszünk, újítunk, ha itt az idő. Elmondhatom, hogy kegyelmi ajándékként érezhetjük: minden pillanatunkban, örömeinkben, gondjainkban is ótt a Teremtő.- Az egész az óvodával indult. Azzal az intézménnyel, amely szándékunk szerint egy életre meghatározó élményt ad az apró gyermekeknek. Már ebben a korban is lehet közvetíteni a hit élményét a kicsiknek, szavainkkal és cselekedeteinkkel, mosolyunkkal, derűnkkel egyaránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amit nemrégiben az egyik nagycsoportosunktól hallottam. Az apróság a húsvéti koncertünk után, amelyen kolléganőimmel mi szolgáltunk a magunk módján, szóval és zenével, azt mondta: „Óvó néni, én éreztem, hogy itt van az Isten a szívemben” - meséli Ács Györgyné, az óvoda vezetője.- Az egyházi iskolák egyik előnye, hogy a nevelőtestületben szolgál egy olyan személy - az iskolalelkész -, akinek már pusztán a jelenléte is közvetít valamit. A tanárok közé tartozik, mégsem pedagógus, és úgy tud ott lenni a gyerekek között, hogy a lelkűkre, a legfinomabb rezdüléseikre figyel, segíti, terelgeti őket, megoldást kínál a lélek dolgaiban zsenge életük útjain - mondja Csorbáné Farkas Zsófia iskolalelkész, aki korábban maga is péterfys diák volt. - Ha visszagondolok saját diákkoromra, ez az iskola erősített meg utamon a lelkészség felé. Úgy nézek rá, mint aki mindennapi csodákat élhetett és élhet meg általa. Például azokban a kapcsolatokban, amelyeket ennek az iskolának köszönhetek, vagy amikor egykori osztálytársaimat eskethetem, a gyermeküket keresztelhetem.- Hogy mitől evangélikus ez az intézmény, azt nagyon nehéz megfogalmazni. Ami bizonyos: akik itt nevelnek, oktatnak, azok ebben a kultúrában és hitben neveltettek, éppen ezért ebben a szellemiségben végzik mindennapi szolgálatukat. A lutheri gondolkodás, evangélikusságunk egyik lényege, hogy újra tudjuk értelmezni önmagunkat, tudunk korrigálni, tudunk újrakezdeni, megújulni, miként ez húsz évvel ezelőtt is történt - hangsúlyozza Ócsai Zoltán.- Rendkívül fontosak számunkra a hagyományok, de nem szabad, hogy ránk telepedjenek, megkössenek bennünket. Nekünk - ahogy Luther tette - a Szentírás szellemében kell cselekednünk, nevelnünk és tanítanunk. Azt, hogy mit adunk a gyerekeknek, vagyis hogy mi növekedett ama bizonyos mustármagból, azt ők is, mi is csak utólag érzékeljük igazán. ■ Gülch Csaba Folytatás az 1. oldalról- Mi valóban nagyon várjuk évről évre ezt a rendezvényt, hiszen az itt elhangzó költemények legtöbbje valójában lélekemelő ima, amelyet jó érzés hallgatni, feltöltődni általa - hangsúlyozza Tar Jánosné, a rendező intézmény igazgatója. Az előzményeket megvilágítva elődje, a visszakapott gimnázium első igazgatója, Bánszki István ad teljesebb magyarázatot, miért fontos a szabolcsi megyeszékhelyen ez az esemény immáron húsz éve:- „Csodákra emlékezni jó” - írta csodálatos versében Túrmezei Erzsébet, és ezt mi is vele együtt valljuk. Az Úr érkezése verseny számomra egy gyönyörű álom megvalósulása, lehetőség arra, hogy kifejezzem azt a hálát, amit akkor éreztem, amikor negyvennégy évi száműzetés után visszakaptuk az iskolát. A hála kifejezésén kívül az is célom volt, hogy az addig negligált istenes verseket behozzam a köztudatba, szellemi életünkbe. A harmadik cél pedig az volt, hogy az egyházi iskolák közötti kapcsolatot, barátságot erősítsem - idézi fel a csak igazgatóként nyugalmazott, ám az irodalmi közéletben, a helyi Bessenyei Társaságban ma is aktív irodalomtörténész, a szavalóverseny fővédnöke. Bánszki István elismerő szavakkal illeti a „mai fiatalok” teljesítményét is, de csalódottságát sem akarja véka alá rejteni:- Miért nincsenek most itt egyházunk legrangosabb gimnáziumainak diákjai, mint ahogy a korábbi években fontosnak tartották a jelenlétet?... Az istenes versek seregszemléjére tizenöt iskola - az evangélikusokon kívül református és katolikus középiskolák - huszonhat diákja nevezett be. Több evangélikus intézmény mellett sajnálatosan hiányoztak ezúttal a határon túliak is. Fájlalja ezt Tar Jánosné is, noha hozzáteszi: az ünnepek és ezzel együtt az idei tanév rendje, az iskolák saját rendezvényei és más irányú kötelezettségei megnehezítették az egyeztetést. Máskor a szavalóverseny megelőzi a húsvétot...- És miben más még az idei verseny? Egy nagy múltú rendezvény meghirdetésekor a hagyományok megtartása mellett bizonyára nagy kihívást jelent a folytonos megújulás...- Ezzel valóban meg kell küzdenie évről évre a magyartanárok munkaközösségének, amikor átgondolják a verseny kiírását. Az idén pontosan meghatároztuk a versek körét, a versenyzők hatvan 20. és mintegy harminc 18-19. századi költemény közül választhattak egyet-egyet. De a választáshoz bizonyára mindegyiket el kellett olvasniuk legalább egyszer - teszi hozzá Tar Jánosné, utalva a „fondorlatos fogásra”, amellyel versolvasásra késztették az egyébként okkal elfoglalt diákokat. Bár panaszt ez ellen senki sem emelt, Ugrin Emese, a Duna Televízió nyugalmazott művészeti főszerkesztője, a zsűri elnöke is nehezítő körülménynek értékelte a módszert, amely ugyanakkor kétségkívül olyan versekre is felhívta a fiatalok figyelmét, amelyekre nem biztos, hogy ráakadtak volna, ha magukra maradnak a választással.- Rendkívül tehetségesek és érzékenyek voltak a jelentkezők. A fiúk is, de elsősorban a lányok, ami természetes is ebben a korban. A nehéz és ismeretlen 18-19. századi költeményeket igyekeztek elkerülni, ám a másik csoportban elhangzott Pilinszky János Apokrifje. Erről a versről okkal gondolná az ember, hogy egy érett, komoly színésznek is nagy próbatétel, és itt egy tizenhat éves kislány nyerte meg vele a versenyt! Úgy látszik, az ő személyisége már érett volt erre a költeményre... Az eredményhirdetés után a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjának, Mikulecz Mónikának az arca sugárzik a boldogságtól:- Nulladik évfolyamos vagyok, vagyis az ötéves Arany János tehetséggondozó programban veszek részt - mondja fülig érő szájjal. - Erről csak annyit, hogy az iskola teljes körűen támogat bennünket. Kötelező ugyan a kollégium, de én szeretek kollégista lenni... A Hidason élő szőke nagylány tehát a hátrányos helyzetű fiatalok programjának részese. Kutnyánszkiné Bácskái Eszter tanárnő készítette fel tehetséges növendékét.- Nemrég egy másik szavalóversenyen is Pilinszkyt mondtam, mert nagyon szeretem a verseit a sok felkavarodó érzelem miatt... - teszi hozzá.- De neked honnan vannak az élményeid ahhoz, hogy ezt hitelesen tudd közvetíteni?- Viták, kudarcok, viszonzatlan szerelmek - sorolja szemérmesen, majd hamar ott köt ki, hogy kedve lenne a Színművészeti Egyetemhez, de ha elbátortalanodna, akkor inkább majd az egészségügyet választja, és gyógytornász lesz vagy masszőr. Az Úr érkezése ökumenikus szavalóversenyen a második helyezett Papp Teodóra, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákja lett, a harmadik pedig Horváth Bence, a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója. ■ Veszprémi Erzsébet Rövid péterfys kronológia a közelmúltból 1991. szeptember 1.: az evangélikus óvoda megnyitása az Öregtemplom udvarában. 1991. december: az egyházközség presbitériuma az iskola újraindításáról határozott; az intézmény vezetésével Jancsó Kálmánnét bízták meg. 1992. április: a győri önkormányzat határozatot hozott az evangélikus iskola épületének visszaadásáról. 1992. augusztus 30.: az első tanévnyitó istentisztelet. 1995-96: megindult a nyolc évfolyamos gimnázium. 1999. augusztus 29.: esküt tett Hallgatóné Hajnal Judit, az intézmény új igazgatója. 2002 tavasza: az első érettségi vizsga. 2004. szeptember 1.: indul az első négy évfolyamos gimnáziumi osztály. 2010. március 15.: „Az elismert, hosszú idő óta folyamatosan magas színvonalú, eredményes pedagógiai tevékenységéért, valamint a fenntartó egyház és Győr város hírnevének öregbítéséért" a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tantestülete Pro Űrbe Győr kitüntetésben részesült.
