Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-25 / 12. szám
14 * 2012. március 25. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A TELEVÍZIÓBAN Bemutatkozik a Maglódi Evangélikus Egyházközség Maglód a főváros határától másfél kilométerre délkeletre fekszik. Első írásos említése 1352-ből való. Feltételezések szerint a középkorban is ott állt a település temploma, ahol jelenleg az evangélikus templom: a város melletti magaslaton. Középkori eredetét igazolja, hogy mind a mai napig működő temető öleli körül. A hagyomány szerint már 1546- ban a lutheri reformációt követő gyülekezet élt itt. A török uralom alatt a falu elnéptelenedett. 1700 körül Felvidékről jött evangélikus szlovákok alapították újra Maglódot. Az első lelkészek hol a templomban - amelynek akkor csak a puszta falai állottak -, hol pedig a lelkészlakban hirdették Isten igéjét. 1773-ban a gyülekezet kérvényt nyújtott be Mária Terézia királynőhöz, hogy engedélyezze romos templomuk javítását és bővítését. Ezzel egyidejűleg a szomszédos Ecser falu lakosai is kérvényt nyújtottak be a templomra vonatkozó igényükkel, azt állítva, hogy eredetileg az övék volt. A templom tulajdonjogának kérdését egy - a Helytartótanács által kiküldött - katolikus-evangélikus vegyes bizottság döntötte el, a maglódiak javára ítélve. Ezt követően 1778 novemberében szentelték fel a kereszt alaprajzú, torony nélküli templomot, mely a magyarországi evangélikus templomok között mind nyújtott centrális elrendezésével, mind rendkívül értékes berendezésével különleges helyet foglal el. Ezek közül kiemelkedik az 1777-ben készült, a Luther-kabátot és Mózes-táblát viselő lelkészt ábrázoló szószék. Maglód elevenen őrzi Petőfi Sándor szüleinek emlékét. Petrovics István és Hrúz Mária 1815-16-ban ismerkedhettek meg egymással. Akkor mindketten Maglódon éltek. Hrúz Máriát a lelkészék, Martiny Mihály ék vették magukhoz cselédnek. Szolgálóként eljárt a mészárszékbe, ahol Evangélikus istentisztelet a Magyar Televízióban Április í-jén, virágvasárnapon 11 órától istentiszteletet közvetít a Magyar Televízió Maglódról. Igét hirdet dr. Fabiny Tamás püspök. Petrovics István volt a „székálló legény”. így szövődött szerelem közöttük, melyből később házasság lett. A maglódi gyülekezet erősen őrzi a népegyházi tradíciókat, többek között a templom pünkösdi, zöld ágas díszítésének szokását, a szép maglódi népviseletet. Mindezek mellett élő közösségként igyekszik összefogni Maglód, a szomszédos Ecser és Gyömrő evangélikusait. ■ Németh Mihály evangelikuselet.hu Istentiszteleti rend ♦ 2012. március 25. Böjt 5. vasárnapja (Judica). Liturgikus szín: lila. Lekció: Jn 8,46-59; íMóz 22,1-13. Alapige: Zsid 7,24-27. Énekek: 199., 379. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Áron; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9. (úrv.) Veperdi Zoltán; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (presbitérium iktatása) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (orgonazenés áhítat) Cselovszky Ferenc; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. 11. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX. Haller u. 19-21.1. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta; liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpádné; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (úrv., Gospel-istentisztelet) Bedecs Réka; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Bátovszky Gábor; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Bátovszky Gábor; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kovács Áron; du. 4. (családi) Zsugyel Klenovics Katalin; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentímre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. dr. Joób Máté; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. (úrv.); Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Boda Zsuzsa Kitüntették a csákvári evangélikus kórust a nemzeti ünnepen ► A dunántúli nagyközség által adományozható kitüntető címek sorában igen előkelő helyet foglal el a Csákvárért díj. Az elmúlt évben fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő evangélikus Harmonia Floriana kórus a község március 15-i ünnepségén vette át ezt a kitüntetést. A nagyközség polgármestere, Katonáné dr. Venguszt Beatrix méltató szavaiban idézte az oklevélben foglaltakat: a kórus nemcsak a gyülekezet- és a község-, de a felekezeti határokon is képes átlépni. Kiemelkedő szerepe van a település zenei életének szervezésében, az ott működő másik hat kórus találkozásainak megszervezésében. A település kulturális életének részét képezik az általuk szervezett zenés áhítatsorozatok. Az évek óta megrendezett nyári „Zengő táborok” is sokat jelentenek a részt vevő gyermekeknek és családjaiknak, valamint a településnek. Ezek megszervezésében is nagy részt vállalnak - Szebik Ildikó karnaggyal az élen - a kórus tagjai. Az énekkar rendszeres találkozásai a testvértelepülés, a bajorországi Pyrbaum evangélikus kórusával a két önkormányzat között fennálló jó partnerség motorját jelentik. Az idén ősszel Nürnbergben tartandó bajor-magyar jubileumi partnertalálkozónak is részese lesz a két énekkar: közösen adnak majd elő - csákvári zenekari kísérettel - kétkórusos műveket. Mindezek mellett a kórus életében a legfontosabb szerepet a gyülekezeti alkalmak jelentik. A már negyven tagot számláló közösségből többen ezen a szolgálaton keresztül kapcsolódtak be a gyülekezeti életbe, lett a gyülekezet presbitere, szolgálattevője. A Csákvárért kitüntetés az alapító karnagynak, Joób Emesének, illetve a kórus mostani vezetőjének, a munkát tizenegy éve irányító Szebik Ildikónak szól elsősorban. Az ő kedves egyéniségük, hallatlan türelmük, pedagógiai érzékük és igényes szakmaiságuk inspirálja az énekkar egészét és egyes tagjait egyaránt. ■ Mészáros Tamás Kővágóörsi emlékezés Sümegi Istvánra Hálaadó istentisztelet keretében emlékezett meg lelkészéről, Sümegi Istvánról (1912-1991) a gyülekezet és a család március 10-én a kővágóörsi evangélikus templomban. Az igehirdetés szolgálatát Bozorády Zoltán nyugalmazott nyíregyházi esperes végezte 2Kor 12,10, illetve Fii 4,13 alapján: ,Mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” - „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem’.’ Sümegi István (képünkön) - akinek portréját az Evangélikus Élet múlt heti számában is felelevenítette D. Keveházi László egyháztörténész - 1944-től 1977-ig szolgált a kővágóörsi egyházközségben. (Itteni szolgálata alatt, a háború után született a lelkészcsalád harmadik gyermeke, Péter, akiről az írás nem tett említést. — A szerk.) Mint az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen is elhangzott, a gyülekezet néhai lelkészét Isten képzőművészeti és irodalmi tehetséggel is megáldotta. Tehetsége valóban Krisztus kezében válhatott áldássá. Szolgálatának gyümölcsei többek között a legnehezebb időkben felépített révfülöpi evangélikus templom, a szeretetben megtartott gyülekezet és család. ■ V.I. Hartai hála, amiért a harang szól „A harangszó kiemel a hétköznapokból... és Istenhez emel” ► Egy régi mondás szerint a templom koronázási ékszere az orgona, koronája pedig a harang. Ennek jegyében emlékeztek meg Hartán hálaadó istentisztelet keretében arról, hogy kilencven éve szentelték fel a nagy- és a középső harangot. A március 4-i istentiszteleten Káposzta Lajos nyugalmazott esperes Mt 15,21-28 alapján szolgált igehirdetéssel. Prédikációját egyszerű kérdéssel kezdte: „Tudja-e Harta lakossága, hány harang szólal meg a településen alkalmanként?” Aztán - utalva arra a három harangra, amelyek az evangélikus hajlékban 1922 óta hívogatnak istentiszteletre, jelzik a napszakokat, és adják hírül, ki távozott a földi vándorpályáról - személyhez szólóan toldotta meg a kérdést: „És neked hány harangod van, amelynek ismered a hangját és érted a szavát?" „A harangok azt üzenik, hogy nem velünk kezdődött a történelem. Eleink igényes emberek voltak, akik tudtak áldozni. Régen, amikor nem volt harang - több ilyen települése van hazánknak -, úgy történt a hívogatás, hogy a falu szélén lakó család elindult istentiszteletre, és beszólt a szomszédhoz - »Elindultunk, gyere, gyertek!« -, aztán együtt a következő házba, így nőtt az úton lévő gyülekezet. Ez a szolgálati forma mára teljesen kihalt, pedig a legszebb harangszó: az emberi hang” - fogalmazott Káposzta Lajos. A gyülekezet lelkésze, Halasi László ismertette a három hartai evangélikus harang történetét. 1916- ban - Gallé István lelkész szolgálata alatt - közülük kettőt leszereltek és háborús célokra elvittek. E kettőt pótolta az egyházközség 1922-ben egy 280 és egy 660 kilogramm súlyú haranggal. A presbiterek szervezte gyűjtés során több mint 200 ezer korona gyűlt össze - a háború és Trianon után ezzel a hívek nem kis áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot. Ezek a harangok ma is azt mondják, mint régen: „Jöjjetek énhozzám...” m h.l.
