Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-04-08 / 14. szám

12 -m 2012. április 8. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA A Palackposta rovat 2010. decemberi elindulása óta előbb evangélikus iskolalelkészek, egyetemi lelkészek, majd pedig 2011 őszétől hatodéves teológushallgatók írásaival találkozhattatok ezeken a hasábokon. Az elkövetkező időszakban - ily módon is a nyári Szélrózsára hangolva - kéthe­tenként olyan lelkészek adnak majd nektek „lelki útravalót”, akik valamilyen módon kötődnek az országos evangélikus ifjúsági találkozóhoz. A sort Lázár Zsolt, a legutóbbi - a szarvasi - ta­lálkozó házigazda gyülekezetének igazgató lelkésze nyitja. Csoda az orosházi templomban Éppen húsz évvel ezelőtt, 1992 húsvétján az orosházi evangélikus templomban tizen- és hu­szonéves keresztyén fiatalok egy csoportja - a New Life ökumenikus ének- és zenekar - be­mutatta Sillye Jenő Érted is meghalt a keresz­ten című oratóriumát. Fiatalos szervezetlenséggel és igencsak meg­­illetődötten álltunk a népes gyülekezet elé a né­hány hónapos felkészülés után. Mivel a főpró­bán semmi sem jött össze, nagyon féltem az elő­adás előtt; már a templomkertben is „bukás­szagot” éreztem. Többen megfogalmaztuk: ha lemondjuk az előadást, talán kisebb lesz a bla­­mázs. De aztán mégiscsak belevágtunk... Jó hangú gitárosunk, Béni Csabi - akitől megtanultuk, hogy soha nem adunk fel sem­mit - kerekes székében ülve megszólaltatta a gitárját, és elkiáltotta magát: „Jeruzsálem, vi­rágvasárnap. Ünneplő tömeg és apostolok!” A gyülekezet padjai között pedig megjelentek a fekete pólós és farmerruhás fiatalok, és felhang­zott a „Hozsanna, Hozsanna!” így kezdődött el a nagy csoda. Akik ott voltunk, éreztük, hogy nagyon ko­moly segítséget kaptunk felülről, hogy az Isten nagyon szeretné, ha jól szólna a hangunk, és minden rendben a helyén lenne. És így is lett! Hi­szen úgy énekeltünk, mint még soha, úgy kiál­tottunk, mint még soha. Úgy éltük át Krisztus szenvedését és feltámadását, mint még soha az­előtt. Megelevenedett a Bibüa története, minden­ki átélte: „Értem is meghalt a kereszten.” Amikor az előadás vége felé végre a gyüle­kezetre mertünk nézni, könnyes szemeket lát­tunk és boldog arcokat. Persze sok szülő volt ott, és mint tudjuk, az ő kritikai érzékük néha nem olyan fejlett, ha a saját gyermekük elő­adását nézik - de ez sokkal több volt ennél. Csoda az orosházi templomban! Fantasztikus érzés volt. Átéltük mi is a mélységeket és a ma­gasságokat. A kereszt szenvedését és a feltá­madás örömét. Mindez húsz éve történt. Az évfordulóra új­ra összeállt a csapat. Egymással találkozva mindenki a másik szemében látta a saját éle­tét: az eltelt éveket, az örömöket, a kudarco­kat, a jó és rossz döntéseket. Amikor együtt voltunk, és ismét együtt énekeltünk, egyben biztosak voltunk: életünk legjobb és legfonto­sabb döntése az volt, hogy Istenre bíztuk az életünket! Nektek is azt kívánom, hogy amikor majd évek múltán valamilyen apropóból visszatekin­tetek az életetekre, azt tudjátok mondani: a leg­meghatározóbb pillanata az volt, amikor - akár mondjuk egy húsvét hajnali istentiszteleten vagy egy Szélrózsa-programon - Istennel ta­lálkoztatok. ■ Lázár Zsolt ■ Névjegy: Lázár Zsolt A szarvasi ótemplomi evangélikus gyülekezet lelkésze vagyok; 1998 óta szolgálok itt. A Benka Gyula Evangélikus Ál­talános Iskola és Óvoda alapításában és munkájában is részt vettem, illetve részt veszek. 2010-ben városunk adott helyet a Szélrózsa találkozónak. OSZTOZÓ Ezüst Medve és versmaraton Egykor a jeruzsálemi tömeg így kiáltott: „Feszítsd meg!” A 21. század emberének ennél sokkal kifinomultabbak az eszközei. Nem keresztre feszít, hanem lő. A gyűlölet azon­ban mit sem változott kétezer év alatt. A közelmúlt roma­gyilkosságait vitte vászonra Fliegauf Bence filmrendező. A közel másfél órás, német­­francia-magyar koprodukci­óban készült alkotásban ama­tőrök játsszák azt, ami nem játék. Fliegauf a Csak a szél cí­mű filméjéért Berlinben Ezüst Medve díjat kapott a nemzet­közi filmfesztivál zsűrijétől. A dráma ezért meglehetősen nagy sajtónyilvánosságot vívott ki magának az április 5-ei ma­gyarországi bemutató előtt. A rendező a díjátadó utáni nyilat­kozatában hangsúlyozta: „Nem az a jellemző Magyarorszá­gon, hogy embereket csak úgy lelőnek. Nem szeretnék be­kapcsolódni a politikai játsz­mákba. Ez a film művészi refle­xió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás.” Április 11 -e, József Attila szü­letésnapja a magyar költészet ünnepe. A budapesti Vígszín­házban már hagyomány, hogy ehhez kapcsolódva versdél­­előttöt tartanak. Áprüis 14-én, szombaton délelőtt mindössze kétszáz forint ellenében vált­hatsz jegyet a fővárosi teát­rumba, ahol a nap programját Hegedűs D. Géza állítja össze. Szintén színház ad otthont a pécsiek versünnepének, a Pécsi Nemzeti Színház ugyan­is költészet napi forgataggal várja az irodalom szerelmese­it. Szarvason, a vízi színpadon és a békéscsabai Ibsen Ház ud­varán pedig 10-én déltől más­nap 12 óráig huszonnégy órás versmaratonon hallgathatsz bele a magyar költészet leg­jobbjainak alkotásaiba, Janus Pannoniustól Varró Dánielig. És még mindig a magyar köl­tészet ünnepének apropóján 11-én este a soproni Liszt-köz­pontban Cseh Tamás-em­lékestre válthatsz jegyet. Biztosan hallottál már a Reménység fesztiválról, amelyet június első hétvé­géjén rendeznek a Papp László Budapest Sport­arénában. A többek kö­zött az evangélikus egyház ^ védnökségével megvaló­suló, örömteli hétvégére ifjúsági önkénteseket, úgy­nevezett felkészítőket ke­resnek, akik a fesztiválon részt vevő, útkereső fiata­lokat „fogják kézen” a helyszí­nen. Ha tehát rendelkezel kel­lő elhivatottsággal, esetleg már tartottál is ifiórát, tábori vagy iskolai áhítatot, vezettél imaközösséget, itt az ideje, hogy „nagyban” is kipróbáld magad! A budapesti képzésre április 16-áig jelentkezhetsz a http.V/www.remenysegfeszti­­val.hu/ifikepzes internetes ol­dalon található elérhetőségek valamelyikén. ■ Jenő Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Hídépítők Beszélgetés az Evangélikus fiatalok oldalának szerkesztőivel ► Átlagosan napi száz, fél év alatt összesen több mint tizenhatezer kattintás - ezek a myLuther „internetes testvérlapjának” az Evangélikus fiatalok oldalának a látoga­tottsági adatai. Hogy mi van a számok mö­gött, arról az oldal szerkesztőit - három lel­kes és elkötelezett fiatalt -, Antal Bálintot, Győiffy Lajost és Koczor Mártit kérdeztük. Az oldalt a két, huszonhárom éves fiatalember indította, akik korábban hat évig voltak osztály­társak a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban. Bálint a Buda­pesti Corvinus Egyetemen tanul gazdálkodás és menedzsment szakon, Lajos pedig matema­tikusnak készül Szegeden, illetve az Erasmus­­ösztöndíjnak köszönhetően jelenleg Linzben tölti ezt a félévet. Harmadik szerkesztőként a tizenkilenc éves Márti csatlakozott hozzájuk, ő szeptemberben kezdte meg orvosi tanulmá­nyait a szegedi egyetemen. Mindhármuknak erős evangélikus gyökereik vannak. Márti szülei lelkészek, édesanyja a vecsé­­si, édesapja a ferencvárosi gyülekezetben. Lajos édesapja kántor Tolna-Bara­­nyában, de főként Egyháza­­skozáron, így ő is oda jár; a helyi lelkésznőt szinte má­sodik anyukájának tekinti, hiszen hatéves kora óta majdnem minden vasárnap délelőttiét nála tölti. Bálint és szülei pedig szintén oszlopos tagjai a gyönki és a bonyhá­di evangélikus életnek.- A bonyhádi ifjúsági körbe Bálint és én már na­gyon régóta járunk, renge­teget kaptunk tőle - meséli Lajos. - Az utóbbi években zenekart is alapítottunk - ez a Gábriel és rendszeresen koncertezünk. Évente járunk testvérgyülekeze­tünkhöz, a németországi Erdingbe. Tavaly kör­­bebicikliztük a Balatont, rendszeresen részt veszünk a Szélrózsákon, esetenként csendeshét­végéket, kirándulásokat tartunk, havonta egy ifin sportolunk, néha filmet nézünk. Az Evangélikus fiatalok oldalának szerkesztői: Lajos, Márti és Bálint Lajos emellett Szegeden is aktívan részt vesz a rendkívül színes evangélikus ifjúsági élet­ben, csakúgy, mint Márti.- Az egyetemen a csoporttársaim először furcsán néztek rám, hogy a „kari buli” helyett inkább gyülekezetbe járok csütörtökönként - eleveníti fel emlékeit Márti, aki a Deák Té­ri Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. - Amikor aztán látták, milyen jól érzem magam ebben a közösségben, és többször is meséltem arról, milyen érdekes témákat vetünk fel egy­­egy ilyen alkalmon, eltűnt belőlük az a sztereo­típia, hogy a vallásos emberek rá akarják kényszeríteni a hitüket másokra, hogy nem gondolkodnak, hogy bigottak, és amúgy is unalmas népség... A fiatalok úgy tartják: egy jó ifjúsági kör olyan, mint egy család. Az emberek elfogadják egymást olyannak, amilyenek, meghallgatják a másik véleményét, és bármikor számíthatnak a többiekre. Szerintük a legfontosabb az, hogy a fiatalok szívesen járjanak az alkalmakra, maguk is kapcsolódjanak be a programok ki­találásába, megszervezésébe, vagyis a maguk ké­pére formálhassák az ifjúsági alkalmakat. Mint mondják, a lelki töltekezésen, a Biblia tanulmá­nyozásán, a beszélgetéseken kívül nélkülözhe­tetlenek a közös sportolások, kirándulások, bi­ciklitúrák, szalonnasütések, a különböző kéz­műves-foglalkozások, egyszóval azok az időtöl­tések, amelyek további lehetőséget kínálnak ar­ra, hogy igazi közösség formálódjon. „Bánatuk” ami végül az oldal létrehozására is indította őket, ugyancsak a közösségélményhez, pontosabban annak hiányához kapcsolódik.- A fiataloknak szánt különböző rendezvé­nyeken, például egy-egy Szélrózsán mindig az­zal kellett szembesülnünk, hogy az azonos ifi­ből érkezők nagyon jól megvannak egymással, de a különböző közösségek között igazából nem alakul ki kapcsolat, nem keresik a többi csoport társaságát - meséli az ötletgazda, Bálint. - Ezért szerettünk volna mi is egy olyan felületet kínál­ni, ahol lehetőség van egymás megismerésére, mondjuk úgy: hidak építésére a különböző váro­sokban, falvakban működő evangélikus ifjúsági körök, az evangélikus gimnáziumok tanulói vagy az evangélikus gyökerű egyetemisták között. Az ifjúsági körök bemutatkozó cikkei és él­ménybeszámolói mellett azonban sok más olvasnivalót is kínálnak: például filmajánlókat és „gondolatmorzsákat” egy-egy ünnepről, egyházi rendezvényről (ökumenikus imahét, házasság hete) vagy olyan kérdésekről, mint pél­dául hogy miért jó, ha imádkozunk étkezés előtt; de van zenesarok, cikk- és programaján­ló, illetve üzenőfal is működik az oldalon.- A cikkek nagy részét magunk írjuk, de na­gyon örülnénk, ha minél több fiataltól kapnánk írásokat. Bátorítunk is mindenkit, hogy isme­retlenül is nyugodtan írjon nekünk - emeli ki Lajos. - Hét közben általában két cikket jelen­tetünk meg. Emellett minden vasárnap útrava­­lónak szánt mesét, történetet, verset vagy saját írást közlünk. Az oldalon az oldalsó sávokban azonnal hallgatható zenéket kínálunk, népsze­rű evangélikus zenekarok és énekek YouTube-on fellelhető videóival, valamint diavetítésben evan­gélikus templomok képei jelennek meg - aki nem találja köztük a sajátját, bátran küldje el nekünk, és azt is feltesszük.- Szeretnénk egy kisebbfajta megújulást, egy­házon belüli ébredést is beindítani a fiatalok kö­rében - teszi még hozzá Bálint. - Fontosnak tartjuk az alulról való építkezést, amihez, úgy gondoljuk, ez a közösségi fórum jó alapot ad­hat. Célunk mégsem a virtuális közösség meg­erősítése! A legfontosabb a személyes hidak megléte. Valódi kapcsolatok és sok építőmun­kás kell ahhoz, hogy minél többen magukénak érezzék a közös alkotás élményén alapuló lel­ki és egyházi építkezést. ■ V.J. Az Evangélikus fiatalok oldalának címe: http://evangelikus-ifi.blogspot.com. Észrevéte­leket, ötleteket, cikkeket az evifjusag@gmail.com e-mail címre várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom