Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-04-15 / 15. szám
4 ■+ 2012. április 15. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Hagyományőrzés tegnap és ma Passió Oberammergauban - passió Budaörsön „Van egy kis németfalu az Alpok tövében, amelynek életét minden tizedik év nyarán különös passiójáték határozza meg. A próbák az előző év hamvazószerdáján kezdődnek, ettől kezdve a férfiak nem borotválkozhatnak, a hajukat növesztik, kivéve Pilátust és a római katonákat. Mintegy kétezer-ötszázán járulnak hozzá az impozáns játékhoz” (Dér András: A hagyomány őrzői, www.kepmas.hu.) Van egy kisváros - régen magyarországi német falu - Budapest tőszomszédságában, amelynek életét minden harmadik év nyarán különös passiójáték határozza meg. A próbák az adott év tavaszán kezdődnek, ettől kezdve a férfiak túlnyomó többsége nem borotválkozik, kivéve Pilátust és a római katonákat. Itt - a Budaörsi passióban - mintegy háromszázan járulnak hozzá az impozáns játékhoz. A fenti idézetben említett német falut Oberammergaunak hívják. A dél-németországi kis településnek körülbelül ötezer lakosa van, világhírűvé azonban a passiójátéka miatt vált, amely tulajdonképpen egy fogadalom következménye volt. A történet szerint az egész Európát megtizedelő pestisjárvány Oberammergaut sem kerülte el, és a mélyen vallásos lakosok az Úrhoz fordulva fogadalmat tettek: ha Isten segedelmével megszabadulnak a halálos járványtól, köszönetképpen tízévente passiójátékkal hálálják meg. A pestis alábbhagyott, és Oberammergau 1634 óta tízévente megrendezi a passiót, amely az évszázadok alatt világhírűvé vált. Az előadások - általában 103 előadás és 4 nyilvános főpróba a májustól októberig tartó évad során - több mint 500 ezer nézőt vonzanak, és nemcsak Németországból, hanem a világ minden tájáról. A passiójátékok szereplői egyébként Oberammergau lakosai - ott született, illetve legalább húsz éve ott lakó játszhat csak az előadásokon, de lelkes résztvevő valóban az egész falu: Jézus halálra ítélésekor például 1000 szereplő, 120 tagú kórus látható a színpadon, a zenekari árokban 70 zenész, és általában a dirigens és a rendező is oberammergaui. „A Budaörsi passió rendezőjeként különösen érdekes volt számomra az előadás, amelyet a budaörsi német önkormányzat jóvoltából a 2009-es előadás amatőr szereplőivel együtt láthattam. A 4700 férőhelyes nézőtéren elég hátul ültünk, de a széles színpadon epikusán hömpölygő játék monumentalitása lenyűgöző volt. (...) Reményt, bizakodást hoztunk haza” (Dér András: A hagyomány őrzői, www.kepmas.hu.) A budaörsi kő-hegyi szabadtéri előadás - a Budaörsi passió - egy hagyomány újjáteremtése. 1933. június 11-étől, pünkösdhétfőtől 1939-ig a budaörsiek minden évben eljátszották a Kő-hegyen Krisztus szenvedéstörténetét. Ez is több volt egyszerű amatőr színjátszásnál, hiszen megmozgatta az egész falut, európai ismertséget, hírnevet szerzett Budaörsnek. Az 1930-as években a budaörsiek a Kő-hegy fennsíkján hetven méter hosszú, húsz méter széles díszleteket építettek - több mint 25 ezer pengőért - kőből és téglából. Valamikor a kétezer fős nézőteret évente tizenöt-húsz alkalommal töltötték meg az ország minden részéből, a környező országokból idelátogató nézők, és a különleges, sikeres előadásokról tudósítások is készültek, sőt a nemzetközi sajtó magyar Oberammergau néven adott hírt a Budaörsi passióról. „A Kálvária-jelenet a nyári éjszaka sötétjéből felnövő három kereszttel, a mennydörgéssel-villámlással - amelyet az eleven díszlet sziklakoszorúja százszorosán ver vissza - olyan szívig érő és szívig ható, hogy mindenki, aki az előadás után lesétál a köves hegyi útról, észrevétlenül is jobbá, emberibbé válik utána, látta, hallotta a názáreti Jézust, aki őérte halt meg a kereszten..’.’ (Ünnep - Képes Szépirodalmi Hetilap, 1935/30. szám, július 18.) AII. világháború, majd a magyarországi németek 1946-47-es kitelepítése hosszú évtizedekre megszakította az előadások sorát. Először 1996-ban, a németországi Auersmacheri Passió Színjátszó Egyesület vendégszereplésével és a budaörsiek statisztálásával rendezett meg Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata a Jókai Mór Művelődési Házban két német nyelvű előadást. 2000-ben a Bakk Endre Kanonok Alapítványnak, illetve Budaörs Város Önkormányzatának anyagi támogatásával már a csodálatos Kő-hegyen adták elő a passiójátékot, ekkor még a csíksomlyói szövegkönyv alapján. Hosszas kutatás után 2002 végén került elő a Budaörsi passió eredeti német és magyar nyelvű szövegkönyve, így születhetett újjá a passiójátszás 2003- ban. Ezt követően 2006-ban és 2009-ben is az eredeti helyszínen és az eredeti szövegkönyv alapján zajlottak a kétnyelvű előadások a festői Kő-hegyen. Az idén az Mi-M7-es közös budaörsi szakasza fölé emelkedő, esténként gyönyörűen kivilágított kő-hegyi kápolna - Budaörs egyik jellegzetes látványa - mögötti természetvédelmi területen, a civilizációtól elzárva, de a legmodernebb technikával rendezik meg ismét a hatezer nézőt vonzó, Magyarországon egyedülálló, az oberammergaui passióhoz hasonló Budaörsi passiót. A tíz előadáson - 2012. május 28. és június 10. között - Dér András és Frigyesi András rendezésében tizenöt színésszel - Jézus szerepében Nagy Péterrel, Péter szerepében Őze Áronnal - és közel kétszázötven, főleg budaörsi statisztával, valamint táncosokkal, kaszkadőrökkel találkozhatnak az idelátogatók. A záró előadáson - június 10-én - Rost Andrea operaénekes is énekel. A több száz éves európai hagyományokat, a híres passiójátékok sorát Magyarország is folytatni kívánja a Budaörsi passió újraélesztésével. ■ Gajdos-Frank Katalin (További információk: www.budaorsipassio.hu) Fokozódik a keresztényellenesség az Európai Unióban ► A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megdöbbenését és felháborodását fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a londoni kormány szerint nem viselhetnek nyilvánosan keresztet munkahelyükön a brit keresztények, mert az „nem kötelező a kereszténység szerint”. Ezt Semjén Zsolt pártelnök közölte március 12-én a Magyar Távirati Irodával, megjegyezve: ezért a munkáltatók megtilthatják a kereszt hordását, és elbocsáthatják a feszület viseléséhez ragaszkodó alkalmazottaikat. A kisebbik kormánypárt elnöke szerint a tiltás egyértelműen keresztényellenes, és nyilvánvalóan a vallásszabadság durva, provokatív megsértése. Semjén Zsolt úgy látja, különösen súlyos az ügy annak tekintetében, hogy a brit kormány döntése vélhetően összefüggésben van azzal, hogy az Apostoli Szentszék „a természet rendje, a család és a házasság védelmében határozottan állást foglalt a melegházasságok tervezett legalizálásával szemben”. A KDNP felhívja a figyelmet az EU-ban tapasztalható, egyre fokozódó keresztényellenes megnyilvánulásokra és arra a kettős mércére, hogy míg az EU a magyar egyházi törvény - vallásszabadságot és hitéletet nem érintő - részleteit támadja, addig a fentiekhez hasonló keresztényüldözésekhez asszisztál - zárul a kommüniké. Egy bírósági perben a londoni kormány úgy érvelt: nem viselhetnek nyilvánosan keresztet vagy feszületet munkahelyükön a brit keresztények. A nevezetes ügyben két brit nő a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni, hogy jogorvoslatot kérjen a keresztviselésre vonatkozó jogával kapcsolatban. A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív lap birtokába jutott dokumentum szerint a kormány azzal érvelt a vallási jelkép munkahelyen történő viselése ellen, hogy az nem kötelező a kereszténység szerint, ezért a munkáltatók megtilthatják a hordását, valamint elbocsáthatják a jelképhez ragaszkodó alkalmazottaikat. A David Cameron vezette konzervatív-liberális kormánykoalíció lépése bizonyos körökben felháborodást váltott ki; Lord Carey korábbi canterburyi érsek például azzal vádolta a kabinetet és a bíróságot, hogy diktál a keresztényeknek, ami újabb példa a kereszténység hivatalos életből történő kiszorulására. A kormány azt követően határozott a vallási jelkép viseléséről, hogy a római katolikus egyház bírálatot fogalmazott meg a melegházasság legalizálására vonatkozó brit tervek kapcsán. M MTI wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmammmmmmm TILTOTT KERESZT A NYAKBAN Európának jelképkomplexusa van? ► A lengyel állami légitársaság (LOT) a tiltakozások következtében elállt attól, hogy alkalmazottainak megtiltsa a vallási jelképek nyílt viselését. A társaság február 10-én közölte: a vitatott tilalmat március elejétől nem fogja bevezetni. A cég vezetése bocsánatot kért, és kijelentette: „Megértjük a felháborodást és a csalódást.” Kompromisszum vagy valami más is? LOT-alkalmazottak és konzervatív politikusok - főként a Jog és Igazságosság párt tagjai - azzal támadták a légitársaságot, hogy a vallási jelképek viselésének tilalma a személyes vallásszabadság korlátozását jelenti. A légitársaság vezetése először azzal érvelt, hogy a kereszt viselése a személyzet egyenruháin diszkriminatív a mind több nem keresztyén utasra nézve, más vallások követőit a repülőgépen vagy a reptereken nem szerencsés „zavarni” keresztyén jelképekkel. És azt is felhozta érvA honlap annak a véleménynek adott hangot, hogy a légitársaság ezzel a döntéssel nemcsak a keresztyénség ellenségévé teszi, hanem a zsidók, a muszlimok és más vallások követői előtt is lejáratja magát. A LOT ugyan nem vonta vissza a tervezetet, de átmenetileg felfüggesztette. A társaság szóvivője így fogalmazott: „Senkinek sem akarjuk megsérteni a vallási érzéseit.” Európai jelképkomplexus? A LOT keresztviselés körüli huzavonája nem példa nélküli Európában. A British Airways brit légitársaság 2006-ban tiltotta meg, hogy a repülőtéren a check-in pultnál dolgozó alkalmazottai - vagyis akik az induló utasok jegyeinek ellenőrzését, a csomagfelvételt intézik - keresztet viseljenek nyakukban, egyáltalán: látható módon viseljék ezt a jelképet. Ismeretes Nadia Eweida esete, aki ezért beperelte a céget vallási diszkrimináció címén. Az esetet a hidegvérű britek kik a vallási fölényérzetre, az európai kultúra gúnyolására és elutasítására. Talán ezért is mondta ki tavaly a strasbourgi Európai Bíróság a verdiktet: „A kereszt elhelyezése nyilvános iskolai termekben nem ütközik az emberi jogi konvenciókba.” Érdekes viszont, hogy a hagyományosan ortodox többségű európai országokban - mint Görögország, Bulgária, Ciprus, Románia és persze Oroszország - ez a kérdés fel sem merült, merülhet. Emlékezzünk csak rá: Jézus egy példázatában utalt arra a félelmetes igazságra, hogy „ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország; és ha egy háznép hasonlik meg önmagával, az a háznép sem maradhat meg”. (Mk 3,24-25) A jézusi logikát, érvelést tovább is gondolhatjuk: ha egy kultúra meghasonlik önmagával, saját európai kulturális tudatának fundamentumával, mi marad meg akkor abból? Minden csak idő kérdése lenne? ként a vezetés, hogy a tilalommal külföldi társaságok döntését követi. A korábbi közlekedésügyi miniszter, Jerzy Polaczek botrányosnak nevezte a légitársaság döntését. A konzervatív ellenzék képviselői azzal vádolták meg a LOT vezetését, hogy alkotmányellenes döntést hoztak. A jobboldali, konzervatív internetes portál, a Fronda - mintegy válaszként a LOT bejelentésére - közzétette honlapján a légitársaság vezetőjének, Marcin Pirognak az e-mail címét, és a polgárokat tiltakozásra szólította fel. körében szokatlanul heves vita követte, amelynek során valójában az a kérdés fogalmazódott meg, hogy mi a vallás szerepe a nyilvánosságban. Pedig a hitvalló keresztyén hölgy még csak nem is korpuszos, azaz Jézus keresztre feszített testét ábrázoló jelképet viselt a nyakában, hanem nagyon is puritán „protestáns keresztet”. Mindenesetre Európa meglehetősen konfúzus saját szimbólumaival, s ez igencsak kedvez más vallások követőinek, akik saját jelképeiket nagyon komolyan veszik, védelmezik. Sokszor ez a hezitálás is okot ad ne-Mi lesz veled, Európa? Egyelőre a LOT - éppen a katolikus többségű Lengyelországban - kompromisszumot kötött, de a British Airways perel „igazáért” és a tilalomért. Svájc ebben a kérdésben is elegánsan „semleges”, de mire lesz ez neki elég? Itália viszont eltökélten őrzi-védi bástyáit. Márpedig ebben a vitában sokkal többről van szó, mint pusztán viseletről. Ha a gyökerek megrothadnak, nem lesznek képesek élő tápanyagot továbbítani az ágakhoz, a friss hajtásokhoz. S akkor jogosan vetődik fel a kérdés: mi lesz veled, Európa? ■ B.L.
